„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás” okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk a nyaralás utáni  legelső rendkívüli ülésén elhangzott szónoklataikat. 

Transparency International-jelentés, - mi a véleménye, legfőbb ügyész úr?

BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): – A Transparency International Berlinben működő központja a külföldi befektetések korrupciós kockázatairól készített országjelentéseket. A Magyarországra vonatkozó fejezet szerint a jogszabályok Magyarországon nem zárják ki a bűnüldözés politikai befolyásolásának lehetőségét. Megkérdőjelezhető a vesztegetések üldözésében kulcsszerepet játszó rendőrség és ügyészség szakmai függetlensége. A legfőbb ügyész meghatározó befolyást tud gyakorolni a nyomozásokra, szinte korlátlanul utasíthatja a beosztott ügyészeket és bármely ügyet magához vonhat vagy átszignálhat más ügyészre.

– A Velencei Bizottság már 2012-es állásfoglalásában az ügyészi szervezeten belül a fékek és ellensúlyok rendszerének a kialakítását sürgette a legfőbb ügyész hatalmának korlátozása érdekében. A GRECO idén júliusban nyilvánosságra hozott jelentésében úgy értékelte, hogy a legfőbb ügyész hivatali idejének korlátlan meghosszabbíthatósága lehetőséget ad az igazságszolgáltatás politikai befolyásolására; megjegyzem, ezt kritizálta a Transparency jelentése is. A GRECO e szabály eltörlése mellett azt is javasolta a magyar kormánynak, hogy szüntesse meg a legfőbb ügyész arra vonatkozó jogát, hogy egyedi ügyeket indokolás nélkül elvegyen az eljáró ügyésztől és a nyomozást másik ügyészre bízza.

– Legfőbb Ügyész Úr! Önnek az ügyészségről szóló törvény 11. § (2) bekezdése g) pontja alapján joga van törvény kezdeményezésére a jogosultnál, mondjuk, egy jogszabály módosítását vagy hatályon kívül helyezését javasolhatja. Kérdezem tehát:

– Ezeknek a jelentéseknek a tükrében nem tartja-e ezt szükségesnek?

***

POLT PÉTER, legfőbb ügyész: – Képviselő Úr! Ez a jelentés, amit nem ártott volna eredetiben elolvasni, valójában Magyarországot kedvező színben tünteti fel a korrupció ellen eredményesen küzdők listáján.  Ugyanis, ha megnézzük, olyan országokkal helyez egy sorba minket a végrehajtás szempontjából, mint Franciaország, Svédország, Hollandia vagy Új-Zéland, úgy gondolom, hogy semmilyen szégyenkeznivalónk nincsen. Különösen, hogyha megnézzük azt, hogy olyan országokat utasítottunk magunk mögé, mint Japán, Spanyolország, Belgium vagy Írország. Ha még azt is hozzátesszük, hogy az egész régióban, illetve a volt posztkommunista országokból egyedül Magyarország tartozik ebbe az előkelő klubba, amit az előbb felsoroltam, akkor azt hiszem, hogy büszkék is lehetünk erre.

– Az eredeti jelentésben az elismerés mellett Magyarország két tekintetben fordul elő. Egyrészt azt mondja a jelentés, hogy speciális képzésre van szükség a nyomozó hatóságok részére, másrészt pedig valóban nem teljesen érthetően van egy olyan kitétel, hogy Magyarországon az ügyészség de facto politikai befolyásolástól mentes függetlensége nem bizonyított vagy nem szabályozott, és Cseh Köztársaságban meg Portugáliában komoly aggodalmak fogalmazódnak meg e tekintetben. Azt valóban nem tudom értelmezni, hogy miről is van szó pontosan, azt azonban mondhatom, hogy Magyarországon a jogszabályok alapján is független az ügyészség, és de facto politikamentesen végzi tevékenységét. 

***

BÁRÁNDY GERGELY: – Engem, őszintén szólva, elkeserít az, ha vannak kritikák, méghozzá ilyen erős kritikák három mérvadó nemzetközi szervezettől, akkor legfőbb ügyész úr annyit sem mond a parlament ülésén, hogy az ügyészségen legalább megfontolják ezeknek a kritikáknak a helytállóságát vagy esetleg helyt nem állóságát. Mindössze annyit kérdeztem, hogy a jelenlegi szabályozást ért kritikák tükrében legfőbb ügyész úr nem tartja-e szükségesnek, hogy a korábbi álláspontját, mely szerint minden jó és minden megfelelő a mostani jogi szabályozásban, egy picit felülvizsgálja, és megnézze azt, hogy ezeknek a kritikáknak valójában van-e jogszabályi alapja és van-e egyébként más alapja, és esetleg az ügyészség működését még jobbá tudják-e tenni.

– Őszintén sajnálom, hogy legfőbb ügyész úr csak azt emeli ki, ami pozitív, azt, ami negatív, arról szót sem ejt, még arról sem, hogy esetleg megtekinti és végiggondolja azt, hogy min lehetne ebben módosítani. Remélem, hogy ezt a későbbiek során, ha nem is itt a parlament előtt, egyszer még megteszi.

***

POLT PÉTER: – Az előbb említettem, hogy ezek jogalkotási kérdések, egyébiránt mind a Velencei Bizottságnak, mind a GRECO-nak ezekre nézve részletes válaszokat adtunk. Azt gondolom, hogy ezek a válaszok helytállóak, a szabályozás megfelelő, európai, jogállami, és az eredményei már mutatkoznak. Ha csak azt nézzük, hogy 2007-2010 között olyan 47-55 százalékban tudtunk vádat emelni ilyen ügyekben, amik elkezdődtek, most már tartósan 60 százalék fölött vagyunk, akkor azt mondhatom, hogy ez a szabályozás igenis egy nagyon pozitív képet vetít előre. Az ügyészség ennek alapján megfelelően tud dolgozni és az eredmények is jönnek. 

Miért fontosabb a migráns mint a magyar adófizető?

APÁTI ISTVÁN (Jobbik): – Tisztelt Országgyűlés! Bő két héttel ezelőtt írásbeli kérdéseket tettünk fel. Ezeket az írásbeli kérdéseket nemcsak a Belügyminisztériumhoz, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériumához is intéztük, melyben egy összehasonlító elemzés kialakítása volt a célunk, mennyit költ ma Magyarország, mennyit költ ma a magyar állam a magyar adófizetők pénzéből egy bevándorlóra és mennyit, mondjuk, egy munkanélkülire vagy egy beteg emberre. Megdöbbentő adatokra bukkantunk. Megdöbbentő volt az, ami az írásbeli válaszokban fellelhető, ugyanis ebből kiderül, hogy egy, a magyar törvényeket a szó legszorosabb értelmében lábbal tipró bevándorlónak becézgetett betolakodó 4300 forintot igényel. átlagban, ennyit emészt fel naponta, míg egy munkanélkülire 2300 forintot tudunk fordítani. Ettől is rémisztőbb az, ami a kórházi ellátás és a betolakodók ellátásának különbségében mutatkozik. 1300 forintba kerül egy bevándorló egynapi élelmezése, míg egy magyar kórházi fekvőbeteg egynapi élelmezésére átlagban 550 forintot tudunk fordítani.

– Tehát, ott tartunk most, hogy a nemzetközi béklyók miatt, az EU-nak való beteges megfelelési kényszer jegyében ilyen elképesztő igazságtalan helyzet alakult ki. Majdnem kétszer annyit érnek a bevándorlók, mint a munkanélküliek, és majdnem háromszor annyit fordítunk az élelmezésükre, mint egy adófizetésben és munkában megöregedett tisztességes magyar állampolgár, tisztességes magyar ember ellátására, élelmezésére. Úgy gondolom, hogy vérlázító ez a helyzet. Egyrészt önöknek követelniük kellene, ha valóban kemény és igazi nemzeti párt lennének, hogy az Egyesült Államok és Brüsszel fizesse meg az összes ezzel kapcsolatos költségünket, és meg kellene tenni azokat a lépéseket is, hogy ez a szám ne sokszorozódhasson százmilliárdos nagyságrendre. Kérdezem tehát:

– Mit kívánnak tenni?

– Igazságosnak tartják-e ezt a helyzetet?

– Hogyan, milyen módon kívánnak változtatni ezen a vérlázítóan igazságtalan állapoton?

***

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Legelőször is azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok képviselő úrhoz, hogy ne nevezze betolakodónak azt a gyereket, aki Magyarország területére lép a szüleivel. Ők menedékkérők, adjuk meg a tiszteletet e tekintetben; úgy gondolom, hogy a humánus megközelítés, megfogalmazás a helyénvaló. Persze ezt csak ajánlom, ajánlhatom önnek, nyilván önök döntik el, hogy hogyan gondolják. Ami pedig az azonnali kérdés címét illeti, hogy miért fontosabb egy bevándorló, mint egy magyar ember, szeretném elmondani önnek és a tisztelt Háznak is: nem fontosabb. Magyarországon a magyar emberek élveznek előnyt, Magyarország kormánya mindent megtesz a magyar emberek érdekében, az ő érdekeiket képviseli itthon és külföldön egyaránt, de Magyarország kormánya nemzetközi szerződésből eredő kötelességeit is teljesíti.

– A menedékkérők ellátásának minimális szintjét az Európai Parlament és Tanács 2013/33/EU irányelvben, az úgynevezett befogadási irányelvben írja elő. A dokumentum 17. cikke rögzíti a befogadás anyagi feltételeire és az egészségügyi ellátásra vonatkozó általános szabályokat. Ennek értelmében a tagállamok biztosítják, hogy a befogadás anyagi feltételei a nemzetközi védelem iránti kérelmünk benyújtása időpontjában a kérelmezők rendelkezésére álljanak, továbbá a tagállamok biztosítják, hogy a befogadás anyagi feltételei olyan megfelelő életszínvonalat biztosítsanak a kérelmezők számára, amely garantálja az alapszükségleteiket és óvja testi és szellemi egészségüket. Szeretném elmondani, hogy ezeket az uniós tagságunkból eredő kötelezettséget teljesítjük.

***

Z. KÁRPÁT DÁNIEL: – Államtitkár Úr! Az önök vezetője nem egy alkalommal elmondta, hogy az ember megválogathatja, ki jön be az udvarára. Mi nem válogathattuk meg az illegálisan ideérkezők esetében, tehát ők betolakodónak is nevezhetők. Én magam illettem már őket a „jövevény” kifejezéssel is, hiszen nem válogathatunk a tekintetben, hogy ki érkezik ide. De azt látjuk, hogy ha a tisztelet hangján szeretnénk szólni, akkor elvárjuk ezt a tiszteletet a magyar állampolgárok irányába is attól a 83 százaléknyi harcképes korú férfiembertől, aki átlépi a határainkat. Tehát nem szeretnék felülni annak a liberális képnek, miszerint itt csak 2-4 éves gyerekek jönnek, mert ez nem igaz. Azt szeretnénk, mivel Magyarország Líbiával nem áll katonai konfliktusban, mi nem tehetünk erről az egészről, valahol a kormányzat húzzon egy plafont akár a migránsok ellátása, akár az idecsoportosított tízmilliárdok terén. Adódik a kérdés, államtitkár úr: hol van ez a plafon, és mikor szánják el magukat végre arra, hogy vagy leállítsák a regisztrációt, vagy ha ez nem sikerül, és nem sikerül így átengedni ezeket az embereket a célállomásuk felé, akkor bizony zárják le a magyar határt, illegálisan ne engedjenek át rajta senkit.

***

KONTRÁT KÁROLY: – Képviselő Úr! Én abban bízom, hogy a törvénycsomagunk, aminek a fontos részei kétharmados törvények és feles törvények, megfelelő jogi védelmet ad, a fizikai védelem az ideiglenes biztonsági határzár kiépítésével megvalósul, és az élőerős védelem is megvalósul a parlament megfelelő döntéseinek eredményeképpen. Ez a hármas erő, a fizikai védelem, a jogi védelem és az élőerős védelem mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország, a magyar emberek biztonságban lesznek, és megakadályozza azokat a jogsértő, törvénysértő cselekményeket, amelyeket ma az illegális bevándorlás okoz.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezek a törvények Magyarország érdekeit szolgálják, és arra kérem a parlament valamennyi pártját, hogy ezeket a javaslatokat támogassák.

Milyen átalakulás várható a felsőoktatásban?

FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): – A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című, a kormány által 2014 decemberében elfogadott felsőoktatási stratégia alapján a kormányzat célul tűzte ki a felsőoktatási intézményhálózat átalakítását, Magyarország térszerkezetéhez igazodó, a minőségjavulás irányába ható, versenyhelyzetet teremtő intézményrendszer kialakítását. Megszületett a javaslat az állami felsőoktatási intézmények átalakulásáról. A változtatás célja a strukturáltabb, hatékonyabban működő, koncentrált képzési profillal rendelkező oktatási intézményrendszer létrehozása.

– Az átalakítás nyolc jelenlegi felsőoktatási intézményt érint, eredményeként a jövőben három új intézmény jön létre. A jelenlegi állapothoz képest kilenc képzési hely más intézményhez kerül. A tervezett intézmény-átalakítások három lépcsőben, 2016 januárjában, 2016 júliusában, illetve a megfelelő feltételek esetén 2017 júliusában következnek be. Mindezek alapján kérdezem:

– Milyen előnyökkel jár a felsőoktatási intézmények tervezett átalakítása?

– Az átalakítás milyen többletforrásokat igényel? 

***

BALOG ZOLTÁN, emberi erőforrások minisztere: – Képviselő Úr! Valóban, bizonyos késlekedés után végre sikerült eljutnunk mind a Rektori Konferenciával, mind a hallgatói önkormányzatok képviselőivel és mind a gazdaság szereplőivel oda - ez a felsőoktatási kerekasztalnak köszönhető -, hogy olyan lépésekben egyeztünk meg, amelyek nemcsak a magyar felsőoktatás középtávú érdekeit szolgálják, hanem az ország érdekeit is, Kárpát-medencei kitekintésben. A legfontosabb dolognak azt tartom, hogy az intézményi struktúrát, ahogy ön is említette, Magyarország térszerkezetéhez igazítjuk, és olyan képzéseket fogunk támogatni, erősíteni és ha kell, létrehozni, amelyek valóban a munkaerő helyben maradásához és annak a kulturális, civilizációs világnak a megőrzéséhez vezetnek, ami a magyar vidéknek egy nagyon fontos tulajdonsága vagy kell hogy legyen a jövőben.

– Képviselő Úr! Bizonyára értesült az államtitkári sajtótájékoztatóból, hogy az agrárcentrumok létrehozása nagyon fontos dolog, tehát a Gödöllői Agrártudományi Egyetem megerősítése, egy valóságos kutató- és oktatócentrummá fejlesztése, és ugyanez a célunk a Kaposvári Egyetemmel. Komoly megbeszélések folynak arról, hogy az egyébként méltán híres, nemcsak az országban, hanem Európában és a tengerentúl is híres magyar orvosképzést hogyan tudjuk megerősíteni. Azok az intézmény-összevonások, illetve átalakulások, amiknek a centruma Eger-Gyöngyös, aztán a Corvinusból kiváló tájépítészeti és másik három agrárirányultságú karnak a Gödöllővel való összekapcsolása, a Kecskeméti és a Szolnoki Főiskola összekapcsolása, mind egy sokkal hatékonyabb struktúrát fognak eredményezni. A célunk az, ez a kormány elvárása, hogy ez ne kerüljön többletforrásokba. 

***

FÖLDI LÁSZLÓ: – Ami számomra, vidéken élő ember számára kulcsfontosságú: a vidéki egyetemek, főiskolák megerősítését érzem én ebben az átalakítási rendszerben. Bízom benne, hogy az átalakítás az agrárképzésben, de akár a pedagógusképzésben is meghozza azt a várt eredményt, amit a kormány, illetve a magyar társadalom elvár ettől az átalakítástól.  Igen, nagyon bízom benne, hogy a jövő generációi valóban egy megerősödött felsőoktatási intézményrendszerben fognak majd tanulni.

***

BALOG ZOLTÁN: – Valóban ez a célunk, de azért nem fogalmaznék ilyen általánosan, bár jó lenne, ha azt mondhatnánk, hogy mindenütt. Egyszerűen az erősítés azt jelenti, hogy vannak olyan dolgok, amiket le kell adni, és vannak olyan dolgok, amiket érdemes megerősíteni és átvenni. Tehát valóban az a korábbi politika, hogy a hallgatók odacsábítása miatt mindenütt legyen minden, a színvonal rovására ment, és nincs is annyi hallgató és nincs is értelme egyébként ezeken a szinteken diplomákat kiadni. A megerősítést úgy tervezzük, hogy a szakmai profil fog erősödni, és éppen ezért lesz, ami máshová kerül, viszont új képzési formák, szakok is érkezhetnek. A gazdaság, az ipar bekapcsolása a főiskolák életébe az egyik legjelentősebb lépés. Különösen jó a visszhangja, számos főiskola és egyetem bejelentkezett a duális képzésre. A helyben lévő, a körzetben lévő cégek összekapcsolása a főiskolán tanulókkal valóban jövőbemutató kezdeményezés a felsőoktatásban.

Megdolgozik-e Farkas Flórián a miniszterelnöki biztosi fizetéséért?

IKOTITY ISTVÁN (LMP): – Miniszter Úr! A kérdésem az, hogy megdolgozik-e a fizetéséért az a miniszterelnöki biztos, aki most is az egyik kormányzati felelőse a romák felzárkózásának, és aki korábban az Országos Roma Önkormányzatot elnökölte. Az a miniszterelnöki biztos, aki százmilliós pazarlásokkal valósít meg egy amúgy fontos felzárkózási programot. A „Híd a munka világába” uniós projektről van szó, amely esetében abban is joggal kételkedhetünk, hogy egyáltalán történik-e bármi érdemi munkavégzés a milliárdokért cserébe. Mennyire végzi el a munkáját az a miniszterelnöki biztos, aki tétlenül nézi, hogy roma integrációs programokban menetrendszerűen dobnak ki tíz- meg százmilliókat az ablakon luxusrendezvények lebonyolítására? Az „Út a szakmaválasztáshoz” programban 30 millió forintot, az „1000 roma nő képzése” projektben pedig 10 millió forintot buliztak el egy nap alatt a résztvevők; az egyéb extrém túlköltekezésekről nem is beszélve.

– Mennyire bízhatunk meg abban a miniszterelnöki biztosban, aki hagyta azt, hogy az Országos Roma Önkormányzat szolnoki iskolájában szabálytalanságok és jogsértések tömkelege valósulhasson meg 2012 óta, az intézmény valószínűsíthető bezárásához vezetve? A fenntartó elnöke ő maga volt korábban, egészen a 2014-es év végéig. Mi szükség van egy olyan miniszterelnöki biztosra, akinek a területén folyamatos visszaélések, százmilliós pazarlások, korrupciógyanú bukkan fel? Nem a levegőbe beszélünk, a különböző ügyekben nyomozó hatóság, ügyészség, kormányhivatal, de már maga a kormány is vizsgálódik. 

– Nem kellene-e végre Farkas Flóriánt azonnali hatállyal felmenteni, és soha többé semmilyen roma integrációs feladat közelébe engedni?

***

BALOG ZOLTÁN, emberi erőforrások minisztere: – Képviselő Úr! Szerintem ez az a terület, ahol érdemes pontosan fogalmazni, és a populista felhangokat kívül tartani, ugyanis ön olyan dolgokat kever össze, amik nem tartoznak össze. Először is van az ártatlanság vélelme. Én magam - erről képviselő úr személyesen is meggyőződhetett - fontosnak tartom, hogy minden olyan ügyben, ahol felmerül a gyanúja annak, hogy szabálytalanságok, netán bűncselekmények történtek, maximális szigorral próbálok eljárni, de van a vizsgálatoknak egy rendje, és azoknak a végeredményét érdemes megvárni.

– Pontosan egy olyan programot hoz ide, amely egyébként az egyik legsikeresebb program a foglalkoztatást tekintve. A „Nő az esély” program az Európai Unión belül az egyik legsikeresebb program, és nem azért, mert Brüsszelben mondják így, hanem azért, mert ebből a programból több száz roma nőnek jutott komoly tanulás után munka. Át tudom nyújtani önnek azokat a statisztikákat, hogy hol helyezkedtek el azok, akik elvégezték ezeket a tanfolyamokat. Ebből a szempontból teljesen újdonság az, hogy úgy adtuk a képzést, hogy előre tudtuk, munkahelyet fognak találni ezek az emberek. Tehát azt szeretném kérni öntől, hogy ha vélelmez, akkor közelebbről vizsgálja meg, hogy melyik programról beszél. A „Nő az esély” program biztos nem tartozik azok közé a programok közé, amelyek feleslegesek lennének vagy felesleges, pazarló működést végeznének.

– Arra a kérdésére, hogy elvégzi-e a miniszterelnöki biztos úr a munkáját, azt tudom válaszolni, hogy elvégzi a munkáját. Folyamatosan szakmai kapcsolatban állunk vele, és mindarra a munkára, amit végez, szüksége van a kormánynak. Nyilván ezért nevezte ki miniszterelnök úr, ezért kérte fel erre a feladatra.

***

IKOTITY ISTVÁN: – Miniszter Úr! Az „1000 roma nő képzése” projektről beszéltem, és egy olyan elemet emeltem ki, amikor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében egyetlenegy napon, egyetlenegy fogadáson 10 millió forintot költöttek el. Erre az egy dologra hívtam fel a figyelmet. Itt van a kezemben a Magyar Államkincstár legutóbbi vaskos vizsgálati jelentéséből egy idézet, amely kimondja, hogy fiktív tanulók után is igénybe vették a támogatást. A szolnoki iskola ügyéről van szó, idézem:  „Az igénylés és az elszámolás során figyelembe vették azokat a nem tanköteles tanulókat, akiknek a tanulói jogviszonyuk félévkor megszűnt, vagy a tanulói jogviszony megszűnését jogszabály alapján meg kellett volna állapítani.” Azt gondolom, számos olyan dolog van már, amely alapján egyre inkább bizonyossá válik, hogy itt problémák vannak. Mi azt hiányoljuk, hogy maga Farkas Flórián - aki jelenleg ugyan itt van - nem áll a nyilvánosság elé ezeket tisztázni.

***

BALOG ZOLTÁN: – Olyan szinten azért ismerhetné a házszabályt a képviselő úr, ha a miniszterelnökhöz címzi kérdést, akkor elég nehéz arra Farkas Flóriánnak válaszolnia, mert nem ő a miniszterelnök. A miniszterelnököt csak egy miniszter helyettesítheti, az, hogy Farkas Flórián is jelen van azt jelzi, hogy nincs takargatnivalója, hanem adott esetben áll az önök kérdései elé.  Az a példa pedig, amit Magyar Államkincstár ellenőrzését idézve ön mond, pont azt bizonyítja, hogy az állami szervek végzik a munkájukat, hiszen ilyen típusú hiányosságok sajnos nemcsak ennek az iskolának az esetében, hanem más köznevelési intézményben is előfordultak, s nemcsak tavaly, hanem tavalyelőtt és tíz évvel ezelőtt is. Azokat a szükséges ellenőrzéseket, ami a dolgunk, elvégezzük, és a hibákat is rendbe tesszük.

– Képviselő Úr! Ha nem tudná elmondom: a miniszterelnöki biztos úr feladata és teljesítménye más területen van. Most nem ő az Országos Roma Önkormányzat vezetője, hanem az a dolga, hogy mind a miniszterelnököt, mind a kormányt szolgálja azokkal a tanácsokkal, amelyek a következő időszakban legalább olyan fontosak, mint eddig voltak, - és ezt egyébként ő magas színvonalon meg is teszi.

Miért nem tartják be a törvényt?

SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): – A Quaestor-törvény elfogadása után többféle nyilatkozatot is hallhattunk. A kormánypárt képviselőitől hallhattuk azt, hogy 90 napon belül mindenkit kártalanítani fognak. Hallhattuk azt is, hogy most nem lehet ezt a törvényt végrehajtani azért, mert az Alkotmánybíróság előtt kettő olyan beadvány is fekszik, amely felfüggesztő hatályú eljárást eredményezett. Mindezekre tekintettel kérdezem:

– Hogyan minősíti kollégáinak ez ügyben tett nyilatkozatait?

– Mi a szakmai álláspontja abban, hogy végre kell-e hajtani azt a törvényt, amelyet jogszabályszerűen ez a parlament elfogadott, azt kihirdették, de vele szemben pillanatnyilag az Alkotmánybíróság eljárása folyik?

***

RÉPÁSSY RÓBERT, igazságügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő úr írásban is feltette már ezeket a kérdéseit, és erre augusztus 13-án az igazságügyi miniszter úr válaszolt. Most is csak arról tudom önt tájékoztatni, hogy a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a károsultak mihamarabbi kártalanításához a törvény erejénél fogva biztosítson megoldást a helyzet rendezésére.  A Fidesz-KDNP-frakció által előterjesztett törvényjavaslatot önhöz hasonlóan szinte az egész Ház megszavazta. Ezen törvény értelmében a Quaestor-károsultak kárrendezési alapja jogi személy, annak irányítását a törvény rendelkezése értelmében a Befektetővédelmi Alap igazgatósága látja el. A Quaestor-alap független, önálló szervezet, amely nem kötődik a kormányzathoz. A Igazságügyi Minisztérium nem rendelkezik befolyással arra, hogy a törvény rendelkezéseinek végrehajtása milyen módon történjen meg.

– Tájékoztatni kívánom továbbá önt arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján az MNB független szervezet, nem kérhet és nem fogadhat el utasítást a kormánytól. Kizárólagosan jogosult továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátására. Hangsúlyozom: az Igazságügyi Minisztériumnak és a kormánynak sincs közvetlen ráhatása az MNB hatósági felügyeleti tevékenységére. Felhívom továbbá a figyelmét arra is, hogy az Alaptörvény 7. cikk (1) bekezdése alapján az országgyűlési képviselő nemcsak a miniszterhez, hanem az MNB elnökéhez is kérdést intézhet a feladatkörébe tartozó bármilyen ügyben, így lehetőség nyílik a Magyar Nemzeti Bank elnökének közvetlenül is feltennie a kérdéseit.

– A BEVA által történő kifizetés az erre jogosult kifizető szervezet, hitelintézet közreműködésével történik. A Quaestor-alap igazgatóságának döntése alapján a kárrendezésben az OTP Bank Nyrt. működik kifizetőhelyként, amelyet a károsultak személyesen kereshetnek fel. A kárrendezés pedig tudvalévő, hogy folyamatban van. Ennyiben kívántam önt tájékoztatni a kérdésére. 

***

SZAKÁCS LÁSZLÓ: Államtitkár Úr! Ahogyan mondta, én ezt föltettem írásban, önök írásban válaszoltak, és most ugyanazt a választ tetszett felolvasni, amelyet augusztus 13-án megkaptam. Viszont a két kérdésemet megkerülte, még akkor is, ha tudom, hogy ez önnek végtelenül kínos. Hiszen a szakmai álláspontja önnek is, mint jogásznak, nekem is az, hogy az utólagos normakontroll nem állítja meg a törvény végrehajtását, ezért kell megkérdeznem még egyszer, államtitkár úr: miért nem hajtják végre ezt a törvényt?

***

RÉPÁSSY RÓBERT: – Képviselő Úr! Igyekeztem önnek pontosan felsorolni azokat a szervezeteket, akiknek végre kell hajtani ezt a törvényt. Felsoroltam, hogy pontosan milyen eljárási rendben kell végrehajtani, és azt is elmondtam, hogy a törvény végrehajtásában az Igazságügyi Minisztérium vagy akár a kormány nem tud közreműködni, mert ezek a szervezetek a kormánytól független szervezetek. Tehát önnek teljesen igaza van abban, amikor számon kéri a törvények végrehajtását, de a kormányon nem lehet azt számon kérni, hogy ezt a törvényt nem hajtja végre, mert nem a kormány a felelős a törvény végrehajtásáért. Az természetesen helyes, itt, az Országgyűlésben is megerősítjük, hogy ez egy érvényes törvény, mindaddig, amíg az Alkotmánybíróság nem döntött, addig a törvényt végre kell hajtani.

Csak a kiváltságosoknak jár a közbiztonság és a hatékony bűnüldözés?

STAUDT GÁBOR  (Jobbik): – Többször elmondtuk már e Ház falai között, hogy a kozmetikázott statisztikák ellenére Magyarország közbiztonsága romokban hever. A fehérgalléros gazdasági bűncselekmények ugyanúgy sújtják a társadalmat, mint a tömegesen elkövetett kisebb, de annál bosszantóbb esetek. Amíg a regnáló politikai garnitúrát érintő korrupciós bűncselekményekben legtöbbször eljárás sem indul, addig a mindennapi betörések, lopások esetén maximum az esetet regisztrálni érkezik ki a rendőrség, valódi bűnüldözés nem igazán folyik. Az embereket ezen állapotokon túl csak egy dolog irritálja még jobban: a kettős mérce, az, ha valakinek közéleti pozíciója folytán több és jobb jár a bűnüldözés terén is. 2013-ban okkal borzolta a kedélyeket, hogy a miniszterelnök lányának esküvőjén eltűnt mobiltelefon ügyével a Nemzeti Nyomozó Iroda életvédelmi osztálya és tucatnyi nyomozó foglalkozott. A hírek szerint csak a DNS-vizsgálatokra 10 millió forintot is elkölthettek.

– De hagyjuk is a múltat, foglalkozzunk a jelennel! Néhány napja robbant a hír, hogy betörtek az országos rendőrfőkapitány XIII. kerületi lakásába. Ez egyfelől újabb bizonyíték a kiváló közbiztonságra, másfelől viszont lehetőség a főrendőrnek, hogy megtapasztalja a rendőrség valódi hozzáállását a hasonló ügyekben, Gondolhatnánk, de az illúziókat el kell oszlatnom: a sajtóhírekben benne volt az is, hogy több tucat nyomozó állt rá az ügyre, DNS-vizsgálatot végeztek, és két nap alatt el is fogták az elkövetőket. Az, hogy az elkövetők megvannak, természetesen örömteli, de felveti a kérdést:

– Megszokott eljárás-e ez egy egyszerű betörés esetén, vagy Magyarországon csak a kiváltságosoknak jár a közbiztonság és a hatékony bűnüldözés?

– A jövőben hasonló eljárásra, több tucat nyomozóra, DNS-vizsgálatokra számíthat-e egy betörés vagy lopás esetében, mondjuk, egy borsodi faluban élő nyugdíjas özvegyasszony is?

***

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Legelőször is arra a megalapozatlan és valótlan bejelentésére szeretnék reagálni: ön azt mondta, Magyarország közbiztonsága romokban hever. Szeretném elmondani, az elmúlt öt év erőfeszítéseinek köszönhetően, amelynek fontos része volt, hogy megerősítettük a rendőrséget, szigorú törvényeket hoztunk és felgyorsítottuk a bírósági ítélkezési gyakorlatot elősegítő jogszabályokat, nos, ennek a hármas erőfeszítésnek köszönhetően ma Magyarországon a magyar emberek nagyobb biztonságban élnek, mint 2010 előtt. Egy számot is tudok ezzel kapcsolatban mondani: százezerrel csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma 2014 végére. Természetesen azt is el szoktam mindig mondani, hogy nem vagyunk elégedettek, még jobb számokat, még nagyobb biztonságot szeretnénk. Ezért dolgozik a rendőrség, hogy ez megvalósuljon. A rendőrség Magyarország valamennyi településén minden bűnözővel szemben határozottan fellép az élet- és vagyonbiztonság, valamint a közrend, közbiztonság helyreállítása érdekében. A rendőrségnek Alaptörvényben biztosított, illetve rögzített feladata a védelem jogának biztosítása, a bűncselekmények megelőzése, illetve a bűnözők elfogása.

– A nemzeti együttműködés programjában leszögeztük, hogy a közrend és a közbiztonság alapja az, hogy senki nem állhat a törvények fölött. Ezt az alkotmányos jogelvet napi munkájuk során követik a magyar hatóságok, így a rendőrség is. Hiába sugallja a képviselő úr, hogy egyesek egyenlőbbek az egyenlők között: tájékoztatom, hogy a törvény előtt mindenki, hangsúlyozom, mindenki, egyenlő. Arra a kérdésére, hogy Borsod megyében is ugyanezt az eljárást tudja-e biztosítani a rendőrség, megerősítem: a rendőrség mindig, mindenhol arra törekszik, minden bűnügyben, hogy az elkövetőt elfogja.

***

STAUDT GÁBOR: – Úgy gondolom államtitkár úr, hogy az állampolgárok el tudják dönteni, hogy biztonságban érzik-e magukat vagy sem. De azt nekem nem tudja megmagyarázni, hogy ha egy borsodi faluban, mondjuk, egy idős özvegyasszonyhoz betörnek, akkor ott több tucat nyomozó és DNS-vizsgálat vételére kerül sor. Aki ilyenről tud, vagy ha ön tud ilyenről, akkor, kérem, jelezze a konkrét esetet, mert nem hallottunk ilyenről. Ezek a problémák, államtitkár úr, és ezt nem nekünk, hanem az állampolgároknak kell  megmagyarázni. 

***

KONTRÁT KÁROLY: – Képviselő Úr! Egyetértek önnel abban, hogy az állampolgárok döntik el, hogy javult-e a közbiztonság, nagyobb közbiztonság van-e Magyarországon, mint öt évvel ezelőtt. Az állampolgárok 2014. április 6-án hoztak egy döntést ezzel kapcsolatban. 2018-ban is fognak hozni egy döntést. Arra törekszünk egyébként, hogy még további intézkedéseket tegyünk a közrend, a közbiztonság, az állampolgárok biztonsága érdekében.

– Azt is szeretném leszögezni, tisztelt képviselő úr és világosan megfogalmazni, hogy a rendőrség nem alkalmaz kettős mércét. Eddig sem alkalmazott és a jövőben sem fog. Az eljárását minden esetben a törvényeknek megfelelően folytatja, és minden olyan nyomozati cselekményt végrehajt és bizonyítási eszközt igénybe vesz, amely elősegíti az elkövetők felderítését, a sértettek személyétől és az eljárás költségétől függetlenül. Arra kérem önt és a Jobbik frakcióját, hogy a jövőben támogassa azokat a törvényeket, amelyek a nagyobb rend, a nagyobb biztonság érdekében fontosak.

Hány gyermek kap ingyen étkeztetést és tankönyvet az idei évben?

DUNAI MÓNIKA (Fidesz): – A gyermekszegénység felszámolása a Fidesz-KDNP egyik, ha nem a legfontosabb célkitűzése, ezért ebben az évben is lehetőségük nyílt a települési önkormányzatoknak, hogy segítsék a rászoruló családokat ingyenes nyári gyermekétkeztetéssel. Ennek érdekében a központi költségvetés a tavalyihoz képest megemelt összeggel, összesen 3 milliárd forint összegben nyújtott vissza nem térítendő támogatást. Idén a támogatás nyújtásának feltételrendszere az önkormányzatok számára kedvezőbbé vált az elmúlt évek gyakorlatához képest, a leghátrányosabb helyzetű települések valamennyi rászoruló gyermek segítéséért támogatást nyerhettek önerő nélkül is. Célunk, hogy a jövőben mind a szünidei gyermekétkeztetés, mind a bölcsődében, óvodában, iskolában biztosított gyermekétkeztetés a rászoruló gyermekek minél szélesebb körét minél kedvezőbb feltételekkel érje el. Ennek elérése érdekében 2015-ben 5 milliárd forinttal, összesen 58 milliárd forintra emelkedett a gyermekétkeztetés támogatása, ezáltal 2010 és 2015 között a gyermekétkeztetésre fordított központi költségvetési támogatás összege megduplázódott.

– A gyermekeket nevelő családokat a tankönyvek árával sem szeretnénk terhelni a jövőben, ezért felmenő rendszerben kiterjesztjük az ingyenes tankönyvellátást: 2017-től minden általános iskolásnak alanyi jogon járnak az ingyenes tankönyvek. Idén az általános iskolások között az 1., 2. és 3. évfolyamon valamennyi gyermek számára jár az ingyenes tankönyv, emellett a felsőbb évfolyamosok is támogatásban részesülnek szociális alapon. Államtitkár Úr!

– Hány gyermeknek nyújtott segítséget a nyári gyermekétkeztetési program?

– Hány gyermek kap ingyenes étkeztetést és tankönyvet az idei évben?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Tisztelt Ház! Nagyon fontos a filozófiai váltás, és szerintem a tankönyvek kapcsán a kormányzatnak az az álláspontja, amelyik azt mondta, hogy ezentúl a tankönyvtámogatás vagy az ingyenes tankönyv nem a szociális segélyezés része, nem a szegény szülők gyermekeinek jár ingyenesen a tankönyv, hanem a családtámogatási rendszer része. Felmenő rendszerben minden gyermeket nevelő család számára ingyenesen, egyfajta állami közszolgáltatásként kapja a tankönyvet a tanulás mellé az általános iskolás korú gyerekeknek. Most egyelőre az 1., 2. és 3. évfolyamban, de ha az egyéb kedvezményeket nézzük, akkor azt látjuk, hogy 58,7 százaléka az általános iskolás diákoknak jut ingyen a tankönyvhöz. 2013-ban még 630 ezer diák kapta ingyenesen a tankönyvet, 2014-ben 667 ezer, 2015-ben pedig 700 ezer főre emelkedik az ingyenes tankönyvben részesülők száma. Azt hiszem, a köznevelés átalakításának és a családi típusú kedvezmények kiterjesztésének ez egy fontos mérföldköve.

– A másik kérdés, amit a képviselő asszony említett  az ingyenes nyári gyermekétkeztetés kérdése. Itt is rekordot döntöttünk idén nyáron, hiszen 360 millió forinttal költöttünk rá többet, mint tavaly, és 600 millióval többet, mint tavalyelőtt: összesen 3 milliárd forint értékben 141 630 rászorult gyermeknek tudtunk ingyenes étkeztetést biztosítani.

***

DUNAI MÓNIKA:  – Örömünkre szolgál, hogy a kormány elkötelezett velünk együtt a rászoruló gyermekek helyzetének javításán, és a gyermekétkeztetés, a tankönyvellátás ingyenességének kiterjesztésén fáradozik. Köszönjük ezeket az intézkedéseket, további jó munkát kívánunk a családok érdekében mindenkinek.

***

RÉTVÁRI BENCE: – Akkor folytatnám a nyári szociális gyermekétkeztetés változásaival: idén az önkormányzatoknak pályázniuk kellett, és a gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számától, arányától tettük függővé a támogatás mértékét. A hátrányosabb helyzetű település nagyobb intenzitású támogatást kapott, az átlagos helyzetű pedig átlagosabb mértékűt. Egy hátrányos helyzetű település például idén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek 55 százaléka után kapott teljes mértékű támogatást. Ez 5 százalékkal több, mint tavaly, de egy átlagos helyzetű településnél is ez 30 százalék, ami 5 százalék emelkedés a tavalyi 25 százalékhoz képest. Összesen 1485 települési önkormányzat nyújtott be pályázatot. Ennek az összigénye 2 964 870 920 forint volt, és az utolsó fillérig minden önkormányzat minden támogatást megkapott. Nem volt idén egyetlenegy olyan önkormányzat sem, amelynek a támogatási kérelmét a szociális nyári étkeztetésben ne teljesítette volna a kormány. Ezen túlmenően szeptember 1-jétől pedig az iskolákban az  ingyenesen étkező gyermekek száma 92 ezerről 320 ezerre nő.