Nem zörög a haraszt…

Interpelláltak a képviselők - KDNP: Mi a közigazgatásirezsi-csökkentés tapasztalata a bevezetés után egy hónappal? - Fidesz: Milyen változásokat hoz a 2016. évi új adórendszer az emberek életében?

kdnp.hu - Bartha Szabó József

 

Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze”. /Patriae fumus igni alieno luculentior./
 

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. A legutóbbi ülésen elhangzott szónoklatokból tallóztunk.

Mik a közigazgatásirezsi-csökkentés tapasztalatai a bevezetés után egy hónappal?


FÖLDI LÁSZLÓ, (KDNP): - Magyarországon a kormány számos intézkedése bizonyítja, hogy az előző ciklus során megkezdett rezsicsökkentést minden fronton komolyan veszi. A parlament 2015. decemberben megszavazta az egyes hatósági eljárások illetékének és igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről szóló 2015. évi CXCIV. törvényt. Az elfogadott törvénycsomag 108 törvényt módosít. A kormány egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb közigazgatás kialakítására irányuló törekvéseinek első lépése ez, amely 2016. január 1-jén lépett életbe.

Az intézkedés nyomán 2016. január 1-jétől összességében 10 milliárd forinttal csökkennek az eljárási illetékek. Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság érdekében ingyenes lett számos eljárás. A törvény rendelkezett többek között az alábbiak illetékmentességéről: a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításáról, a cégkivonatok kiállításáról, az állandó személyazonosító igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállításáról, a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványának kiállításáról, a gépjárművezetői engedély kiállításáról.

- Összegezve tehát: a törvényjavaslat eredményeként több mint 20 eljárás illetéke, illetve igazgatási szolgáltatási díja került megszüntetésre, mely az állampolgárok és vállalkozások számára több milliárd forint megtakarítást eredményezhet. Mindezek alapján kérdezem:

- Mik az első tapasztalatok a bevezetés után egy hónappal? 

- Milyen egyéb módon kívánja a kormány megvalósítani a közigazgatásirezsi-csökkentést?
 

***
 

LÁZÁR JÁNOS, (Miniszterelnökséget vezető miniszter): - Amikor azt a nehezen megválaszolható kérdést próbálja az Országgyűlés és a végrehajtó hatalom közösen megválaszolni, hogy vajon a bürokrácia hogyan csökkenthető Magyarországon, akkor egészen biztosak vagyunk abban, hogy van néhány fix eleme, aminek a segítségével lehet csökkenteni a választópolgárainkra nehezedő bürokratikus nyomást, az ügyek elintézésének bonyolultságát.

- Ajánlom a parlament figyelmébe azt az új brit szabályt, hogy ha a brit végrehajtó hatalom egy törvény módosítására tesz javaslatot, akkor cserébe azt kéri az országgyűléstől, hogy kettő megszüntetését is javasolja. Magyarországon a jogszabályok mennyisége és minősége is átláthatatlan, iszonyatos terheket ró az adófizetőkre és a vállalkozókra egyaránt. 110 törvényt módosítottunk 2015 decemberében. Februárban már látni fogjuk a hatásait, a kormány járási hivatalaiban és kormányhivatalaiban. Folytatni szeretnénk: újabb, 80 törvény módosításából álló csomaggal fogunk jelentkezni, a kormány negyedévente tervezi a jogszabályok egyszerűsítését.

- A rendszerváltozás óta először, 10 milliárd forint összegben csökkentettük az állam eljárási illetékét, azoknak az eljárásoknak a díját, amikkel a választópolgárok hozzánk fordulnak. Körülbelül 2-3 ezer olyan ügy van, amellyel minden évben megkeresik a választópolgárok a kormányzatot, a végrehajtó hatalmat, és körülbelül 23 millió ügyet intéznek egy évben. Most a legnagyobb ügyekben próbáltunk engedményeket biztosítani azok után, hogy 400 ezer magyar választó válaszolta meg azt a kérdést, hogy miben szeretne változást. 197 járási hivatala kezdeményezett konzultációt,  arról, hogy mi legyen olcsóbb, vagy mi legyen ingyenes. Természetesen  a költségvetés teherbíró képességéhez igazítva hajtottuk végre a változtatásokat.

- A 2017-es költségvetési vitában nemcsak a törvények egyszerűsítését, hanem újabb illetékek csökkentését és mérséklését is kérni és javasolni fogjuk. De nemcsak az adócsökkentés a fontos, akár a munkavállalók vagy a munkaadók oldalán, hanem az is, hogy professzionális, olcsó, könnyen elérhető és jó minőségű ügyintézésben legyen része azoknak a választópolgároknak, akik a magyar államhoz fordulnak. A koncepciónk lényege egy olyan kormányzati döntéshozatali szint, amely a végrehajtást a kormányhivatalokba és a járási hivatalokba delegálja, és ott 270 modernizált kormányablakban tudjuk intézni a választópolgárok ügyeit. Reményeim szerint ebben az esztendőben mindent egy helyen - nyugdíjat, egészségbiztosítást, társadalombiztosítást és minden más panaszos ügyet is -, és lehetőség szerint olcsón vagy ingyenesen. Ehhez kérem  a további segítségüket és támogatásukat, pártállástól függetlenül!
 

***

 


FÖLDI LÁSZLÓ: - Miniszter Úr! Én egyszerű állampolgárként is nagyon fontosnak tartom, hogy a kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy a szükséges reformok végrehajtásával szolgáltató jellegű állammá tegye ezt az országot. Ennek érdekében mindenki számára biztosítja az ügyfélbarát, átlátható és gyors közigazgatási ügyintézést, csökkentve a terheket, az érte fizetendő díjakat. Természetesen elfogadom a válaszát.

 

 

Milyen változásokat hoz a 2016. évi új adórendszer az emberek életében?
 

TILKI ATTILA, (Fidesz): - A 2010-es kormányváltás óta a kormány fontos gazdaságpolitikai célokat tűzött ki maga elé: bővülő foglalkoztatást, növekvő gazdaságot, javuló versenyképességet, az államadósság és a költségvetési hiány csökkentését. Mára elmondhatjuk, hogy számos területen értünk el sikereket, és kevés olyan makrogazdasági mutató van, ami ne pozitív képet mutatna a gazdaság állapotáról.

- Úgy vélem, a mostani kormánynak ezen a téren sincs takargatnivalója, ugyanis számos olyan intézkedés történt az elmúlt években, ami az emberek gyarapodását szolgálja. Ilyen a 2016-os esztendő is, amikor a személyi jövedelemadó 16 százalékról 15 százalékra csökkent. Először ezt február első napjaiban tapasztalhatták, amikor megérkeztek az első havi fizetések. Ennek köszönhetően mintegy 120 milliárd forinttal több pénz maradt az emberek zsebében. De folytathatjuk a sort a sertéstőkehúsok áfájának 5 százalékra történő csökkentésével, ami szintén fontos népjóléti intézkedés, hiszen a legfontosabb alapvető élelmiszerek egyike a sertéshús. Továbbá: nő a két gyermeket nevelő családok adókedvezménye, valamint csökkennek az ügyintéző állampolgárok terhei, a különböző illetékek és díjak. Legutoljára pedig hadd emeljem ki a családok otthonteremtési kedvezményét, a CSOK-ot, amely egyrészről népesedéspolitikai szempontból kiemelten fontos, másrészről pedig az építőipar számára jelenthet húzóerőt, teremthet majd több ezer munkahelyet.

- A magyar gazdaság teljesítménye az elmúlt években igen sokat javult, és ez lehetőséget ad arra, hogy a gazdaság többletbevételeiből a kormány olyan intézkedéseket valósítson meg, amelyek az emberek számára közvetlenül érzékelhető reálbér-növekedést, nagyobb fogyasztást jelentenek. Mindezekre tekintettel kérdezem:

- Milyen változásokat hoz a 2016. évi új adórendszer az emberek életében? 
 

***
 

TÁLLAI ANDRÁS, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Szeretném hangsúlyozni, hogy a kormány 2010-es létrejöttét követően kormányprogramban hirdette ki, hogy az adópolitikán változtatni szeretne, amelynek a lényege, hogy a megszerzett jövedelmek adókulcsát és adóösszegét csökkenteni kívánja. Elsősorban a fogyasztásra, forgalmi adókra tereli a hangsúlyt, az állami költségvetés bevételét ezekből szeretné biztosítani. A személyijövedelem-adózás területén pedig egyértelműen olyan adórendszert dolgoz ki, amely egyrészt a munkára ösztönöz, tehát alacsony adókulcsot jelent, másrészt pedig a családok lesznek a kormány figyelmének középpontjában, a prioritást a családok fogják élvezni.

- Az elmúlt öt évben, lassan hat évben ezt a célkitűzését a kormány elérte, mi több, bizonyította. Ne feledjük el, hogy a 2010-es kormányváltáskor a személyi jövedelemadó mértéke még 17 százalék és 32 százalék volt, 2011-től pedig egykulcsossá vált, 16 százalékra csökkent, 2016. január 1-jétől pedig tovább csökkent 15 százalékra. De a nagy horderejű változás, elsősorban a családi adókedvezmény terén következett be, hiszen a szocialisták ideje alatt a családi adókedvezmény mértéke 4000 forint/fő/gyermek volt, és csak a háromgyermekesek részesültek ebben. Akkor, 2010-ben, százezer család tudta elérni a családi adókedvezmény intézményét, és 12 milliárd forintjába került az állami költségvetésnek: ennyit kaptak a családok. Most a Fidesz –KDNP családpolitikájának és adópolitikájának köszönhetően több mint 1 millió 100 ezer ember éri el ezt a kedvezményt, a családoknál maradó összeg meghaladja a 240 milliárdot. Azaz, ha összehasonlítom a szocialista kormány családpolitikájával akkor azt lehet mondani, hogy tizenegyszeresére nőtt azon családok száma, amelyek családi adókedvezményt tudnak igénybe venni, a mértéke pedig hússzorosára a 2010-es viszonyokhoz képest.

- Fontos elmondani, hogy a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése mellett, amit tovább szeretnénk folytatni a ciklusban, jó lenne elérni, hogy 15 százalékról egyszámjegyű legyen a személyi jövedelemadó, a családi adókedvezmény mértékét pedig kétgyermekesek esetében duplájára, azaz a jelenlegi 20, illetve 25 ezer forint helyett 2019-re 40 ezer forintra szeretnénk emelni. Azt gondolom, a Fidesz-KDNP-kormány bizonyította, hogy a családok kormánya, azon emberek kormánya, akik dolgoznak, akik jövedelmet szereznek, és ezért csökkentette a személyi jövedelemadó kulcsát. Ezt a politikát szeretné folytatni ebben a ciklusban is.
 

***
 

TILKI ATTILA: - Szatmár-Bereg országgyűlési képviselője vagyok, több ciklus óta, a legtávolabb esik Budapesttől,. Van alkalmam és módom arra, hogy összehasonlítsam, hogy tényleg igaz, amit az államtitkár úr elmondott. Tényleg több marad az emberek zsebében, és tényleg többet tudnak költeni. Ugyanez elmondható a CSOK-ra is. Ahogy mifelénk, Szatmárban mondják: kegyetlen nagy az érdeklődés. Köszönöm, a válaszát elfogadom.

 

 

 

Természetesen az ellenzéki képviselők sem maradtak adósak az interpellációkkal, de a kormány minden esetben pontos és átfogó választ adott a neki szegezett kérdésekre.
 

A közoktatás jövőjéről!
 

HILLER ISTVÁN, (MSZP): - Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Az oktatásügy problémája, mindannyiunk számára világos, hogy túlnőtt az iskolák falain. Szülők, nagyszülők, civil szervezetek tömegei jelzik a felháborodást, és a tiltakozás immáron országos méretűvé vált. Egy bátor iskola, a miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestületének tiltakozó levele lavinát indított el. A kormányzati válasz egy olyan kerekasztal létrehozása volt, ahonnan sok, meghatározó tudással és tapasztalattal rendelkező szervezet hiányzott, mások, akik eddig nemigen hallatták szavukat az oktatásügyben, viszont ott voltak.

- Szögezzük le: az intézményesített és törvényben rögzített egyeztetési párbeszédfórumokat, önök verték szét. Volt ilyen: Közoktatás-politikai Tanácsnak hívták.


Hamisak azok az állítások, melyek szerint 2000-2010 között csökkent volna a közoktatás színvonala. Orbán Viktor első kormányától kezdődően 2010-ig hazai és nemzetközi felmérések azt bizonyították, hogy lassan, de egyre gyorsuló ütemben javultak az eredményeink. Önök 2010-ben igenis egyre inkább javuló teljesítménnyel rendelkező rendszert vettek át, majd ezt verték szét. De ami ennél még szomorúbb: olyan újat hoztak létre, amely bizonyítottan romló eredményeket produkál, és közfelháborodást eredményez. A közoktatás színvonala ma romlik, ezért és nem másért demonstrált több tízezer ember két napja itt a Kossuth téren egy méltóságteljes tüntetésen.

- Államtitkár Úr! A probléma rendszerjellegű, van azonban önök között, aki azt mondja, hogy mindez csak jajgatás, nincs itt semmi különösebb gond, csak a sajtó nagyítja fel az egészet. Ezért tisztelettel kérdezem:

- Egyetért-e azzal, hogy a közoktatásban a probléma valójában nem is jelentős, inkább csak jajgatás, és a sajtó torzítja, nagyítja fel az egészet?

- Egyetért-e azzal, hogy az irányító központ, a KLIK maga a probléma?

- Egyetért-e azzal, hogy a tiltakozó pedagógusok által megfogalmazott nyílt levél valós problémákat vet fel?

- Egyetért-e ön a pedagógusok véleményével, apaként, szülőként ott volt-e, ott lenne-e egy ilyen tüntetésen legközelebb?


***
 

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Arra a kérdésére, hogy a KLIK-re, az állami fenntartásra van-e szükség, milyen szükség van, engedje meg, hogy egy egyetemi professzort idézzek: „Az állami közoktatás - az állami, tehát nem az önkormányzati közoktatás - hatékony válasz a magyar közoktatás két legnagyobb kihívására: az esélyegyenlőtlenségre és a szegregációra.” A későbbiekben ez az egyetemi professzor így folytatja - korábban -: „Nagyon világosan látható, hogy mindenütt a világban és nem csak Európában az olyan jellegű és súlyú problémák megoldásában, mint a mostani gazdasági válság, a jól működő és erős állam az, amely képes hatékonyan lépni.”  Nyilván felismeri: ezeket ön mondta 2009-ben a Népszavának, amikor felvetette annak a lehetőségét, hogy állami fenntartásba kerüljenek azok az intézmények, azok az iskolák, amelyek nehéz helyzetben lévő településen működnek. Ezt a nyilatkozatát önnek 2009. március 11-én ráadásul még a tüntetés főszervezője, a Pedagógusok Szakszervezete is támogatta. Arra a kérdésére tehát, hogy a KLIK önmagában problémát vagy az állami fenntartás megoldást jelenthet-e, azt mondom: bár a KLIK szervezete belülről sokféle problémával küzd, de az állami fenntartás - azt hiszem, tán ön is egyet tud érteni a 2009-es önmagával -, az állami fenntartás sok esetben igenis az életben maradás lehetőségét jelenti nagyon sok iskolának. Alulfinanszírozott volt az oktatási rendszer. Voltak olyan települések, ahol már nem volt pénz az iskola fenntartására, és 381 helyen bizony 2002-2010 között lakat került a köznevelési intézmények ajtajára. Máshol az önkormányzat erején felül vállalt teljesítményt azért, hogy életben tudja tartani az iskolát, hogy ki tudja fizetni a pedagógusok bérét, a számlákat és az egyéb költségeket. Ezeknek az önkormányzatoknak a hiteleit, a kötvényeit 2010 után ezermilliárdos nagyságrendben kellett kifizetni.

- Képviselő Úr! A másik kérdésre, ami szintén elhangzott a köznevelési kerekasztallal kapcsolatban, hogy mennyire reprezentatív vagy nem reprezentatív elmondhatom: az elmúlt hetekben általában azok hivatkoztak arra, hogy nem elég széles körű a párbeszéd, akik maguk ugyan meghívót kaptak, de nem jöttek el. Ez egy kicsit furcsa dolog. Tudja, a jogi egyetemen tanultam egy alapvető jogi regulát: saját felróható magatartására senki sem alapíthat jogot. Ha valaki nem jön el egy köznevelési kerekasztalra, az utána ne hivatkozzon arra, hogy nem elég széles körű az egyeztetés. Mi viszont igyekeztünk a lehető legszélesebb körű egyeztetést elindítani. És miért ezt a formát választottuk az ön által idézett formák helyett? Azért, mert ez a felsőoktatás területén az elmúlt két évben bevált.

- Létrehívtunk egy felsőoktatási kerekasztalt, és mindazokat a problémákat, amelyek adott esetben sürgősek voltak két évvel ezelőtt, ebben a párbeszédrendszerben meg tudta oldani. Ezzel a működéssel, ezzel az egyeztetéssel a felsőoktatásban, de szélesebb körben,  a köznevelés területén is sikert tudunk elérni. Ezért nemcsak a szakszervezeteket hívjuk el erre, hanem elhívjuk a szülők képviselőit, a diákok képviselőit, a Pedagógus Karnak a képviselőit, a Magyar Tudományos Akadémia oktatási bizottságát vagy a Művészeti Akadémiának a hasonló szervezetét. Meghívtuk szakértőnek a Herman Ottó Gimnázium vezetőit, és megkértük, hogy képviselje mindazokat, akik vele egyetértenek és hasonló álláspontot foglalnak el. Elhívtuk a következő üléstől kezdve az OECD-t, hogy a legjobb mintákat, példákat, amiket ők látnak, hozzák oda a köznevelési kerekasztal asztalára. Hasonlítsák össze, hogy egy OECD-tagállamban levő diákhoz képest valóban leterhelt-e egy magyar diák. Egy osztálylétszám, az egy pedagógusra jutó gyermeklétszám hol magasabb: Magyarországon vagy az OECD átlagában? Bizonyos esetekben nehéz ezt összehasonlítani, de egy nyugodt párbeszédnek csak ez teremthet alapot.
 

***
 

HILLER ISTVÁN: - Államtitkár Úr! Idézni csak pontosan, szépen, ahogy államtitkárok jönnek-mennek az égen. Úgyhogy idézem, folytassa majd, amit annak idején nyilatkoztam. „Ezek az iskolák nem a több mint fél évszázaddal ezelőtti rosszízű államosítás útján, nem rendeletileg, hanem tárgyalások útján, fenntartócsere révén jönnének létre. Állami iskolának lenni szabad, de nem kötelező.” Ezt fogadták volna meg! Ha ezt csinálják, ha nem kötelezően veszik el az iskolákat, akkor egészen más a színvonal. Ezért kérem: ne csak a 2009-es javaslatomat fogadják meg. Most kiegészítem: azt. javaslom, hogy szüntessék meg a KLIK-et! Azt javaslom, tegyék lehetővé, hogy Debrecen, Pápa, Szeged, Győr vagy éppen a Hegyvidék, Pesterzsébet vagy Kispest ismét iskolafenntartó legyen. Azt javaslom, hogy adják vissza az igazgatók jogait. Amíg erre nem a válasz, addig nem fogadom el!
 

***
 

Az Országgyűlés az államtitkári választ 106 igen szavazattal, 48 nem ellenében tartózkodás nélkül elfogadta.
 

Ki védi meg az állatokat?
 

EGYED ZSOLT, (Jobbik):  - Miniszter Úr! Az ülésszakszünetünk alatt több olyan brutális állatbántalmazás is történt, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni, és meg kell vizsgálni, hogy a törvények, valamint az igazságszolgáltatás megállják-e a helyüket.

- Január elején került nyilvánosságra az a 2015 nyarán készült videó, amelyen egy fiatalember szétveri egy kiskutya fejét. Az ügy Borsod megyében, Deteken történt, ahol az elkövető édesanyja alpolgármester, ezért személyesen tettem látogatást Deteken, találkoztam a polgármester úrral és az alpolgármester asszonnyal. Polgármester úrnak jeleztem, kötelessége jelenteni a hatóságoknak, ha törvénytelenség történik a településén és tudomására jut. Az alpolgármester édesanyának hangsúlyoztam lemondásának fontosságát egy ilyen esetben. Elmondása szerint fia jó nevelést kapott, otthon segítőkész, dolgos, tinédzserkori meggondolatlanságot követett el, és nagyon bánta tettét, állatmenhelyen vezekelne a bűneiért. Véleményem szerint azonban ezt a tettet nem szabad büntetés nélkül hagyni, mert elmaradása a hasonló esetek szaporodását okozhatja, ez azt üzenné, hogy a brutális állatkínzás és az azzal való kérkedés nem üldözött a társadalom részéről.

- Szinte napra pontosan egy hónapra rá került Kazincbarcikán rendőrkézre egy személy, aki terepjáróból lövöldözte a település kutyáit lakott területen. Állítása szerint önkormányzati megbízásból, ami abszurd, később a polgármester is cáfolta, de teljes mértékben nem tisztázódott a helyzet, viszont az állatkínzás mindenképpen megvalósult. Mindkét ügy precedensértékű ítéletnek fog számítani, ezért arra kérem az illetékeseket, hogy ennek megfelelően járjanak el, a miniszter urat pedig arra, hogy kövesse figyelemmel.

- Hangsúlyozom: nagyon fontos a társadalom tudtára adni, hogy az állatkínzók komoly büntetésre számíthatnak. A Jobbik régóta hangoztatja, hogy jelenleg nincs apparátus állatvédelmi feladatok ellátására. Ennek megváltoztatása érdekében az állatvédőkkel tárgyalásokat kezdeményeztem, aminek eredményét a kormánynak el fogom természetesen juttatni.

- Miniszter Úr! Üdvözlendő, hogy a jelenlegi Btk. szankcionálja az állatkínzást, viszont a rendőrség túlterhelt állapota miatt kevesebb figyelem fordul az állatkínzás visszaszorítására. Több tíz- és több százezer állatvédő jelenleg is tehetetlen ezekkel az ügyekkel kapcsolatban.

- Mit tett a kormány az állatkínzások visszaszorítása,  a sok rejtett ügy felszínre hozása,  és a kutyaviadalok felszámolása érdekében?


***
 

FAZEKAS SÁNDOR, (földművelésügyi miniszter) - Képviselő Úr! Akárcsak ön, mi is elítéljük az állatokat ért bántalmazást. Közös célunk elérése érdekében tárcánk és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal együttműködik az állami és önkormányzati szervekkel, valamint a civil állatvédő szervezetekkel is. A hatékony együttműködés érdekében a megyei, illetve a fővárosi rendőr-főkapitányságok egy-egy fő kapcsolattartót jelöltek ki az állatkínzásos ügyek koordinálására, valamint az állatvédő szervek megyei képviselőivel történő közvetlen kapcsolattartásra. Az elrendelt nyomozások során az eljárások szakszerűségére a rendőrség kiemelt figyelmet fordít, melynek keretében az Országos Állatvédőrség Alapítvánnyal együttműködve a területi és helyi nyomozó hatóságok állatkínzással foglalkozó, bűnügyi szakterületen dolgozó munkatársai számára folyamatos továbbképzéseket szervez. Mindezen intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt években nagymértékben növekedett az állatkínzás miatt tett vádemelések száma, ami azt bizonyítja, hogy javult az esetek felderítettsége.

- Tárcánk elkötelezett az állatkínzás visszaszorítása mellett, amelynek megvalósulásához véleményünk szerint a társadalom egészének szemléletformálása is szükséges. Ezen cél eléréséhez a leghatékonyabb eszköznek az állatok tiszteletére, védelmére és a velük szemben tanúsítandó helyes magatartásra nevelés korai megkezdését tartom. Amennyiben ez a társadalmi szemléletformálás sikerrel jár, nem fognak előfordulni vagy legalábbis ritkaságszámba fognak menni az ön által említettekhez hasonló szomorú esetek. Számos olyan programot indítottunk, amelynek célja a felelős állattartásra nevelés. Ezek közé tartozik a „Szabad a gazdi” program és ezen belül a vakvezető kutyák kiképzését elősegítő Látótárs-projekt is.

- A szemléletformálás mellett egyetértek abban képviselő úrral, hogy a bűncselekmény elkövetése esetén a kiszabható büntetésnek is kellő visszatartó erőt kell jelentenie. Az állatkínzás immáron 12 éve számít bűncselekménynek. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi büntetési tételek sok esetben nem bírnak kellő visszatartó erővel, tárcánknak szándékában áll kezdeményezni a büntető törvénykönyv módosítását, nevezetesen az állatkínzás alapesetének vétség helyett bűntetté nyilvánítását, valamint az állatkínzás esetén kiszabható büntetés tételkereteinek megemelését.
 

***


EGYED ZSOLT:  - Örömmel hallom, hogy a Btk.-t szeretnék ebben az esetben súlyosbítani, ugyanis én már megtettem a módosító javaslataimat, ami például azt is tartalmazza, hogy a súlyos állatkínzásos eseteket minden esetben letöltendő szabadságvesztéssel büntessék. Mintegy jó tanácsként mondom a tisztelt kormánypártnak, hogy érdemes lenne a bíróságokat is egy kicsit abba az irányba presszionálni, hogy példaértékű ítéleteket hozzanak, ugyanis jelenleg ezekben az ügyekben nem történik normális törvényhozás Magyarországon.

Ezért indítottam el az állatvédelmi kerekasztalt, és ezért szeretnénk ezt állatvédőkkel végigvinni, hogy végre Magyarországon  meglegyenek a normális állattartásnak a gyökerei. Köszönöm, válaszát így nem tudom elfogadni.
 

***
 

Az Országgyűlés a miniszteri választ 99 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.
 

 

 

A magyar családokról

SZÉL BERNADETT, (LMP): - Kicsit sajnálom, hogy nem az a miniszter válaszol az interpellációmra, aki főszerepet játszott ebben a szégyenletes folyamatban, de mindenesetre nézzük azt, hogy mi történt, és nézzük azt, hogy miért kell ennek az interpellációnak egyáltalán sorra kerülnie.

- Tavaly augusztusban a kormány elég nagy feneket kerítve a mondanivalójának, kijelentette, hogy vissza nem térítendő uniós támogatást fog biztosítani az otthonok energiahatékonysági korszerűsítéséhez. Nos, ha röviden és tömören akarnám megfogalmazni azt, hogy mi történt, akkor erre azt tudom mondani: gyakorlatilag ebből nem lett semmi! Pedig a magyar háztartásoknak hatalmas szüksége lenne erre a segítségre, ugyanis megtakarításai nincsenek erre a célra, viszont Magyarországon kétszer annyi energiát használunk, mint például Ausztriában. És nem azért, mert olyan meleg van a magyar otthonokban, hanem mert olyan rosszak, korszerűtlenek a fűtési rendszerek, rosszak a nyílászárók, nincsenek leszigetelve a házak. A magyar emberek hiába költik a pénzüket a fűtésre, továbbra is fáznak, kihűlnek az otthonaikban, mert annyira rossz a háznak az állaga amelyben laknak. Önök is felismerték ezt a problémát tavaly, és azt mondták, segíteni fognak a magyar embereknek. Megígérték, hogy 40 százalékos vissza nem térítendő támogatási hányaddal kapnak segítséget ahhoz, hogy leszigeteljék a házaikat. Azóta visszavonták ezt az ígéretüket, a magyar emberek nem fogják ezt a segítséget megkapni, ha önökön múlik. Ez volt az első hiba. A második hiba az volt, hogy amikor felelősségre vontuk az illetékes minisztert, az a válasz érkezett, hogy az EU tehet az egészről. Megpróbálták gyakorlatilag az Unióra hárítani a felelősséget, holott 50 ezer háztartás korszerűsítését kellene elvégezni abból a programból, amit önök beadtak az Európai Unióhoz, amit  elfogadtak.

- A magyar kormány nem vállalta a felelősséget azért, amit tett, vagyis azért, hogy ígért valamit a magyar embereknek, és utána visszavonta az ígéretét. A friss események pedig ott tartanak, hogy a kormány valóban elkezdte a hazárdjátékot a magyar embereknek szánt uniós támogatással. Kezdeményezték az Európai Bizottságnál immár az operatív program módosítását is, vagyis annak az engedélyezését, hogy ne az otthonok kapják meg ezt a pénzt, hanem közintézményekre költhessék.

- Minden józan észt nélkülöz ez a fajta viselkedés. Világosan látjuk, hogy egy átfogó energetikai korszerűsítési programmal  a családi otthonnak az energiaszámlája a felére csökkenhet. A felére! A magyar embereknek feleannyit kellene fizetni rezsire, háztartási költségekre, és erre hatalmas szükség lenne, mert olyan rosszak a bérek ebben az országban, hogy nem tudják a sárga csekkeket a hónap végén kifizetni. Joggal kérdezem tehát:

- Miért beszéltek folyamatosan mellé?

- Miért nem álltak oda a magyar emberek mellé?

- Miért nem adták oda az otthonokra szánt pénzeket?
 

***
 

SZABÓ ZSOLT, (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): - Képviselő Asszony! Szeretném önt megnyugtatni, hogy a kormány négy megoldási javaslatot is javasol, és lép a következő időszakban a magyar családok támogatása vonatkozásában, éppen a házak és ingatlanok felújítása területén.

- A rezsicsökkentés látványosan bizonyította, hogy a magyar családok kiadásait és terheit mennyire lehet csökkenteni. Egy átlagos család esetében ez éves szinten mintegy százezer forint megtakarítást jelent. És még egy számot hadd tegyek hozzá: 2012 és 2015 között mintegy 30 százalékkal csökkent a tartozás a 30 napon túli közüzemi számlák esetében. A képviselő asszony talán kevésbé aggódott akkor, amikor két alkalommal is nemet mondott arra a szavazásra, ami a háztartások fűtési és energiaszámláinak csökkentését jelentette volna. - Hogy mit tettünk eddig? Az „Otthon melege” program keretein belül 17 milliárd forinttal segítettünk 85 ezer háztartást. Ez gépek cseréje esetében 20 ezer forintos megtakarítást és felújítást, lakóépületek korszerűsítése esetében pedig 150-180 ezer forintos megtakarítást jelentett. Vissza nem térítendő formában jelen pillanatban van előkészítve egy családi házak komplett energetikai korszerűsítését lehetővé tevő alprogram, ami várhatóan március és május körül fog indulni, és komoly összeggel a következő években folyamatosan rendelkezésre fog állni.

- 2016-ban a gazdaságnövekedés érdekében fejlesztéspolitikai intézkedésekre kerül sor, és ezen kereteken belül a gazdaságfejlesztési innovatív programból mintegy 100 milliárd forint értékben, visszatérítendő kamattámogatásos formában családi házak felújítására szolgáló pénz kerül pályázati formában kiírásra. Ugyancsak hozzátenném ehhez azt a lehetőséget, hogy épp a napokban jelent meg a családok otthonteremtését segítő úgynevezett CSOK-program, amit két kormányrendelet tartalmaz; ingatlanvásárlásokra és beruházásokra, régi típusú ingatlanok felújítására és bővítésére nyújt lehetőséget.

- És még egy fontos tényezőt ne felejtsünk el: új ingatlanok esetében az az áfacsökkentés, amit bevezettünk, 27-ről 5 százalékra, mintegy 17 százalékkal könnyíti meg a vásárlást és csökkenti a családok kiadásait. Ha mindezt összeadjuk, az ígéretünknek megfelelően jóval több és jóval nagyobb mértékben teljesítette a kormány az elvárásokat. Kérem válaszom szíves elfogadását.


***


SZÉL BERNADETT: - Ha válaszolt volna az államtitkár úr, akkor lett volna esély arra, hogy elfogadjam, így azonban nincs mit elfogadnom. A mondandójának egy része múlt időben volt. Én a Fidesz 2014-es kormányprogramjára nem vagyok kíváncsi, köszönöm szépen, ezeket a szavakat talán meg is spórolhatták volna. Amit pedig jövő időben fogalmazott, azt meg miért higgyem el? Most bármit ígérhet, majd meglátjuk, hogy mi lesz belőle és mi nem. Egy biztos: önök láthatóan nem kívánnak a magyar embereknek abban segíteni, hogy gazdaságosabbá tegyék a saját életüket.

- Látjuk: a Fidesznek az a célja, hogy ez az ország függésben legyen, ezért adóztatták meg a napelemeket, ezért kezdtek egy átláthatatlan nukleáris projektet a putyini Oroszországgal, és ezért növelik a függésünket a putyini Oroszországtól. Mi azt gondoljuk, hogy a magyar embereknek és Magyarországnak nem az az érdeke, hogy függésben legyünk, hanem az, hogy erős, szuverén ország legyünk. Ehhez azonban segíteni kell a magyar embereknek abban, hogy ne fázzanak az otthonaikban, le tudják azt szigetelni, és ehhez vissza nem térítendő támogatásokra van szükség; önök ezt nem adták meg. Nincs mit elfogadnom, államtitkár úr!
 

***
 

Az Országgyűlés az államtitkári választ 100 igen szavazattal, 31 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.
 

 

 

Független hévvel a csepeli HÉV-ről
 

SZABÓ SZABOLCS, (független):  - A magyar Országgyűlés 2015 nyarán döntött úgy, hogy támogatja Budapest olimpiai pályázatát. Mindez - ugye tudja talán mindenki - komoly költségvetés kiadással fog járni, ezért ebben a határozati javaslatban is szerepel, hogy a kormánynak felül kell vizsgálni a megrendezéshez szükséges fejlesztéseket, illetve koordinálóként kell fellépnie minden, az olimpiához kapcsolódó beruházással kapcsolatban. A szavazáskor ugyan nem ismerhettük a megvalósíthatósági tanulmány részleteit, de a vezetői összefoglalóból már akkor is látszott, hogy ez 3 ezer milliárdos beruházás lesz, és a teljes költség legnagyobb része - ami nagyjából 1900 milliárd forintot tesz ki - közlekedésfejlesztési beruházás lesz.

- Meglepetésként ért minket az a terv, amit a Fővárosi Közgyűlés elé beterjesztettek: villamossá alakítanák a csepeli HÉV-et. Mi egyszerűen nem tudjuk máshogy értelmezni mint hogy ott régi Tatra villamosok fognak közlekedni. Kétségeim serege:

- Valójában támogatja-e a kormány azt, hogy vasútüzemről villamosüzemmé váltson át a HÉV? 

- Mi lett az észak-déli regionális gyorsvasút tervével, ami az összes fővárosi fejlesztési dokumentumban szerepel, hiszen ez biztosítaná hosszú távon, hogy nagy kapacitással, elővárosi vasút jelleggel tudjanak a csepeliek bejutni a belvárosba?

- Hogy lehet tartani majd a villamosüzemmel a menetrendet, a komfortot, ha egyszer régi Tatra villamosokat fognak oda a tervek szerint áttenni?

- Hogyan fognak elférni ezek a villamosok a Körúton és a pesti Duna-parton?

- Nem fog-e dugót okozni az, hogy a kétpercenként induló villamosok a csepeli gyorsforgalmi utat szintben átvágják, hiszen nincs az anyagban szó szintbeli kereszteződésről?
 

***
 

FÓNAGY JÁNOS, (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): - Először az észak-déli gyorsvasúttal kapcsolatban: ez egy régi elképzelés, egy régi terv, hol előkerül, hol háttérbe szorul. Amiről most beszélünk, az az olimpiacsomagban lévő közvetlen, vasútüzemről villamosüzemre váltó elképzelés. Ha az Olimpiai Bizottság elvárásainak igényeit ki szeretnénk elégíteni, akkor nem lehet, hogy egy közel ötvenéves HÉV-vel vágjunk ennek neki.

Ami a képviselő úr aggályait illeti: az olimpiához kapcsolódó fejlesztések tényleges megvalósítása akkor kezdődik, ha Budapest 2017-ben elnyeri a rendezés jogát. Az ön által említett javaslat, tehát az olimpiai javaslat szerint Csepelre a 6-os és az 1-es villamosok közlekednének. Az előbbi járat már ma is korszerű Combinóval üzemel, tehát szó nincs és nem is lehet Tatráról, még idén forgalomba állnak az új, korszerű szerelvények.

- Az olimpiai közlekedésfejlesztési terv további modern, alacsonypadlós szerelvények beszerzésével számol, tehát ismétlem, nem a régi Tatrák kerülnének semmiképpen erre a vonalra. A jelenleg kizárólag alacsony sebességgel használható pályaszakaszok felszámolásával, észszerű megállóhely-kiosztással a csepeliek a HÉV-vel megtett utazáshoz képest összességében 7-8 percet takaríthatnak meg, tehát gyorsul a bejutási lehetőség.
 

***
 

SZABÓ SZABOLCS: Tartok tőle, hogy államtitkár úr nem olvasta azt a javaslatot, amit a Fővárosi Közgyűlés elé benyújtottak. Abból egyértelműen csak és kizárólag az olvasható ki, hogy a hosszabb villamosjáratokra igenis Tatra villamost fognak küldeni. Másrészt csodálkozom azon, hogy ha például a HÉV a Közvágóhíd és a Boráros tér között kettő perc alatt teszi meg az utat, ugyanezen a szakaszon a 2-es villamos meg öt perc alatt, akkor hogy lenne gyorsabb a villamos a teljes szakaszon. Jelzem: a csepeliek sokkal jobban örülnének annak, ha hasonlóan az összes többi agglomerációs HÉV-hez, itt is azokat a Flirtöket kezdenék el például alkalmazni, amiről most lehet hallani a ráckevei, a gödöllői vagy a szentendrei HÉV esetében, mert ilyen nagy kapacitású közlekedési eszközt szeretnének a csepeliek, és nem villamost, ami áll a dugóban. Úgyhogy nem fogadom el a választ.
 

***
 

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 105 igen szavazattal, 37 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!