„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Így történik, mindig így történik. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk a legutóbbi ülésen elhangzott szónoklataikat.

Mivel indokolja az állami cégvezetők 150 százalékban pofátlan béremelését?

LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): – Hölgyeim és Uraim! Önök a második Orbán-kormány hivatalba lépésekor pofátlannak nevezték – ezt a szót használták – a kétmillió forintnál magasabb havi fizetéseket az állami vállalatoknál. Akkor azt mondták, hogy senki nem kereshet ennél több pénzt az állami szektorban. Aztán jöttek az önök által kinevezett jó barátok, haverok és rokonok, és kiderült, hogy ők ennél mégiscsak többet szeretnének keresni, és aztán önök ennek nem is nagyon tudtak ellenállni. Ezért aztán bevezették azt a cselt, hogy a fizetésükön felül nagyon nagy összegű prémiumokat és egyéb juttatásokat kaptak, így már akkor felülmúlták a kétmillió forintot, kijátszották a saját jogszabályukat. Aztán rövid idő alatt kiderült: még ez sem elég, így 2012-ben szépen csöndben eltörölték a kétmilliós bérplafont. Valószínűleg úgy voltak vele, hogy ha már az önök haverjai kétmilliónál többet kapnak, az már nem annyira pofátlan, mint ha mások kapják.

– Nemrégiben, Domokos László, az önök volt képviselője, állami számvevőszéki elnök azt az ötletet vetette fel, hogy sokkal magasabban kellene meghatározni az állami cégek vezetőinek a fizetését, hiszen nagyon el van maradva a versenyszférától. Jelzem: a helyzet az, hogy a versenyszférától olyan nagyon nincsen elmaradva, ugyanis felmérések szerint a magyarországi cégvezetők bére a külföldi tulajdonú vállalatoknál átlagosan 800 ezer, magyar tulajdonú cégeknél 606 ezer, míg az állami társaságoknál 520 ezer forintot tesz ki. Önök most viszont meg akarják emelni ezt a bérplafont ötmillió forintra. És még erre jön rá akár 20 százalékos prémium, ami akkor is kiadható, ha a cégvezető összesen annyit el tud érni, hogy nem veszteséges a vállalat. Tehát ez azt jelenti, hogy ha már nullszaldós a vállalat, akkor az ötmillió éves összegének a 20 százalékát fölveheti, vagyis a Fidesz havi ötmillió mellett már azért ad jutalmat. Nem véletlenül szeretném kérdezni tehát:

– Ha pofátlannak tartották 2010-ben a kétmillió forint feletti fizetéseket az állami cégeknél, akkor minek neveznék most az ötmilliós plafont ugyanennél az állami cégnél?

– Mivel a versenyszféra és az állami szféra átlagos bérei közötti eltérés egyáltalán nem indokolja ezt a rendkívül magas bérplafont, mivel magyarázzák ezt az intézkedést?

– Terveznek-e hasonló mértékű béremelést a közszféra más területein is, például a nővéreknél, az ápolóknál és az oktatásban?

***

L. SIMON LÁSZLÓ, Miniszterelnökség államtitkára: – Képviselő Úr! Az az igazság, hogy rövid az emlékezetük. 2010-et megelőzően igen magas volt az állami vállalatok vezetőinek a bérezése, és 2010-et követően mi vezettük be a kétmilliós plafont. Tehát éppen mi voltunk azok, akik 2012-ben a pofátlanul magas béreket megszüntettük, és maximalizáltuk kétmillió forintban a cégvezetők fizetését. Számos olyan cégvezetőtől váltunk meg a 2010-es kormányváltáskor, akikkel elégedetlenek voltunk, úgy éreztük, hogy nem végzik elég hatékonyan a munkájukat. Közülük többen beperelték a magyar államot. Volt, aki közel 200 millió forint kártérítést követelt. Ez jól jelzi azt, hogy milyen pénzekben, milyen fizetési kategóriákban gondolkodtak.

– A kétmilliós plafon ez idáig működött, viszont többen felvetették hogy ezt a kétmilliós plafont fenntartani nem érdemes. Ahogyan ön is utalt rá, valóban ezt tette az Állami Számvevőszék elnöke is. Vendég volt a kormányülésen, és ott megfogalmazta meg, hogy az állami cégek működésének a minősége, átláthatósága, szabályossága, teljesítménye, eredményessége az állami cégvezetők bérezésétől és ösztönzőrendszerétől nem elválasztható dolog. Mindezek után kezdett el foglalkozni a kormány ezzel a koncepcióval. Az első szempont az volt, hogy szűnjenek meg a bújtatott bérezési rendszerek, legyen valóságos helyzet, hiszen mindenféle módon prémiumokra és egyéb más kiegészítésekre volt lehetőség az elmúlt évtizedekben. Azt mondtuk: legyen átlátható és tiszta a rendszer, ez alapján is megvizsgáltuk a V4-es tagállamokat. Csehországban például az állami szektorban a vezetők bérei, átszámítva forintra, 4,2-14,7 millió forint között mozognak, Lengyelországban 1,6-6,8 millió forint között vannak ugyanezek, Szlovákiában 1,2-5,6 millió forint között és általában 20-60 százalék közötti prémium jár a V4-es országok cégvezetőinek. Azt gondolom, hogy ha ezzel összehasonlítjuk a most bevezetendő bérezési rendszert, az egy vállalható és korrekt rendszer.

– Kiszűrjük azt a lehetőséget, hogy mindenféle módon prémiumokkal jutalmazzuk azokat a cégvezetőket is, akik nonprofit állami céget vezetnek, vagy veszteségesen működtetik az állami céget. Korábban erre az önök idején nem volt lehetőség. Most pedig egy olyan rendszert fogunk bevezetni, amelyben egyértelműek a felelősségi viszonyok és a jövedelmi viszonyok, és természetesen bevezetünk bérplafont is, maximalizáljuk az állami cégvezetők bérét. Ez azt jelenti, hogy öt-, négy- és hárommillió forintos kategóriák jönnek létre. És ha már rákérdezett a képviselő úr a közszférára: azt tudom önnek mondani, ez a kétharmados többség volt az, amelyik rendezte a pedagógusok bérét, és ez a kétharmados többség az, amely az egyenruhások bérét is rendezte, és ebben a munkában megyünk tovább a közszféra más területeinek irányába.

***

LUKÁCS ZOLTÁN: – Államtitkár Úr! Kit érdekel, hogy Lengyelországban mennyit keresnek? Engem az érdekel, hogy Magyarországon maguk ötmillió forintokat akarnak adni a haverjaiknak havonta. Tudja, ötmillió forint rendkívül sok egy embernek egy hónapban. Szeretném önnek el mondani, hogy mondjuk, egy kisgyermeknevelő négy és fél év alatt keres annyit, mint ez az egyhavi fizetés, vagy egy óvodai dajka öt és fél év alatt keresi meg, ami ez az egyhavi fizetés, vagy egy tűzoltó átlagos bérét számítva három és fél év alatt keresnek annyit, mint ez az ötmillió forint, vagy egy ápolónak a bére négy és fél év alatt lesz ötmillió forint. Azt szeretném kérni önöktől, hogy felejtsék el ezt, ne osztogassanak ötmillió forintos fizetéseket a haverjaiknak, hanem a normális dolgozó embereket fizessék meg ebben az országban!

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 103 igen szavazattal, 48 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Amit főztél, edd is meg!

VEJKEY IMRE (KDNP): – Amit főztél, edd is meg! – tartja a magyar közmondás. Mint sajnos közismert, hazánkban a rossz táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód miatt évről évre nő az egészségügyi problémákkal küzdő gyermekek aránya. Egészségünk megtartásának két alapvető pillére van: a helyes táplálkozás és a rendszeresen végzett testmozgás. Egyik sem helyettesíthető a másikkal.

– A táplálkozás legalább olyan fontos, mint a sport. Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapotát jelenti. Ha a táplálkozásunk nem elég kiegyensúlyozott, változatos, akkor az fizikai teljesítményünk csökkenéséhez vezethet. A hiányos étrendből kifolyólag fáradékonnyá, ingerlékennyé, rosszkedvűvé válhatunk, hosszú távon pedig meg is betegedhetünk.

– A mindennapos testnevelés bevezetése után gyermekeink egészségét szolgálja az új, 2015. szeptember 1-től életbe lépett közétkeztetési program is. Az új közétkeztetés nem titkolt célja, hogy a fiatalok hozzászokjanak az egészséges táplálkozáshoz, és az iskolából kikerülve ennek köszönhetően felnőttként elkerüljék őket a hazánkban jelenleg sajnos népbetegségnek számító szív- és érrendszeri problémák. Befejezve a mondanivalómat: mivel jó a hosszú kolbász és a rövid prédikáció, alapján kérdezem:

– Milyen visszajelzések vannak a menzareformról?

– Hogyan propagálja a minisztérium az egészségesebb diákétkeztetést, a fentiek tükrében hogyan változik a gyermekétkeztetésre fordítható költségvetési forrás, hány gyermek részesülhet ingyenes reformétkezésben?

 ***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Ha körbenézünk ma egy óvodában vagy egy iskolában, akkor azt láthatjuk, hogy minden tíz gyerekből kettő-három gyerek már biztosan súlyfölösleggel küzd. Ha pedig a felnőttek között nézünk szét, akár itt a parlamentben, akkor azt láthatjuk, hogy már tíz emberből hat embernek van súlyfeleslege.

– Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések nagyon sok mindenki számára korlátozzák a saját életlehetőségeit egy bizonyos életkor után. A cukorbetegség, a magas vérnyomás, a helytelen táplálkozás vagy a túlzott sóbevitel mind-mind a túlsúlynak lehetnek a következményei. Ez mindenkinek akár az életkorát is befolyásolhatja, hamarabb következhet be az illetőnek a halála, vagy pedig az utolsó éveiben nem élvezheti a teljes szabadságát, hiszen ezek a betegségek befolyásolják a lehetőségeit. Éppen ezért, akár a megfelelő táplálkozás, akár a mozgás segíthet ezeknek a helyzeteknek a leküzdésében.

– Eddig is több minden történt: a chipsadó bevezetésével nemcsak az egészségügyi béremeléseknek teremtettük meg a fedezetét, de egyúttal igyekeztünk visszaszorítani azokat a termékeket is, amelyek a legtöbb mesterséges anyagot vagy akár egészségre káros adalékanyagot tartalmazzák. A dohányzás visszaszorításával kapcsolatos radikális törvénymódosításaink szintén nagymértékben tudták visszaszorítani a dohánytermékek vásárlását vagy a függőség kialakulását. A mindennapos testnevelés bevezetése az iskolákban abban segít, hogy ki-ki a testmozgást mint mindennapos, természetes dolgot megszokja az iskola közben, és megtalálja azt a sportot, amit élete során, évtizedeken keresztül űzni tud. Ha ezeket egységesen nézzük, akkor ebbe a képbe, ebbe a közegészségügyi képbe, ebbe a megelőzésre koncentráló képbe illeszkedik bele, hogy idén szeptember 1-től a bölcsődékben, óvodákban vagy az általános iskolák alsó tagozatain most már mindenki az egészséges étrend szerinti ételeket megkapja meg. Azért is fontos ez, hogy hozzászokjanak ahhoz, hogy milyen ez az ízvilág, milyenek ezek az ételek.

– Sokan,  akár több pénzt is hajlandóak fizetni. Óriási iparág épült arra, hogy egészséges ételeket vásároljanak, különböző könyvek, szakirodalmak születnek erről, amelyeknek több-kevesebb szakmai alapja van. Nagyon sokan fizetnek azért, hogy olyan ételhez jussanak, amit egészségesnek mondanak tudományos szempontból. Mi most ezeket az ételeket mindenkinek, aki óvodában, bölcsődében van, garantálni tudjuk. A sótartalom csökkentése már most a friss zöldfűszerek fokozottabb használatát hozta. Korábban nagyon sokan kényelmi termékeket használtak, levesporokat, amelyekből az ételeket készítették. Erre most már nem lesz lehetőség. Sokkal több zöldséget kell használni, sokkal több gyümölcsöt kell a gyerekeknek adni, sokkal több tejterméket kell a gyerekeknek adni, sokkal több halételt kell adni. Talán kevesen tudják az itt lévők közül is, hogy a gyermekek 40 százaléka úgy ment végig a közétkeztetési rendszeren, akár 8-10 éven keresztül, hogy egyetlenegyszer sem találkozott halétellel az iskolai étkeztetés során.

– Bevezettük, és igyekszünk biztosítani mindenki számára, hogy sokkal változatosabb legyen az étrend, kevesebb E-s kiegészítőt, és sokkal több friss, egészséges ételt kapjanak.  Ennek a hosszú távú népegészségügyi előnyeit nem is kell hosszan sorolni. Többször kitoltuk a határidőt, pontosan azért, hogy legyen elég idő a felkészülésre mind a konyháknak, mind az önkormányzatoknak, mind a szolgáltatóknak. Tízezer szórólapot vittünk az iskolákba, oktatási intézményekbe, 7 ezer plakátot, sajtótájékoztatót tartottunk, és külön megismerhetővé tesszük a konyhatechnológiai eljárásokat. Az élelmezéstudomány területén oktatási háttéranyagot dolgoztunk ki, fényképekkel illusztrált receptgyűjteményt is fogunk mindenkinek biztosítani; és nem mellékesen azt is el kell mondjuk, hogy három és félszeresére nőtt, 92 ezerről 321 ezerre azoknak a száma, akik ingyenesen étkeznek óvodában és bölcsődében.

***

VEJKEY IMRE: – Államtitkár úr megtisztelő válaszából egyértelművé vált, hogy ez év szeptemberétől egészségesebb és a korábbinál változatosabb reggelit, ebédet és uzsonnát kapnak a gyerekek a bölcsődékben, az óvodákban és az iskolai menzákon. Ugyancsak egyértelművé vált, hogy 320 ezer gyermek családjának nem kell fizetnie a közétkeztetésért. A KDNP frakciója nevében köszönetemet fejezem ki a kormánynak, hogy a tavalyi 28 milliárd, az idei 58 milliárd forint után jövőre már 70 milliárd forintot biztosítanak a költségvetésből a gyermekek díjmentes étkeztetésére. Válaszát köszönettel elfogadom.

Így loptok ti – fideszes korrupció a magyar sportéletben!

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): – Az elmúlt 25 évben a Fidesz és az MSZP közösen egy korrupcióra épülő világot épített ki az országban. Az elmúlt öt évben a második és a harmadik Orbán-kormány egy új területen is kialakította a korrupcióra épülő káros rendszerét: felépítette és a mindennapok részévé tette az állami sporttámogatások segítségével a sportkorrupciót. Mert igen, véleményem szerint az is a korrupció egy formája, ha a sportági szakszövetségek, a különböző egyesületek aszerint kapnak állami pénzt a céljaik megvalósításához, hogy azt fideszes politikus vezeti-e vagy sem. Sajnos, ma már a sport világa is így működik: ha közel állsz a Fidesz belső köreihez, akkor boldogulsz, ha nem tartozol a haveri körhöz, akkor oldd meg a problémáidat, ahogy tudod. Ennek a hozzáállásnak köszönhető, hogy ma már a Magyar Olimpiai Bizottságtól kezdve szinte az összes sportági szakszövetségen keresztül egészen a nagyobb egyesületekig fideszes politikusok ülnek az elnöki, vezetői székekben.

– Legjobb példa a sport és a politika káros kapcsolatára, az Orbán Viktorhoz erősen köthető urambátyám rendszerre az, ami Felcsúton történt az elmúlt öt évben: 1800 fős faluban 3,8 milliárd forintból szuperstadion épült, szinte Orbán Viktor kertjében. Sőt a taón keresztül öt év alatt több mint 9 milliárd forint vándorolt az Orbán Viktor által alapított klubhoz, amelynek kuratóriumi elnöke sem akárki: a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó. Az a Mészáros Lőrinc, aki egyszerű gázszerelőből lett dúsgazdag nagyvállalkozó, akit ma már az ország száz leggazdagabb embere között tartanak számon, aki azt mondta: a Jóistennek, a szerencsének és Orbán Viktornak köszönheti a felemelkedését. Ez valami olyat jelenthet, hogy sokat imádkozott a Jóistenhez, hogy szerencséje legyen, és akkor találkozott Orbán Viktorral. Így működnek ma Magyarországon a sportfejlesztések, így használják önök a közpénzek tíz-, százmilliárdjait, egyéni és politikai céljaik érdekében. Kérdezem:

– Miért mindig Orbán Viktor barátai viszik el a zsíros állami önkormányzati üzleteket?

– Miért Orbán Viktor barátai irányítják a sportra szánt közpénzek elosztását?

– Mikor kívánják végre megszüntetni ezt a káros tendenciát, hogy a sportra szánt közpénzek elosztása nem a sport, hanem a fideszes politikusok érdekei szerint történik?

– Miért nem támogatják a Jobbik azon követelését, hogy a politika, a politikusok, vonuljanak ki a magyar sportélet közvetlen irányításából?

***

RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Tisztelt Ház! Valószínűleg nem véletlen, hogy a Jobbik nem arról szónokol most itt a parlamentben, hogy mennyivel nőttek a sporttámogatások, a tömegsportra, a versenysportra egyaránt, hiszen a tavalyi 98,4 milliárdhoz képest, ami szintén egy magas összeg volt, idén 118,8 milliárd forint áll rendelkezésre, tehát több mint 20 százalékkal több. Az viszont látható, hogy a Jobbik ma egész nap minden felszólalásának a címadását azzal kezdi, hogy „Így loptok ti”. Ez egy ellenzéki párttól, azt kell mondjam, rendkívül szellemes és egyedi megoldás, hogy a kormánypártokat korrupcióval vádolja. Úgy látszik, hogy a Jobbiknak az utóbbi időkben azzal, hogy csökken a népszerűsége, valamilyen témát kellett találnia, amivel valamit tud fordítani ezen a negatív tendencián. Egyrészről lecserélte a frakcióvezetés az összes frakcióvezető-helyettest, majd pedig egy ilyen témát talált. Már csak abban van konszenzus, hogy ilyesfajta kommunikációs hadjáratot indítsanak a kormány politikájával szemben. Másban nem sikerült sem önálló arcélet, sem önálló témát, sem konszenzust találni a frakción belül. Úgy látszik, hogy ezzel is kifáradt a Jobbik politikai gépezete, így próbálnak valamilyen politikai tőkét kovácsolni.

– Képviselő Úr! Hogy ki a sportszövetségek vezetője, azt nem a Fidesz, nem a KDNP dönti el, hanem demokratikus úton, autonóm szervezetben választják ezeket a tisztségviselőket. Én értem, önnek fájdalmas, hogy jobbikos értékrendű, vagy inkább azt mondanám, Jobbikhoz köthető embereket nem választottak meg ezekbe a tisztségekbe, Fidesz-KDNP-s vezetőket viszont igen. De ha ön végignézné a névsort, és megnézné, hogy a Kajak-Kenu Szövetségnek ki áll az élén, ha megnézné, hogy a Magyar Úszó Szövetségnek ki áll az élén vagy akár a kerékpáros-szövetségnek ki áll az élén, akkor nem vádolná a Fideszt azzal, hogy csak olyan szövetségek kerülnek be a 16 kiemelt sportszövetség közé, ahol fideszes vagy KDNP-s vezető van. Vannak olyan vezetők, akik valóban a Fidesz-KDNP színeiben politizálnak, vannak olyanok, akik senkinek a színeiben nem politizálnak, és vannak olyanok, akik más politikai pártban mérettették meg magukat vagy töltöttek be vezető tisztséget. Ebben a 16 sportszövetségben van ilyen is, olyan is, meg amolyan is. Egyáltalán nem az számít, hogy valaki milyen színezetű egy-egy szövetség élén, mind a 16 szövetség jóval nagyobb támogatást kap, mint kapott korábban, és mindegyiknek akár a sportfejlesztésre, akár a tagtoborzásra nagyobb lehetősége van. Hogy Kovács Bélát nem választják meg egyik sportszövetségben sem elnöknek? Hát, szerintem ezen nincs mit csodálkoznunk!

– Háromszáz új sportlétesítmény mindenki számára nyitott. Az igazolt sportolók számának radikális emelkedése sem véletlen. Ezek mind olyan eredmények, amelyek pártpolitikától teljesen függetlenek, s mindnyájan büszkék lehetünk rá; ilyen például a szabadidősportot űzők növekvő száma. Vagy azt, hogy 2017-ben mi rendezhetjük meg az úszó-, vízilabda-, műugró-, műúszó- és nyíltvízi világbajnokságot, az befolyásolta, hogy a szövetségnek milyen elnöke van? Azt hiszem, hogy egyáltalán nem, tisztelt képviselő úr. Vagy az, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság, a sportolók választott köztestülete most már maga rendelkezik a források jó részével, szintén azt mutatja, hogy a sportolókra bíztuk, hogy a sporttámogatásokat hogyan tudják jobban egymás között felosztani. Ez mind azt cáfolja, tisztelt képviselő úr, amit ön mondott. Ami pedig a Jobbik pártalapítványának az egyik vagy másik ügyeiről szóló hírekben olvasható, az pedig, azt hiszem, a Jobbik hitelességét is kétségbe vonja.

***

SZILÁGYI GYÖRGY: – Vicckategóriának is minősíthetném ezt a választ, lényegről  jóformán egyáltalán nem szólt.  Hogy egy-két konkrét példát azért mondjak ezekre a neves nagy sportvezetőkre: ilyen például Deutsch Tamás, aki a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke, a Paralimpiai Bizottság alelnöke. Sőt az MTK egyesületének is az elnöke tud lenni egy ilyen sportvezető géniusz, akit, gondolom, esetleg már Nyugat-Európában is szívesen látnának a nemzet sportvezetőjének. Vagy, egy volt olimpiai bajnokot, kiváló sportvezetőt puccsoltak meg önök, hogy Németh Szilárd lehessen a Birkózó Szövetség elnöke, és még sorolhatnánk. A hozzáállásuk körülbelül olyan, mint amit Felcsúton láthatunk: nem elég a 3,8 milliárdos stadion Orbán Viktor kertjében, most még kell a kisvasút is, hogy az is meg tudjon állni, Orbán Viktornál rögtön, föl tudjanak szállni a gyerekekkel, és jól érezzék magukat. Maguk az egész ország irányítását a saját érdekükben, a saját egyéni érdekükben csinálják, és nem a köz érdekében, és ez, ha tetszik annak, aki barackmagot árul, ha nem, akkor is így van.

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 101 igen szavazattal, 43 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Milyen nyakatekert logika alapján lesz jobb az országnak akkor, ha zavartalanul folynak a munkaügyi jogsértések?

SZÉL BERNADETT (LMP): – Államtitkár Urak! Ma ott tartunk, hogy Magyarországon az vált normálissá és megszokottá, hogy a dolgozó magyar polgároknak a legdurvább munkaügyi és munkavédelmi jogsértésekkel kell együtt élniük, elszenvedniük. Gyakorlatilag már elvétve fogunk olyan munkavállalót találni, akinek a jogait garantálják, aki biztonságban tudja végezni a munkáját.

– Nézzük a statisztikákat, mert azzal talán még önök sem tudnak vitatkozni: 2014-ben a munkáltatóknak csaknem háromnegyedénél találtak jogsértést. Ez 2010-ben még csak 50 százalék volt. A jogsértő módon foglalkoztatott munkavállalók aránya gyakorlatilag 2014-ben 71 százalék volt, 2010-ben pedig 50. Azért szeretném  az önök szerepét ebben a folyamatban kidomborítani, mert ez egy teljesen tudatos folyamat volt a kormány részéről. 2010-ben, amikor önök kormányra kerültek az előző ciklusban, gyakorlatilag nekiálltak az intézményrendszert lebontani, felszámolták az országos felügyeleti szervet, de a legnagyobb rombolás, a legnagyobb pusztítás akkor következett be, amikor a területi felügyelőségeket a kormányhivatalokba olvasztották. És tudják, hogy miért? 300 ellenőrt rúgtak ki ekkor az állásából. Ennek is köszönhetjük, hogy önök szélnek eresztették azokat az embereket, akik kontrollálni tudják a folyamatokat, 2010-hez képest ma feleannyi munkavállalót érintenek a vizsgálatok, így eszement módon megnőtt a jogsértések aránya. Tehát nem könnyű megmagyarázni a választóiknak, hogy milyen megfontolások álltak amögött, hogy ezt az intézményrendszert így szétverték.

– Tájékozódtam a helyzetről, és nagyjából azt látom, hogy működőképességről már rég nem lehet beszélni. A működőképesség látszatát tartja fenn az intézményrendszer, és ha megnézzük a munkavédelmet, akkor egy nagyon elkeserítő számot kell önökkel megosztanom. Gyakorlatilag a munkavállalók harmada volt kitéve súlyos veszélyeztetésnek, iszonyatos módon megemelkedtek a halállal végződő munkahelyi balesetek is. Probléma az is, hogy Magyarországon egyáltalán nincsen munkavédelmi stratégia, holott erre van uniós előírás is, meg ott van a munkavédelmi törvény is, amely direkt módon kötelezi önöket erre. Amikor csak egymilliárd forintot kértem pluszban az intézményrendszer javítására, hogy egy kicsit jobban mehessenek a dolgok, önök leszavazták. Ezért is kérdezem én:

– Miért nem érzi a Fidesz és a KDNP, hogy Magyarországnak legyen egy működőképes munkavédelmi stratégiája?

– Önök most mit fognak tenni annak érdekében, hogy ez a borzasztó helyzet megváltozzon? 

 ***

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Csak jelezném:  képviselő asszony rosszul tudja, hogy a halálos munkabalesetek száma növekedett, hiszen 2015 első félévében csökkent, és igaz ez a három napon túl gyógyuló munkahelyi balesetekre is. 2009-ben, az Orbán-kormány megalakulása előtt a jogsértési arány 86,5 százalék volt, ez az elmúlt években érezhetően csökkent, de tény, hogy most is magas ennek az aránya. A súlyos szabálytalansággal érintett munkavállalók aránya is elég magas, hiszen eléri az egyharmadot. Az Országos Munkavédelmi Hatóság ezért évente közel 100 ezer intézkedést hoz annak érdekében, hogy a munkavállalók munkakörülményei javuljanak. Jelentős bírság is kiszabható, hiszen több mint 100 millió forintos munkavédelmi bírsággal sújthatja a súlyos szabálytalanságot elkövető munkáltatókat.

– Ami a munkavédelmi stratégia hiányát illeti: 2001-ben az első Orbán-kormány létrehozta a munkavédelmi stratégiát, amit sajnos a későbbiek során az utána következő kormányok nem hajtottak végre. A  munkaügyi ellenőrzések során is valóban magas a szabálytalanságot elkövetők aránya, azonban ez is kedvező tendenciát mutat. A 2015. évi számokat tekintve, az ellenőrzések nemzetközi szinten is megállja a helyét. A Nemzetgazdasági Minisztérium két szakfőosztálya látja el államtitkári irányítással a munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzések szakmai irányítását a munkavédelmi nemzeti politika alapján, tehát közvetlen minisztériumi irányítással. Ezen túl, a fővárosi és a megyei kormányhivatalok is ellátnak ilyen feladatokat, több mint 400-an. Azt tudom tehát mondani, hogy a szervezetileg megváltozott körülmények ellenére ez a tevékenysége a kormánynak igenis hatékony nemzetközi összehasonlításban is.

***

SZÉL BERNADETT: – Államtitkár úr, engem őszintén meglepett, ugyanis nem tudtam róla, hogy lesz közfoglalkoztatási államtitkár, arról meg végképp nem tudok semmit, hogy a munkaüggyel és a munkavédelemmel milyen kapcsolatban lesz, de mindenesetre kaptunk egy új információt. Ha van egy önálló hatóság, amiből csinálok egy minisztériumi főosztályt, akkor azt a hatóságot megfosztom a jogosítványaitól, a függetlenségétől, és degradálom egy minisztériumi főosztályra. Ez probléma.  Hát, ha kevesebb ellenőr több jogsértést talál, akkor egy következtetés lehet: romlott a helyzet. Na, ezen kellene a Fidesznek változtatni, ez lenne a feladat. Ehelyett önök mosakszanak, de úgy, hogy ez már tényleg arcpirító. 

– Nézzük a szankcionálást! Eddig lehetett nyolc kategóriában bírságolni, most már csak négy kategóriában. Talán nem véletlen, hogy 2010-ben még 3 milliárd fölötti volt, ami bejött bírságokból, most már 500 millió alatt vagyunk. De beszéljünk a lényegről! Beszéljünk arról, hogy a Fidesz-KDNP-t egyáltalán nem érdekli a dolgozó magyar emberek sorsa. Felépítettek egy „összeszerelő üzem” Magyarországot, amiben a Fidesz számára minden dolgozó magyar egy fogaskerék, amelyet bármikor kicserélhetnek. Én ezt maximálisan visszautasítom!

***

A képviselő asszony nem, Országgyűlés viszont az államtitkári választ. 103 igen, 32 nem szavazattal, tartózkodások nélkül elfogadta.

Elérte a válság előtti szintet a magyar gazdaság?

GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): – A tavalyi év kiváló teljesítményét követően idén és jövőre is folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. 2013 óta a gazdaság fejlődik, szerkezete egyre kiegyensúlyozottabb, tavaly pedig 3,6 százalékos növekedést produkált, amivel Magyarország a harmadik legnagyobb növekedést érte el Európában. Ebből is tisztán látszik, hogy a magyar reformok működnek. A korábbi sikeres tárgyalásoknak köszönhetően a 2014-2020 közötti tervezési időszakban összesen 12 ezer milliárd forint uniós forrás érkezik majd Magyarországra. Annak ellenére, hogy bizonyos politikai erők hazánk elleni szankciókat sürgetnek, a kormány nemrég újabb, 34 milliárdos támogatásról állapodott meg a Bizottsággal.

– A kormány elkötelezett amellett, hogy a fejlesztési, beruházási támogatások legalább 60 százalékát gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítsa, ami már a 2016-os költségvetésben is jól tükröződik. A 2014-2020-as időszak érdemben fogja megváltoztatni az országot. A KSH friss, szeptemberi gyorsjelentésében megerősítette, hogy a magyar ipar jó erőben van, az ipari termelés volumene júliusban 3,4 százalékkal, az év első hét hónapjában 6,7 százalékkal erősödött, ami bőven meghaladja az Unió 2,8, illetve 3 százalékos átlagát. A magyar ipar kifejezetten rugalmas, az egészséges szerkezetű növekedést mutatja, hogy bővült mind az export, mind a belső értékesítés. A feldolgozóipar 13 százaléka közül 9-ben mértek növekedést a statisztikusok az előző év azonos hónapjához képest. Bebizonyosodott, hogy már a külföldi elemzők is elismerik az ország teljesítményét. Az IMF néhány napja 0,3 százalékponttal felfelé módosította a magyar gazdaság idei növekedési előrejelzését, tehát 3 százalékra, a 2016-ra szóló 2,3-at pedig 2,5-re emelte, amik alátámasztják a kormányprognózisokat.

– A magyar modell sikere a foglalkoztatás számaiban is jelentkezik: 208 ezer fővel bővült 2013-hoz viszonyítva az állással rendelkezők száma; a 61,8 százalékot elérő foglalkoztatási ráta az elmúlt 16 év legjobb eredménye. A foglalkoztatottak száma az uniós tagállamok között Magyarországon növekedett a harmadik legnagyobb mértékben, az aktívak számát tekintve pedig Magyarországon ment végbe a legnagyobb emelkedés. A visegrádi országok közül. Magyarországon soha nem dolgoztak annyian – több mint 4 millióan – a rendszerváltozás óta, mint most. A 2010-es kormányváltás óta közel félmillió fővel nőtt a foglalkoztatottak létszáma. A kormány gazdaságpolitikájának 2010 óta kiemelt célja a foglalkoztatás bővítése, a magyar vállalkozások versenyképességének javítása, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés. Ezért is kérdezem:

– Mennyiben segíti elő a gazdaság stabil és tartós növekedése a magyar családok terheinek megkönnyítését?

***

TÁLLAI ANDRÁS,  nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Valóban nehéz helyzetben volt az ország, hiszen 2009-ben még közel 7 százalékkal csökkent a hazai GDP, és ebben a helyzetben kellett az országot átvenni kormányzásra a Fidesz-KDNP-szövetségnek. Sokan elismerik az ország teljesítményét, amit az elmúlt öt évben tett. Az ön által említett Európai Unió Bizottsága is, az IMF is, az OECD is és a hitelminősítők is egyre kedvezőbben beszélnek, írnak Magyarországról és tesznek előrejelzéseket. 

– Valóban, : mi okozhatta azt, hogy Magyarország ki tudott jönni egy ilyen válságból, és ma már európai átlagot meghaladóan nő a GDP Magyarországon, európai élmezőnyhöz tartozóan nő a foglalkoztatottság? Hogyan lehetséges az, hogy csökken a GDP-hez mért államadósság, hogy lényegében nincs infláció, és a reálbérek, a reáljövedelmek növekednek? Nyilván erről hosszasan lehetne beszélni, de azért talán arra elegendő, hogy egy-két nagy horderejű döntést az elmúlt öt évből el tudjak mondani. Az első ilyen volt az IMF-hitelnek a visszafizetése. Úgy gondolom, hogy ezzel Magyarország önállóvá vált, a magyar kormány önállóan hozhatta meg a gazdasági döntéseit. A következő nagy kérdés az volt, hogy az európai uniós források lehívását képesek leszünk-e meggyorsítani és ezzel beruházásnövekményt elérni. A válaszunk erre is igen volt.

– A következő fontos kérdés a foglalkoztatásbővítési akciók sikere, a munkahelyvédelmi akcióterv sikere, a segélyezési rendszer átalakítása, a járulékkedvezmény átalakítása,  - mind-mind a munkáltatók számára és a munkavállalók számára kedvezőbb módon. Ennek eredménye a foglalkoztatás bővítése, amely most már meghaladja a 4,2 százalékot, de ide kell sorolnunk a gazdaság fehérítésére tett intézkedéseket is. Ebből kettő emelkedik ki: az online pénztárgépek bevezetése és az EKÁER elindítása, amely a költségvetésre volt jelentős hatással. Fontos megemlíteni a devizahiteles családok kimentését, a forintosítás megtörténtét, amely egyrészt a háztartások kitettségét, másrészt a magyar állam kitettségét is lényegesen csökkentette. Ezek mind-mind pozitív hatással voltak és vannak a magyar gazdaságra. De ide kell sorolnunk a rezsicsökkentést is.  amely során nőtt a kiskereskedelmi forgalom, és ez is ösztönzőleg hatott a gazdaság növekedésére, mindamellett a költségvetésre. Persze, lehetne sorolni még a jó példákat; ezt az irányt szeretné a kormány a jövőben is folytatni.

***

GELENCSÉR ATTILA: – Az IMF-béklyóból való kitörés valóban önállóságot jelentett Magyarországnak, az EU-források kifizetése valóban gyorsult, a foglalkoztatás valóban jelentősen javult, a segélyek átalakítása valóban javította a családok helyzetét. A járulékkedvezmények nagyon sok embernek segítettek ebben az országban, a devizahitelesek helyzetének megoldása szintén valóban nagy terhet vett le a családokról. A rezsicsökkentést nem lehet nem említeni ebben a sorban, az adózás megváltoztatása, amely a jövedelmi helyzetet javította, szintén a kedvező események közé tartozik, a kiskereskedelmi forgalom emelkedése úgyszintén; tehát mindezeket megköszönve a választ elfogadom.