Törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

A kereszténydemokraták álláspontját Vejkey Imre frakcióvezető-helyettes ismertette az Országgyűlésben.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvénynek az európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerrel összefüggő módosításáról.

Az Európai Unióban letelepedett vállalkozások versenyképességének növelése, a gazdaság élénkítése, valamint egy vállalkozásbarát jogi és pénzügyi környezet kialakítása érdekében uniós intézkedéscsomag került elfogadásra, amelynek célja a tagállamok cégnyilvántartásainak összekapcsolása. Az európai parlamenti és tanácsi irányelv a jogharmonizációs feladatok végrehajtásának határidejét 2017. június 8-ában határozza meg. Az irányelv meghatározza azokat a társaságjogi eseményeket (vállalkozás fizetésképtelensége, megszűnése, továbbá a határokon átnyúló egyesülés), amelyek esetében a tagállami nyilvántartás a  tájékoztatja a másik (érintett) tagállami nyilvántartást a változásról, társasági jogi esemény bekövetkeztéről. (Uniós napirendi pont! Előterjesztő: Trócsányi László igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)

***

A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka fejtette ki a frakció álláspontját.

VEJKEY IMRE: - Képviselőtársaim! Az Európai Unióban letelepedett vállalkozások versenyképességének növelése, a gazdaság élénkítése, valamint egy vállalkozásbarát jogi és pénzügyi környezet kialakítása érdekében 2009-10 folyamán uniós intézkedéscsomag került elfogadásra, melynek célja a tagállamok cégnyilvántartásainak összekapcsolása. Az  európai parlamenti és tanácsi irányelv a jogharmonizációs feladatok végrehajtásának határidejét 2017. június 8-ában határozta meg. Az irányelv átültetése két szakaszban történik. A 2014. július 7-i határidejű jogharmonizációs kötelezettségnek az egyes törvényeknek az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény tett eleget. Az átültetés első szakasza tehát a lehető legteljesebb mértékben határidőre már megvalósult, az átültető jogszabályok az Európai Bizottság részére is bejelentésre kerültek. Tehát az a felvetés, amit Szakács László MSZP-s képviselőtársunk mondogat, nem helytálló.

- Hölgyeim és Uraim! Az irányelv előírja, hogy a tagállamok a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren belül biztosítsák nyilvántartásaik kölcsönös átjárhatóságát. A nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerből származó információkhoz való hozzáférést a portál és a tagállamok által saját hatáskörben létrehozott elérési pontok biztosítják. A nyilvántartások összekapcsolási rendszerének a központja az Unió által működtetett platform. A platform az e-Justice honlapon keresztül biztosítja az egyes tagállami nyilvántartásokban tárolt adatokhoz való hozzáférés lehetőségét. Uniós szinten lehetővé válik a jövőben, hogy az uniós portálon keresztül a cégekkel és más tagállamokban nyitott fióktelepeikkel kapcsolatban a nemzeti nyilvántartásokban tárolt információkhoz egyéni felhasználók is hozzáférjenek.

- Az irányelvnek nem célja, hogy a vállalatokról érdemi információkat tároló központi nyilvántartási adatbázist hozzon létre, hanem azt kívánja biztosítani, hogy a tagállami nyilvántartások egy közös uniós platformon keresztül egymás adatbázisaihoz hozzáférhessenek, egymásnak adatot szolgáltassanak. Fontos kiemelni, hogy az irányelv nem kötelezi a tagállamokat belső nyilvántartási rendszereik megváltoztatására. A cégnyilvántartások összekapcsolását szolgáló uniós intézkedéscsomag megvalósítására a BRIS-projekt keretében kerül sor.

- Hölgyeim és Uraim! Mindezeken túl a törvényjavaslat a cégek székhelyáthelyezésének cégbírósági ügyintézését racionalizálja. A módosítás ugyanis az elektronikus ügyintézés lehetőségeihez igazítja a megyéken átívelő székhelyáthelyezést, és biztosítja, hogy ne legyen függő állapot. A jövőben a bejegyzett, vagyis törlésre kerülő székhely szerinti cégbíróság dönt a székhelymódosítási kérelemről, és jegyzi be az új székhelyet. Ezzel a kérelem elbírálása előtti felesleges ügyátadás elkerülhetővé válik.

- A törvényjavaslat továbbá hatályon kívül helyezi a számviteli beszámolók be nem nyújtása miatt induló cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást, mert az rendszeridegen módon maradt meg a Ctv.-ben, és évente több tízezer felesleges ügyet jelent. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ugyanis minden szükséges jogkörrel rendelkezik, s jogosult akár a mulasztó cég adószámát is törölni. Az adószámtörlés után már a cégbíróság a cég megszüntetése és a kényszertörlés iránt megfelelően tud intézkedni.

- Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója támogatja a törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is!

A Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között létrejött kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény kihirdetéséről.

Az egyre bővülő magyar és vietnami gazdasági és jogi kapcsolatok indokolják a korábbi szerződés felváltásaként a bűnügyi jogsegély egyezmény megkötését. Az egyezmény alkalmazása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a két ország között a bűnügyi eljárási jogsegélyek teljesítését és elősegíti a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb fellépést. Az egyezmény egyes cikkei megfelelnek a modern bűnügyi jogsegély egyezmények nemzetközileg elfogadott rendelkezéseinek, valamint a hatályos magyar 0jogszabályoknak. (Előterjesztő: Trócsányi László, igazságügyi miniszter  Szövege: PDF.)

***

A törvényjavaslat általános vitájában a kereszténydemokraták vezérszónoka fejtette ki pártja állásfoglalását.

Dr. VEJKEY IMRE: - Képviselőtársaim! A Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között az 1986. évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett polgári, családjogi és a bűnügyi jogsegély tárgyában Hanoiban, 1985. január 18-án aláírt szerződés szabályozza a bűnügyi jogsegélyre, kiadatásra és az elítélt személyek átszállítására vonatkozó eljárást. A vietnami igazságügyi minisztérium az országukban lezajlott jogszabályi változások miatt 2013-ban javasolta a polgári és bűnügyi jogsegélyforgalmat szabályozó új megállapodás létrehozását. A vietnami fél kezdeményezte így a polgári jogsegélyről, a bűnügyi jogsegélyről, a kiadatásról, illetve az elítélt személyek átszállításáról szóló külön-külön egyezmények megkötését, miután ez lehetővé tenné a jogsegély egyes formáinak részletesebb és megfelelőbb szabályozását.

- A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény szövegét a két ország szakértői a vietnami szakértői delegáció budapesti látogatása során 2015. január 26-28. között megrendezett tárgyalásokon hozták létre. A szövegtervezetet mindkét fél ellátta kézjegyével, vagyis parafálta 2015. január 28-án.

- A Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény aláírására 2016. március 16-án került sor Hanoiban. Az egyezmény célja Magyarország és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a büntetőügyekben folytatott jogsegélyforgalom szabályozása, amely egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi majd a két ország között a bűnügyi eljárási jogsegélyek teljesítését, és elősegíti a nemzetközi bűnözés elleni hatékonyabb fellépést. Az egyezmény meghatározza a jogsegélykérelmek tartalmi és formai követelményeit, felsorolja a kérelem megtagadásának okait, rögzíti a központi hatóságokat. Az egyezmény tartalmazza az egyes jogsegélyformákra vonatkozó speciális szabályokat, az adatvédelmi rendelkezéseket, a költségviselés, a képviselet és a vitarendezés szabályait, és rendelkezik a más nemzetközi szerződéshez való viszonyokról is.

- Hölgyeim és Uraim! A KDNP frakciója támogatja a törvényjavaslatot, kérem, támogassák önök is!

 

kdnp.hu - Bartha-Szabó József