„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Vállalja a felelősséget a légierőt ért hatalmas veszteségekért?

DEMETER MÁRTA (MSZP): – Miniszter úr! Kassa, Csehország, Kecskemét és Szolnok, három hónap alatt négy meghibásodás és baleset a légierőnél. Ez már nem szerencsétlen véletlenek sorozata, hanem súlyos rendszerhibák fájdalmas tünetei. Az elmúlt évek honvédelmet sújtó megszorításai - emlékszünk a 250 milliárd forint elvonására, bérbefagyasztásra –, a működésre, fenntartásra, karbantartásra, gyakorlatokra fordított összeg elégtelensége mára érte el azt a kritikus szintet, ami a haditechnikai eszközök biztonságos működtetését veszélyezteti. Ezért az öt éve regnáló honvédelmi vezetést terheli a politikai felelősség. Ez elől a felelősség elől menekülnek, sem honvédelmi bizottsági ülésen, sem pedig más fórumon.

– Miniszter úr! A válaszában egyébként megpróbálhat itt számokban hazudozni, a Magyar Honvédség állományának azonban nem tud hazudni! Teljesen tisztában vannak a körülményekkel és a napi valósággal. Felháborítónak tartom, hogy ön úgy nyilatkozik folyamatosan, hogy ön van a leginkább tisztában a valósággal, holott az elmúlt öt év rombolása, amit a honvédelem területén műveltek, ennek ön is tevőlegesen része volt.

– Miniszter úr! Az, hogy nem keletkezett nagyobb anyagi kár, az a pilóták hősiességének köszönhető. A HM-nek az lenne a dolga, hogy a minimális feltételeket legalább biztosítsa a megfelelő működéshez. Ön azt nyilatkozta: 2010 óta jelentősen javult a légierő helyzete, minden rendben. Ez is mutatja, miniszter úr, hogy ön nemcsak alkalmatlan, hanem méltatlan is honvédelmi miniszternek! A kérdéseim:

– Mit tesz azért, hogy megállítsa ezt a folyamatot?

– Ugye, nem várja meg azt, hogy a kialakult körülmények végül pilóták életébe kerüljenek?

–  És mikor hajlandó parlamenti vizsgálóbizottság előtt is vállalni a felelősséget végre?

+

HENDE CSABA, honvédelmi miniszter: – Képviselő Asszony! Bár bizonyára feledékenységből elfelejtette megkérdezni, azért én tájékoztatom: sérült pilótáink a körülményekhez képest jól vannak. Kádár Sándor őrnagy úr már otthonában gyógyul, Horváth László őrnagy urat pedig a legjobb körülmények között a lehető leggondosabban a Honvédkórházban kezelik. Illő, hogy ezúton is jobbulást kívánjunk mindkét pilótának és itt is köszönetet mondjunk nekik hőstettükért, orvosaiknak pedig az áldozatos gyógyító munkáért.

– Képviselő Asszony!  Semmiféle súlyos meghibásodás nem történt, ami miatt Kassán le kellett szállni, semmilyen tragédia, hála Istennek, nem következett be. Ezzel szemben 2010 óta folyamatosan nőtt a repült órák száma, és folyamatosan nőtt az az idő, amelyet a pilótáink gyakorlással tölthettek szimulátorban. Ön is tudja, képviselő asszony, és kikérem magamnak, hogy hazudozással vádoljon, hogy 2009-hez képest mintegy kétszer annyit gyakorolhatnak ma a magyar Gripen-pilóták, mint az önök legutolsó kormányzati idejében. Ami a vizsgálatokat illeti: szeretném tájékoztatni: jelenleg a repülőbaleseteket nyolc különböző eljárásban vizsgálják a vonatkozó jogszabályok szerint, részben idehaza, részben pedig Csehországban. Én magam nemcsak támogatom, hanem el is várom, hogy ezek a szakmai vizsgálatok objektív, pontos válaszokat adjanak arra, hogy melyik géppel pontosan mi és miért történt. Én magam a múlt pénteken a Honvédelmi Minisztériumban átfogó vizsgálatot rendeltem el, a magyar légierő állapotának teljes felmérésére a bekövetkezett balesetek fényében. Július 31-éig folyik ez a vizsgálat. Egy újabb vizsgálóbizottság felállításának túl sok értelmét nem látom, amíg a szakmai vizsgálat le nem zárul, de persze állunk elébe, ha a parlament így dönt, a bizottságot bármikor tájékoztatom.

A déli határzáron túl!

KULCSÁR GERGELY (Jobbik): – A 830 főre méretezett debreceni menekülttáborban jelenleg dupla annyi, 1600 migráns tartózkodik. A létszám növekedése miatt kapacitásbővítésre van szükség, jelentette be a közelmúltban Rácz Róbert hajdú-bihari kormánymegbízott. Érdemes tudni, hogy a befogadóállomás bővítése és komfortosabbá tétele durván 150 millió forintba fog kerülni. Ez teljes mértékben ellentmond miniszterelnök úr szavainak, aki a közelmúltban azt találta mondani debreceni látogatása során, hogy a menekülttábort be kell zárni, nem pedig bővíteni. Ez is bizonyítja, hogy valóban nem azt kell nézni, amit önök mondanak, hanem arra kell figyelni, hogy mit tesznek. Mert a beszéd és a cselekvés ez esetben is teljes ellentmondásban van egymással. Ön is tudja, hogy a déli határon épülő kerítés nem oldja meg a problémát, hiszen a határzár határőrség nélkül mit sem ér. Ráadásul a zsúfoltságig telt menekülttáborok továbbra is lakott területen vannak és nyitottak, így a helyi lakosok sínylik meg a táborlakók viselkedését, rendbontásait, bűncselekményeit.

– Államtitkár Úr! Nem igaz, amit önök állítanak, hogy nincs lakossági panasz a bevándorlókra. Épp ezekben a percekben az élet cáfolja az önök szavait ezzel kapcsolatban, ugyanis a debreceni menekülttáborban az elmúlt órákban és most is komoly incidens tört ki, szinte zavargások vannak. Először a tábor falai között kezdtek el randalírozni a bentlakók, majd az utcára jutva botokkal támadtak autókra, törtek össze gépkocsikat, gyújtogattak. A dolgozókat ki kellett menekíteni a menekülttáborból. Hatalmas rendőrségi készültség van a tábor környékén. Ezért is kérdezem:

– A ma történtek fényében a határzáron túl milyen intézkedéseket terveznek még az itt tartózkodó és az Ausztriából és Németországból kiutasítandó és a későbbiekben hazánkba érkező idegenek tízezrével kapcsolatban?

– Az önálló határőrség létrehozása továbbra sincs a kormány tervei között?

– Mikor kívánják zárttá nyilvánítani a debreceni befogadóállomást?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Az ön által említett jogsértő magatartás, amely ma délután történt a debreceni őrzött befogadóközpont nyílt táborában,  is bizonyítja, hogy milyen súlyos problémát jelent az illegális migránsok magyarországi tartózkodása. Ez az egyik következtetés. A másik pedig az, hogy a rendőrség ezt a jogsértő magatartást határozott fellépésével és a törvénytisztelő állampolgárok érdekében végrehajtott tevékenységével megszüntette.

– Képviselő Úr! A miniszterelnök úr debreceni látogatása kapcsán tett nyilatkozatát idézte, illetőleg bírálta, mondván, hogy ellentmondás van a szavai és a tábor vezetője, illetőleg a Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott nyilatkozata között. Nincs ellentmondás: amit a miniszterelnök úr mondott, hogy a menekülttábort be kell zárni, nem pedig bővíteni. Ez a célunk, ezt szeretnénk megtenni. Másrészt pedig az, hogy 830 helyett közel 1700 migránst kellett ott elhelyezni, kényszerhelyzet, hiszen ezeket az illegális bevándorlókat valahova el kell helyezni. De még egyszer szeretném elmondani: a célunk az, hogy szigorúbb jogszabályokat tudjunk megalkotni, ezért terjesztettük be a migrációval kapcsolatos törvények módosításáról szóló javaslatot. Kérem önöket, hogy ha komolyan gondolják, amit mondanak, támogassák! 

Miért gyorsítja az elvándorlást az egészségügyben a kormány?

IKOTITY ISTVÁN (LMP): – Államtitkár Úr! Július 1-je, a Semmelweis-nap hosszú évek óta nem ünnepnap, sokkal inkább az elkeseredés és a felháborodás alkalma. Az egészségügyben dolgozók tízezrei várták és várják, hogy a kormány kézzelfogható tervekkel álljon elő. A korábbi tüntetések után tett ígéreteket, a tüntetők követeléseit eddig még részben sem sikerült valóra váltaniuk, a régóta ígért ágazati életpályamodellt is hiába várjuk. Ezért a magyar egészségügy napján a szakdolgozóknak ismét a jogosan elvárható fizetésükért kell tüntetniük. Ez nem is meglepő, a hírek szerint ugyanis csak a szakdolgozók 57 százaléka számíthat valamilyen fizetésemelésre. A bérük még mindig bőven elmaradt az elvégzett munka értékétől.

– Államtitkár Úr! A betegek lelki, mentális állapotát sokkal inkább rontja az, amikor a haldoklót ugyanabba a terembe helyezik, mint a felépülésre még esélyes betegeket, amikor nincs pénz függönnyel elválasztani az ágyakat, amikor negyven bent fekvőre egyetlen ápoló jut csak, amikor a kórházi folyosó és az undorító mosdó azt üzeni: itt már csak meghalni lehet.

– Vajon valóban az ápolók fekete ruhájával kell-e foglalkozni, amikor a betegek gyógyulását nem a fekete szín, hanem az áldatlan kórházi állapotok fenyegetik?

– Mi a céljuk azzal, hogy további bérfeszültséget keltenek, talán így akarják felgyorsítani az egyes szakterületeket érintő elvándorlást?

– Mikor lesz egészségügyi életpályamodell?

– Lesz-e minden szakdolgozóra kiterjedő alapbéremelés?

– Mivel számolhatnak az alap- és járóbeteg-ellátásban dolgozók?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Az elmúlt öt esztendőben is igyekeztünk az egészségügyi bérhelyzetre is és az egészségügyi intézményeknek a felszereltségére is fordítani annyit, amennyi a gazdaság teljesítményéből futotta. Szerintem ha az infrastrukturális fejlesztést nézi, akkor nem hiszem, hogy tud mondani egy olyan másik időszakot, egy olyan másik kormányzási korszakot, amikor 500 milliárd forint értékű fejlesztés volt az egészségügyben. Ha tud ilyet mondani a 2000-es évekből, a 90-es évekből, akkor mondja, hogyha a mai értéken 500 milliárd forintnak megfelelő fejlesztésre futotta azegészségügyben. Ha pedig nem tud ilyen korszakot mondani,  akkor pedig ismerje el, hogy ennél nagyobb értékű  fejlesztés nem volt soha máskor az egészségügy területén!

– Képviselő Úr! Ami az egészségügyben dolgozóknak a bérhelyzetét illeti: ön is tudja, hogy 95 ezeregészségügyi dolgozónak sikerült 76 milliárd forintnyi pluszjuttatást adnunk. Idén július 1-jétől is előrelépés tapasztalható, bár nem az összes 95 ezer dolgozónak, „csak” 43 ezer egészségügyi szakdolgozónak nő a bére, ennek a fedezete a jövő évi költségvetésben is szerepel. Az ügyeletben dolgozó ápolók és orvosok jövő évi béreinek k emelésére a  költségvetés 12,8 milliárd forint körüli összeget tartalmaz. Ezenkívül a rezidenstámogatási programmal, szakorvosösztöndíjjal igyekszünk növelni a fiatal orvosok jövedelmét. 2500 rezidens eddig is igénybe vette, tehát ők biztosan itthon maradtak, és Magyarországon dolgoznak többek között ennek a programnak a következtében is. Ami pedig az elvándorlás számait is illeti: ön is tudja, hogy ez a folyamat szerencsére megfordult. 2011-12-ben fordult meg az orvosok részéről a külföldre vándorlás, ’13-14-ben pedig az ápolók részéről. Azóta egyre kevesebben mennek szerencsére külföldre, . ezt szeretnénk folytatni!

Hogyan segíti Nagykanizsa és térsége fejlődését a ’Modern városok’ program?

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): – Miniszter Úr! Nagykanizsa jelentős ipari és kereskedelmi múlttal rendelkező város az ország délnyugati határszélén. Az ott élők mindig is büszkék voltak városukra, ezzel együtt is jelentős kihívásokkal kellett megküzdeniük az elmúlt években, évtizedekben. Jelenleg a legnagyobb probléma a munkanélküliség. Ezért fontos, hogy Nagykanizsa is része lett a „Modern városok” programnak. A megállapodás szerint a megtelt 150 hektáros ipari parkon kívül egy körülbelül 500 hektáros újabb ipari parkra számíthatnak az itt élők. Ugyanis az itteni, országos átlag feletti munkanélküliséget többek között az okozza, hogy elfogytak az ipari fejlesztési célokra rendelkezésre bocsátható ingatlanok.

– Miniszter Úr! Nagykanizsának van egy gazdasági programja, amely biztosíték lehet arra, hogy az itteni ipari parkban a beruházások meg fognak valósulni, nem fog az üresen állni. A továbbiakban a várost délről elkerülő útra, és az M70-es út kétszer kétsávosra bővítésére is számíthatnak a helyiek. Az M70-es bővítése reményeink szerint már 2018-ra elkészül. Ezek a fejlesztési elképzelések is mutatják, miért különösen fontos, hogy Nagykanizsa is része lett a „Modern városok” programnak. Továbbá ennek a programnak a keretében 3 ezer ember befogadására alkalmas multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok épül, illetve egy 50 méteres fedett uszodát is kaphat a város. A fejlesztések persze nem ma kezdődtek. 2010 és ’14 között 15,6 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett a városba, ezen belül 4 milliárd forintból újítottuk fel a Kanizsai Dorottya Kórházat, amely ennek köszönhetően nemcsak a megye, hanem az egész ország egyik legjobb kórháza lett.

– Miniszter Úr! Nagykanizsa gazdaságának fejlesztésével nemcsak Nagykanizsa lakói számára kell új munkahelyeket teremteni, hanem a környékbeli településeken, sőt a megyehatárokon túl élőknek is. A fejlesztésekkel a fő cél az, hogy használjuk Nagykanizsa országos jelentőségű gazdaságfejlesztési lehetőségeit, kedvező adottságait, és egy virágzó ipari, kereskedelmi és kulturális központ legyen Magyarország délnyugati kapujában. Ezért kérdezem:

– Véleménye szerint miként segíti Nagykanizsa és térsége fejlődését a „Modern városok” programja? 

+

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Képviselő Úr! A kiinduló helyzet nem könnyű, tekintettel arra, hogy Nagykanizsa az elmúlt években a munkahelyek számát illetően komoly vesztségeket kellett hogy elszenvedjen. Voltak olyan nagy iparvállalatok, amelyek leépítették az ottani kapacitásaikat. A kormány segítséget kíván adni a város képviselő-testülete által elfogadott gazdasági program mentén annak érdekében, hogy az elmúlt években és évtizedekben elszenvedett veszteségeket, ami a munkahelyek megszűnését, illetve a munkaerő-piaci problémákat illeti, azokat tudjuk közösen orvosolni. Nagyra értékeli a kormányzat, és meg is fogja tárgyalni azt a gazdaságfejlesztési tervet, amelyet megkaptunk a polgármester úrtól, ami munkahelyekről, iparipark-fejlesztésről szól, déli elkerülő útról szól, amelyek valóban munkahely teremtésére alkalmassá teszik a várost.

– Képviselő Úr!  Az érdeklődés óriási Nagykanizsa iránt. Nem volt olyan nagyberuházó az elmúlt három évben, aki ne kereste volna meg először a kormányt, illetve Nagykanizsát annak érdekében, hogy versenyeztesse mint helyszínt. Nincs olyan mennyiségű ipari terület, ahol nagy ipari beruházás megvalósítására lehetőség lenne, illetve nincs hozzá elkerülő, és nincs hozzá infrastruktúra. Ennek közös kiépítésére vállalkozunk. 500 hektáros területet kell kiépítenünk, amiből először az állami területek önkormányzati tulajdonba adása következik, majd a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél felállított ügynökség fogja felvásárolni azokat a területeket Nagykanizsán is, ahol ipari fejlesztésekre lehetőség nyílik. Ugyanezt tesszük a déli elkerülő úttal, aminek a fejlesztését előkészítjük, és megkezdjük ebben a ciklusban, az M70-est pedig be is szeretnénk fejezni. Nagyon fontosnak tartja a kormány, hogy az élhető város jellegét képesek legyünk tovább erősíteni Nagykanizsának, ezért fogjuk a sportcsarnokot és az 50 méteres versenyuszodát is megépíteni, reményeim szerint közösen.