„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva – hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallózunk.

Miért vertek át mindenkit?

HERINGES ANITA (MSZP): – Államtitkár Úr! Lassan egy éve annak, amikor a kormány látszatintézkedéseket nyújtott be a devizahitelesek problémáinak megoldására. Rogán Antal akkor azt mondta, hogy igazságot kell szolgáltatni. Hát ez nem igazán sikerült. Mára az elszámolások nagy részét kézhez kapták a reménykedő hitelesek, jött a kijózanító levél. A kormány és a kormánypárti politikusok jól becsapták a hinni akaró hiteleseket.

– Államtitkár Úr! Önök mindenhol azt hangoztatták, hogy egy átlagos devizahitelesnek 25-30 százalékkal csökken majd a részlete. Akkor most nézzük a tényeket, egy átlagosnak mondható devizahiteles oldaláról! 2008 júliusában felvett tízéves svájci frank autóhitel törlesztése - egy magyar család számára akkor elérhető Suzukinak -  36 ezer forint volt, ez 2015 áprilisában majdnem 110 ezer forint lett. Az elszámoló levél alapján ez a törlesztőrészlet most havonta 233 forinttal csökkenni fog. Ez a bank szerint a tisztességtelenül felszámolt összeg. Jól hallotta, államtitkár úr. A maguk unortodox matematikája szerint 110 ezer forintnak 25-30 százaléka 233 forint. Így a hitelre vásárolt Suzuki a futamidő végén körülbelül 10 millió forintba fog kerülni. Ja, hogy most már a kormány bankvásárlásba kezdett, és nem éri meg neki a saját üzletét rontani! Önök szerint érjék be a hitelesek azzal, amit kaptak! Önök persze olyan körökben mozognak, ahol széles körű családi összefogással és baráti kölcsönökből kedvezményes árfolyamon egy összegben végtörlesztettek a barátaik. Tudják, ez nem egy átlagos devizahiteles család. Ők ezt nem tudták megtenni.

– Államtitkár Úr! Önök hitegették és átverték az embereket. Tudja, ma vidéken, ha rosszat akar az ember a szomszédjának kívánni, akkor azt mondja, hogy mentsen meg téged a kormány. Hát ezt érzik ma a devizahitelesek!

– Most önök mossák a kezeiket?

– Ez a megoldás?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! Egy biztos, hogy a Fidesz-kormány és a kormánypárti politikusok senkit nem vertek át. Inkább gondolkodjon azon, amit el fogok mondani, hogy ki az, aki átverte a magyar embereket! Mondja meg, hogyan létezik az, hogy az ön pártjának kormányzása alatt közel kétmillió ember adósodott el devizában? Hogyan létezik az, hogy Európában Magyarország az egyetlen ország, ahol ezt az emberek megtehették? Melyik másik ország az, ahol a kormány hagyta, hogy az emberek ilyen kockázatot vállaljanak? Ahol nem figyelmeztették őket arra, hogy a devizában fölvett hitelnek nemcsak kamata van, amit a bankok egyoldalúan módosítgattak, és valahol az apró betűs szövegrész ezt egyébként tartalmazta, hanem amit nem tartalmazott ez a szerződés, hogy árfolyamkockázata is van. És erről az árfolyamkockázatról elfelejtették tájékoztatni az embereket. Nos, aki ezt megtette, az az ön pártjának kormánya, ő csapta be az embereket. Ő csapott be közel kétmillió embert.

– Képviselő Asszony! A Fidesz-kormány 2010-ben, nem azt mondta, hogy az emberek helyett az állam vagy a kormány fog fizetni, hanem azt mondta, hogy ki fog vezetni a problémából sok-sok magyar családot, és amit lehet, jogszerűen megtesz. A Kúria döntése értelmében az árfolyamkockázat az ügyfeleket terheli, a szerződő feleket, akik a hitelt felvették és elköltötték. Az árfolyamrés kockázata, illetve az egyoldalú kamatemelések pedig a bankokat terhelik. Ezek alapján születtek meg a döntések, és ezek alapján érkezett meg a segítség is az emberek számára.

+

HERINGES ANITA: – Borzalmasan unalmas hallani, hogy visszafelé mutogatnak. Borzalmasan unalmas! Az a baj, hogy az emberek a mindennapi megélhetésükön érzik meg azt, hogy semmivel nem csökkent most a törlesztőrészletük. Tudja, kétharmados felhatalmazásuk volt akkor, amikor megoldhatták volna ezt a problémát. Reménykedtek az emberek abban, hogy maguk csinálnak valamit, ehelyett sokkal nehezebb helyzetet teremtettek. Önöknek csak az volt fontos, hogy saját haverjaikat kifizessék, hogy 180 forinton végtörleszthessenek azok, akiknek egy összegben van ekkora pénzük. Csak tudja, egy átlag devizahiteles nem az, aki végtörleszteni tudott 180 forinton.

– Államtitkár Úr! Önök becsapták a szavazópolgáraikat. Menjenek haza és nézzenek a szemükbe azoknak, akik elhitték, hogy lesz egy lélegzetvételnyi lehetőségük, hogy egy kicsivel könnyebb lesz az életük. Maguk becsapták és átverték őket, államtitkár úr. Próbálja meg ezt a lelkiismeretével tisztázni! 

+

TÁLLAI ANDRÁS: – Tisztelt Országgyűlés! Hallhattuk, az MSZP-nek unalmas hallgatni azt, hogy mit tettek az országgal. Ha unalmas, ha nem, attól még ez a valóság. Az MSZP rángatta bele az országot és közel kétmillió embert abba, hogy utazásra, autólízingre, minden másra fedezet nélküli hiteleket vegyenek föl. A Fidesz-kormány azt ígérte: segítünk, és kivezetjük ezeket a családokat a devizahitelből. Ezt az ígéretünket teljesítettük.

– Képviselő Asszony! Önök szoktak ígérgetni olyat, hogy majd jön az állam, és mindenki helyett fizet. Egy felelős kormány ezt nem teheti. Önök vállalják a felelősséget, mert önök csapták be az embereket!

Tényleg csökkentik az internethasználati díjakat a Jobbik aláírásgyűjtésének hatására?

NOVÁK ELŐD (Jobbik): – Államtitkár Úr! Évről évre szóvá tettem, hogy Magyarországon milyen drágák az internethasználati díjak. Elmondtam, hogy az EU-ban Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a szélessávú mobilnetet rendszeresen használók aránya. És azt is szóvá tettem, hogy félrevezető az a kormányzati bejelentés, hogy 2018-ra mindenhol lesz szélessávú internet, hiszen csak ott lesz, ahol meg tudják fizetni a nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan magas díjakat. A bruttó átlagkeresethez viszonyítva a hazai mobilnetdíjak Szlovéniához és Csehországhoz képest több mint háromszorosak, Dániához képest pedig huszonháromszorosa.

– Felvetettem ezt a problémát a reklámtörvény vitájában is, melynek zárszavában L. Simon László is elismerte, idézem: „A román hegyi pásztorok a Fogarasi-havasokban olcsóbban interneteznek, mint mi idehaza. Súlyos versenyhátrányt fog okozni, ha ezen a területen nem változtatunk.” Mondta tehát államtitkár úr, de nem tettek semmit. Ezért folytattuk a nyomásgyakorlást, mígnem végre azért a kormány meghátrált, többek közt a Jobbik aláírásgyűjtő akciójától, a társadalmi nyomástól, amelynek négy kérdése közül az egyik épp az alapszintű internet ingyenessé tételét célozza.

– Államtitkár Úr! Most végre önök a kormánypárti médiának kiszivárogtatták, hogy internetadó helyett áfacsökkentésre készülnek a területen. A Deutsch Tamás vezetésével, jelentős túlárazással, 12,7 millió forintból létrehozott - és ki tudja, mennyiből üzemeltetett, szerkesztett - internetkon.hu-n azonban azóta sem olvasható egyetlen szó sem erről a hírről. Kérdezem tehát:

– Igaz-e ez a kiszivárgott hír?

– Tudják-e, hogy az EU-n belül a héa-irányelv nem teszi lehetővé, hogy az internetre kedvezményes adókulcsot alkalmazzunk?

– Ha ezt tudják, akkor mit terveznek?

– Valamiféle esdeklést az Európai Unió felé, hogy a belügyeinkről mi dönthessünk, vagy pedig végre kezdeményezik az Európai Unióból való kilépésünket, vagy arról egy társadalmi vitát, népszavazást?

+

KARA ÁKOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Ön is tudja biztosan, hogy az internetszolgáltatást piaci vállalkozások biztosítják világszerte a felhasználók számára, és ez Magyarországon is így működik. Vélhetően ön is pontosan tisztában van azzal, hogy az internethasználati díjak mértékét alapvetően a piaci viszonyok határozzák meg és nem a kormány. Ugyanakkor a kormány is tehet azért, hogy az állampolgárok olcsóbban jussanak internet-előfizetéshez, illetve az ezzel kapcsolatos tudáshoz. Valóban azt mondtuk, és menetrend szerint tartjuk is pontosan, hogy 2018-ra, de legkésőbb 2020-ra Magyarország teljes területén minden háztartásban elérhető lesz a nagy sebességű, szélessávú internet. Országosan hamarosan több mint százezer ember számára indítunk képzéseket, hogy megszerezzék a szükséges digitális készségeket. A kormány fejleszti az elektronikus közszolgáltatásokat, az intelligens városi szolgáltatásokat elsőként Nyíregyházán vezeti be, valamennyi iskolában elérhetővé tesszük a szélessávú internet-hozzáférést, illetve korszerűsítjük a meglévő kapcsolatokat.

– Képviselő Úr! A kormány következetes politikájának köszönhetően Magyarország hosszú évek után ismét növekvő gazdasági pályára állt, ezért jövőre az egyes adóterhek mérséklésének a lehetőségét is megvizsgálja. Én magam például jónak tartanám és támogatnám a közműadó olyan irányú felülvizsgálatát, amely a teljesen új hálózatok építése, valamint a meglévő hálózatok jelentős korszerűsítése esetén - tehát szerintem ez esetben 100 megabit/szekundum sávszélességre korszerűsített szakaszon - nem csupán csökkenti, hanem a használatba vételt követően éveken keresztül teljesen megszünteti a közműadó-fizetési kötelezettséget. Ez is tudná például csökkenteni az internethasználat költségét.

+

NOVÁK ELŐD: – Államtitkár Úr! Megszokhattuk már a kormánytól, hogy ha adócsökkentésről van szó, akkor éveken keresztül beszélnek róla, és nem tesznek semmit. Ilyen például a második gyermek után járó családi kedvezmény, amely idén továbbra sem emelkedett, holott már több mint egy éve beszélnek erről. Örülnék, hogyha végre nemcsak beszélnének ezekről, hanem tennének is valamit. Például megfontolhatnák végre az ingyenes internet felé való elmozdulásunkat, hiszen azért is gyűjtünk most aláírást. Ez önmagában is a rezsicsökkentés folytatása lehetne azáltal is, hogy a komolyabb internetcsomagok díját lejjebb szoríthatná, fellendíthetné a távmunkát, a távügyintézést, az elektronikus közigazgatást, ezáltal csökkenthetnénk a gépkocsiforgalmat és a felesleges sorban állást is.

– Államtitkár Úr! Ajánlom figyelmébe, hogy a jobbikos vezetésű önkormányzatoknál már sikerrel vizsgázott a főtereken bevezetett ingyenwifi, sőt Tokody Marcell, a Jobbik fővárosi képviselőjének javaslatára a Fővárosi Közgyűlés néhány napja, április végén úgy döntött, hogy kivizsgálja az egész Budapestre terjedő ingyenes wifi lehetőségét. Kérem tehát a kormányzatot, hogy a több százezer aláírásunk hatására is, a társadalmi nyomásnak engedve végre gondolkozzanak el az ingyenes internet bevezetésén is!

+

KARA ÁKOS: – Képviselő Úr! Az internethasználat, illetve az internetdíjak kérdésköre joggal foglakoztatja önt, de nemcsak önt foglalkoztatja joggal, hanem több millió honfitársunkat. Ezért gondoljuk azt, hogy helyes az az internetkonzultáció, ahol legalább négy kérdés vonatkozik arra, hogy milyen módon képzelik el az emberek az internet szolgáltatásának a díját. Arra biztatom az embereket, hogy vegyenek részt a hamarosan kezdődő internetkonzultáción, és én biztos vagyok abban, hogy ha az állampolgárok többsége véleményt nyilvánít, és egy irányba nyilvánít véleményt, akkor a kormány annak megfelelően fog dönteni. Még egyszer megerősíteném: én magam jónak tartanám, ha az internetdíjak csökkennének, és az ehhez szükséges kormányzati lépések megszületnének. 

GMO nélkül az EU-ban

 FÖLDI LÁSZLÓ (KDNP): – Államtitkár Úr! Az Európa Tanács ez év március 2-án hivatalosan elfogadta a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó új uniós szabályozást, amelynek alapján a tagállamok szabadon korlátozhatják vagy megtilthatják területükön a GMO-k termesztését. Az új jogszabály magát az engedélyezési eljárást nem változtatja meg, de minden tagállamnak lehetőséget ad arra, hogy betilthassák GMO-k termesztését saját területükön. Hivatkozhatnak például környezetvédelmi szempontokra, várostervezési igényekre, társadalmi és gazdasági hatásokra, más termékek szennyezésére vagy agrárpolitikai célokra. A tagállamok egyes konkrét növényfajtákat vagy egyes tulajdonságokat hordozó növényeket is betilthatnak. Az új szabályok kötelezik a GMO-t termesztő államokat, hogy védősávokat alakítsanak ki, megakadályozandó, hogy génmódosított organizmusok jussanak át egyik országból a másik országba, oda, ahol ez már be van tiltva.

– Államtitkár Úr! Magyarországon még az Alaptörvényben is szerepel a GMO-mentesség célkitűzése, és az ügyben nemzeti egyetértés, pártpolitikai oldalakat átívelő konszenzus alakult ki. Az Európai Unióban Magyarország vezetheti be elsőként a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltását lehetővé tevő új jogszabályokat. Ezért is kérdezem:

– Milyen egyéb intézkedéseket tervez a kormány az új uniós irányelv nemzeti jogba átültetése mellett a GMO-mentes Magyarországért?

+

NAGY ISTVÁN, földművelésügyi államtitkár: – Tisztelt Országgyűlés! Idén több mint négyéves tárgyalási folyamat eredményeként megszületett a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tiltását lehetővé tevő uniós jogszabály. Azt hiszem, átütő sikerként értékelhetjük mindezt. Tárgyalása során a magyar kormány mindent latba vetve azért dolgozott, hogy a tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthessenek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem. Azonban Magyarország nem áll meg a köztermesztés tiltásánál. Idén januárban a berlini Nemzetközi Zöld Hét – Grüne Woche – elnevezésű mezőgazdasági vásáron meghirdettük a „Szövetség a GMO-mentes Európáért” mozgalmat. Nagyon fontosnak tartom, hogy a GMO-k mezőgazdasági alkalmazását elutasító európai államok egyesítsék erőiket. Az övezet tagjai vállalják annak biztosítását, hogy - a biológiai sokféleség megőrzésének szempontjait szem előtt tartva - nem termesztenek genetikailag módosított fajtákat a térségen belül. Szilárd meggyőződésem, hogy a versenyképes és fenntartható Európa jövője a GMO-mentes termelésben van.

– Képviselő Úr! Az állattenyésztésben is fontosnak tartjuk a GMO-mentes takarmányok biztosítását. Végső célunk, hogy a mezőgazdasági termelés teljes egészében GMO-mentessé váljon. Lépéseket kell tennünk az importtakarmány-függőségünk csökkentésére, hogy saját magunk által megtermelt GMO-mentes takarmánnyal biztosíthassuk élelmiszereink biztonságát. Ennek szellemében 2013 elején csatlakoztunk a Duna Szója Szövetséghez, azonban nemcsak a szójában gondolkodunk. A takarmánynövények esetében is kiemelkedő jelentőséggel bír a sokféleség. A hazai genetikai erőforrások jelentős része begyűjtésre és megőrzésre került Magyarország legnagyobb mezőgazdasági génbankjában, a Növényi Diverzitás Központban Tápiószelén.

+

FÖLDI LÁSZLÓ: – Köszönöm a válaszát, államtitkár úr. Számomra megnyugtató, hogy a magyar agrárvezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarországon ne lehessen GMO-s növényeket, illetve állatokat tartani. Az is fontos, hogy kezdeményezői lettünk annak, hogy Európában se legyen GMO-s termék. A kérdést azért is tettem fel, mert én arról a vidékről vagyok, ahol a mezőgazdaság kiemelt szereppel bír, mind a növénytermesztés, mind pedig az állattenyésztés, és nem mindegy az, hogy adott esetben mit adunk a közétkeztetésben a gyermekeinknek, vagy mit eszünk otthon a háztartásban. Fontosnak tartom, hogy ezek a növények, illetve az ilyen növényekkel megetetett állatok ne is kerülhessenek be semmilyen módon se a közétkeztetésbe, egyáltalán a magyarországi növénytermesztésbe, illetve állattenyésztésbe. Úgyhogy gratulálok a minisztériumnak, és bízom benne, hogy még további eredményeket fognak tudni elérni ezen a területen.

+

NAGY ISTVÁN: – Képviselő Úr! Minden szavával egyetértek, és szeretném jelezni, hogy a Kárpát-medencében több mint száz olyan növényfaj van, amely potenciális takarmánynövénynek tekinthető, és amelynek jelenleg elenyésző részét hasznosítjuk.

Mindannyiunk érdeke, hogy az asztalunkra csak fenntartható módon megtermelt, biztonságos élelmiszerek kerüljenek, amelyek előállítása során a biológiai sokféleség megőrzését is biztosítani tudjuk. Ezért is még ebben az évben szeretnénk megvalósítani, hogy a húst, halat, tojást, tejet, mézet és takarmányt GMO-mentes jelöléssel lehessen ellátni Magyarországon. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2015-ben kiemelt projekt keretében folytatja a GMO-mentes ellenőrzéseket. Nagyon remélem, hogy mindaz az erőfeszítés, amit a minisztérium tesz, azzal jár majd, hogy az asztalunkra, a gyermekeink asztalára biztonságos, GMO-mentes élelmiszerek kerülhetnek.

Mit ér a kormánynak az emberi erőforrás?

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): – Államtitkár Úr! Már megint elmaradt a döntés a szociális bérrendezésről. A múlt szerdai kormányülésen kellett volna döntenie a kormánynak arról a 15 milliárd forintos bérrendezésről, amit hónapok óta lebegtet a szociális államtitkárság, ígérve, hogy júliustól megtörténik az ágazati bérrendezés, és ha minden igaz, jövő év januárjától életbe lép az új szociális életpálya is. Nem először volt kormányülés napirendjén ez a kérdés, de mindannyiszor visszadobták, holott a szociális szféra bérhelyzete katasztrofális. Itt a legalacsonyabb az átlagbér, a bölcsődékben, gyermekvédelemben, idősápolásban, fogyatékosellátásban, szociális munkában dolgozó 93 ezer ember háromnegyede keres a minimálbér és a garantált bérminimum alatt. Nettó 70-80 ezer forintot visznek haza, miközben pótolhatatlan munkát végeznek.

– Államtitkár Úr! Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az ország jövője nem kis részben múlik például azon, hogy milyen a bölcsődei ellátás, milyen körülmények közt és milyen anyagi megbecsültség mellett dolgoznak a kisgyerekeket nevelők. 2013 óta hitegetik a szociális dolgozókat a bérrendezéssel. Egyfajta időhúzásként 2014 óta ágazati bérpótlékot adnak, de ez átlagosan mindössze nettó 5400 forintot jelent, ami még mindig a létminimum alatt tartja a béreket. A bérrendezés nem halogatható tovább! Az EMMI kormányülés után tett nyilatkozata szerint a jövő évi költségvetésben jelentős tartalékok vannak, amelyet igyekeznek a lehetőség szerint e probléma megoldására fordítani. Arra kérjük önöket, adjanak egyértelmű választ a kérdésre:

– Lesz idén szociális bérrendezés vagy sem?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Asszony! Abban teljes mértékben egyetértünk, hogy a szociális szférában dolgozó közel százezer ember olyan munkát végez, amelynek a megbecsültségét csak nagyon alacsonyan képezi le az a bér, amit hónapról hónapra megkapnak. Éppen ezért, azután, hogy Magyarországon bekövetkezett 2013-ban a gazdasági fordulat, és bár a pedagógusok voltak az elsők, akik életpályát és nagyobb béremelést kaphattak, ettől függetlenül igyekeztünk már egy teljesen újfajta módon ágazati bérpótlékkal segíteni a szociális szférában dolgozók helyzetén. Ezek az emberek valóban nem a legjobban kereső kategóriába tartoznak, pedig a munka, amit végeznek, rendkívül embert próbáló. A számokban nyilván lehet köztünk nézetkülönbség, mégiscsak akár 12 ezer forint is lehet az, amit valaki ágazati bérpótlékként hazavisz. Ez nemcsak 2014-ben volt benne a költségvetésben, hanem az idei költségvetésben is benne van, és nyilván a későbbiekben is része kell hogy legyen a szociális szférában dolgozók jövedelmének ez a pluszjuttatás.

– Képviselő Asszony! Két szempontot vesz figyelembe a kormány. Az egyik, hogy nyilván csak valós gazdasági teljesítményből és nem hitelből kívánunk bért emelni. Így tettünk a pedagógusoknál, így tettünk az egészségügyi dolgozóknál, így tettünk a rendvédelmi dolgozóknál, és így fogunk tenni a kormánytisztviselők esetében is. A másik pedig: minden fajta életpálya kidolgozása az adott szektornak, az adott ágazatnak egyfajta strukturális átalakításával párhuzamosan kell hogy megtörténjen. Ez nyilvánvalóan a mostani besorolási kategóriákban is változást eredményezhet, akár a fenntartói szerkezetben is, mindenképpen a különböző képzési, továbbképzési rendszerekben is. Ezeket összességében szeretné a kormány látni, és akkor tud erről az ágazatról, erről a béremelésről, erről az életpályáról döntést hozni.

+

SZÉL BERNADETT (LMP): – Államtitkár Úr! Értetlenül állok az önök politizálása és kommunikációja előtt. Bejön Varga Mihály miniszter úr napirend előtt és közli, hogy a magyar gazdaság szárnyal. Pár órával később feláll az államtitkár úr a minisztériumból és azt mondja, hogy nem lesz bérrendezés ebben az évben.

– Államtitkár Úr! Két éve harcolnak ezek az emberek a bérek emeléséért, a méltó körülményekért. A kormány az önálló szociális bértáblát sem április végén, sem most, május 6-án nem fogadta el. Ha ennyire nincsenek képben, hogy milyen a helyzet az emberek körében, akkor menjenek fel a Facebookon a „Szociális szelfi” című oldalra, ott az érintettek internetes kampányba kezdtek azért, hogy kihúzzák magukat a gödörből. Szociális gondozók, szociális munkások, nővérek és bölcsődei dolgozók állnak ott egy darab papírral a kezükben, és ráírják, hogy hány év munkaviszony után mennyi a nettó bérük. Mondok önnek példát: 9 év után nettó 93 ezerért áll ott a kisgyermekgondozó, 37 év munkaviszony után áll ott az ápoló 108 800 forint nettó bérrel, és 102 000-et kap 33 év munka után a gondozó. Mit üzen ön ezeknek az embereknek, államtitkár úr?

+

RÉTVÁRI BENCE: – Képviselő Asszony! Pontosan azért, hogy ezeknek az embereknek a helyzetén is tudjunk javítani, bevezettük az ágazati bérpótlékot 2014-ben. 2015-ben ezért kapták meg a pluszjuttatást. Nagyon kis mértékben, de nyilván a személyi jövedelemadó csökkentése is valamelyest növeli ezeknek az embereknek a juttatásait. Arra fogunk törekedni, hogy minél hamarabb sikerüljön bérfejlesztést véghezvinnünk, hogy olyan vagy ahhoz hasonló életpályát tudjunk kínálni az egészségügyben dolgozók számára, mint amit a pedagógusok számára kínáltunk. Ezeknek az embereknek mi teljes mértékben elismerjük a teljesítményét. Többször járnak a minisztériumunkban, többszörös egyeztető tárgyalások folynak a szociális államtitkárságon, több körben is, kétfajta irányban is folynak ezek a tárgyalások az ágazatok képviselőivel és az ebben a szférában dolgozó emberek egy kis részének tudtunk már most, az idei évtől is magasabb bért kínálni.

Lakossági energiahatékonysági pályázati lehetőségek

VARGA GÁBOR (Fidesz): – Államtitkár Úr! Jelenleg a magyarországi ingatlanállomány 70 százaléka, vagyis mintegy 3 millió ingatlan energetikailag nem megfelelő állapotban van. Ennek nagy részét szeretné korszerűsíttetni a kormány, ezért az „Otthon melege” program keretében 2014 őszétől kezdődően több lépésben a korábbiaktól eltérően nagyobb ívű lakossági, komplex fejlesztésre irányuló energiahatékonysági pályázatot hirdetett meg, amelynek célja mintegy 20 ezer lakás energetikai korszerűsítése.

– A pályázat kerete 10 milliárd forint, 50 százalékos támogatásintenzitással. Az „Otthon melege” program három alprogramja révén 2014 őszétől sikeresen megindultak a kazán-, hűtőgép- és nyílászárócserék. 2015. április közepéig több mint 25 ezer pályázó kaphatta meg a támogató okiratot. A program idén tavasszal, április végén induló alprogramja a több mint 4, de legfeljebb 60 lakásos panel- és téglaépítésű házak, lakásszövetkezetek közösségeire koncentrál, ugyanakkor készül már az a program is, amely a 60 lakás fölöttieket is segíti. A cél, hogy az érintett ingatlanok elérjék az energiakövetelmények megfelelő értékét, a C-kategóriát, illetve a követelménynek megfelelő épületek energiahatékonysága legalább két kategóriát tudjon javulni. A pályázati úton elnyerhető támogatás nemcsak hőszigetelésre és nyílászárócserére, hanem a fűtési rendszerek korszerűsítéséhez és a megújulóenergia-alapú rendszerek kiépítéséhez is igényelhető. Mindezekkel kapcsolatban kérdezem:

– Melyek a legfontosabb pályázati feltételek és tudnivalók a társasházi energiahatékonysági pályázatokkal kapcsolatban?

– Milyen lakossági energiahatékonysági pályázatokra és forrásokra számíthatnak még a magyar családok idén és a következő évben?

+

SZABÓ ZSOLT, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Az energiafelhasználásnak mintegy 40 százaléka Magyarországon lakossági energiafelhasználás. Ennek nagy része fűtési energia. Ezért is fontos a kormánynak, hogy milyen pályázatokat ír ki például „Otthon melege” címén a társasházak és lakásszövetkezetek részére. Maga a pályázat február 23-án indult el, kimondottan azzal a céllal, hogy a leginkább energetikailag alulépített ingatlanok esetében tudjunk segíteni a lakosságnak. Az állami támogatás mértéke függ a szén-dioxid-egység megtakarítástól, ez 750 és 950 forint kilogrammonként, illetve mintegy 20-25 százalékos energiamegtakarítást jelenthet a lakásfenntartási költségeket érintően.

– Képviselő Úr! Ön is említette, hogy 20 ezer lakás fog ebből a programból megújulni, ez 10 milliárd forint, azonban mindenképpen úgy gondolkodunk, hogy nem lezárni szeretnénk a programot, hanem abban az esetben, ha a keret kimerült, régiónként folytatni szeretnénk. Április 30-tól lehet pályázatokat benyújtani a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig. Mint említettem, ez régiós rendszer.

– Az „Otthon melege” program következő, ötödik eleme az úgynevezett mosógépcsere-program lesz, amit még ebben az első félévben szeretnénk kiírni, mintegy 20 ezer háztartás esetében szeretnénk besegíteni a mosógépek energiahatékony gépekre való kicserélésében. Ez 30-40 ezer forintot jelent a vételárból kedvezmény formájában. 2014 és 2020 között további programok lesznek, európai uniós és magyar forrásból elérhetőek. Ezek értéke mintegy 240 milliárd forint lesz, és egyben az önrészre vonatkozóan is a gazdaságélénkítő programon belülről pályázva a magyarországi ingatlanállomány mintegy 50 százaléka megújulhat.

+

VARGA GÁBOR: – Államtitkár Úr! A fel nem használt energia a legolcsóbb energia. 2010-től a kormánynak az egyik legfontosabb intézkedése a rezsicsökkentés volt, amelyben, azt gondolom, hogy családok millióin tudtunk segíteni. Az „Otthon melege” programmal a kormány ismételten a legfontosabb rezsicsökkentési alapelveket tudja teljesíteni, hiszen el nem használt energiáról van szó.

– Mindenképpen a saját tapasztalataimat is szeretném megosztani: a sárbogárdi választókörzeti központomban vannak társasházak, és mi a közös képviselőkkel közösen gondolkozva úgy döntöttünk, hogy ismertetve ezt a lehetőséget, indulunk ezen a pályázaton.

Remélem, hogy ez a pályázat sikeres lesz, és várom a további folytatást.

+

SZABÓ ZSOLT: – Képviselő Úr! Mindig a számok igazolják egy projekt, egy pályázati lehetőség valós és életrevaló meglétét. Úgy gondolom, azzal, hogy 500 pályázati kérelem érkezett be a mai napig mintegy 25 millió forintos átlagos pályázati igénnyel, sikeresnek mondható a társasházi pályázatunk mindenképpen. Az „Otthon melege” programot folytatni szeretnénk. Mondtam az ötödik elemet, de nyilvánvaló, hogy további elemek is következnek. Nagyon fontos, hogy a szakmai javaslatok feldolgozásával és figyelembevételével olyan pályázatokat írjunk ki, amelyek a lakossági igényeket leginkább kielégítik. Párhuzamosan folyik az uniós pályázati pénzügyi lehetőségek feltárása, és azt szeretnénk, ha a következő időszakban az energiamegtakarítás területén a magyar lakosság minél nagyobb mértékű szintet tudjon elérni.