„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallózunk.

Plakátőrzés miatt a bűnüldözés átmenetileg szünetel?

HARANGOZÓ TAMÁS  (MSZP): – Miniszter Úr! A költségvetés benyújtásával világossá vált az egész ország számára, hogy amit a kormány az elmúlt hónapokban menekültügyben művel, az nem más, mint közpénzből finanszírozott gyűlöletkampány. Önök 1,3 milliárd forintot költenek a magyar adófizetők pénzéből erre a minősíthetetlen idegengyűlölő kampányra, amit „biztos, ami biztos” alapon magyar nyelven tesznek, hogy mindenki értse. Ez a magyar választók hergelésére szolgál, és még véletlenül sem az ideérkezőknek. Mindeközben önök 50 millió forintot szánnak a Bevándorlási Hivatal jövő évi költségvetésének emelésére, ezzel is világossá téve, hogy a kormány nem is akar az üggyel érdemben foglalkozni.

– Az utóbbi napok igazi botránya azonban az, hogy kiderült: a kormány operatív rendőri akció keretében őrizteti a gyűlöletkampány plakátjait, és a rendőri jelleg elfedésével figyelteti a politikai véleménynyilvánítás plakátok tartalmát elfedő megnyilvánulásait. Kezemben tartom a rendőrségi jelentés másolatát, ami a sajtóban megjelent. Eszerint: „Az eligazításon … őrnagy alosztályvezető úr utasított bennünket, hogy sötétedést követően menjünk ki a Budapest, XIV. kerületben található Gundel étterem környékére, és ott keressünk egy ’nemzeti konzultáció bevándorlásról és terrorizmusról’ felirattal fémjelzett plakátot, és azt tartsuk szemmel oly módon, hogy rendőri mivoltunk rejtve maradjon.” Miniszter Úr!

– Tényleg ez a magyar rendőrség kiemelt ügyosztályának legnagyobb feladata? 25 év után már újra van a Belügyminisztériumban olyan ügyosztály, amelyik a politikai véleménynyilvánítás operatív megfigyelésére szakosodott?

– Ki adott utasítást, miniszter úr, hogy a rendőrség állományát a kormány gyűlöletkampányának őrzésére használják?

– A miniszterelnök, a belügyminiszter, vagy talán ez is Habony Árpád felelősségi körébe tartozik már?

+

BALOG ZOLTÁN, emberi erőforrások minisztere: – Képviselő Úr! Önök már annyit beszéltek a diktatúráról, hogy elfelejtették, mi a demokrácia. A demokráciában a törvényeket a parlament hozza, és azok betartásáról a rendőrség gondoskodik. Ez történt ebben az ügyben is. Azt kérem, ne bagatellizálja azt a veszélyt, ami Magyarországra leselkedik azáltal, hogy ez az újabb kori népvándorlás megindult. Önnek ismernie kell a számokat, és azt gondolom, azok olyan veszélyeket rejtenek az ország számára, hogy ezzel szemben inkább összefogással kéne föllépni, mint azzal, hogy valamit megpróbálnak lényegteleníteni, ami bizony az egyik leglényegesebb fejlemény az elmúlt években ebben az ügyben.

– Képviselő Úr! Ha valaki megsérti a jogszabályokat, akkor annak a következményeit viselnie kell, pártállástól függetlenül. A rendőrség minden tudomására jutott jogsértés esetén megindítja az eljárást. Az elmúlt időszakban történt esetek kapcsán a rendőrség rongálás szabálysértése miatt folytatott eljárást; ennek semmi köze a szabad véleménynyilvánításhoz, amiről ön beszél. Az elkövetők a meghallgatásuk során, egy személy kivételével, egyébként a szabálysértés elkövetését el is ismerték, és elmondásuk szerint mindannyian az Együtt politikai szerveződésének tagjai.

– Képviselő Úr! Állításával ellentétben nem került sor a plakátrongálások kapcsán operatív megfigyelés elrendelésére, kizárólag a rendőrségnek a közterület szolgálatát, a közrend és közbiztonság fenntartását illető szempontjai indokolták azt, hogy ilyen módon járjanak el a jogszabálysértő cselekmények ellen. Erre tekintettel a közterületi szolgálat szervezése során természetesen a rendőrség nem hagyta figyelmen kívül azt a körülményt, hogy az elmúlt napokban internetes portálok a plakátok megrongálására, eltávolítására irányuló felhívásokról számoltak be. 

+

HARANGOZÓ TAMÁS: – Miniszter Úr! Nem mond igazat!  Itt a kezemben tartom a bizonyítékot. Ugye, nem azt akarja mondani, hogy Budapest közterületén a Budapesti Rendőr-főkapitányság kiemelt ügyek főosztálya bűnügyi bevetési osztálya tart esténként járőrszolgálatot?! Ne vicceljen már! Különösen pikáns ez öntől, aki képviselőtársaival nem is olyan régen még kordont bontottak itt a Kossuth téren. Aki ma miniszterelnök, az hidegvágóval a kezében rohangászott itt a Kossuth téren, mondván, hogy politikai véleménynyilvánítás szembeszegülni egy rendőri intézkedéssel.

– Miniszter Úr! De mondok egy-két dolgot, amivel még foglalkozhatna a kiemelt ügyek főosztálya. Például a Quaestor-listák ügyével. Vagy Szijjártó és Fazekas urak a berakott pénzek után kaptak-e jutalékot? Vagy éppen az M4-es autópálya építésénél a 60 milliárd hová tűnt és hová nem tűnt? Inkább ezekkel kéne a bűnügyi alosztálynak foglalkoznia, és nem a plakátok őrzésével!   Önnek pedig személy szerint, miniszter úr: az 1,3 milliárd forintos gyűlöletkampányukból, tudja, 3 millió adag étellel lehetett volna a nyáron 50 ezer gyerek teljes ingyenes étkeztetését megoldani. Szégyelljék magukat! 

+

BALOG ZOLTÁN:  – Képviselő Úr! Azt mondanám önnek, hogy ha a leírt szöveget felolvassa, a jogértelmezése akkor is enyhén egyoldalú, de amikor spontán válaszol, akkor végképp. Ön idehozza a kordonbontást 2006-ból, és én szégyelljem magam? Ki állította a kordont törvényellenesen az Országgyűlés köré? Ki állította? Az önök kormánya állíttatta a rendőrséggel! Mi egy törvényellenes állapotot akartunk megszüntetni.

– Képviselő Úr! Ha már a jogértelmezésnél tartunk: kár, hogy a lélegeztetőgépet nem hozta ide, mert ez a populizmus még önökhöz is méltatlan, akik a gyermekétkeztetésre feleannyi pénzt sem fordítottak, mint a mi kormányunk. A harmadik pedig az, hogy önök hat esetben tettek följelentést az előző évben plakátrongálásért. Ja, amikor az önök plakátját megrongálják, az jogsértés, amikor meg önök rongáltatják meg és az elvtársaik a plakátokat, fölszólításra az interneten, az meg a demokráciát védő cselekedet? Hát, ehhez a jogfelfogáshoz meg jogtisztelethez csak gratulálni tudok! 

Ugye, nyáron is számíthatunk a rendőrségre?

MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): – Államtitkár Úr! Egy hét múlva megkezdődik a diákok számára a várva várt nyári szünet. A táborok, napközik elterjedésével ugyan csökken a nyáron céltalanul, felügyelet nélkül kószáló, úgynevezett kulcsos gyerekek száma, de még így is jelentős számban lesznek az utcán. A nyári szabadságolások miatt a lakásokra, családi házakra, nyaralókra a betörők komoly kockázatot jelentenek. A viszonylag alacsony kockázat csábítja a rossz szándékkal közeledőket. Az önfeledten nyaralókra emellett még a zsebtolvajok is leselkednek. A nyári időszakban kedvelt fürdőzés rengeteg bosszúságot okozhat a nyaralóknak, és az őrizetlenül hagyott tárgyak pedig rengeteg örömet a tolvajoknak.

– Persze, minden kockázat csökkenthető a polgárok megfelelő óvintézkedésével is. De a megfelelő óvintézkedések mellett nagyon fontos az állampolgárok szubjektív és természetesen az objektív biztonságérzetét is növelni. Tapasztalatok szerint a lakosság közbiztonsági hangulatát az egyént és az egyén tulajdonát fenyegető cselekmények döntően befolyásolják. A bűncselekmények minősége és száma alapvetően befolyásolja a közbiztonságérzetet. Minél több, lakosság közeli bűncselekmény történik, annál rosszabb a közérzet. 

– Államtitkár Úr! Közeledik a vakáció, közelednek a nyári szabadságok. Tisztelettel kérdezem tehát:

– Mit tesz a rendőrség annak érdekében, hogy az emberek önfeledten tölthessék pihenésüket, tudva azt, hogy mind maguk, mind pedig értékeik biztonságban vannak?

– Lesz-e elég rendőr a kiemelt üdülőövezetekben a nyáron?

+

POGÁCSÁS TIBOR, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Az országos rendőrfőkapitány a 46/2013. utasításában szabályozta az Országos Rendőr-főkapitányság, a Készenléti Rendőrség, valamint a megyei rendőr-főkapitányságok teendőit a június 1-je és augusztus 31-e közötti turisztikai szezonra vonatkozóan. Ezen túlmenően a megyei rendőr-főkapitányságok is külön akciótervet, illetve terveket dolgoznak ki azért, hogy a turisztikai szempontból nagy látogatottságra számítható területeken mind a bűnügyi, mind a baleseti veszélyeket megelőzzék. Mindemellett természetesen nagy súlyt fektetnek arra is, hogy a közterületi szolgálatban  akár külföldi, akár belföldi turistáknak megfelelő tájékoztatást is tudjanak adni.

– Az idegenforgalmi idényben a készenléti rendőrök segítségével is növekszik azoknak a járőröknek a száma, akik a frekventált területeken megjelennek. A szubjektív biztonság érdekében a megyei rendőr-főkapitányságok bűnmegelőzési programokat, diákprogramokat szerveznek, bevonják a polgárőrséget, és nyári táborokat is szerveznek azért, hogy minél jobban megismertessék a rendőrség munkáját, mindeközben pedig azért, hogy a területen jelen legyenek. A Forma-1-en több rendőr-főkapitányság biztosítja a Forma-1 biztosítását, valamint nemcsak belföldön, hanem külföldön is megjelenik a magyar rendőrség, hiszen hat rendőr a horvát tengerparton most már évről évre biztosít szolgálatot.

+

MÓRING JÓZSEF ATTILA: – Államtitkár Úr! Mindannyian tudjuk, hogy a nyár a fesztiválok, a koncertek ideje, és ezek a tömegrendezvények vonzzák a bűnözőket, megjelennek a drogdílerek és egyéb bűnöző elemek. Tehát rendkívül fontos, hogy elrettentésül, és ha kell, akkor a gyors beavatkozás lehetőségét biztosítva ott legyenek a rendőrök a rendezvényeken. Örömmel hallom, hogy a horvát rendőrökkel is, az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan, meglesz az együttműködés. 

+

POGÁCSÁS TIBOR: – A képviselő urat nyilván a Balaton különösen érdekli. A Balatoni Közbiztonsági Koordinációs Bizottság teendőit ez évben a Fejér Megyei Rendőrkapitányság látja el, illetékességi területén a bűnügyi helyzetre való figyelemmel itt jelennek meg a rendőrök, és biztosítják mind a közlekedésrendészeti, mind pedig a migrációs felügyeletet, biztosítják azt, hogy az emberek nyugodtan pihenhessenek. A rendőrség megjelenésében nagyon fontos, hogy közterületeken legyenek, nagyon fontos az, hogy a bűnüldözésben részt vegyenek, ugyanakkor a rendőrség részéről legalább olyan fontos feladat az, hogy az állampolgárok felé a szükséges szolgáltatásokban, a tájékoztatásban és a bizalom megerősítésében is részt vegyenek. 

Kéményen dolgozó kisemberek!

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): – Tisztelt Ház! A Fidesz mostanában kommunikációjában, hangsúlyozom, a kommunikációjában sokszor használja, hogy mennyire fontos önöknek a keményen dolgozó kisemberek érdekeit védeni. Érdekes módon, a kéményen dolgozó kisemberek érdekvédelme, magyarán a kéményseprőké már nem ennyire fontos önöknek. Hiszen először a rezsicsökkentés oltárán föláldozták a kéményseprő-ipari szolgáltatást, megroppantották ezt az ágazatot, majd utána márciusban behoztak egy olyan törvénytervezetet, amely a kéményseprő-ipari szolgáltatást hivatott rendezni, az ő problémáit hivatott megoldani. De ebben a törvényjavaslatban voltak olyan értelmezhetetlen, és azt mondom, negatív hatású javaslatok is, amiket ki lehetett belőle olvasni. Például az eddigi 800 órás kéményseprő-oktatás helyett majd egy 250 órás gyorstalpalón is lehet majd képesítést szerezni, vagy esetleg közmunkásokkal ki lehet majd váltani azoknak a szakképzett embereknek a munkáját, akik eddig hivatásként tekintettek a kéményseprő-szolgáltatásra. Vagy pedig, egy év helyett kétévente végzik majd el a lakosság kéményellenőrzését, sőt az is megjelent benne, hogy majd a kormány kijelöl egy központi kéményseprő-ipari szervet.

– Láttuk már, hogy amikor önök központilag kijelöltek ilyeneket a trafikmutyiknál vagy akár a kaszinókoncesszióknál, mi lett ennek az eredménye. Itt az általános vita lezajlott, majd a bizottsági eljárásban megakasztották ezt a törvényt. Ma tüntettek a kéményseprők, hiszen bizonytalanságban tartják a munkavállalókat. Kérdezem önöktől, itt ülnek most a hátunk mögött, mondják az ő szemükbe:

– Mikor kívánják folytatni a törvény tárgyalását?

– Mikor kívánnak leülni tárgyalni és egyeztetni a munkavállalókat képviselő szakszervezetekkel, például a Kéményseprők Országos Szakszervezetével?

– Mikor kívánják meghallgatni a valóban keményen dolgozó embereket az ő munkájukat érintő törvénnyelkapcsolatosan?

+

POGÁCSÁS TIBOR, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Több pontatlanság hangzott el az ön felszólalásában. Valóban, azt a feladatot kaptuk, hogy nézzük meg, hogy a rezsicsökkentés következtében valóban jó néhány kéményseprő-ipari cégnél működési problémák alakultak ki, hogyan lehet stabilizálni, illetve biztosítani a kéményseprő-ipari tevékenységet, illetve azt a szolgáltatást, amelyet az önkormányzat – mint kötelező feladatellátó – láttat el vállalkozókkal, különböző cégekkel.

– A törvénytervezet valóban bekerült a Ház elé, abban a törvénytervezetben az szerepel, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látná el magát ezt a tevékenységet. A tevékenység ellátásához természetszerűleg hozzátartozik, hogy miután ez egy abszolút szakképzettséget igénylő tevékenység, a szakképzettséggel rendelkező, a tevékenységet valójában elvégző kéményseprő-ipari munkásokat, a kéményseprőket a katasztrófavédelem a későbbiek folyamán átvenné. Miután a parlamenti vita, illetve a kéményseprő-ipari cégek tulajdonosaival, valamint az önkormányzatokkal folytatott tárgyalás azt mutatta, hogy ebben a törvénytervezetben jó néhány bizonytalanság van, ezért a törvénytervezet módosítása, átdolgozása folyamatban van. Amikor kialakul az az álláspont, hogy valóban átveszi-e, illetve továbbra is fenntartjuk-e azt, hogy átveszi a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a feladatot, vagy pedig továbbra is önkormányzati feladatként marad, de természetesen ehhez az államnak a szükséges támogatást meg kell adni, akkor kerül a törvényjavaslat tárgyalása folytatásra. Úgy gondolom, hogy ez az őszi időszakban történhet meg.

+

SZILÁGYI GYÖRGY: – Államtitkár Úr! Tudja, mi történik ősszel? Elindul a fűtési szezon. Tudja, mi lesz akkor, ha ezek az emberek nem fogják ellenőrizni a kéményeket? Lehet, hogy önök jelen pillanatban több millió magyar ember életét veszélyeztetik, akár szén-monoxid-mérgezés kapcsán, akár abban, hogy a tűzvédelmet nem látják el.

– Államtitkár Úr! Azt mondta, hogy a cégekkel leültek beszélni. Mikor fognak leülni beszélni a munkavállalókkal? Mikor lesz önöknek fontos az, hogy meghallgassák a munkavállalókat, hogy mit kellene ebben a kérdésben változtatni? Tudja, azért volt az a mondás, hogy a kéményseprő szerencsét hoz, mert amerre a kéményseprő jár, arra általában nem volt tűzeset.

– Államtitkár Úr!  Higgye el nekem, hiába fogdossa a gombját, maguknak nem hoznak szerencsét a kéményseprők, mert maguk már menthetetlenek; ebbe az egészbe, úgy, ahogy van, bele fognak bukni!

+

POGÁCSÁS TIBOR: – Képviselő Úr! Jelen pillanatban az önkormányzatok kötelező feladatellátási körébe tartozik a kéményseprő-ipari szolgáltatás, tehát a kéményseprés a jelenleg hatályos jogszabályok alapján biztosított. Abban az esetben, ha egy területen ez nem történik meg, akkor valóban a katasztrófavédelemnek kell kijelölnie azt a szolgáltatót, amely ezt elvégzi. Még egyszer mondom, a döntés lényege az lesz, hogy a katasztrófavédelem a teljes lakossági szolgáltatást átvegye-e, vagy a jelenlegi formában az önkormányzatok támogatásával oldjuk-e meg. Mindenképpen azt szeretnénk elérni és azt fogjuk elérni, hogy a lakosság számára díjmentes legyen ez a szolgáltatás, és természetesen azt, hogy minden olyan kéményseprő, aki ma ebben a szektorban dolgozik, továbbra is ebben a szektorban végezhesse a munkáját.

Ki kit számoltat el?

SALLAI R. BENEDEK  (LMP): – Miniszter Úr! Külön köszönöm, hogy bejött, mert nagyon féltem, hogy Bitay államtitkár urat küldi be, akinek papírja van róla, hogy megtéveszti a közvéleményt és hazudik.

– Miniszter Úr!  A miniszterelnök úr azt mondja, hogy a kisbirtokok arányába eltoljuk a mezőgazdaságot, önök viszont az FM-ben teljesen más irányba mennek, és a nagybirtokokat erősítik. Nyilvánvalóan felmerül bennem, ha teljesen tényszerűen azt állíthatjuk, hogy a pályázati rendszer túlnyomó többségében olyan nagybirtokok nyertek, akik nemegyszer 500 hektár fölötti érdekeltséggel - egészen 1840 hektárig - nyertek, akkor hogyan valósul meg a kistermelők országa. Hogyan lehet az, hogy ezek között az emberek között, ezek között a pályázók között olyanok is jócskán vannak, akik nem egy-kettő esetben - például az Agro-Bos Kft. 136 birtoktest esetében - pályáztatás nélkül jutottak földhöz? Ágh János és családtagjai 192 esetben jutottak így földhöz. De bizonyára tudja - hiszen az idő mértékegységét Karcagon az ön miniszterségének éveiben számolják -, hogy a Hubai család is, Hubai Imre Csaba, Hubai Imre Csabáné, Hubai Margit, még egy dr. Hubai Margit, ők is jócskán eredményesen szerepeltek, és 32 esetben úgy jutottak földhöz, hogy pályáztatni sem kellett, holott egy 6 ezer hektáros nagybirtokos családról beszélünk.Tehát a kérdésem:

– Ha önök folyamatosan a nagybirtokosoknak adnak földeket, és odamegy a támogatások jelentős része, hogy fog eljönni úgy a kisbirtokosok országa, amiről a miniszterelnök úr beszélt?

+

FAZEKAS SÁNDOR, földművelésügyi miniszter: – Képviselő Úr! A kis családi gazdaságok ideje biztosan nem úgy jön el, hogy Sallai Róbert Benedek köre, érdekeltségei, rokonai 2325 hektár földet nyernek, és ezáltal felzárkóznak az általuk támadott oligarchák és nagybirtokosok közé. Nem így fog eljönni, ugyanis a „Földet a gazdáknak” program lehetővé teszi azt, hogy a vidéken élő, gazdálkodással foglalkozó családok állami földeket tudjanak haszonbérelni. A példák, amelyeket ön hozott, tipikus csúsztatások, az LMP és az ön álszent, valótlanságokra támaszkodó véleményének iskolapéldái, hiszen itt keveri az egyszeri megbízásos földhasználatot a pályázaton elnyert földhaszonbérletekkel.

– Tisztelt Országgyűlés! A „Földet a gazdáknak” program keretében összesen 7500 család, földműves gazda nyert eddig területet. Míg 2010 előtt az 500 hektárnál nagyobb állami földterületet használó bérlők száma 53 volt, a földterületük 85 ezer hektár, egy bérlőre átlagosan 1619 hektár állami föld jutott - őközéjük nem sikerült önnek és érdekeltségeinek bejutni -, addig most e helyett az 53 nagybirtokos helyett 1482 új bérlő gazdálkodik 20 évre megkötött szerződéssel. Tehát szerintem nem szabad összekeverni az egy évre szóló megbízási szerződéseket a hosszú távú bérletekkel, ugyanis pontosan ezeket a földeket már meghirdettük, és átadtuk a gazdáknak haszonbérletre.

+

SALLAI R. BENEDEK: – Miniszter Úr! Köszönöm a választ. Csak egy nem világos: Most akkor mi velem szemben az állítás? Az, hogy piszkosul megszedtem magam állami földekkel, vagy az, hogy 2300-ra próbáltam pályázni és nem nyertem semmit? A múlt héten az egyiket állították, ezen a héten a másikat. Tehát hazudjanak már valamit pontosan, mert gyakorlatilag nem nagyon sikerül megfelelni a valóságnak sehogy!

– Miniszter Úr!  Teljes mértékben kerüli például a Hubai család történetét, mert ha ekkora igény van a földekre és pályázatokra, akkor miért is kell több száz birtoktestet odaadni megbízással? Miért kerülik ki a pályázati rendszert, ha önök szerint ez annyira jó? Akkor miért kell a pályázati rendszer megkerülésével úgy odaadni birtoktestek sokaságát és hektárok sokaságát haveri köröknek, hogy az nem kerül bele sehová? Egyáltalán miért kell 6 ezer hektáros birtokosoknak további száz hektárokat juttatni a bérleti rendszeren belül is vagy a pályázati rendszeren belül is?  Ha az egy percében konkrétan csak a Hubai családról beszél, akkor is nyugodt leszek, mert várnám, hogy megmagyarázza ennek a jelenségét.

+

FAZEKAS SÁNDOR: – Úgy látom, a képviselő urat a saját nagybirtoképítése, a mohóság annyira leköti, hogy nem figyel arra, amit mondok, és a kudarc is, amit ebben a pályázatban mint egy nagybirtoképítő, -tervező elszenvedett. Ugyanis jól érthetően elmondtam: a megbízásos földterületeket már meghirdettük és haszonbérbe adtuk, tehát ezeket nem kell összekeverni a 20 éves bérletekkel, és vannak olyan családok, ahol tényleg 8-10 felnőtt családtag is pályázik. Ezeket összevonni önkényeskedés, miközben még a múltkor azt állította ön, hogy nem is tudja, hogy pontosan mennyi állami földet bérel.

– Elhangzott itt egyébként,  hogy 237 hektár állami területet bérel Sallai Róbert Benedek képviselőtársunk. 100 millió forint az a területalapú támogatás, amit felvett 2010 óta ez után a terület után, és ha megnyerte volna a 2325 hektárt egy olyan programban, ami a családi gazdaságokat támogatja, a nagyokat pedig nem, akkor hat év alatt egymilliárd forintot kasszírozott volna.  Ez szerintem a képmutatás iskolapéldája, ez az LMP igazi arca, Sallai Róbert Benedek igazi arca!

Azt már tudjuk, hogy Sallai Róbert Benedek saját állításainak a cáfolata, de mi az igazság családja és érdekköre földjeivel kapcsolatban?

PÓCS JÁNOS  (Fidesz): – Miniszter Úr! Sallai Róbert Benedek folyamatosan azt állítja, hogy a kormány által megalkotott földbérleti rendszerben más nem, csak politikai háttérrel rendelkező nagybirtokosok nyerhetnek. Nemrég azonban kiderült, hogy ő maga is a kormány birtokpolitikájának a haszonélvezője. A képviselő úr és családja érdekköre ugyanis több mint 237 hektár állami földet nyert el a „Földet a gazdáknak” programban. Sallai Róbert Benedek tehát délelőtt megműveli az általa használt állami földet, majd délután az Országgyűlésben folyamatosan támadja a „Földet a gazdáknak” programot. Ezzel szemben családja és érdekköre az élő példa arra, hogy korrekt pályázati elbírálás alapján a helyben élő gazdák nyertek. A képviselő úr állítása szerint több tízezer hektárt juttat a kormány olyan személyeknek, akik nincsenek rászorulva az állami földbérletre, a vidékfejlesztési forrásokból több ezer milliárd forint megy el olyan milliárdosoknak és politikusok hátországába, akik erre szintén nincsenek rászorulva. Ezek szerint Sallai Róbert Benedek családja, érdekköre sem szorul rá sem a földbérletekre, sem pedig az utána járó támogatásokra, így az évente járó több millió forintos támogatásra sem.

– Miniszter Úr! A képviselő úr elismerte, hogy felesége 50 hektárnyi és az érdekkörébe tartozó Alsó-Berettyó Melléki Kft. 150 hektárnyi földterületet nyert el a „Földet a gazdáknak” programban, de ismerve az igazmondását, szeretnénk világosan látni, hogy összesen mennyi földet nyert el a politikus családja és érdekköre a pályázatokon. Az Alsó-Berettyó Melléki Kft. a képviselő úr elmondása szerint javarészt természetvédelmi oltalom alatt álló területeken, őshonos magyar fajták fenntartásával foglalkozik. Ebből kiindulva is kérdezem: 

– Meg akart-e szerezni a képviselő úr további állami tulajdonú védettség alatt álló területeket?

– Mennyi támogatást kapott vagy fog kapni Sallai Róbert Benedek családja, érdekköre az általuk elnyert földterületeken?

+

FAZEKAS SÁNDOR, földművelésügyi miniszter: – Képviselő Úr! Való igaz, hogy Sallai képviselő úr ebben az ügyben már több alkalommal is cáfolta önmagát, hiszen először még azt állította, hogy egyetlen állami föld bérleti jogát sem nyerte el a családja, később azt, hogy talán a felesége nyert mintegy 30 hektárt, de ezt ő nem tudja pontosan. Ezt az egyébként teljesen életszerű állítását kiegészítve, újságírói kérdésre elismerte, hogy az ő és családja résztulajdonában álló gazdasági társaság is nyert az állami földpályázatokon. A kormány a „Földet a gazdáknak” program keretében ugyanis a családi gazdaságok részére megnyitja a lehetőséget, hogy az állami földeknél pályázzanak, tudjanak gazdálkodni. Összesen tehát 237 hektár állami terület bérlője Sallai Róbert Benedek, illetve cége, érdekköre, hozzátartozója. Tehát az egyik legsikeresebb, legaktívabb résztvevőnek tekinthető. És ő mégsem elégedett, és ez egy nagyon tanulságos dolog. 

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt napok vitája hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy megértsük azt, hogy miért nem elégedett a Sallai Róbert Benedek.  Azért nem, mert összesen 2325 hektárt akart nyerni az állami földpályázatokon. Jól hallották tisztelt hölgyeim és uraim, pályázatot adott be ő, családtagjai és érdekköre 2325 hektárra. Nem nehéz kiszámolni, hogy ez mekkora agrártámogatást jelentene. A 2325 hektár 163 millió forint területalapú támogatás évente,. Ez már egy tekintélyes terület lett volna. A „Földet a gazdáknak” program nem teszi egyébként lehetővé, hogy oligarcha-nagybirtokot építsenek ki.

– Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Most már látható, hogy miért elégedetlen Sallai Róbert Benedek:  nem sikerült nagybirtokossá válnia, többet akar! 

+

PÓCS JÁNOS: – Miniszter Úr! Válaszát megköszönve, engedelmével Sallai Róbert Benedek saját naplójából szeretném a saját írását idézni.  „András nem irigykedik, hogy reflektorfénybe kerültem, inkább röhög rajtam, hogy 200 hektáron cseszkődnek velem. Magyarázom neki az agrár-oligarchaságot, mert az ilyesmit ő nem érti. Kicsit szomorkodik, hogy nekünk még egy Kovács Bélánk sincs. Kis párt, kis oligarcha. Ez jutott az LMP-nek.”

– Sallai Róbert Benedek saját magával foglalkozik, nem az emberekkel. Köztudott, aki magával foglalkozik, annak problémái vannak, aki másokkal, annak feladata van. A munkából élő gazdák, miniszter úr munkájához sok sikert kívánnak.

+

FAZEKAS SÁNDOR: – Képviselő Úr! Látható az egész ügyön, hogy Sallai Róbert Benedeknek a hozzászólásai, a politikai állásfoglalásai úgy is összegezhetőek, hogy az a képmutatás iskolapéldája. Azt a pályázati rendszert támadja, amelynek haszonélvezője, még többet akart nyerni. Ha most összeadjuk, hat év alatt 1 milliárd forint agrártámogatást vehetett volna fel..

– Képviselő Úr! A  családi gazdaságok nyernek, a pályázati rendszer garantálja azt, hogy nem lehet elvinni a gazdák elől a földet, még Túrkevén sem, még akkor sem, ha valaki parlamenti képviselő. Ettől más a politika? Ettől más az LMP vidékpolitikája? Ettől más az LMP családi gazdaságokkal kapcsolatos politikája? Azt hiszem, hogy jogosak ezek a kérdések, mert ebben a Házban, tisztelt Országgyűlés, legalább húsz alkalommal kellett Sallai Róbert Benedek úr felvetésére válaszolni. Hát most itt van a válasz! Köszönöm szépen.