„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Az esztendő utolsó szónoklataikból szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallózunk.

Év végével a korkedvezményes nyugdíj is végleg eltűnik?

GÚR NÁNDOR (MSZP): – Államtitkár Úr! Azt hiszem, a Parlament falai között százszor is elmondhatjuk, önöknek nem számít, önöket nem hatja meg az, hogy mi van a korkedvezményes nyugdíjasokkal és minden más emberi problémával küzdők sokaságával.. Nézzék: az első parlamenti 2010-es váltás utáni napokban önök 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjat ígértek a hölgyeknek. Belehazudtak a szemükbe, majd utána jogosultsági idő szerint mehetnek csak el nyugdíjba 40 év után. A szolgálati idő mellett a korkedvezmény rendszerét is úgy változtatták, hogy 2012-ben elsöpörték a korkedvezményes nyugdíj rendszerét, korhatár előtti ellátást vezettek be. Most meg, 2015-ben azt a helyzetet állítják elő szégyenteljesen, ami arról szól, hogy már kedvezményezettségi jogosultságot sem szerezhetnek az emberek. Ez ma Magyarország!

– Államtitkár Úr! Azokkal a buszvezetőkkel, vonatvezetőkkel, melegüzemi dolgozókkal, bányászokkal, sugárveszély keretei között dolgozó emberekkel, paksiakkal és nem paksiakkal bánnak el önök tisztességtelenül, akik olyan munkafeltételek mellett végzik évtizedek óta a munkatevékenységüket, ami után joggal elvárhatják a kedvezményeket. Az a baj, hogy önök nem veszik számításba az egészségkárosodást, az a baj, hogy önök nem veszik számításba a pszichikai terheléseket, és annak a következményeit sem, amelyek bajt, balesetet okozhatnak az emberek életében. Nem tudom, hogy számolnak el önmagukkal, ha mindez bekövetkezik. De az sem számít önöknek, ha az utca mondja ezt, és nem a Parlament falai között beszélünk erről. Nem számít, ha az autóbuszvezetők aláírást gyűjtenek, ha a szakszervezetek, érdekképviseletek demonstrálnak, ha a mozdonyvezetők Orbánnak írnak levelet, semmi nem számít! Önök eldöntötték: nem lesz korkedvezmény, büntetik az embereket! Büntetik mindenféleképpen, e tekintetben is és egyéb más utakon is. Azt gondolom: nagyon rossz utat járnak. Alapvetően kérdezni szeretnék, azoknak az embereknek a tízezrei, százezreinek a nevében, akiket így a falhoz szorítanak.

– Miért teszik mindezt?

– Miért teszik mindezt, amikor a munkaadók megfizetik azt a 13 százalékos pluszjárulékot egy összegben, előre?

 – Miért, miért?

– Mi ennek az értelme?

– Hogy fognak önök szembenézni ezekkel az emberekkel és családjaikkal, ha majd balesetek sokaságát szenvedik el abból fakadóan, hogy önök ezt hívták életre?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Valóban, a korkedvezményes rendszer 2012. január 1-je óta nem a nyugdíjrendszer része, tekintettel arra, hogy fő szabályként csak a nyugdíjkorhatár betöltésétől lehet öregségi nyugdíjat megállapítani. A korhatár előtti nyugdíjak, így a korkedvezményes nyugdíjak is 2012-től korhatár előtti ellátássá alakultak át. A jelenlegi korkedvezményes ellátásra jogosító munkaköröket több évtizede határozták meg, ezek megítélése tudományosan megalapozatlan, és nem állnak rendelkezésre olyan vizsgálatok sem, amelyek a működtetett rendszer eredményességét bizonyítanák, az egészség megőrzése, az életkor meghosszabbodása, az életminőség fenntarthatósága szempontjából. Elég csak arra utalni, hogy a munkakörülmények jelentősen megváltoztak, szakmák megszűntek, új szakmák jelentek meg a gyakorlatban. A korkedvezményes ellátás rendszere nem szolgálja a prevenciót, nem jelenti az egyes munkakörökben foglalkoztatottak egészségének garantálását, sőt nem jelenti életkorok meghosszabbítását sem. Lényegében az érintett emberek egészségének, életéveinek pénzzel, néhány éves szabadsággal utólag történő megváltása. Miután a rendszer, ahogy említettem, nem tudományos alapon nyugszik, olyan mértékben szubjektív, hogy esetenként igazságtalan is lehet.

– Képviselő Úr! A munkavégzéshez kapcsolódóan esetlegesen elszenvedett egészségkárosodás mértéke különböző, amit a jelenlegi rendszer nem tükröz. Nem véletlen, hogy nyolc évvel ezelőtt az előző kormány által meghozott döntések, amelyek többek között hatályon kívül helyezték a munkaköri listát, és a rendszer terheit a munkáltatókra rakták, az érdekképviseletek és a foglalkoztatáspolitika hadszínterévé tették a korkedvezményt. Ami bizonyos azonban, hogy a korkedvezmény fogalma és gyakorlata ellentétes a foglalkoztatás-egészségügy, a munkavédelem és a munkavédelmi törvény szellemével. A munka törvénykönyve és a munkavédelemről szóló törvény a munkáltatót kötelezi az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítására. Ennek érdekében minden munkáltatónak munkabiztonsági, illetve munka-egészségügyi szaktevékenység keretében rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles teljeskörűen értékelni a munkavállalók egészségét, biztonságát veszélyeztető kockázatokat. Mindezek figyelembevételével a korkedvezményes rendszert jelenlegi formájában fenntartani szakmailag, etikailag és gazdaságossági szempontból sem indokolt.

– Képviselő Úr! Mindezek mellett hangsúlyozni kell, hogy a korkedvezményes ellátás nem szűnik meg, a jelenleg ellátásban részesülő mintegy 10 ezer fő jelenleg is megkapja a neki megállapított juttatást! A korhatár előtti ellátások kiadásainak forrása a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap, az ellátások folyósításához szükséges forrás a továbbiakban is biztosításra kerül a 2015. évi költségvetésben. Nem vesznek el a megszerzett jogosultságok sem, minden érintett, a jelenleg vagy korábban legalább a minimális jogosító időt a kedvezményezett munkakörökben ledolgozó munkavállaló a megszerzett kedvezményt korhatár előtti ellátás formájában, korlát nélkül továbbra is igénybe veheti! Az elavult korkedvezményes nyugdíj megszűnését követően azonban a munkakörökben, ahol a munkavállalót érő, a szervezet fokozott elhasználódásával járó hatások nem küszöbölhetők ki teljes mértékben, a munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi intézkedésekkel elvi lehetőséget látunk egy rendszer kialakítására, amelyben akár munkaidő-kedvezménnyel, akár osztott munkakörrel megelőzhető a munkavállalók esetleges egészségügyi károsodása. Fontos, hogy egy olyan rugalmas megoldás kerüljön kidolgozásra, amelynek fenntarthatósága hosszú távon is biztosított., a munkavállalók és a munkaadók számára kiszámítható legyen, és a felek egyetértésén alapuljon.

+

GÚR NÁNDOR:– Államtitkár Úr! Nem kellene minden badarságot felolvasnia! Legalábbis el kellene gondolkodnia azon, ha felolvassa, hogy mit olvas fel. Egyszerűen azért, mert ön az emberek ellenében cselekszik ezzel az olvasmánnyal is, nem pedig értük. Ez az önök alapvető politikai hibája. Ez az önök filozófiája: megsarcolni az embereket, lehúzni róluk minden bőrt, és így önök és a klientúrájuk gazdagodjék. Tudja, államtitkár úr, ezért fogja önöket az utca úgy elseperni, mint a szél a szemetet! 

+

A képviselő úr nem,  az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 110 igen szavazattal, 34 nem ellenében, tartózkodások nélkül, elfogadta.

Milyen további lépéseket kíván tenni a kormány a vagyonvédelmi szakma kifehérítéséért, a vagyonőrök helyzetének javításáért?

VOLNER JÁNOS (Jobbik): – Államtitkár Úr! Minden bizonnyal tisztában van azzal, hogy több mint százezer ember dolgozik a vagyonvédelmi ágazatban, és a vagyonvédelmi ágazatban dolgozó emberek jelentős része vagy nincs bejelentve, vagy pedig a szürkegazdaságban végzi a tevékenységét. Ennek az áldatlan állapotnak nagyon egyszerű oka van. Nincs megállapítva jelenleg olyan garantált óradíj, amit megkap a vagyonvédelmi vállalkozás, ezért a vagyonvédelmi vállalkozást a cégek szabadon versenyeztetik a piacon. Nagyon sokszor az a helyzet: ahhoz, hogy ki legyen fizetve egy vállalkozás részére legalább a munkavállaló kötelező bérminimuma, meg kellene kapnia a vagyonvédelmi vállalkozásnak olyan 1100-1200 forintos óradíjat, hogy helyettesítéssel, műszakpótlékkal, éves szabadsággal egy állandó jelenlétet a vagyonvédelmi munkahelyen biztosítani lehessen. Ahhoz, hogy ez a cég működjön, tehát a cégszerű költségek is rárakódjanak, a vagyonvédelmi kamara, illetve a kormány elfogadott számításai szerint körülbelül 1800 forintot kellene óránként leszámlázni, hogy a dolgozó is be legyen jelentve, és a cég is el tudja látni a működési kötelezettségeit ezen a területen. Ezzel szemben az a helyzet, hogy ha bármelyik nagy multinacionális vállalathoz bemegyünk, nagyon jó eséllyel azt látjuk, hogy különböző rendkívül alacsonyan árazott szerződésekkel, 700-800 forintos óradíjakkal szerződnek le cégekkel. Ebből pedig nyilvánvalóan nem jön ki az a költség sem, amennyiért egy, a vagyonvédelmi területen foglalkoztatott biztonsági őrt foglalkoztatni lehet. Következésképp: ez az ember nem lesz bejelentve, a feketegazdaságban fog tevékenykedni és az őt foglalkoztató vállalkozás is.

– Államtitkár Úr! A Jobbik azért, hogy kifehérítse az ágazatot és megoldja a munkavállalók helyzetét ezen a területen, az elmúlt ciklusban is azt javasolta a kormány részére, hogy vezessen be kötelező minimális óradíjat, hiszen ilyen módon lehet számon kérni a vállalkozásokon azt, hogy miért nem teljesítik a dolgozók bejelentését, miért nem fizetnek utánuk adót. Ez azonban csak az állami szférában foglalkoztatott vagyonvédelmi cégek esetén történt meg, a magánszféránál továbbra sem jellemző. Ezért is kérdezem:

– Tovább szeretnék folytatni azt a szélmalomharcot, ami jelenleg folyik, hogy rendszeresen beszámolnak különböző vagyonvédelmi vállalkozásokkal kapcsolatos eljárásokról, óriási adóhiányokról, vagy végre a kormány az érdemi cselekvést választja?

– Előírják a cégek részére azt a kötelező minimális óradíjat, amit ki kell hogy fizessenek garantáltan a vagyonvédelmi vállalkozások részére, és ennek birtokában a cégektől számon kérhetővé teszik a befizetett adómennyiséget?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – A munkaügyi hatóság kiemelt ellenőrzési területei közé tartozik a személy- és vagyonvédelmi ágazat. A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet szabályozó törvény 2012-es módosítását követően a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás további vállalkozással csak a feladat ellátására eredetileg megbízást adó előzetes hozzájárulásával köthet szerződést, és a vállalkozó a szerződés teljesítése érdekében további alvállalkozóval már nem szerződhet. Úgy gondolom, ez jelentős előrelépés a korábbiakhoz képest. Bár ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy egy fővállalkozó egyszerre több alvállalkozót is igénybe vegyen, ezek mindegyikének a fővállalkozóval kell szerződést kötniük, és a tevékenységük nem képezhet láncolatot. A szerződés teljesítéséhez igénybe vett alvállalkozó egyéni vállalkozót sem vehet igénybe alvállalkozóként; a szerződés teljesítéséhez kizárólag munkaviszonyban álló személy- és vagyonőröket foglalkoztathat.

– Képviselő Úr! A szabályozás módosítása sokat egyszerűsített az ellenőrzési feladatokon, és ennek eredményeként az eddigi tapasztalatok szerint megszűntek a végtelen hosszú alvállalkozói láncolatok. Ez jelentős előrelépés a korábbiakhoz képest. A tevékenység folytatásának feltételeit és azok érvényesülésének ellenőrzését a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól és annak végrehajtásáról rendelkező jogszabályok határozzák meg. Ezek részletesen tartalmazzák a személy- és vagyonvédelmi, magánnyomozói tevékenység megkezdésének, folytatásának, ellenőrzésének, az esetleges jogsértések szankcionálásának részletszabályozásait. E jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységek hatósági ellenőrzését jelenleg a rendőrség, a NAV és a munkaügyi hatóságok végzik. Ebből fakadóan a személy- és vagyonvédelmi, magánnyomozói tevékenységet végzők szoros, különböző szempontrendszerű ellenőrzésnek vannak kitéve annak érdekében, hogy biztosítsák a munkavállalók alapvető garanciális jogainak minél szélesebb körű érvényesülését.

+

VOLNER JÁNOS: – Államtitkár Úr! Elmondtam önnek azt a helyzetet, amikor egy vagyonvédelmi vállalkozás azt a pénzt sem kapja meg, mondjuk, egy multinacionális nagyvállalattól, amennyiért be lehetne jelenteni egyáltalán a dolgozót. Nincs meg a bér fedezete. Ezért önök nem a multival szemben követelik meg azt, hogy legalább a bérminimumnak megfelelő összeget kifizesse a magyar vállalkozás részére, mert ennek birtokában lehetne a vállalkozást számon kérni, hogy mi van a dolgozók bejelentésével. Hanem önök azt a megoldást választják, hogy megpróbálnak küzdeni a feketegazdaság ellen egy olyan piacon, ahol a szerződések 90 százaléka olyan vagyonvédelmi tételeket tartalmaz, amiből - nemes egyszerűséggel - nem lehet legálisan foglalkoztatni a munkavállalókat. Ez tehát nem értelmes küzdelem, nem előremutató helyzet!

+

A képviselő úr nem, az  Országgyűlés viszont  az államtitkári választ 112 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Mikor lesz Magyarországon tervszerű vízgazdálkodás?

SALLAI R. BENEDEK (LMP): – Államtitkár Úr! A víz keretirányelv az Európai Unió azon szabályozása, amely megteremtené annak a hátterét, hogy lehetőség szerint minél inkább az ökológiai szempontoknak megfelelő vízgazdálkodás történjen az országban. Mindez úgy valósuljon meg, hogy a vidékfejlesztési szempontok, mezőgazdasági szempontok ne sérüljenek, de ugyanakkor a vizek jó ökológiai állapota se legyen veszélyeztetve.

2004 óta van Magyarországon a víz keretirányelv hatályban, és 2008 óta zajlik Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárás ennek teljesítésének hiánya miatt. Gyakorlatilag a kormány a 2014-20-as ciklusban tervezi ennek az elkezdését.

 – Államtitkár Úr! A kérdésemmel azt igyekszem megtudni, van-e érdemi esélye annak, hogy megszüntessük végre az állandó fogócskázást a természettel, aminek eredményeként egymást követően ár- és belvíz, néhány hónappal ezt követően pedig aszály jelentkezik. A mi véleményünk szerint abban az esetben, ha ökológiai víztározó kapacitást fejlesztő gyakorlat valósulna meg, végre megszűnne, hogy olyan helyszíneken, egykori folyómedreken  is szántóföldi művelést végezzenek, amire azok alkalmatlanok, és sokkal nagyobb arányban lenne jelen a tájgazdálkodás.

– Államtitkár Úr! A vízgazdálkodás fenntarthatatlansága során jó néhány olyan konkrét szennyező forrás van a mai napig szerte a Duna és a Tisza mentén is, amelyek nemcsak a jó ökológiai állapotot, hanem alapvetően az alapvető környezetbiztonságot veszélyeztetik. A kérdéseim tehát:

– Van-e esélye annak, hogy egy olyan, ökológiai szempontokat figyelembe vevő, fenntartható vízgazdálkodás valósuljon meg Magyarországon, amely a mezőgazdaság érdekeit és így a vidék érdekeit sokkal magasabb szinten tudja szolgálni?

– Szándékozik-e a kormány összefüggéseiben látni az ország társadalmi, vízügyi és környezeti kérdéseit?

– Képes-e összehangolni a víz keretirányelv célkitűzéseit az embereknek jobb életet biztosító vidékfejlesztéssel?

– Tervezi-e a vizek ökológiai állapotának javítását és a víz keretirányelv fenntartható vízgazdálkodásra történő törekvésének hazai megvalósítását?

– És ha igen, hogyan és mikor fog ez megindulni, elkezdődni, mikor láthatjuk ennek az első lépéseit?

+

POGÁCSÁS TIBOR, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A kérdése alapvetően arra vonatkozott, hogy van-e ma Magyarországon tervszerű vízgazdálkodás, és azt mondhatom: természetesen van tervszerű vízgazdálkodás.  Magyarországon a vízgazdálkodási rendszer mintegy 150 évvel ezelőtt kezdett kialakulni, amelyet egyik napról a másikra nem lehet átalakítani. Ahhoz, hogy az új igényeknek megfelelően új vízgazdálkodási rendszer valósuljon meg, ahhoz még hosszú évekre, évtizedekre van szükség és természetesen nagyon sok pénzre.

– Számos területen az új szemléletnek megfelelő átalakítások elkezdődtek. Először is: a környezeti és energiahatékonysági operatív program, továbbá a vidékfejlesztési program keretében több intézkedést, közvetlenül a víz keretirányelv megvalósítását és ezzel új integrált, hatékony, vízgazdálkodási politika megvalósítását kezdtük meg. Minden operatív programban közvetetten is érvényesülnek az ökológiai elvek. A vidékfejlesztési program kidolgozása az EU 2020-as stratégiában, illetve a közös stratégiai keretrendeletben rögzített kohéziós, valamint a közös agrárpolitikára és az európai mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapra vonatkozó agrárpolitikai és vidékfejlesztési célokhoz igazodva történt. A programon belül a víz keretirányelv célkitűzéseinek elérését szolgálják egyfelől az Ős-Dráva-program kiemelt kormányzati célként való kezelését, másfelől a  klímaváltozáshoz alkalmazkodó, a vízvisszatartáson alapuló vízgazdálkodási fejlesztés elősegítését. A keretirányelv célkitűzéseihez közvetlenül olyan intézkedések is hozzájárulnak, mint a vízkár-elhárítási hatékonyság javítása, a vízvisszatartás létesítményeinek támogatása, az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések vagy az úgynevezett kompenzációs kifizetések a természeti hátránnyal érintett területeken.

– Az EU árvízi irányelvében megfogalmazott integrált vízgazdálkodási szemlélet már korábban is az árvízi fejlesztések iránymutatója volt. Emellett jelenleg is az árvízi irányelv előírásainak megfelelően kerül kidolgozásra az a projekt, amelynek eredményei alapján megújul az árvízi fejlesztési program 2015 végére. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése az integrált szemléletű fejlesztés tárgyában nem csupán az árvizek szintjének csökkentését, de a természet közeli vízgazdálkodást és a vidékfejlesztést is célul tűzte ki. Az árvízcsúcscsökkentő tározók ennek megfelelően minden esetben rendelkeznek olyan műszaki szerkezetekkel is, amelyek lehetővé teszik azt, hogy a tározó területének alacsony vízszintű elöntése megtörténjen, és ez biztosíthatja a természet közeli gazdálkodás lehetőségét, valamint a talajvíz dúsítását. Megkezdődött a kis vízfolyások mentén a záportározók és a településeket védő tározók építése, folyik a Tisza völgyében a Tisza-Körös vízpótló rendszer megújítása, amely az Alföld vízháztartását javítja majd.

+

SALLAI R. BENEDEK: – Államtitkár Úr! 2008 óta zajlik kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben e tekintetben, és ehhez képest még mindig csak egy halom tervről hallunk, hogy mi fog megvalósulni, mire van terv, mire van meg a kormányzati szándék. Ez már kevés!

–Államtitkár Úr! Volt szerencsém az elmúlt két napomat végre Jász-Nagykun-Szolnok megye és Békés megye határán tölteni otthon, és a határban azt láttam, hogy a gyepeken már most térdközépig ér a víz, és szántók sokasága van víz alatt. A belvíz már most ott van, és nincs cselekvési tervünk arra, hogy fogjuk ezt kezelni. Fogalmunk nincs, hogy mi lesz tavasszal. A kormányzatnak az a tevékenysége, amit ön tervszerű vízgazdálkodásnak nevezett, gyakorlatilag arról szól, hogy évről évre emeljük a gátakat. Ez olyan, mintha egy vulkánt dugóval akarnának bedugni, mert nem lehet ilyen megoldással kezelni ezeket a kockázatokat.

Ez nem tervszerűség, hanem pillanatnyi megoldás!

+

A képviselő úr nem, a Országgyűlés viszont 111 igen szavazattal, 23 nem ellenében, tartózkodások nélkül az államtitkári választ elfogadta.

Együttes csúcson a születések és a női foglalkoztatottság!

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): – Államtitkár Úr! 2010 óta a Fidesz-KDNP-szövetség nagyon jelentős intézkedéseket hozott a munkaalapú társadalom megteremtése érdekében. Ezek közül kiemelkedik a 2012 nyarán bejelentett munkahelyvédelmi akcióprogram elindítása. 2015-ben - tehát jövőre is - tovább folytatódnak a foglalkoztatást ösztönző programok, így például a munkahelyvédelmi akció, amely eddig 890 ezer ember foglalkoztatását tette lehetővé. Jövőre is megmarad a részmunkaidőben dolgozó édesanyák utáni adókedvezmény, amit 2011-ben vezettünk be, amikor a társadalombiztosítási járulékot 27 százalékról 20 százalékra csökkentettük. 2015-ben is folytatódik a gyed extra, ami szintén adókedvezményekkel ösztönzi a munkáltatókat a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatására. A 15-64 év közötti nők foglalkoztatása a harmadik negyedévben hazánkban 56,4 százalék volt, ami egyébként az előző évi azonos időszakhoz képest már 3,4 százalékos növekedést mutat.

– Az elmúlt egy évben Magyarország mutatói négyszer gyorsabban nőnek, mint az uniós átlag, és ezzel mindkét negyedévben elsők vagyunk a 28 tagország között. A munkanélküliségi ráta csökkenésében is megtartottuk a korábban kivívott első helyünket. Hazánkban közel négyszer gyorsabb a nőknél a munkanélküliség javulása az elmúlt egy évben, mint az Unióban. Ez igaz a kisgyermeket nevelő édesanyákra is, azaz beértek az elmúlt két évben hozott intézkedéseink, melyeket a női foglalkoztatás javítása érdekében tettünk.

– A legfrissebb statisztikai adatok szerint az idén közel 2 ezerrel több gyermek született az év első tíz hónapjában, mint az előző év azonos időszakában, ezért nagy az esélye annak, hogy az utóbbi öt év legmagasabb születésszámát érjük el az idén. A javuló tendencia tartósnak bizonyulhat, hiszen a gyed extra bevezetése még csak most fogja kifejteni kedvező hatását. De más ösztönző programokat is hoztunk, ilyen például a családi otthonteremtési program. A magyar modell tehát jó és sikeres, ezért is kérdezem: .

– Vannak-e további eszközök, tervek, lehetőségek, amelyekkel tovább segíthetjük a családokat a munkavállalásra és a gyermekvállalásra?

+

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő Asszony! 2014 első két negyedévében az Unión belül valóban Magyarországon javult a leggyorsabban a nők foglalkoztatási szintje. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a gazdasági növekedés támogatása mellett eredményesek voltak a kormány azon lépései is, amelyek a munkahelyek számának növelését és a családok megerősítését szolgálták. A családok javuló anyagi biztonsága, a növekedés beindulása és ezen belül a nők munkába állását támogató intézkedések együttesen eredményezték az örvendetesen több gyermekszületést.

– A női foglalkoztatást tekintve az európai összehasonlítás gyorsuló ütemű felzárkózást jelez az uniós átlaghoz képest. Közel 10 százalékos növekedést mutat, a 2010-es kormányváltás óta 165 ezerrel több nő dolgozik Ennek eredményeként a 28 tagállam között ma már a középmezőnybe tartozunk. 2014 harmadik negyedévében a munkában álló nők száma már meghaladta az 1,9 milliót, ami a rendszerváltás óta is a legmagasabb szám. A foglalkoztatási fordulat természetesen nem egyetlen intézkedésnek, hanem egy összehangolt intézkedéssorozatnak köszönhető. Ennek része volt, hogy a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalán egyaránt segítettük a nők munkába állását. Szélesítettük a gyermeknevelés melletti munkavállalás lehetőségét, az adórendszer átalakításával. Az alkalmazási költségek célzott csökkentésével pedig érdekeltté tettük a munkáltatókat abban, hogy hátrányos helyzetű munkavállalókat, köztük nőket is alkalmazzanak.

– A rugalmas munkavégzési lehetőségek kedvezőbb szabályozásával 2012. július 1-jétől a gyermeket nevelő nők számára lehetővé tettük a munka- és családi feladatok jobb összehangolását. 2014. január 1-jétől a gyed extra bevezetésével a gyermek egyéves kora után az ellátás folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhetnek munkát a szülők. 2014 harmadik negyedévének végén ez a lehetőség mintegy 15 ezer kisgyermekes szülő foglalkoztatását segítette elő. A nők munkaerő-piaci integrációjának elősegítése érdekében növeltük a foglalkoztatási programokra fordítható hazai és uniós forrásokat. Csak az elmúlt két évben 27,2 milliárd forintot fordítottunk a nők foglalkoztatási esélyeinek javítására, amellyel mintegy 43 ezer nő munkavállalót segítettünk. A munkahelyvédelmi akcióterv is jelentős kedvező folyamatokat indított el, mintegy 40 ezer nő munkába visszatérését segítette. Ezt a programot természetesen tovább folytatjuk, például a részmunkaidős foglalkoztatottak esetében a következő évben 100 ezer forint adókedvezmény lesz igénybe vehető. Sorolhatnám még pontokba szedve: a kormány döntéseinek eredményei egyértelműen látszanak, hiszen a születések száma az első 8 hónapban közel 3 százalékkal, a házasságkötéseké pedig 3,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Reményeink szerint a kedvező folyamat tovább folytatódik és erősödik, és egyre több gyermek születik majd hazánkban, a magyar családokban.

+

SELMECZI GABRIELLA: – Államtitkár Úr! A Fidesz-KDNP-szövetség számára nagyon fontos az, hogy minden vágyott, minden kívánt gyermek megszülessen. A politikusok feladata az, hogy a körülményeket a törvényeken keresztül javítsák. Nekünk fontos az, hogy azoknak a családoknak az életét, amelyek gyermeket vállalnak, gyermeket nevelnek, emellett még munkát is vállalnak, segítsük, támogassuk.. Szeretnénk a következő évben minél több olyan gazdaságpolitikai eszközt itt, a parlament asztalán látni, amelyek ezt a folyamatot jobban felerősítik és segítik. Természetesen a választ elfogadom, hiszen a kormány és a Fidesz-KDNP közös sikere, hogy végre áttörést sikerült elérni a megszületett gyermekek számának emelkedésében.