„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat - tallóztuk az év utolsó szónoklataikat.

Valóban összejöhet-e a 20 milliárd forintos állami bevétel a fizetős M0-sból és a megyei matricákból?

TÓTH BERTALAN (MSZP): – Államtitkár Úr! Most kifejezetten az M0-s autópályáról, annak díjfizetéséről és az elkerülő utak díjfizetésével kapcsolatban szólok. Sokat hallottunk róla, hogy mindenki sokkal jobban fog járni, kevesebbet kell fizetniük, mint eddig. 20 milliárd forintra számít a költségvetés. Nagyon gyanús, hogy a kiesett internetadó-bevételt kívánják ezzel pótolni. Azt is olvashattuk, hogy nagyrészt a teherautók hoznak össze ebből a 20 milliárdból  körülbelül 13 milliárd forintot.  Így viszont 7 milliárd kimarad. Ezért is mondom:

– Nem értjük, hogy ez a 20 milliárd forint miből tevődik össze?

– Készült-e erre valamilyen hatástanulmány?

– Milyen számítások, belső egyeztetések vezettek oda, hogy egyrészt ezek az elkerülő utak és az M0-s is fizetőssé váljon, miért pont 20 milliárd forintos a bevétel?

– Amennyiben nem jön be ez a 20 milliárd forint, akkor miből kívánják majd pótolni ezt a bevételt a költségvetésben?

+

TASÓ LÁSZLÓ, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Kérdése 20 milliárd forintról szólt. A tervezés során természetszerűen voltak vizsgálataink, és meg kellett kalkulálni nagyjából a várható bevételeket. Ezek még nyilvánvalóan nem lettek pontosak. A kormány szándéka azonban nem a többletbevétel elérése, hanem az, hogy a magyar emberek, a közlekedők terhein könnyítsen.

– Képviselő Úr! El kell elfogadnia, amit többen hangsúlyoznak: a gyorsforgalmi utak is közösségi forrásokból vagy uniós költségvetésből, vagy hazai adófizetők pénzéből valósultak meg. Azt gondoljuk, hogy azonos közlekedési feltételrendszer mellett azoknak kell fizetniük, akik használják azt. A megyei matricarendszer azt segíti, hogy arányosan fizessenek az utak használatáért. Azt gondolom, hogy a Pest megyeiek számára is világos, hogy nemcsak egy útért kell fizetniük, amit használnak mindennap vagy gyakran, hanem az egész megyében lévő összes hálózatért kell fizetni annyit, mint más megyében élő embereknek. Tehát a megyei matrica arányos tehervállalást jelent, és higgye el nekem, hogy több százezer ember örül ennek a változtatásnak. Remélem, mindenki megérti, hogy mindenkinek azonosan kell hozzájárulni a közös költségből megképzett beruházásaink fenntartásához.

Földadó, traktoradó, ekeadó, haszonállatadó, jövőre jöhet a füstadó?

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): – Képviselőtársaim! „Magyarországon nem lesz földadó” - szögezte le Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Sőt meg is indokolta, hogy miért nem: „Ugyanis a földadó valójában arra lenne jó, hogy az egy-két hektárral rendelkező magyar földtulajdonosok tömegeitől néhány nagybefektető felvásárolja a földek nagy részét.” Mindezt sajnos csak 2012-ben gondolta így a miniszter úr, hiszen azóta a kormány döntött, és ebben a kérdésben is megváltoztatta az álláspontját. Az új adócsomag részeként kibővítették az önkormányzatok által kivethető adókategóriákat. Így szinte gyakorlatilag minden adó tárgyává lett, beleértve a földet is, amelyre, ahogy utaltam rá, a kormány már több ízben azt mondta, hogy nem engedi, hogy adó hatálya alá essen.

– Államtitkár Úr! Nem lepődünk meg, hogy ismét szembementek korábbi önmagukkal. Ugyanis egy 1992. évi törvény kimondta, hogy a föld adója nulla. Ez 2012-ben hatályon kívülre került. A mostani módosítással együtt ez azt eredményezi, hogy az önkormányzatok gyakorlatilag a mezőgazdasági vállalkozásokat, a gazdákat sújthatják ezzel az újabb adóval, illetve mindenkit, akit ez érinthet. Mindez egyébként annak ellenére történt, hogy a szaktárca többször is jelezte, hogy az utólagos szabályozásokkal majd meg fogja oldani, hogy ezen adónem kivetése ne váljon lehetségessé. Ma már egyébként egyes pletykák szerint akár ötszáz önkormányzat is élhet ezzel a lehetőséggel és ezek az önkormányzatok már betervezték a jövő évi költségvetésük bevételei közé ezt az új adónemet.

– Itt szeretném leszögezni: nem az önkormányzatokat ostorozom természetesen, hiszen a kormány évről évre csökkenti a lehetőségeiket, a finanszírozottságukat, így sokszor nem is maradt más lehetőségük, mint kivetni ezt az adónemet. Azt ugye, nem kell részleteznem, hogy ez milyen következményekkel járhat éppen a kis- és közepes családi gazdálkodókra nézve.

Így nem maradt más, mint egyetlen kérdést feltennem:

– Ebben a hátralévő néhány órában fogunk-e garanciákat kapni arra, hogy a földadó ne sújtsa ezeket az embereket?.

+

NAGY ISTVÁN, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Nagyon hálás vagyok, hogy föltette ezt a kérdést, mert el tudjuk mondani azt a jó hírt, amit minden gazdálkodó karácsonyfája alá tettünk. Csak ismételni tudom: nem lehet majd földadót bevezetni Magyarországon! És rögtön indoklom is önnek, hogy miért. Az önkormányzatok ugyanis nem terhelhetnek olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott, így akár központi, akár helyi közteher vonatkozik, másrészt pedig a települési adó alanya nem lehet szervezet vagy vállalkozó, csak magánszemély. Ha a magánszemély egyúttal vállalkozó is, akkor vállalkozói minőségére tekintettel a vállalkozói vagyonának körébe tartozó vagyontárgy után települési adó fizetésére nem kötelezhető. Annak ellenére, hogy a termőföld adóztatását a törvény nem zárja ki, a gyakorlatban sem a gazdasági társaságként működő mezőgazdasági vállalkozás, sem az egyéni vállalkozó gazdát - és itt jön a lényeg -, sem a 600 ezer forintnál nagyobb éves bevétellel rendelkező, mezőgazdasági őstermelőként működő, bevétellel rendelkező gazdálkodót nem fenyegeti sem földadó, sem pedig más, az ön által elképzelt változat, kifejezetten a mezőgazdaságot sújtó adónem. Ez összhangban van azzal, amit a tárca az elejétől kezdve mondott, képviselt és képvisel ma is.

– Képviselő Úr! Azon felvetése, hogy az önkormányzatokat a kormány túlzott adókivetésre kényszerítené, szintén nem állja meg a helyét, hiszen elég csak felidéznünk az önkormányzati szektor széles körű adósságrendezését. Az önkormányzatiság csaknem negyedszázados működése bebizonyította, hogy a viszonylag széles körű adóztatási mozgásteret biztosító helyi adómegállapító jogukkal felelősen éltek. Nincs okunk kételkedni abban, hogy a bővülő adóztatási eszközeiket ne megfontoltan használnák a jövőben is, és ne a településen élők teherviselő képességéhez igazítanák a települési adó szabályait.

– Képviselő Úr! Sohase legyen szebb ajándék, mint az, amit az ön kérdésére nyugodtan el lehet mondani: földadó ezután sem fenyeget egyetlenegy magyar termelőt sem!

Mikor részesülhet minden diák minőségi nyelvoktatásban?

IKOTITY ISTVÁN  (LMP): – Államtitkár Úr! A kormány döntése értelmében 2020-tól általános szabályként - egyes képzések kivételével - alap- és osztatlan szakokon kötelező lesz az emelt szintű érettségi és legalább egy középfokú nyelvvizsga, ha valaki egyetemre, főiskolára szeretne menni. Tehát a felvételi követelmények szigorításával megelőzték a felsőoktatási stratégia elfogadását is, holott eddig arról beszéltek, hogy végre fontosnak tartják a felsőoktatás szereplőivel való együttműködést, és nem hoznak a koncepció elfogadása előtt döntéseket. De ez csak az egyik baj.

– Államtitkár Úr! A Lehet Más a Politika nem ért egyet a felvételi nyelvvizsgához kötésével. Bár nem tartjuk alapvetően elvetendőnek ezt az ötletet, csakhogy a mostani állapotban óriási különbségek vannak az iskolák között az oktatás minőségét tekintve, és ez különösen igaz a nyelvtanításra. Vannak intézmények, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a nyelvoktatásra, és a diákok könnyedén megszerzik már jóval az érettségi előtt a nyelvvizsgát. Máshol viszont drága különórákra járatják a szülők a gyerekeiket, hogy pótolják az állami iskolák hiányosságait. De ezt a kevésbé tehetős családok nem engedhetik meg maguknak. Az iskolai tanórák pedig nem készítenek fel a nyelvvizsgára. Éppen ezért a felvételi nyelvvizsgához kötésével diákok újabb tízezrei elől zárhatja el a felsőoktatás kapuit..

– Miért kötik a nyelvoktatás reformja nélkül nyelvvizsgához a felvételit?

– Mikor részesülhet minden diák minőségi nyelvoktatásban, függetlenül attól, hogy milyen iskolába jár? 

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:  – Képviselő Úr! Azt mondta, hogy ezt nem elvetendő dolognak tartja, csak úgy gondolják, hogy ez most még idejekorán érkezett. Van egy jó hírem; valószínűleg ön is ismeri, csak elfelejtette említeni: ezt nem mostantól vezetjük be, hanem 2020-tól, tehát azok esetében, akik most, 2014-ben kezdik el a hatéves gimnáziumi tanulmányaikat, pont 2020-ra fognak érettségizni, és akkor lesz számukra ez a feltétel kötelező. Úgy gondoltuk, hogy ha minőségi felsőoktatást szeretnénk, akkor akár emelt szintű érettségivel ennek az alapját megteremthetjük. Egy idegen nyelv legalább középszintű ismeretével ezeket a feltételeket megfelelően komolyan tudjuk biztosítani ahhoz, hogy magának a felsőoktatásnak a színvonala is minőségi legyen. Hat év alatt, úgy hiszem, mindenkinek éppen elég felkészülési ideje lesz még nyelvtanulásra is, emelt szintű érettségire is. Mindenki fel tud készülni, ha látja pontosan a feltételeket, hogy minek kell megfelelni.

– Képviselő Úr! Ön is tudja, hogy most is nagyon sok diák tanul idegen nyelvet. Elsősorban az angolt választják, másodsorban a németet. A diákok közel 60 százaléka angolul tanul, 30 százaléka németül, az összes többi nyelv ezután következik. 1200 órányi nyelvórája van egy diáknak  Magyarországon, amin javítani kell nyilván, amire a képviselő úr is utalt. De nemcsak a mennyisége fontos, hanem a minősége is ezeknek a nyelvóráknak, hogy minél jobb legyen az érettségiző 18 éves fiatalok nyelvtudása. Ugyanakkor nagyon sokan szereznek nyelvvizsgát már a felvételi előtt most is, akár pluszpontként beszámítva. Nagyon sok helyen szinte csak így tudnak bekerülni. 53 százalék jelentkezik BA-képzésre, és 60 százalékban most is MA-képzéssel rendelkeznek. Tehát a diákok kétharmada most is ezt teljesíti. A maradék egyharmadnak hat éve van fölkészülni.

Hogyan védik meg a munkavállalókat a visszaélésektől?

KISS LÁSZLÓ (MSZP): – Államtitkár Úr! A munka törvénykönyve kiszolgáltatott helyzetbe hozza az átlag munkavállalókat. Egyéni országgyűlési képviselőként számos munkavállaló keresett meg és ugyanazzal a problémával: azzal, hogy a munkáltatója nem jelenti be, és azáltal, hogy nem jelenti be, rendkívüli módon veszélyezteti nemcsak a jelen megélhetését, hanem a jövőbeni nyugdíját is.

– Jelen pillanatban a bejelentés egy formanyomtatványon történik a NAV felé, és a NAV továbbítja a bejelentést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, így lesz a munkavállaló jogosult az egészségügyi ellátásra. Amikor nem történik meg a bejelentés, akkor nyilvánvalóan nemcsak az adóhivatal nem ismeri ennek a munkavállalónak a helyzetét, nem értesül róla az Országos Egészségbiztosítási Pénztár sem, illetve nem értesül róla a nyugdíjfolyósító sem. Ebből adódóan tehát azok a munkavállalók, akiket a munkáltatójuk nem jelent be, többszörös kárt szenvednek el. Kérdezem ezért: 

– Tervezi-e a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy az illetékes hatóságokkal, minisztériumokkal együttműködve olyan eljárásokat dolgoz ki, melyek visszaszorítják ezt a tendenciát?

– Tervezi-e a kormány, hogy utólagosan valamilyen formában mérsékelje azoknak a munkavállalóknak a kárát, akiket a munkáltatójuk ilyen kiszolgáltatott helyzetbe hozott?

– Egyáltalán ez a probléma eljutott a kormányhoz?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A munkavállalók számára garanciális rendelkezésként írja elő a jogszabály, hogy a foglalkoztató legkésőbb három munkanapon belül köteles a bejelentésről igazolást kiadni a biztosított személy részére, amely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját.

A foglalkoztatónak az előzőek mellett írásban tájékoztatni kell a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékról, a nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A  havi igazolás mellett a munkaadó a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31-ig köteles a nyilvántartások adataival megegyező igazolást kérni a biztosított részére.

– Képviselő Úr! A szabályok biztosítják, hogy a munkavállaló már a foglalkoztatás megkezdésekor igazolással rendelkezzen a szabályszerű foglalkoztatásáról, továbbá az egész adóévi jövedelméről, illetve a részére kifizetett munkabér utáni járulékkötelezettségek megfizetéséről. A társadalombiztosítási ellátások megállapításáról szóló szabályok azonban arra is lehetőséget biztosítanak, hogy a foglalkoztató mulasztása esetén számításba vegyék a munkával töltött időszakokat, és a biztosítottat ne érje kár a foglalkoztatója hanyagsága, adókikerülése miatt. A nyugellátás alapjait képező szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. Ugyanakkor mód van arra, hogy a nem igazolt szolgálati időket is figyelembe vegyék, ha azokat az igénylő jogszabályban meghatározott módon bizonyítja. Így tehát a kormány nem tervezi a hatályos jogszabályok módosítását, tekintettel arra, hogy a jelenlegi formájukban is képesek a munkavállalók jogait és érdekeit érvényesíteni, a károsultak anyagi veszteségeit a jogszabályban meghatározott kereteken belül pedig mérsékelni.

Mit tesz a kormány a menekültáradat megállítása érdekében?

FARKAS GERGELY (Jobbik): – Államtitkár Úr! Az elmúlt évben megsokszorozódott, a több mint húszezres menekülthullámra szeretném felhívni a kormány figyelmét, amely nem csupán rendészeti kérdés, hanem jó néhány más szférát is érint, így például a szociális, társadalmi, közegészségügyi és közbiztonsági területeket is. Felszólalásom aktualitását egy friss adattal hadd nyomatékosítsam. December 19-én és 20-án 24 óra leforgása alatt 151 határsértőt és 3 embercsempészt fogtak el a Bács-Kiskun megyei rendőrök. A problémával legsúlyosabban érintett magyar-szerb határszakasz jelentős része az általam is képviselt Bács-Kiskun megyei 5. számú választókerülethez tartozik, ezért különösen fontosnak tartom, hogy megoldást találjunk a határ menti településeket érintő veszélyre, így Bácsalmás, Tompa, Kelebia és Mélykút, valamit a közeli Kiskunhalas térségére. Ezeken a településeken a lakosság szubjektív biztonságérzete egyértelműen romlott, hiszen a bevándorlók többsége egészen más kultúrkörben nevelkedett, így nem tudnak és nem is akarnak alkalmazkodni az őket befogadó többségi társadalomhoz. Hozzám is több megkeresés érkezett a helyben élőktől, akik félelemben élnek az őket zaklató, hordákban érkező, folyamatosan kéregető, buszmegállóban megtelepedő és ott éppen tüzet rakó idegenek miatt.

– Államtitkár Úr! A Jobbik ebben a témában is konkrét javaslatokkal rendelkezik a probléma megoldásának érdekében. Már korábban is szorgalmaztuk a szakosított, korszerű felszereltséggel ellátott határvadász egységek felállítását, a menekülteket befogadó intézmények zárttá tételét, amelyek lehetőleg önellátásra törekednének. Azt is fontosnak tartjuk, hogy a lakott területeken belül ne lehessen menekülttáborokat létrehozni, hiszen az ideérkezők között sajnálatos módon többen bűnöző életvitelt folytatnak, ezáltal veszélyt jelentenek az ott élő lakosságra. Ezeknek a költségeit pedig véleményünk szerint a jelenlegi helyzettel ellentétben nagyobb részben uniós forrásból kellene finanszírozni, hiszen egyrészt a közös határ védelméről van szó, másrészt az illegális határátlépők többségének úti célja az Unió valamelyik nyugati tagállama, akik előtt tulajdonképpen mi tartóztatjuk fel a menekülthullámot. Kérdezem tehát:

– Mit tesz a kormány a menekült-cunami megállításáért?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A kormány minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál az illegális migránsok számának visszaszorítása érdekében. Szeretném elmondani, hogy a magyar határrendészet, a magyar rendőrség, amely a határrendészeti feladatokat ellátja, kiemelkedő munkát végez ennek a célnak a megvalósítása érdekében.

– Képviselő Úr! A kormány tisztában van ennek a kérdésnek a súlyával, ennek megfelelően is kezeli, egyrészt saját hatáskörben hoz intézkedéseket, másrészt együttműködik az Unióval, az uniós szervezetekkel, a Frontexszel, együttműködünk az érintett szomszédos országokkal is, például magyar-szerb-osztrák együttműködés van a magyar-szerb határon megjelenő illegális migránsokkal kapcsolatos tevékenységek összehangolása érdekében. A Külső Határok Alap terhére 2014. július 30-ig a román határszakaszon 4 új mobil hőkamera beszerzése valósult meg, ezen felül a szerb szakaszon 1, az ukrán határszakaszon 2 új stabil hőképfelderítő eszköz került telepítésre. Jelenleg a szerb szakaszon 9, az ukrán határszakaszon 11, míg a románon 4 ilyen eszköz üzemel.

– A szomszédos országokkal az illegális migráció elleni hatékony fellépés érdekében közös járőrtevékenységet végeznek a magyar határrendészek, a magyar rendőrök. A szerb és ukrán határszakaszt illetően a Frontex megerősítő erőket küld záhonyi, röszkei és kelebiai irodákba, amelyek a határőrizeti és a határforgalom-ellenőrzési szakterületen is feladatot látnak el. A folyamatos migrációs nyomás miatt az Országos Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrség járőreivel megerősítette a határrendészeti szolgálatot, emellett a szegedi rendőrkapitányság folyamatos rendőri jelenlétet biztosít Csongrád megye  migrációval érintett településein.

– Képviselő Úr! A kormány ezt a kérdést a helyén kezeli, mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar érdekek érvényesüljenek, és a jövőben is hasonlóan fog cselekedni.