„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás” okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. A siker azonban egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! A kellemes húsvéti ünnepet követő első összecsapásokat szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – idézzük.

Politikusbűnözés?

LEGÉNY ZSOLT (MSZP): – Legfőbb Ügyész Úr! A múlt héten az írott és az elektronikus sajtóban is megjelentek cikkek azzal kapcsolatosan, hogy az OLAF, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala eljárást indított Kovács Béla jelenlegi és Szegedi Csanád volt jobbikos európai parlamenti képviselők ellen, méghozzá azért, merthogy a gyanú szerint az alkalmazottakkal és látogatókkal kapcsolatos visszaélésekkel, csalással gyanúsítják őket. Tájékoztatásuk szerint Molnár Balázs, az Európai Parlament volt szerződéses tisztviselője feljelentést tett Kovács Béla és Szegedi Csanád ellen, merthogy a tisztviselőnek brüsszeli munkája alatt számos korrupciógyanús ügyre volt rálátása, amellyel kapcsolatban februárban már vallomást is tett. Lenhardt Balázs, aki a Jobbik volt országgyűlési képviselője, szintén feljelentést tett az ügyben, eredetileg csak Szegedi Csanád ellen.

– Az OLAF egyebek mellett arra gyanakszik, hogy a képviselők visszaéltek a gyakornokok, asszisztensek alkalmazására költhető havi keretükkel, és csak papíron foglalkoztatták a beosztottakat. A cikkek állítása szerint Kovács Béla így alkalmazta J. Sz. korábbi országgyűlési képviselői asszisztenst, Szegedi Csanád fantomalkalmazottja pedig Novák Előd országgyűlési képviselő, a Jobbik országgyűlési képviselője, jelenlegi alelnöke volt. A cikk szerint az okból is felmerült a gyanú, hogy a képviselők visszaéltek az általuk évente fogadható mintegy száz látogató fejpénzével, amelyet az ellátásukra vehetnek fel. Azok a látogatók, akik erdélyi és kárpátaljai diákok voltak, ezeket tehát olcsón szállásolták el, majd a tényleges költség és az igen színvonalas ellátást biztosító fejpénz közötti különbséget eltették. Ezért is szeretném kérdezni:

– Ezzel a politikusbűnözéssel kapcsolatosan a magyar nyomozó hatóságok, a bűnüldöző szervek indítottak-e eljárást; ha igen, mikor, ha nem, akkor pedig miért nem?

+

POLT PÉTER, legfőbb ügyész: – Képviselő Úr! Említette, hogy az OLAF vizsgálódik az ügyben. Erről egyébként mi is a sajtóból szereztünk egyelőre tudomást. Azt tudni kell az OLAF eljárásáról, hogy az adminisztratív jellegű, tehát nem büntetőhatóságról és nem büntetőeljárás-szerű eljárásról van szó. Természetesen ettől még lehet az, hogy az OLAF által feltárt tények, körülmények a magyar büntető törvénykönyvbe ütköző cselekményt takarnak.

Azt tudom mondani: jelenleg most mi is tájékozódunk arról, hogy milyen ügyekről van szó, és természetesen, amennyiben megfelelő bizonyítékok, adatok lesznek a kezünkben, akkor a magyar hatóságok, jelesül az ügyészség eljárása nem marad el. Addig szíves türelmét kérem, mert jelenleg még nincsen a kezünkben semmi.

+

LEGÉNY ZSOLT: – Legfőbb Ügyész Úr! Ezt értem, csak tudja, akkor, amikor azt látjuk, hogy a Jobbik politikusai és főleg Novák Előd, aki, mint kiderült, érintett az ügyben, folyamatosan a politikusbűnözéssel fröcsögi tele a magyar parlamentet és a magyar közéletet, akkor azért számunkra legalábbis igencsak kérdőjeles, hogy miért nem indítanak önök akkor eljárást, amikor kiderül, hogy bizony egy ilyen komoly ügyben érintettek az országgyűlési képviselők esetlegesen és az európai parlamenti képviselők is. Esetlegesen arra is tudunk gondolni, hogy a Jobbikot akarják védeni ezzel kapcsolatosan, hiszen kiderült az is, hogy van a Jobbiknak olyan képviselője is, aki egy kvázi cégtemetővel kapcsolatos ügyben érintett állítólag. Arról is hallottunk, hogy ezekben a cégtemetőkben közpénzt, köztartozásokat tüntettek el; talán a régi Josip Tot- és Kaya Ibrahim-féle modelleket alkalmazták. Itt is látszik, hogy a Fidesz és a Jobbik néha összeér, ezért azt szeretnénk kérni a Legfőbb Ügyészségtől, hogy pártatlanul végezzék el a munkát, azt, ami az önök feladata, és, ha egy politikai párt érintett, akkor azzal kapcsolatban is járjanak el. 

+

POLT PÉTER: – Képviselő Úr! Szeretném azt hangsúlyozni: nálunk ez a fogalom, hogy politikusbűnözés. nem létezik. Vannak bűncselekmények, amelyek a büntető törvénykönyvbe ütköznek, és akárki követi el ezeket, azok ellen szigorúan és következetesen fellépünk. Ha ön megnézi az esetleges múltbeli történéseket, akkor láthatja, hogy ez politikai pártállás nélkül történik. A jelen ügyben is, ha lesz ilyen bizonyíték, akkor fel fogunk lépni, és erről a nyilvánosság is tájékozódni fog.

Ép testben ép lélek?

FIRTL MÁTYÁS, (KDNP):  – Államtitkár Úr! 1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet, a WHO. Erre az eseményre emlékezünk az egészségügyi világnapon. A világszervezet célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása, összehangolása. A WHO definíciója szerint az egészség annak foka, amennyire az egyének, a közösségek képesek önmaguk kiteljesítésére és szükségleteik kielégítésére, valamint megbirkózni a környezet kihívásaival, és megfelelő egyensúlyt alakítanak ki. Az egészséget befolyásoló tényezők közül a leghangsúlyosabb elem az életmód. Ezt követik a genetikai tényezők, majd a környezeti hatások, az egészségügyi ellátás, a lakosság jó egészségének megőrzése, egészségi állapotának javítása, fejlesztésének egyéni és társadalmi felelőssége.

– Államtitkár Úr! Minden magyar állampolgárnak alapvető emberi joga az elérhető legkedvezőbb egészségi állapot. A jó egészség önmagában is jelentős egyéni és társadalmi érték, ugyanakkor egyéni és társadalmi erőforrás. A lakosság jó egészsége a fenntartható gazdasági növekedés záloga. A WHO minden évben az egészségügy világnapján megnevez egy részterületet, ami kiemelten fontos az egészségügy területén. Ez idén az élelmiszer-biztonság. Mint tudjuk, az élelmiszer-ellátás szerteágazó és bonyolult folyamat, a termőföldtől az asztalig számos helyen veszélyforrással bír. A nem biztonságos élelmiszerek számos egészségügyi problémához vezethetnek. Az élelmiszer által közvetített megbetegedések döntő része az ételek helytelen, nem biztonságos módon történő előkészítésére vezethető vissza, az élelmiszer-előállító vállalkozásoknál, a magánháztartásokban egyaránt. Ezért a megbetegedéseket és számos más betegséget meg lehet előzni helyes neveléssel, megfelelő intézkedéssel. Mint ahogy a WHO is említi, az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki, szociális jólét állapota. Mindezek alapján kérdezem:

– Mit tesz a kormány annak érdekében, hogy a jelen és a jövő nemzedéke ép testben ép lélekkel nézhessen szembe a rá váró kihívásokkal? 

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! A kormánynak is fontos célkitűzése, hogy a magyar lakosság egészségi állapota folyamatosan javuljon, az egészségben eltöltött évek száma növekedjen, jobb legyen az ellátórendszerhez való hozzáférés és az egyenlőtlenségek csökkenjenek. A kormány 2015 januárjában elfogadta az egészséges Magyarország ágazati stratégiát, amely a Semmelweis-terven alapulva ezen célok megvalósítását tűzte ki céljául. A stratégiai cél 2020-ra a születéskor várható, egészségben eltöltött életévek két évvel történő növelése.

– Az elmúlt években számos olyan fontos intézkedés született, amely az egészségesebb életmód megvalósítását segíti elő. Ilyen volt például a nemdohányzók védelméről szóló törvény, ennek kapcsán is WHO-elismerésben részesült Magyarország és Magyarország miniszterelnöke, amelynek értelmében közforgalmú, zárt légterű helyeken, közösségi terekben nem lehet dohányozni. Ezzel az intézkedéssel évente ezrek életét lehet megmenteni. 2012-2014 között több mint 200 ezer ember hagyta abba a dohányzást ennek az intézkedésnek köszönhetően, és valószínűleg sok ezer ember életét sikerült ezzel megmenteni.

– Az egészségesebb étkezés érdekében is több intézkedés történt. A népegészségügyi termékadó vagy a népszerűbb nevén a chipsadó bevezetésével kevesebb egészségre káros terméket fogyasztunk, egyes gyártók pedig maguk is változtattak a termékeik összetételén. A mesterséges transzzsírsavak bizonyítottan jelentős szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, minimális szintre csökkentésükről 2014-ben hoztunk rendeletet. Az új közétkeztetési rendelet rendelkezéseit szeptember 1-jétől kell alkalmazni. Ezzel az étrend változatosabb lesz, minősége javul, több lesz a közétkeztetésben adott tej, tejtermék, zöldség és gyümölcs, kevesebb lesz az ételek só-, cukor- és zsírtartalma, kevesebb lesz az adalékanyag, és az alapvető alapanyagokat pedig 40 kilométeren belülről fogják szállítani. 

+

FIRTL MÁTYÁS: – Államtitkár Úr! Az elmúlt időszakban is számos területen megtapasztalhattuk, hogy az élelmiszer-biztonsági kérdésekben tovább kell haladni. A hatósági ellenőrzések fokozását, a teljes területen ezeket a biztonsági ellenőrzéseket el kell végezni, hiszen számos alkalommal értesülünk arról, hogy milyen hústermékek, egyebek fordulnak meg az élelmiszerláncban. Ugyanilyen fontos nemcsak az ön tárcájához tartozóan, de az egyéb, FM-tárcához tartozó génmanipulált dolgoknak is a teljes mértékű tilalma és visszaszorítása. Úgyhogy továbbra is azt támogatjuk, amit a kormány a stratégiában megfogalmazott.

+

RÉTVÁRI BENCE:  – Képviselő Úr! Azt, hogy Magyarországon mindenki számára biztosított legyen az, hogy génmanipuláció-mentes élelmiszert fogyasszon, most már az Alaptörvény rögzíti. Kétharmados garancia van arra - Európában is, azt hiszem, ez igencsak progresszív, előremutató -, hogy nem lehet Magyarországon különféle génmanipulált vagy élelmiszerszemétnek nevezhető élelmet adni az embereknek a boltok polcain, és mindemellett pedig rendkívül fontos, hogy mit adunk a kórházakban, mit adunk főleg az iskolákban, hogyan szoktatjuk hozzá a gyerekeket az egészséges étkezéshez. Ez számtalan problémával és nehézséggel küzd nyilvánvalóan, hiszen ha valakik otthon megszoktak egy nagyon sózott étrendet, egy nagyon zsíros étrendet, akkor lehet, hogy meg sem eszik az iskolában azt az egészséges ételt, ami sokkal több tejet tartalmaz, sokkal több zöldséget tartalmaz, sokkal egészségesebben van elkészítve. Éppen ezért ez egy nagyon nehéz munka, és sok esetben a gyermekeket csak folyamatosan lehet hozzászoktatni ehhez az egészséges étkezéshez.

De a kormány azzal, hogy elfogadta ezt a rendeletét, egyértelműen letette a voksát emellett, és a mintamenzaprogramban pedig az elmúlt években már tízezrek ebben az egészségesebb étkezésben részesültek.

Mikor segítenek a legszegényebbeken?

APÁTI ISTVÁN  (Jobbik): – Államtitkár Úr! Immáron sokadszor kell megkérdeznem öntől, hogy a kormány miért nem akarja végrehajtani az alapvető élelmiszerek áfatartalmának 27 százalékról 5 százalékra történő csökkentését? Ugyanis gyakorlatilag bizonyított tény, hogy Magyarországon több mint 4 millió ember él a létminimum alatt, tehát szinte minden második magyar ember kevesebbet keres, kevesebb pénzből kénytelen megélni havi 87 510 forintnál. Úgy gondolom, ez szomorú, és amikor a folyamatos gazdasági sikerpropagandát lehet hallani a különböző közszolgálati csatornákon, akkor jó lenne ezeket a szomorú adatokat és tényeket is hozzátenni.

– Ráadásul nyilvánvaló, hogy ezeknél a tömegeknél reális, belátható időn belül jövedelemnövelés, bevételnövelés nem vagy csak nagyon kis mértékben realizálható, éppen ezért kézenfekvő, hogy a kiadásaikat, a kiadási oldalát kellene csökkenteni a családokra rakódó terheknek. Az már egyébként csak hab a tortán, hogy önök a tűzifa áfatartalmának csökkentését is elmulasztották, amely ugyan most a fűtési szezon végével fél évre lekerül a napirendről, de fél év múlva új fűtési szezon kezdődik, és ezt a problémát sem voltak képesek megoldani, legfeljebb csak toldozták-foldozták. Ami pedig az alapvető élelmiszerek áfatartalmának csökkentését illeti: azért is egyre sürgetőbb kérdés, mert a közhiedelemmel ellentétben ez nemcsak az északi és a keleti megyéket érinti, nemcsak Borsod, Szabolcs, Heves, Nógrád megye problémája, hanem Nyugat-Magyarország egyre több megyéjében is egyre több ember él a létminimum alatt. Ez a tapolcai térségre is igaz. Én magam a tapolcai kampány során meglepődve tapasztaltam, hogy mennyire hasonlóak a tapolcai, a sümegi, az ajkai térség problémái az északi és a keleti térségben élő emberek problémájához. Ugyanazok a problémák gyötrik az ott élő embereket is. Éppen ezért is kérdezem:

– Miért nem akarnak segíteni a szegényeknek?

– Mikor hajlandóak végre ezt a kérdést napirendre venni? 

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Itt egy alapvető elvi, gondolkodásbeli különbség van a Fidesz-KDNP-kormány és önök, a Jobbik között, hiszen a szegénységpolitikát az adózási rendszer átalakításához, illetve az adózást a szegénységpolitikához igazítani véleményünk szerint nem helyes, és ez nem jó út, ez nem vezet sehová. Csak példaként mondom: ha az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentjük, az nemcsak az alacsonyabb jövedelműeknek jelent kedvezményt, hanem a magasabb jövedelműeknek is, ami alapvetően igazságtalan dolog, ha csak azt a célt nézzük, hogy a szegényebbeket szeretnénk támogatni. Ez nem azt jelenti persze, hogy a forgalmi és a fogyasztási áfákat nem kell csökkenteni. De igen, csökkenteni kell, ebben egyetértünk. Jelenleg azonban a kormány más döntéseket hozott, máshogy közelíti meg a kérdést, például bővítette a közfoglalkoztatást, ezáltal százezreket vont be a jövedelemszerzésbe és a munka világába is. Több pénz jutott ezeknek az embereknek. Kibővítette a családi adókedvezményt is, az egykulcsos adórendszerrel vagy azzal, hogy a járulékokból is le lehet vonni ezt az adókedvezményt. És kiadást kell csökkenteni az áfával is.

– Képviselő Úr! Amikor a rezsicsökkentéshez kapcsolódó döntéseket meghoztuk, évi 300 milliárd forintot hagytunk az emberek zsebében, tehát pontosan azt csináltuk, amit ön kér, csak nem azzal a módszerrel. Vagy például,  a devizahitelesek rendezése is azt jelenti, hogy több pénz maradt a zsebükben. Nem is beszélve a jövedelemnövekedésről, vagy arról , hogy csökken az infláció mértéke az alapvető élelmiszerek tekintetében is. Tehát igenis, ugyan más módszerekkel, de a kormány próbálja elérni azt a társadalompolitikai célt, amit ön is feszeget.

+

APÁTI ISTVÁN: – Államtitkár Úr! Nagy türelemmel végighallgattam szokásos válaszát, amit előre borítékolni mertem. Felhívom a szíves figyelmét néhány tényre. Szijjártó Péter külügyminiszter úr 2009 tavaszán kiváló ötletnek tartotta az alapvető élelmiszerek áfatartalmának 27-ről 5 százalékra történő csökkentését. E tárgyban beadott javaslatot is, és egyébként akkor nem volt kifogásuk, nem volt aggályuk a tekintetben sem, hogy hogyan fog ez a végfogyasztói árakban megjelenni. Akkor egy kitűnő állami ellenőrzési rendszerrel ezt megoldhatónak látták, mint ahogy valóban megoldható is lenne, ha lenne hozzá politikai akarat. 2012-ben, amikor először benyújtottuk ezt a javaslatunkat, lesöpörték az asztalról, mondván, hogy ez így nem kivitelezhető, és nincs garancia arra, hogy a fogyasztói árak is 22 százalékos mértékben fognak csökkenni.

– Államtitkár Úr! Németországban az alapvető élelmiszerek áfatartalma 7 százalék. Ma jelentette be a Kossuth rádió, hogy Romániában 9 százalékra fogják csökkenteni az alapvető élelmiszerek áfatartalmát, az általános áfakulcs pedig 24-ről 20 százalékra. Németország meg tudta oldani, Románia meg tudta oldani, mert van politikai akarat hozzá, Magyarország pedig nem tudja megoldani, mert a magyar kormány csak állandóan a kifogásokat keresi.

+

TÁLLAI ANDRÁS: – Képviselő Úr! Tehát nemcsak elvi álláspontbeli különbség van közöttünk, hanem felelősségbeli is. Ugyanis önök mint ellenzéki párt lényegében nem felelnek a költségvetés egyensúlyáért, nem felelnek azért, hogy Magyarország a túlzottdeficit-eljárásba vissza ne menjen. Nem felelnek azért, hogy Magyarországon az adósság csökkenjen, és ez folyamatos csökkenést jelentsen. Nem felelnek azért, hogy a gazdasági növekedés tartós és fenntartható legyen, mert jólét, jobb lét csak ekkor lesz Magyarországon. De nem felelnek azért sem, hogy megtörténjen a rezsicsökkentés, és utána a rezsicsökkentéssel elért eredmény fennmaradjon. Nyilvánvaló, hogy önök egy dologért felelnek, hogy olyat mondjanak, ami az embereknek tetszik; tehát hogy önök cukik legyenek. De mondhatnak cukikat, mondhatnak szépeket, a felelősség a kormánypártokon marad, és a Fidesz-KDNP csökkenteni fogja az alapvető élelmiszerek áfáját, amikor annak minden gazdasági és egyéb feltételei fenn fognak állni. Ma még nem áll fenn.

 Miért titkolózik a kormány?

IKOTITY ISTVÁN, (LMP): – Államtitkár Úr! Még a második Orbán-kormány titkosította és tette elérhetetlenné a betegek és a nyilvánosság számára, hogy milyen kockázatoknak vannak kitéve az egészségügyi intézményekben. A nozokomiális fertőzések, tehát a kórházi ellátás során szerzett betegségek nemcsak komoly problémákat okoznak, de a 2005-ben regisztrált 733 esethez képest 2012-ben már 3263 esetet rögzítettek. Ez közel négy és félszeres emelkedést jelent tehát 2005 és ’12 között , nagy hirtelenjében mindjárt titkosítva is lettek ezek az adatok. Ezért nem tudhatjuk, hogy ma pontosan hány ilyen eset fordul elő, az előző Fidesz-kormányhoz hasonlóan a mostani Fidesz-kormány sem hozza nyilvánosságra ezeket a statisztikákat.

– Államtitkár Úr! Önmagában már az is kétségbeejtő, hogy Semmelweis Ignác hazájában még a mai napig tartani kell a nem megfelelő vagy egyáltalán nem fertőtlenített kórházi környezettől. Az elkerülhető, kórházakban vagy az alapellátás során szerzett fertőzések súlyos kockázatokat jelentenek a betegeknek, ráadásul az egészségügyi intézményben kapott betegségek további terhelést jelentenek a már így is túlterhelt és adósságspirálban vergődő kórházaknak. Magyarországon nem szabadna előfordulnia annak, hogy fertőtlenítőszerek beszerzésére se jusson pénz, vagy hogy ne használják azt a megfelelő módon. Azonban az végképp elfogadhatatlan, hogy a kormány ne gyűjtsön pontos adatokat a fertőzések mértékéről, vagy hogy ezeket ne hozza nyilvánosságra, ez ugyanis lehetetlenné teszi a probléma megoldását. Úgy gondolom, hogy egy felelős kormánynak egyfelől mindent meg kellene tennie az ilyen fertőzések visszaszorításáért, másfelől egy ilyen vitathatatlanul fontos és komoly kérdésben minden körülmények között tájékoztatnia kellene a nyilvánosságot, de önök úgy döntenek, hogy inkább titkolóznak. Jogos kérdés tehát:

– Miért kerülik el az adatszolgáltatást egyes intézmények?

– Miért titkosították az adatokat, s miért nem hozták még mindig nyilvánosságra az elmúlt évek statisztikáit?

– Talán helyesnek tartják, hogy a betegek és a közvélemény nem ismeri a kockázatot, aminek kiteszik őket?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Sok tekintetben pontosítanám azokat, amelyeket tényként mondott. Hazánk, meghatározott rend szerint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ részére, az egészségügyi ellátással összefüggő betegségekkel kapcsolatban is szolgáltatat adatot. A központ összefoglaló jelentéseiben teszi közzé az információit, ezek a jelentések mindig is nyilvánosak voltak, tehát a kormány nem titkolózik!

– Képviselő Úr! Az ön által is említett fertőzésekre vonatkozóan a 2014. évi adatok bemutatása a kormányhivatal, népegészségügyi és szakigazgatási szervek munkatársainak, valamint a kórház-higiénikusok számára is megtörtént. Összesítik majd ezeket az adatokat, és ha megvannak az országos betegforgalmi adatok, akkor ezután van lehetőség ez utóbbiak megismerésére is. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések vonatkozásában az Országos Epidemiológiai Központ folyamatos tájékoztatást ad, ez egyrészről megvalósul szakmai kiadványokban, másrészt pedig hetente jelenik meg az Epinfo, ebben szintén a legfrissebb adatokat mindenki megismerheti.

– Képviselő Úr! Európai viszonylatban hazánk - a 2012. évi vizsgálat eredményéhez hasonlóan - jól teljesít, és a nyugat-európai országokhoz hasonlóak az adataink. A fertőzések száma és az ebből eredő halálozások száma tekintetében kedvező tendencia, hogy a hazai észlelt járványok száma az elmúlt években ezen a területen csökkent. Az európai központ vezetőinek 2013. októberi látogatását követően tett megállapításai, valamint a központ szakértőinek véleménye szerint az infekció kontrolltevékenységét szabályozó jogszabály korszerű, teljes mértékben EU-konform, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések felügyeleti rendszere pedig az európai átlag felett áll. Az európai országok felében nincs is ilyesfajta kontroll, mint Magyarországon.

+

IKOTITY ISTVÁN: – Államtitkár Úr! Azt állítottam, hogy 2005-ben 733 ilyen eset volt, 2012-ben pedig 3263, egyértelmű növekedés látható. Hogyha államtitkár úr él azzal a lehetőséggel, hogy Semmelweis Ignác hazájában, aki az 1850-es években rájött arra, hogy miképpen működik a fertőtlenítés és mi ennek a jelentősége, bemegy egy kórházba, azt látja, hogy ezek a fertőtlenítőszer-tároló, kézmosótároló tartályok üresek, amikor jön egy-egy ellenőrzés, akkor azonban gyorsan feltöltik. De ezt bármikor megtapasztalhatja ön is, miként azok is akik esetleg követik ezt a mostani felszólalást.. Tehát pontosan arról van szó, hogy olyan adósságspirálba kényszerítik a kórházakat, amelyek ilyeneken is spórolnak. Egészen elképesztő!, hogy ilyeneken is kénytelenek spórolni ezek a kórházak.

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Ne használja azt, hogy adósságspirálba kényszerítette volna a mostani kormány a kórházakat, ugyanis nagyon jól tudja, hogy ez a probléma 2010-ben is létezett. Ez a kormány az, amelyik ebben az évben azért különített el a költségvetésben 60 milliárd forintot arra, hogy az adósságállományokat le tudjuk dolgozni. Ezért már az elmúlt évben is és a korábbi években is, amikor volt az E-kasszában olyasfajta forrás, ami felhasználható volt a kórházak adósságcsökkentésére, a kormányzat megtette, pontosan azért, hogy a jogszabályok mellett legyen meg a forrás is a kórházakban a jobb állapotok kialakítására. Az idei költségvetésben önök azonban nem támogatták, hogy 6 százalékkal több jusson az egészségügynek, de Fidesz-KDNP mégiscsak elérte, hogy ezekből a forrásokból az ilyesfajta fertőtlenítő berendezésekre is jusson.

Hogyan nőnek a reálbérek 2015-ben?

VÖLNER PÁL (Fidesz): – Államtitkár Úr! A kiváló GDP-adatok, a folyamatosan javuló foglalkoztatottság és a csökkenő árak további létszámbővülést és reálkereset-emelkedést vetítenek előre, a pozitív folyamatok pedig kedvezően hatnak a lakosság jövedelmi helyzetére, és hozzájárulnak a belső fogyasztás növekedéséhez is. Mindemellett elég csak említést tenni a pedagógusok, rendvédelmi dolgozók vagy az egészségügyben tevékenykedők életpályamodelljéről, illetve a legkésőbb 2016. január 1-jén induló szociális életpályamodellről, amely több mint 70 ezer munkavállalót fog érinteni. Teszi mindezt úgy a kormány, hogy közben nem él a szocialista kormányok által jól bejáratott béremelési programmal, miszerint felvesznek egy gigantikus hitelcsomagot, majd szétosztják segélyként vagy egyszeri béremelésként, mint tették 2003-ban, s ezzel szétverik a nemzetgazdaságot.

– Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP-kormány elkötelezett az életpályamodellek mellett, amelyek lépcsőzetesen emelik a gazdaság teljesítményéhez mérten az adott területen dolgozók bérét. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a bérek értéke két éve folyamatosan nő, 2014-ben már 4 százalékkal emelkedett, a foglalkoztatás rekordokat dönt. Tavaly 210 ezerrel dolgoztak többen, mint egy éve, 2010 óta pedig 455 ezerrel többen, ráadásul a családi és járulékkedvezmények miatt 2014-ben 236 milliárd forint maradt a családoknál. A kormány megfékezte az áremeléseket lényegében, és összességükben nem nőttek az árak, amire a ’60-as évek óta nem volt példa. Mindenki tudja, hogy az infláció a szegények rejtett adója, az alacsony inflációnak tehát a szegényebbek a legfőbb nyertesei. Kérdezem tehát:

– Hogyan nőnek a reálbérek 2015-ben?

– 18 ezer Volán-dolgozó kap béremelést?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A kormány a kiszámíthatóság és a kollektív béralkuk előkészítése érdekében jó szívvel vállalt és vállal felelősséget és szerepet abban, hogy a munkavállalók és a munkáltatók országos érdekképviseleteivel közös ajánlást fogalmazzon meg a bérek növelésére a versenyszférában. A 2015-re elfogadott 3-4 százalékos béremelési ajánlás elfogadásánál, külön hangsúlyt kapott az a kormányzati szándék, hogy a bérek emelkedése nem vezethet a munkahelyek megszűnéséhez.

– A KSH legutóbbi gyorstájékoztatója szerint 2015 januárjában kiemelkedő mértékben, 5,6 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek a nemzetgazdaságban, ezzel több mint két éve tart a reálbérek folyamatos növekedése Magyarországon. A közszférában a folytatódó pedagógusbér-emelés mellett a reálkereset emelkedését a rendvédelmi és honvédségi dolgozók év közepétől várható átlagos 30 százalékos béremelése biztosítja. A munkahelyek számának és a kereseteknek a folyamatos emelkedése, továbbá a csökkenő árak tovább javítják a családok anyagi helyzetét, hozzájárulnak a belső fogyasztási kereslet növekedéséhez is. A közelmúlt kiváló makroadatai s a kedvező kilátások további reálbér-emelkedést és létszámbővítést vetítenek előre. A keresetek növelésére elfogadott 3-4 százalékos ajánlás teljesülése esetén a reálkeresetek jelentős mértékben emelkednek 2015-ben is, folytatva a 2010-2014 között bekövetkezett, összességében mintegy 10 százalékos reálkereset-növekményt.

+

VÖLNER PÁL: – Államtitkár Úr! Az elmúlt héten bérmegállapodás történt a munkaadók és a munkavállalók között a Volán-társaságok integrációjával létrejött regionális közlekedési központoknál. A megállapodás több mint 18 ezer dolgozó bérét érinti, így a központok több mint 18 ezer főállású munkavállalójára vonatkozó bérmegállapodás kiterjed a bér és a béren kívüli juttatások, kafetéria emelésére is, ami érdemi reáljövedelem-növekedést jelent. Ennek értelmében április 1-jétől a 2,4 százalékos bérfejlesztés megvalósul, valamint az egyszeri 30 ezer forintos juttatást is megkapják a dolgozók. Kérdezem az államtitkár urat: mennyiben segíti elő a béremelés a Volán-dolgozók megélhetését?

+

FÓNAGY JÁNOS: – Képviselő Úr! A Volán-dolgozók bérével kapcsolatos kérdéseket azért is kiemelkedő fontosságúnak tartjuk, mert az elmúlt évek során a gazdaság egyik legjelentősebb vállalatszervezeti módosítására került sor, hiszen a 24 Volán-társaság helyett egy hároméves, egyébként közös munka eredményeként most 7 vállalat működik. Az összevonásnak és a vállalatszervezet-korszerűsítésnek egyik legfontosabb kérdése az volt, hogy a béreket úgy hozzuk azonos szintre, hogy senkinek ne csökkenjen a bére. Ez indokolta, hogy a béreket úgy tudjuk egy szintre hozni, hogy 2013-ban 2,4-4,2 között, 2014-ben pedig 2,8 százalékos bértömegfejlesztést hajtottunk végre. Úgy gondolom, ez a folyamat bizonyítja a munkavállalók, az érdekképviseletek és a kormány kölcsönös bizalmának eredményét.