A magyar gazdaság kiemelkedően jól teljesít!

VARGA MIHÁLY, nemzetgazdasági miniszter: – Tisztelt Ház! A magyar gazdaság kiemelkedően jól teljesít. Ezt nemcsak én állítom! A magyar gazdaság meglepetésszámokat produkált, sokkal jobb eredményeket, mint amilyenekre bárki számított, így nem véletlen, hogy a legnagyobb intézmények, az Európai Unió, az Európai Bizottság és a Valutaalap jelentéseiben is felfelé kellett módosítani azokat a mutatókat, amelyek a lehetséges gazdasági növekedésről szólnak.

– A Nemzetközi Valutaalap tavaszi közgyűlésére készült anyagában, valamint a most kibocsátott, Közép-Kelet-, Délkelet-Európát értékelő regionális tanulmányában megerősíti: a várakozásaikhoz képest magasabb lesz a gazdaság növekedése; a folyó fizetési mérleg többlete. Amit korábban csak 2 százalékra jósoltak, közel 5 százalék lesz – 4,8 százalék; az államháztartás hiánya kisebb lesz a korábbi várakozásaiknál; és a lakossági fogyasztás mértéke is 2,6 százalékkal, tehát olyan mértékben fog nőni az idén, mint ahogy azt a kormány 2014 őszén jelezte.

– Az Európai Bizottság szintén hasonló véleményt fogalmazott meg. Most kiadott tavaszi előrejelzésében szintén korrigálta a magyar gazdaság növekedési kilátásait, és azt állapította meg, hogy várhatóan 2,8 százalék körül lesz ez a gazdasági növekedés; 0,4 százalékkal javította tehát a korábbi várakozását. Megállapította azt is, hogy a növekedés sokkal egészségesebb szerkezetű, sokkal inkább kiterjedtebb. Ebben a jelentésben arról is szól, hogy a növekedés fő hajtóereje idén a háztartások fogyasztása lehet. Tehát a hosszú válságos évek után, úgy tűnik, hogy a magyar lakosság a megtakarításaiból, a jövedelmének növekedéséből egyre nagyobb mértékben fordít fogyasztásra is. Ezzel a belső kereslet növelésén keresztül is segíti a gazdaság további növekedését. Az Európai Bizottság arra is kitér, hogy a munkanélküliségi mutató az idei évben 7 százalék körülire süllyedhet, majd 2016-ban ez a 6 százalékos tartományba kerülhet vissza.

– Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy ezek az előrejelzések, várakozások a magyar kormány várakozásaival összhangban vannak. Tehát az a helyzet áll elő, hogy míg az elmúlt években az Európai Bizottságnak – például 2005-ben – figyelmeztetnie kellett a kormányt arra, hogy ne manipulálja a költségvetés adatait, ma már az Európai Bizottság jelentése is és a Nemzetközi Valutaalap jelentése is a magyar kormány számait veszi alapul és ha saját számításokat végez, azok megegyeznek a magyar kormány várakozásaival.

– Tisztelt Ház! Itt számtalan alkalommal hallhattunk olyan ellenzéki véleményeket az elmúlt öt évben, amelyek mindig ugyanazt ismételgették: a magyar gazdaság nem tud növekedni, a gazdaságpolitika rossz irányba megy. Hogy idézzek ezek közül néhányat: 2014. november 29-én, a MSZP frakciójának hozzászólója: a foglalkoztatás nem javult. – Nem igaz, több mint 420 ezer emberrel több dolgozik ma az országban. Állították: Magyarország nemzetközi megítélése egyre rosszabb. Az előbb pont azt idéztem, hogy idén tavasszal csak olyan jelentések jelentek meg, amelyek felfelé tudták módosítani a várakozásaikat. Azt is mondta a szónok, hogy piacellenes gazdaságpolitika folyik. Ehhez képest közel 20 százalékkal nőttek a beruházások 2014-ben. Nem hiszem, hogy ha piacellenes lenne az a gazdaságpolitika. És arról is szólnak, hogy az egykulcsos adórendszer korlátozza Magyarország gazdasági növekedését. Ennek épp az ellenkezője történik. A második legmagasabb mértékben nőtt a magyar gazdaság. A Jobbik is jósolt: megszorító csomag fog majd bekövetkezni, – állította Z. Kárpát Dániel 2014 júniusában. A DK sem vélekedett másként: növekedésellenes gazdaságpolitika folyik az országban – hangoztatta Varju László 2014. szeptember 24-én. A PM, a Párbeszéd Magyarországért is csatlakozott hozzá: szerintük vergődik a gazdaság.

– Tisztelt Ház! Még egyszer szeretném hangsúlyozni: a magyar gazdaság jó pályán van, egyre több nemzetközi elemző jelzi vissza ennek a pályának a tarthatóságát. A magyar kormány most olyan költségvetést készít elő 2016-ra, amely további növekedéssel, a hiány 3 százalék alatti mértékével és a fogyasztás növekedésével számol, tehát a lakosság egyre inkább érezheti ennek a gazdasági növekedésnek a jótékony hatásait.

Szemfényvesztés, amiről a miniszter beszélt!

SCHIFFER ANDRÁS (LMP): – Miniszter Úr! Ha stabil és nagy a jólét, akkor nincsen semmi akadálya annak, hogy a szociális dolgozók béremelését megtegyék, meglépjék azt, amiért holnap is az utcára fognak vonulni.

– Miniszter Úr! Az, amiről ön itt beszélt, egész egyszerűen szemfényvesztés. A magyar gazdaság két okból tudott növekedni az elmúlt évben: egyrészt a multinacionális cégek húzzák továbbra is úgy a magyar nemzetgazdaságot, mint az álbaloldali kormányok idején, másrészt pedig kiszórták az uniós fejlesztési forrásokat. 13-15 százalékos keresleti többlet keletkezett. Ennek legfeljebb a fele az, ami GDP-növekedésként mutatkozott, tehát multiplikátorhatásról nem is lehet beszélni.

– Miniszter Úr! Ha már ennyire dicsekvő kedvében talán arról is lehetne beszélni, hogy ma Magyarországon a közszférában dolgozók egyharmada dolgozói szegénységben él. Talán arról is lehetne szót ejteni, hogy soha nem látott mértékben szakadt szét a magyar társadalom. Lehetne arról is beszélni, hogy piaci munkahely - írd és mondd - összesen csak 40 ezer keletkezett az elmúlt években. Ennek az az oka, hogy úgy produkáltak önök növekedést, hogy emögött valójában a termelő tőke nem gyarapodott. Magyarországon kutatás-fejlesztésre a központi költségvetés 1,2 százalékot költ, tehát azok a munkahelyek, melyekkel önök itt varázsolnak, semmiféle plusz hozzáadott értéket a magyar nemzetgazdasághoz nem tesznek hozzá. Magyarországnak nem a munkaerő árával, hanem a munkaerő képzettségi szintjével kellene versenyezni.

– Miniszter Úr! Valóban, Európai Unióban rekorderek vagyunk, abban, hogy hányfajta adónem van, és milyen adminisztrációs teher zúdul a kisvállalkozókra. Magyarország akkor fog felemelkedni, ha nem egy összeszerelő munkán alapuló, globális termelés hazája lesz, hanem valóban a helyi gazdaságot, a hazai kkv-szektort tudja segíteni a gazdaságpolitika.

Hamis az örömóda!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): – Tisztelt Ház! A miniszterúrtól hasonló örömódát hallhattunk, mint amikor a háromból a harmadik hitelminősítő is felemelte Magyarországot ugyanarra a közepes vagy annál gyengébb szintre, mint amelyen a korábbiakban állt. Látható, hogy ha igaz lenne a robogó gazdaságról szóló mese, akkor nem lenne húszezer forint a különbség a létminimum és a minimálbér között, akkor nem beszélhetnénk a munkavállalók kizsákmányolásáról sem, de azt is látnunk kell, hogy az alapvető problémát Magyarország összeszerelőüzem-státusa jelenti a továbbiakban is. Ha kivonnánk az állítólagos növekedési rendszerből a multicégek teljesítményét - akiktől egyébként senki nem kíván teljes mértékben megszabadulni, csak a közteherviselésbe bevonni őket –, vagy ha a GDP-GNI olló kiszámítását tisztességes módon elvégeznék, akkor láthatóvá válna az, hogy a magyar nemzetgazdaság önálló, saját teljesítménye bizony jelen pillanatban nem elégséges ahhoz, hogy saját lábain megálljon.

– Miniszter Úr! Önök rekordmennyiségű, több mint negyvenféle adót vetettek ki a magyar gazdaságra vagy emeltek meg, elképesztő európai rekordokat hozva létre. Nemcsak a 27 százalékos áfára gondolok, ami a szegény ember legdurvább adója, hanem olyan egzotikus adófajtákra is, amelyekről soha sehol senki nem hallott. Ilyen megszorított környezetben, ahol a 27 százalékos áfa a gyermekneveléstől kezdve az alapvető élelmiszerekig mindenkit és mindent sújt javulásról beszélni, egész egyszerűen képtelenség. Amíg nem tudják támogatni az alapvető élelmiszerek áfájának és a gyermeknevelési cikkek áfájának legalább 5 százalékosra történő csökkentését, addig hozhatnak elénk bármilyen vélt vagy valós GDP-adatokat. Most éppen készül Matolcsy úr módosítani azokat a szabályokat, amelyek az eladósodottságunk statisztikáit befolyásolják. Ki fogják hozni egy új típusú statisztikával azt, hogy miközben ezermilliárdokkal nő az államadósság, az önök világában nem nő.

– Miniszter Úr! Mi azt szeretnénk látni, hogy valódi belső fogyasztás legyen, hogy az emberek valóban kicseréljék a tévét és a hűtőt, ehhez például a devizahitelesek ügyét is kellene tisztességesen rendezni, és nem a statisztikákkal machinálni, hanem valódi gazdasági teljesítményt hozni tető alá.

Mélypontról kellett megemelnünk a magyar gazdaságot!

HARGITAI JÁNOS  (KDNP): – Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azok közé a képviselők közé tartoztam, akik a szocialista kormány idején tapasztalták: ha a kormány állított valamit, az nem a valóságot közvetítette, minden elemzőintézet vagy az Európai Bizottság is az ellenkezőjét állította. Tudom értékelni azt, amit elmondott, mert tudom azt a mélypontot is, hogy honnan kellett indulnunk, honnan kellett megemelnünk a magyar gazdaságot. De azt se gondolom azt, hogy megcsináltuk a csodát vagy a csoda közelében tartunk, ezért az ellenzéki kritikák, akár megfontolandók is lehetnek. Abban önnek egész biztosan igaza van, hogy amit a magyar kormány állít a magyar gazdaság növekedési kilátásairól, a hiány várható mértékéről, a növekvő belső fogyasztásról, a csökkenő munkanélküliségről, egybecseng azokkal, amit - nem feltétlenül a mi barátaink -  az elemzőintézetek állítanak. Sőt, az Európai Bizottság, amely górcsővel nézi minden egyes költségvetés és gazdaság teljesülését, ugyanezt állítja.

– Miniszter Úr! Ma azok közé tartozom, akik azt mondják: következetes gazdaságpolitikával mégiscsak van értelme jelzéseket tenni nemcsak az Európai Unió, hanem a gazdaság szereplői irányába is, mert ez a hitelességünk záloga. Én azt gondolom: az elkövetkezendő kormányzati időszakban, ami még előttünk van, azt kell tudnunk megteremteni, hogy ebből az egyre növekvő gazdasági stabilitásból, költségvetési stabilitásból, egyre többet tudjunk érzékeltetni azokkal a társadalmi szereplőkkel, az állampolgárokkal, akiknek a megbízásából itt vagyunk és cselekszünk.

Bóvlikategóriában tartják az országot!

BURÁNY SÁNDOR  (MSZP): – Miniszter Úr! Nem beszélt arról, hogy Magyarország a nagy nemzetközi hitelminősítők szemében változatlanul bóvli kategóriában van. Bóvli kategóriában van! Olyan országokat tudunk a régióból mindössze megelőzni, mint Ukrajna vagy Horvátország, és hogy jelezzem, hogy van még hova fejlődni, a hitelminősítők minősítése alapján előttünk jár Románia, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Csehország is. Ennyit talán a gazdaság hitelességéről.

– A másik, amiről nem beszélt: Magyarországon Európában az egyik legalacsonyabb a vállalkozói kedv, sőt a kis- és középvállalkozások tekintetében a helyzet még rosszabb, nálunk szűnt meg a legtöbb kis- és középvállalkozás az elmúlt időszakban.

Nem beszélt miniszter úr arról sem, hogy a kormány optimizmusa határtalan volt, amikor néhány évvel ezelőtt bevezette az úgynevezett adósságképletet. Azóta kiderült: az adósságállomány csökkentésében sem annyira sikeresek, hiszen a minap éppen a Költségvetési Tanács elnöke hívta fel a figyelmet arra, hogy az eredeti törvények szerinti előírásokat a kormány konvergenciaprogramja, költségvetési törvényjavaslatai nem fogják tudni teljesíteni. Az adósságállomány érdemben nem tudott csökkenni, holott a 3000 milliárd forintos nyugdíjvagyont eközben eltapsoltak.

– Miniszter Úr! És végül, nem beszélt arról sem, hogy terjed a jövedelmi, a dolgozói szegénység az országban, köszönhetően éppen az önök által alkalmazott személyi jövedelemadó-politikának, ugyanis ellentétben a szocialista kormányok gyakorlatával, ahol a minimálbér nem viselt személyi jövedelemadót, önök 16 százalékra emelték a korábbi nulla mértéket, ezzel nagyon sok dolgozói családban előidézték azt az állapotot, hogy nem tudnak kijönni a fizetésből hó végéig. Nincs okuk ennyire büszkének lenni, miniszter úr! 

Az adócsökkentés négymillió embernek jó!

ROGÁN ANTAL (Fidesz): – Tisztelt Ház! Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy mit is örököltünk. Az MSZP-s képviselőtársaim szavait szerintem nagyjából úgy kell értékelnünk, hogy ők egy olyan országot hagytak hátra, amelyben hihetetlen magas volt a költségvetési deficit: 58 százalékról 85 százalékra növelték a GDP-arányos államadósság szintjét, és ezzel gyakorlatilag a csőd szélére taszították Magyarországot. Az volt tehát a feladat öt esztendővel ezelőtt, hogy először konszolidáljuk az állam pénzügyeit. Ez megtörtént! Évek óta 3 százalék alatt van a költségvetési hiány, az államadósság pedig folyamatosan csökken, a 85 százalékról lassan el fogja érni a GDP-arányos 76 százalékos szintet.

– A következő feladat az volt, hogy megtörténjen a gazdasági stabilizáció, a gazdasági stabilizáció után pedig kezdetét vegye egy növekedési fordulat. Ennek a jeleit láthatjuk már az elmúlt 2-2,5 esztendőben, és lehet azt mondani, hogy ez a növekedési fordulat az EU-pénzeknek köszönhető. Csak megjegyezném Schiffer András frakcióvezető úrnak: jó néhány másik országban is vannak EU-források, a növekedés mégis lényegesen alacsonyabb, mint Magyarországon. Ebből az következik, hogy akkor mégis történt nálunk valami más is, ugyanúgy, ahogy a munkanélküliség csökkenése is az egyik legnagyobb mértékű. Itt mutatkozik meg egy fontos különbség. Amikor arról beszélünk, hogy a növekedési fordulat eredményeit mire fordítsuk, akkor önöknek csak az jut eszükbe, hogy hogyan lehetne az emberektől a pénzt elvenni, másoknak odaadni. Elmondanám: ha ezt az állam alkalmazottai felélik, az néhány százezer embernek jelent jót Magyarországon, ha viszont adót csökkentünk, az több mint négymillió dolgozó embernek. Mi ezt az utat szeretnénk követni, és ebben támogatjuk miniszter urat, illetve az általa előkészített költségvetési koncepciót.