„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Szónoklataikból szolidan stilizálva - udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallózunk.

Hogyan segíti elő az állam a magyar demográfiai helyzet javulását?

VEJKEY IMRE (KDNP): – Tisztelt Államtitkár Asszony! Amikor a kormány népesedési politikájáról beszél, akkor mindig szóba kerül a jelenlegi demográfiai mutatók megváltoztatásának fontossága és a család szerepe. Az országunk problémáinak jelentős része a csökkenő népességből és a családnak mint fogalomnak az elértéktelenedéséből ered, pedig a családok azok a nemzetmegtartó egységek, amelyek felnevelik a fiatalokat, segítik munkába állásukat, támogatják a szülőket, valamint békét és nyugalmat biztosítanak az idősebb generációk számára. A család az a hely, ahol a gyermekekben kialakul a megfelelő értékrend, elsajátítják azokat az értékeket, amelyek segítenek felkészíteni őket a további életükre. A család a szocializáció, a társadalmi beilleszkedés elsődleges állomása, ahol kialakul a jó és a rossz, a helyes és a helytelen közötti különbségtétel. Azokban a társadalmakban, ahol a család a perifériára szorul, ahol az egyéni érdek fontosabbá válik a közösségi érdeknél, a család szerepét az állam veszi át, és a család által nyújtott biztonságot, védelmet az állam akarja biztosítani. Ezt megélhettük mi is a kommunista diktatúra alatt, amikor cél volt a kis közösségek megnyomorítása és a családok elsorvasztása. A rendszerváltás után is voltak olyan kormányok, melyeknek megfelelt a szocializmust jellemző állapotok fenntartása, mesterséges erősítése. Ez egyfelől komoly és gyakran nehezen kigazdálkodható terhet jelentett a hazának, másfelől erőszakosan kiszakította az embereket a családi kötelékből. Napjainkra többek között ezért is vált oly fontossá a családok megerősítése és ennek az ősi értéknek a védelme.

– A kormány részéről a család jelentőségének szimbolikus közjogi megerősítését jelentette a 2012-től hatályos új Alaptörvény, amely rögzíti a család és a gyermekvállalás védelmét és fokozottabb anyagi támogatását, továbbá azt is, hogy a házasság kizárólag egy férfi és egy nő között állhat fenn. A család fogalmát az Alaptörvény a hagyományos értékrend szerint a házastársak, illetve a szülők és gyermekeik együttélésére vonatkoztatja. Szintén 2012-től a sarkalatos családi törvény rögzíti a családoknak nyújtható támogatásokat és kedvezményeket, amelyek biztosítják a stabilitást és a kiszámíthatóságot. Ezek a szimbolikus és erős lépések lefektették azokat az alapokat, amelyek mentén elindulhatott az új értékmegőrző családpolitika.

– Tisztelt Államtitkár Asszony! Mindezek alapján tisztelettel kérdezem: hogyan segíti a kormány a demográfiai helyzet javulását? Milyen további intézkedéseket tervez a kormány a családok megerősítésére? Várható-e már a jövőre valamilyen új segítség a gyermekeket váró családok számára?

+

VERESNÉ NOVÁK KATALIN, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdést, hiszen nagyon fontos területre világított rá, a demográfiára és a családok helyzetére. Kimondhatjuk: társadalmunk egyik komoly, ha nem a legkomolyabb kihívása az, hogy a jelenlegi demográfiai helyzetet tudjuk javítani, és hogy a családjainkat meg tudjuk erősíteni. A család- és ifjúságügyi államtitkárság is éppen azért jött létre, hogy ennek a területnek még a korábbinál is nagyobb figyelmet tudjunk szentelni.

2010-ben, talán a huszonnegyedik órában,  az újonnan létrejövő második Orbán-kormány különös figyelmet fordított  a demográfiára, és hajtott végre olyan családbarát változtatásokat, amivel azt a megelőző nyolc évben tapasztalható politikát fordítottuk meg. Azt a politikát, amely egyáltalán nem volt figyelemmel arra, 2002 és 2010 között, hogy olyan időszakot éltünk, amikor a Ratkó-unokák pont a gyermekvállalás legideálisabb korában voltak, ennek ellenére semmit nem tettek az akkori kormányok a népesedési folyamatok megfordításáért. Mi ezt felismertük, és 2010-ben egy családbarát fordulattal nagyon sokat tettünk a családokért.

– Pontosan milyen intézkedésekről is volt szó? Egyrészt megerősítettük – ahogy azt képviselő úr is említette – mind jogszabályokban, mind az Alaptörvényben és a családra vonatkozó törvényekben a családoknak járó különböző juttatásokat. Kiterjesztettük a családi adókedvezményt, megemeltük az összegét, és az idén év elején, még további pozitív lépéseket tettünk a családi adókedvezmény tekintetében. A baloldal által elvett harmadik évi gyest az első intézkedések egyikeként állítottuk vissza, így ismét hároméves gyes jár a kisgyermeket nevelő családoknak. A gyermekgondozási díj összegét csaknem 40 százalékkal emeltük, és felismerve azt, hogy a dolgozó szülőknek a gyermekek napközbeni ellátását is biztosítani kell, 2010 és 2014 között 28 milliárd forint ráfordítással 6 ezer új bölcsődei férőhelyet hozunk létre.

– A kisgyermekes szülők munkába állását is könnyítettük, hiszen felismertük azt, hogy nem elég beszélni róla, hogy ha egy édesanya munkába szeretne állni, akkor ennek meg kell teremteni a feltételeit, hanem tenni is kell azért. Éppen ezért a munkahelyvédelmi akcióprogrammal könnyítettük a munkaadók részéről a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatását, illetve az édesanyáknak a gyed extrának nevezett intézkedésekkel könnyítettük a döntését. Ez azt jelenti, hogy most már az édesanyák ha visszatérnek a munkaerőpiacra a kisgyermeknevelés mellett, akkor is megkapják az őket megillető juttatásokat. Megszüntettük azt a teljesen igazságtalan rendszert is, hogy ha egy édesanya több gyermeket szül gyors egymásutánban, akkor bizony nem kapja meg minden gyermek után az őt megillető juttatásokat. Ezt is megváltoztattuk.

– Mit fogunk tenni a jövőben? Azt ígérhetem képviselő úrnak és az Országgyűlés tagjainak is, hogy ezen az úton fogunk továbbhaladni. Ami az egyik legfontosabb: biztonságot adunk a családoknak, nem veszünk el tőlük semmit, amit megkaptak, azt megtarthatják. Külön megköszönöm, ha ebben még az ellenzéki pártok is támogatni fognak bennünket. Köszönöm!

+

VEJKEY IMRE: – Tisztelt Államtitkár Asszony! Örömmel töltötte el szívemet a válasza, amelynek alapján úgy tűnik, hogy nemzetünk alapvető egysége a család, és újra virágzásnak indulhatnak. Örülünk annak, hogy kedvezően alakulnak a családok támogatásai, továbbá hogy kedvezően alakult az elmúlt időben a házasságkötések száma, a gyermekszületések száma, és visszaszorulóban voltak a válások. Mindezek egyértelműen azt mutatják, hogy a kormány jó úton jár. Köszönjük az ez irányú támogatásukat a családok nevében is. A válaszát természetesen elfogadom.

Már a tények sem számítanak önöknek?

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): – Államtitkár Úr! A lakosság terheinek enyhítése nemes cél. Sajnos, önök leginkább a saját kiadásaikat enyhítették. Megszüntették a felső adókulcsot, ez évente több száz milliárd forintot vesz ki a költségvetésből. Megszüntették az adójóváírást, ezzel tízezreket vettek ki a dolgozó családok zsebéből. Államosítottak, majd elköltöttek 3000 milliárd forint magánnyugdíj-befizetést. Egy átlagos család évente százezer forinttal többet fizet be az államkasszába, miközben legfeljebb évi 20-30 ezer forintot takarít meg a rezsicsökkentéssel. Az Orbán-kormány három év alatt összesen mintegy 3000 milliárd forint értékű megszorítást hajtott végre. Ezek a lépések négy év alatt 300 ezer forint pluszterhet jelentenek minden magyar embernek. Ha azt mondjuk, hogy nő a szegénység, akkor önök azt mondják, nem igaz, mert csökken a rezsi. Mintha ez mindenre megoldás lenne, közben az OECD, az Eurostat, az UNICEF, a KSH és a Tárki is folyamatosan arról számol be, hogy Magyarországon drasztikusan növekszik a szegénység.

– A napokban megjelent NAV-tájékoztatóban volt olyan kereső tavaly, aki havi 250 millió forintot keresett. Ez éves szinten 3 milliárd forint. Neki miért kell rezsicsökkentést kapnia? A NAV adatai azt is igazolják, hogy növekszik azoknak a száma, akik a minimálbér környékén vagy alatta keresnek. A minimálbér nettó összege nem 100 ezer forint, hanem 66 ezer. Ma másfélszer annyi fogyasztónak van késedelmes közműtartozása, mint 2009-ben; 1,8 millió fogyasztó több mint harmadának 90 napnál régebbi tartozása van. A hátralékosok összes több mint kétszer akkora, mint 2009-ben: jelenleg közel 100 milliárd forint. Egy tanulmány szerint mintegy 900 ezer lakásban fával, szénnel vagy PB-gázzal fűtenek, így a lakhatási szegénységben élők jó része a rezsicsökkentésből nem is részesül. Ma Magyarországon 170 ezer gyerek él olyan lakásban, ahol nincs WC, 197 ezer gyerek otthonában nincs áram, és 620 ezer lakik penészes vagy beázott lakásban.

– Államtitkár Úr! Mi egy igazságos javaslatot tettünk le az asztalra. Javasoltuk, hogy fogyasztási mennyiség alapján differenciált árképzés kerüljön bevezetésre a villamosenergia- és földgázellátásban a lakossági fogyasztók tekintetében. Így sokkal olcsóbban, akár 40-50 százalékkal olcsóbban kapják az energiát az átlagfogyasztású vagy annál kisebb fogyasztással rendelkező családok. Ez a javaslat azonban önöket nem érdekelte, mivel múlt héten a Gazdasági bizottság ülésén még arra sem tartották érdemesnek, hogy azt a Ház megtárgyalja. Az ott jelen lévő államtitkár pedig nem állt a helyzet magaslatán, mivel összekevert mindent mindennel. Szerinte a rezsicsökkentéssel kapcsolatban felvetett problémáinkat a rezsicsökkentés megoldja. Értik ezt? Lehet, hogy önöknek bonyolult volt a mi sávos rendszerünk, de mégis igazságosabb. Mindezek miatt kérdezem: miért nem támogatja a kormány az igazságos rezsicsökkentést lehetővé tevő javaslatunkat, ahol a támogatás a fogyasztástól és jövedelemtől függene?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: –  Képviselő Asszony! Mind a ketten tudjuk, hogy kampány van, ezzel együtt kérem, hogy ahol számokat említ, ott ellenőrizze, mert az ön adatai nem megalapozottak. A kormány 2010 óta végrehajtott intézkedéseinek köszönhetően folyamatosan növekszik a foglalkoztatottak száma, és növekszik a reálbér is. 2013-ban már 540 milliárd forinttal több pénz maradt a munkavállalók zsebében. A minimálbéresek száma a közfoglalkoztatásnak köszönhetően növekedett. Ezek az emberek jelenleg nem segélyt, hanem annál magasabb munkabért kapnak. A rezsicsökkentés olyan összetett társadalompolitikai hatású intézkedéssorozat, amelynek célja a lakosság rezsiköltségeinek elviselhető mértékűre történő csökkentése volt. Ennek szükségességét indokolta, hogy az MSZP-kormányok alatt a magyar családok rezsiköltségei a régióban és az Európai Unió átlagában is kiemelkedően magasak voltak. Ezért a kormány úgy döntött, hogy a villamos energia, gáz, távhő és más közszolgáltatás lakossági fogyasztói árát egységesen, sávhatárok nélkül több lépcsőben csökkenti.

– Az önök javaslata a fogyasztók számára szükségtelenül bonyolulttá, átláthatatlanná és nehezen ellenőrizhetővé tenné az elszámolást, és egy új, párhuzamos szociális ellátórendszer kiépítését jelentené. A szociálisan rászoruló fogyasztókat nem az általános energetikai árszabályozáson, hanem egyedi elbírálású szociális ellátórendszeren keresztül indokolt támogatni. A lakásfenntartási támogatás a rezsiköltségeken túl a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez és a szilárd tüzelőanyag költségeihez is igénybe vezető. Jelenleg 345 ezer háztartás részesül ilyen típusú támogatásban. A támogatás átlagos havi összege a leghátrányosabb helyzetben élő háztartások esetében a tízezer forintot is meghaladhatja, így nagyságrendileg akkora segítséget jelent, mint a rezsicsökkentés.

– A lakásfenntartási támogatáson túlmenően a kormány az adósságkezelési szolgáltatásokon keresztül segítséget nyújt a már felhalmozott hátralékkal rendelkező családok számára is. A rezsicsökkentésnek köszönhetően a megtakarítás összege valóban függ a fogyasztás mértékétől, azonban a fogyasztók anyagi helyzete és a fogyasztás mértéke között nincs szükségszerűen szoros kapcsolat. Az alacsony fogyasztás azt is jelentheti, hogy a felhasználó korszerű eszközök segítségével keveset fogyaszt. Aki többet fogyaszt, valószínűleg rosszul szigetelt, régi eszközökkel ellátott lakása miatt kénytelen azt tenni. Gyakran több generáció él együtt egy háztartásban, ezért használnak több energiát, de egy többgyermekes család is több vizet fogyaszt, és több szobát fűt be éjszakára. A földgáz árszabályozásának 2010. decemberi átalakítása már a rezsicsökkentést megelőzően közel százezer forint éves megtakarítást eredményezett egy átlagos fogyasztó számára. Az elmúlt évi időszakban a villamos energia, gáz, távhő, víz-, csatornaszolgáltatás, hulladékszállítás, kéményseprés, valamint a PB díjainak csökkentésére vonatkozó intézkedésnek köszönhetően egy átlagos fogyasztó rezsicsökkentésből fakadó éves megtakarítása meghaladja a százezer forintot.

+

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ: –  Felhívnám még a figyelmét néhány adatra, államtitkár úr. Ma a magyar családok 74 százaléka nem tud egy váratlan kiadást megfinanszírozni. Ez a váratlan kiadás 50 ezer forintról szól. Ma a családok, amelyek tartoznak valamilyen közműdíjjal, átlagban több mint 60 ezer forinttal tartoznak. Ez meghaladja az 50 ezer forintot.

A bizottsági ülésen dr. Aradszki András államtitkár úr azt mondta nekem, hogy az általam elmondott problémák a szociális rendszer által kellő módon kezeltek. Akkor hogyan fordulhat elő, hogy 2014 első hét hónapjában a szociális és családtámogatásokra 10,5 százalékkal kevesebbet fizettek ki 2013-hoz képest? Szerintem ezek a számok beszédesek, és nem tudom elfogadni a válaszát.

+

Az Országgyűlés az államtitkári választ 104 igen szavazattal, 33 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Ha van házad, akkor csak fizess?

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): – Államtitkár Úr! 2009 nyarán a Bajnai-kormány sok-sok egyéb megszorítás mellett törvénybe iktatta az ingatlanadót Magyarországon. Az ingatlanadó bevezetését akkor külföldi bankárok diktálták az IMF-en keresztül Magyarország számára. Akkor a Fidesz határozottan kiállt a bevezetése ellen, és az Alkotmánybíróság pedig megsemmisítette a törvényt, így a külföldi diktátum hamvába holt.

– Ám alig telt el három év, és Magyarország polgárai közül már több milliónyian azt vették észre, hogy házuk, lakásuk után adót kell fizetni. Három év telt el, és a Fidesz vált az önkormányzatok IMF-jévé. Az alacsonyan tartott normatív támogatások és az előírt, elvárt önerő miatt az önkormányzatok előszeretettel vetik ki a helyi ingatlanadókat építményadó vagy kommunális adó címén. Ott pedig, ahol eddig is sújtotta a kommunális adó a lakosokat, sorra adóemelésekre került sor. Csak a példa kedvéért idézek egy két évvel ezelőtti cikket: „Budapesten a zuglóiak szívhatják legjobban a fogukat: egy kis garzon után 12 ezret, egy 40 négyzetméteres kis lakás után 18 ezret, egy 80 négyzetméteres ingatlan után pedig már 25 ezer forintot kell fizetni, miután a XIV. kerületi önkormányzat kivetette a kommunális adót. Hasonló példákat százával lehetne idézni.

– Államtitkár Úr! A Fidesz szóvivője 2009-ben azt mondta: „Szakmailag vállalhatatlan, politikailag pedig értelmetlen az ingatlanadó.” Sőt, a Fidesz még Mádi László országgyűlési képviselőjelöltjét is visszaléptette, amiért az úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon ingatlanadót vethetnek ki. Mindezek fényében kérdezem: elfogadhatónak tartja-e, hogy az életvitelszerűen lakott ingatlanuk után adózniuk kelljen Magyarország polgárainak? Nem kellene a bérből élő és helyben lakó adófizető polgároknak mentességet adni, és az önkormányzatoknak az így kiesett összeget más, ésszerűbb és igazságosabb forrásból pótolni? Ön szerint elfogadható, hogy a már sokszorosan megadóztatott magyar emberek újabb adót kapjanak a nyakukba? Elfogadható, hogy a nagycsaládosoknak, időseknek újabb ezreket, tízezreket kelljen kifizetniük lakásuk után?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:  – Képviselő Úr! Úgy látszik, hogy a Jobbik önkormányzati kampánytéma híján van, mert az elmondott interpelláció, úgy gondolom, a Jobbik számára hiteltelen. Azt is elmondom, hogy miért. Először is, az ön példája: amit az interpellációban elmondott Zuglóról egy két évvel ezelőtti cikkre hivatkozva, rossz példa, hiszen Zuglóban mindössze néhány hónapig élt ez a rendelet, és megszüntették. Tehát Zuglóban nem fizetnek a polgárok ilyet, a felhozott példája, rémisztő példája rossz. De bizonyítom: hiteltelen az ön felszólalást más példákkal is. Az országban mindössze 15 olyan települést találtunk, ahol jobbikos érzelmű polgármester vezeti a települést a 3177-ből. Tehát igazi társadalmi felelőssége még a pártnak nem lehet az önkormányzatok működtetése terén, azonban a 15-ből lényegében minden településen működik a helyiadó-rendszer, az ön által kritizált kommunális adó, illetve a lakásonkénti adóztatási rendszer. Például Gyöngyöspatán kommunális adó van, amit a jobbikos polgármester 2012-ben emelt 12 ezer forintra, de magánszemélyek kommunális adója van Békésszentandráson és Monorierdőn is. A legkülönlegesebb település Tuzsér, ahol még a lakások után is fizetni kell - jobbikos település - a 200 forint per négyzetméter összegű adót, és még külön a magánszemélyek kommunális adóját is fizetni kell. Ám Tiszavasváriban sem sokkal különb a helyzet, ott építményadó van, maximális iparűzési adó és szintén kommunális adó. Tehát úgy gondolom: az ön elvárása és kommunikációja és egyébként a települést vezető jobbikos polgármesterek gondolkodása teljesen eltér egymástól, ugyanis nekik már van tapasztalatuk abban, hogy mit jelent az önkormányzati gazdálkodás, mit jelent a település költségvetésének az elkészítése és annak egyensúlyban tartása.

– Képviselő Úr! Ha mi változtatunk az önkormányzati rendszeren, akkor önök azt mondják, hogy az önkormányzati demokrácia csorbul. Most pedig azt kívánják, hogy kormányzati, hatalmi erővel változtassuk meg ezt a rendszert, mert önkormányzati kampány van, és önök azt akarják sugallni a választópolgároknak, hogy ha a Jobbikra szavaznak, akkor majd Magyarországon nem kell adót fizetni, de helyi adót semmiképpen. Úgy gondolom: a felelős gondolkodás nemcsak kormányzati szinten, hanem önkormányzati szinten is megköveteli azt, hogy egy képviselő-testület, egy polgármester tudja azt, hogy mi a helyi lakosság teherbíró képessége, tudja azt, hogy mik a helyi célok, elképzelések, és ahhoz a forrásokat honnan tudják megszerezni. A helyi adó bevezetése csak egy lehetőség, senki számára nem kötelező. Így nem volt kötelező Tuzséron sem bevezetni, Tiszavasváriban sem és a többi jobbikos településen sem.

– Képviselő Úr! Kérem annak tudomásulvételét, hogy az önkormányzati gazdálkodás felelőssége az önkormányzat felelőssége, és a döntéshozatal is az önkormányzaté, azt a kormány, az Országgyűlés nem vállalhatja át egyetlen önkormányzattól sem!

+

SNEIDER TAMÁS: – Államtitkár Úr! Nem fogadom el a válaszát. Köszönöm, hogy tisztába tette az ingatlanadóval kapcsolatos fideszes álláspontot. Magyarul: a Fidesz továbbra is támogatja az ingatlanadót Magyarországon. Ön néhány példát megpróbált felsorolni, például egy olyan helyet, ahol tíz hónapja van jobbikos polgármester, vagy Tiszavasvárit, ahol kivezették az ingatlanadót, éppen most, mivelhogy megtehette az önkormányzat. Én viszont arra voltam kíváncsi, hogy mi a véleménye a Fidesznek arról, hogy országszerte helyben ingatlanadókat szabjanak ki?

Nagyon sajnálom, hogy öt évvel ezelőtt teljesen mást mondtak, mint ami most elhangzott kormányzati pozícióból. Ettől függetlenül mi ma benyújtottuk a törvényjavaslatunkat annak érdekében, hogy azoknak, akik 150 négyzetméternél kisebb ingatlanban laknak, ne kelljen ingatlanadót fizetniük, illetve kommunális vagy építményadót. Nagyon kérem, fontolják meg, igazságos lenne igenis a kistelepüléseken, vidéken ugyanis 7-10-15 ezer forint is nagyon sokat jelent egy idős embernek vagy egy nagycsaládnak.

+

Az Országgyűlést, az államtitkári választ 108 igen szavazattal, 25 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett elfogadta.

Tízszeres támogatás a multiknak a kkv-kkal szemben?

SALLAI R. BENEDEK (LMP): – Miniszter Úr! Arra hívom fel a figyelmét, hogy  2011-ben a magyar kormány külgazdaságért felelős államtitkára még azt mondta: szakít a Fidesz a multik támogatásával, és az egy munkahelyre adható támogatást 5 millió forintban maximalizálják, ráadásul ennek öt év alatt meg kell térülnie. Ezt a korlátot a kormány már az Audi, az Opel, a Hankook esetében is átlépte, 2004 augusztusában pedig a kormány úgy döntött, hogy az Apollo Tyres-beruházásokra újabb, munkahelyenként 30 milliós támogatást kíván fordítani. Ezzel megközelítőleg 12 évre fizetjük ki előre az üzem összes bérköltségét járulékaival, megtérülési ideje és a haszna nagyon-nagyon nehezen látható.

– Más nagyvállalatok, köztük az úgynevezett kormányzati stratégiai partnerek is rendre magas támogatást kaptak munkahelyteremtés címén, miközben a munkahelyek ezreit szüntették meg, és a profitjuk 81 százalékát kivitték az országból. Nagyjából ez volt az a tendencia, amit az előző kormányok követtek, hogy idecsalogassunk nagyberuházókat, és néhány ezres munkahelyekkel centralizáltan teremtsünk munkahelyeket. A mi véleményünk szerint viszont az elmúlt tíz évben, az európai uniós csatlakozást követően megbukott ez a szemlélet, és bizonyítást nyert az, hogy a kis- és középvállalkozások nélkül nincs Magyarországon munkahelyteremtés. Nem véletlen, hogy a versenyszférában az alkalmazottak 70 százaléka kis- és középvállalkozásoknál van foglalkoztatva, ami nemcsak azért jó, mert magas foglalkoztatási hatékonyságot valósít meg, hanem azért is, mert nem centralizáltan hozhat létre munkahelyet, hanem Magyarország vidéki térségeiben mindenütt megélnek és megjelennek ezek az egyéni vállalkozások és kis társas vállalkozások.

– Miniszter Úr! A Nemzeti Foglalkoztatási Alap 1,5 millió forintonként, illetve kedvezményezett esetben 1,8 millió forintonként kíván egy-egy munkahelyet létrehozatni a kis- és középvállalkozásokkal, és ehhez képest egy rendkívül aránytalan és méltánytalanul magas támogatás az, amit a kormányzat a multivállalkozásokra kíván befektetni. Ugyanakkor azt látjuk, hogy habár szavaiban mind a miniszterelnök úr, mind a kormány tagjai messzemenőkig azt kommunikálják mindenhol, hogy jön a kis- és középvállalkozásoknak a Kánaán, és minden támogatás ebbe az irányba fog elmenni, ennek jelen pillanatban a tüneteit sehol nem látjuk, sehol nem látható, hogy ez megvalósulna.

+

SZIJJÁRTÓ PÉTER, külgazdasági és külügyminiszter: – Képviselő Úr! Engedje meg, hogy elmondjam önnek: Magyarországon a beruházásösztönzési támogatások nem hasraütés-szerűen vagy nem a kormány kénye-kedve szerint alakulnak, hanem van egy világos jogi keretrendszer szerint, amelyet az Európai Unió hagyott jóvá. Ezért is,  folyamatos jelentéstételi kötelezettségünk van az Európai Bizottság irányába a beruházásösztönzési támogatások odaítélése tekintetében. Ráadásul a magyar jogrendszerben rögzítésre kerültek az adható támogatások jogcímei és a regionálisan megállapítandó támogatási intenzitási maximumok is. Amikor egyedi kormánydöntésen alapuló készpénztámogatást adunk, akkor két tényező alapján határozzuk meg ennek a készpénztámogatásnak az összegét: egyrészt a munkahelyteremtő hatás, másrészt pedig a várható adóbevételek alapján. És úgy kell ilyenkor meghatároznunk a támogatási összeget, hogy az államháztartás szempontjából a lehető leghamarabb megtérüljön. Fontosnak tartom megemlíteni: amikor egyedi kormánydöntésen alapuló készpénztámogatást adunk egy vállalatnak, akkor a vállalat szerződésben vállal egy ötéves fenntartási időszakot. Ez azt jelenti, hogy a szerződés aláírásától megkezdődő öt esztendőben mind a bázislétszámot, tehát azt a munkavállalói létszámot, ami akkor éppen aktuális volt, mind az újonnan teremtett munkahelyek számát fenn kell tartania. Ezzel nemcsak új munkahelyek megteremtését, hanem a meglévők megvédését is szolgálja ez a rendszer.

– Ami konkrétan az ön által hivatkozott Apollo Tyres indiai nagyvállalatot illeti: ők 975 új munkahely létrehozását vállalták Magyarországon. Az egyedi kormánydöntésen alapuló készpénztámogatás nyomán 16,5 millió forint munkahelyenként, ehhez hozzájön a Nemzetgazdasági Minisztérium által munkahelyenként folyósított 1 millió forintos munkahely-teremtési támogatás; ez 17,5 millió forint összesen. De, ön sem hibázik akkor, amikor 30 millió forint körüli összeget mond. Azért nem hibázik, mert a támogatási rendszer egy másik pillére a fejlesztési adókedvezmény. Ám, a fejlesztési adókedvezményt csak akkor tudunk folyósítani egy vállalatnak, ha az megkezdte a termelést, addig szóba ez szóba sem jöhet. Tehát: ha az Apollo megkezdi a termelést, eléri lépésenként a teljes kapacitását, úgy tud majd életbe lépni a fejlesztési adókedvezményre vonatkozó szerződési pont. Azt is szeretném még jelezni: nem egyszerre, egy összegben előre adjuk oda természetesen ezt a támogatást, hanem a beruházás ütemezésének megfelelően, az elvégzett munkák és a benyújtott számlák arányában kerül sor a folyósításra.

– Képviselő Úr! Ön hivatkozott a kis- és közepes vállalkozásokra. Igaza van. A kis- és közepes vállalkozások alkotják a magyar nemzetgazdaság lelkét, ezért engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra, ami elkerülte az önét. Amikor mi stratégiai együttműködési megállapodást kötünk vagy nagyvállalatnak egyedi kormánydöntésen alapuló készpénztámogatást adunk, akkor ezek a döntéseink legalább annyira szólnak a kis és közepes cégekről is, amelyek sikerét nagyban befolyásolja az, hogy egy-egy ilyen nagy nemzetközi vállalat beszállítói láncába be tudnak-e kerülni. Gondoljon bele: az Audi 100, az Opel 24, a Bosch 4800, a Denso 850, a Knorr-Bremse 580 magyarországi kis- és közepes vállalkozás számára biztosít lehetőséget a beszállításra, és ezen kis és közepes cégek számára ez a permanens fejlődés lehetőségét jelenti. Végezetül pedig szeretném még a figyelmét felhívni arra, hogy amikor megállapítottuk a regionális támogatási intenzitási maximumokat, akkor a kis- és közepes vállalkozások esetében egy extra 10, illetve 20 százalékos intenzitásnövelés került bele a rendszerbe, ami azt jelenti, hogy a kis- és közepes vállalkozásokat ezen a rendszeren keresztül is tudjuk előnyben részesíteni.

+

SALLAI R. BENEDEK: – Miniszter Úr! Érthető, amit elmond, de ez hibás szemléletet sugall, mert olyan piaci előnyhöz juttat nagyvállalkozásokat, amivel gyakorlatilag támogatások sokaságát adja oda olyan termelőegységeknek, amelyek önmagukban is nagyobb termelési hatékonysággal tudnak dolgozni, mint a magyarországi kis- és középvállalkozások.

Mindaddig, ameddig ezek a támogatások multikhoz mennek és központosított munkahelyteremtés valósul meg, addig nem lehetséges az, hogy a magyar vidéken szétszórtan munkahelyek jöjjenek létre. Akkor fogom elfogadni az ilyen jellegű választ, amikor azt jelentik be, hogy ugyanekkora támogatást adnak kis- és középvállalkozásoknak ugyanekkora intenzitással és ugyanilyen kedvezménnyel, de mindaddig, ameddig kifizetjük előre 10-12 évnyi bérét az ott létrehozott munkahelyeknek, majd még adókedvezményt is adunk hozzá, addig ezt nem tudjuk elfogadni, hogy ez hatékony közvagyon-felhasználás lenne.

Kérem fontolják meg az ilyen jellegű döntéseiket!

+

Az Országgyűlés 110 igen szavazattal, 38 nem ellenében, tartózkodás nélkül a miniszteri választ elfogadta.

Támogatja-e a kormány a tatabányai volt bányászkórház önkormányzati tulajdonba adását, hogy azt megmentve ismét közösségünk szolgálatába állíthassuk?

BENCSIK JÁNOS (Fidesz):  – Államtitkár Úr! „A magyarok 2010-ben úgy döntöttek, visszaszerzik, ami az övék, és nem hagyják, hogy legszebb épületeik rommá legyenek” - fogalmazott miniszterelnök úr a felújított Ludovika átadóünnepségén. Ez a mindannyiunk számára fontos gondolat bátorított arra, hogy egy talán kisebb léptékű, de a tatabányai és a megyénkben élő emberek számára komoly közösségi üzenettel bíró épület megmentésében kérjem az ön közreműködését. Komárom-Esztergom megye székhelye, Tatabánya fiatal, mintegy 110 éves múltra visszatekintő város, így történelme során kevés kulturális értéket képviselő középületet emeltek. Még kevesebb élte túl a második világháborút, a bányászat okozta talajsüllyedéseket, továbbá a kommunista rendszer rombolását. A térségünkben élő emberek ezért nagyon ragaszkodnak a megmaradt építészeti értékekhez; többségük legerősebben a volt bányászkórház épületéhez.

– Államtitkár Úr! A megye lakóinak nagy többsége nemzedékeken keresztül ebben a kórházban született. A megyei kórház intézményrendszere 1998-ban új telephelyre költözött, a megyei önkormányzattól az önkormányzati rendszer átalakítását követően állami tulajdonba került az épület. A másfél évtizede üresen álló objektum tetőhéjazata hiányossá vált, műszaki állapota fokozatosan leromlott. Az intézmény átadása csak abban az esetben biztosítható az egészségügyi vagyonkör kivonásából, ha a kormányzat ezt támogatja. Ezért fordulok önhöz, hogy segítsen az épület megőrzésében. Nem pénzt kérünk, hanem az irányú segítségét, hogy a bányászkórház épületegyüttese kormánydöntéssel városi tulajdonba kerülhessen, hogy a „Tatabánya hazavár” program keretében a város mindent megtehessen annak érdekében, hogy bérlakásokká alakíthassa. Kérdezem tehát: a kormány támogatja-e a volt bányászkórház önkormányzati tulajdonba adását?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A kormány elkötelezett a helyi önkormányzatok támogatása mellett. A helyhatóságok működését jelentősen megkönnyítette az elmúlt időszakban végrehajtott adósságkonszolidáció, melynek keretében hiteleik átvállalásával stabilizáltuk az önkormányzatokat. A támogatás további módja, amikor a jogszabályban előírt feladataik ellátáshoz a kormány állami tulajdonban álló vagyonelemeket ad át ingyenesen a településeknek. A kormány segítő szándékát mutatja, hogy az elmúlt négy évben 407 önkormányzat jutott 721 állami tulajdonú ingatlanhoz, mintegy 53,5 milliárd forint értékben.

– Képviselő Úr! Az ön által említett bányász-kohász kórház a konszolidációs törvény rendelkezései alapján került állami tulajdonba. Az állami vagyon vagyonkezelője a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, magyarul a GYEMSZI, amely 2012. május elseje óta gyakorolja a tulajdonosi jogokat az átvett egészségügyi vagyon felett. A Szent Borbála Kórház 2011 augusztusában kiköltözött az ingatlanból. A GYEMSZI és az önkormányzat közötti egyeztetéseken a felek megerősítették, hogy a város frekventált helyén lévő ingatlan sorsának rendezésére törekszenek. Az ingatlanon jelenleg két épület az Országos Vérellátó Szolgálat használatában van, ahol mára egyetlen megmaradt egészségügyi funkcióként véradóállomás üzemel. Az Országos Vérellátó Szolgálat helyi fióktelepére tekintettel a GYEMSZI nem tud javaslatot tenni a teljes ingatlan önkormányzati tulajdonba adására. Az intézet képviselői a város polgármesterével és főépítészével egyetértettek abban, hogy az ingatlan hasznosítására nagyobb esély lenne az ingatlan megosztásával. Ennek megfelelően az GYEMSZI megkezdte a terület felosztására irányuló feladatok végrehajtását, a változási vázrajz elkészült.

– Képviselő Úr! A telekmegosztással két önálló ingatlan jön létre külön helyrajzi számon, ezzel megoldódik az önkormányzati tulajdonba adást akadályozó probléma. A GYEMSZI az önkormányzat szándékával egyetértve a telekalakítást követően javasolni fogja a főépületet tartalmazó telek ingyenes önkormányzati tulajdonba adását. Az újonnan létrejövő helyrajzi számok ismeretében, azok pontos megjelölésével az önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezheti majd a konkrét ingatlan ingyenes tulajdonba adását, igényét a GYEMSZI-nél és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél jelezve. Az állami vagyon ingyenes átruházására irányuló eljárás lezárásaként a kormány az önkormányzati elképzelést támogató döntést hozhat, az ingatlanon található városképileg is fontos műemléki védettségű főépület megmentése és közcélú hasznosítása érdekében.  E célok reményében kérem a képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék.

+

BENCSIK JÁNOS: – Államtitkár Úr! Az önkormányzat telekmegosztással kapcsolatos álláspontja egyezik a kormányzati szándékkal. Tudomásul vesszük, hogy a véradóállomásnak is működnie kell, de magát a főépületet és a főépülethez tartozó telket a fiatalokat közösségünkben tartani szándékozó „Tatabánya hazavár” program keretében szeretnénk hasznosítani. Ahogy említettem: kollégiumot és bérlakásokat fogunk az épületben kialakítani, mert a város két évtizeddel ezelőtt elindított munkahely-teremtési tevékenységének köszönhetően az újraiparosítás immáron szakképzett munkavállalók ezreit igényli. Válaszát köszönöm, tisztelettel elfogadom!