Vádak és védőbeszédek

Csak üres ígéret a mentőállomások fejlesztése? Támogatásmutyi, hogyan tüntetik el az ország pénzét az Orbán Viktor környezetében lévő emberek? Munkások nélküli munkaalapú társadalom?Lemond-e a kormány a veszprémi körgyűrű fejlesztéséről? Mennyiben könnyíti meg az alacsony infláció a családok terheit?

kdnp.hu – Bartha Szabó József

„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Így történik, mindig így történik. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk a legutóbbi ülésen elhangzott szónoklataikat.

 

Csak üres ígéret a mentőállomások fejlesztése?

TUKACS ISTVÁN (MSZP): – Államtitkár Úr! Néhány körülményt szeretnék ismertetni a mentőállomásokra kiírt európai uniós pályázat történetétől, 2009-től napjainkig. Bizonyára tudja, 2009-ben 11 milliárd forint volt az az összeg, amelyet arra nyert el az ország, hogy újjáépítsen és korszerűsítsen mentőállomásokat. 2015. novemberig kellett ezt megtenni; amennyiben ez nem történik meg, az Országos Mentőszolgálatnak kell a saját pénzéből felépíteni, illetve felújítani ezeket. Mindannyian tudjuk, ez nem történt meg, hiszen január 29-én Csepreghy államtitkár úr a kormányból arra tett ígéretet, hogy gyorsítani fogják ezt a programot. Ezt követően egy képviselőtársam kérdésére ön válaszolta, hogy októberig 20 új mentőállomás készül el, és arról is tájékoztatta a parlamentet, hogy az Országos Mentőszolgálat fog majd együttműködni az önkormányzatokkal, hogy megtörténjen a projekt gyorsítása,  és a kivonulási idő 86,5 százalékra, 15 percre csökkenjen. Valljuk be őszintén, ez indokolt. Indokolt akkor is, ha a végtelenségig kifacsart és túlterhelt mentősök próbálnak meg eljutni a betegekhez az ország minden területén.

– 2014-ben Orbán Viktor azt mondta a kampányban, hogy 22 mentőállomás elkészült és 60 már felújításra is került. Ezzel szemben valójában 1 készült el és 13 került felújításra. Jelenleg 22-ből 11 használhatatlan, nem vonul onnan ki mentő sehová. A 60 felújításra váróból pedig 20 nem készült el. Ezért tehát kérdezem:

– Miért nem sikerült a gyorsítás, mi történt ezzel a programmal?

– Másfelől pedig miért nem siettek önök az önkormányzatok segítségére, amikor meg kellett építeni ezeket az állomásokat, miért hagyták azt az ügyben teljesen járatlan Országos Mentőszolgálatra?

– Hogyan fogja érinteni ez a kudarc az Országos Mentőszolgálat költségvetését, hiszen nem európai uniós források kerülnek felhasználásra, hanem saját forrás is kényszerűségből?

– És végül, mindezek mellett a leglényegesebb kérdés: miért kellett félrevezetni az embereket?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Igencsak nagy feladatot hagyott a szocialista kormányzás 2010 után a Fidesz-KDNP-re a mentőszolgálat, a mentés kapcsán is, hiszen ha megnézzük, hogy önök mennyi mentőautót vásároltak kormányzásuk utolsó időszakában, akkor látjuk, hogy a korábban átlagosan jellemző évi száz új mentőautóról 2007-ben 84, 2008-ban 80, 2009-ben 19, 2010-ben pedig 0, azaz nulla darab új mentőautó beszerzésére vitték le ezeket a számokat. Innen kellett nekünk felküzdeni,  és így 2014-ben már 184 mentőautót vásárolt Magyarország.

– Óriási volt tehát az a hiány, amit a mentőszolgálat 2010-ben maga előtt görgetett. Az önök utolsó időszakában, 2005 és 2009 között az egy főre eső egészségügyi költések aránya 2,3 százalékkal csökkent, míg az ezután következő időszakban, a Fidesz-KDNP időszakában megfordult teljes mértékben ez a tendencia és onnantól kezdve növekedett. Így ezek közé a növekvő számú és jó projektek közé sorolható a mentőállomások felújítása is, hiszen 22 mentőállomás megépítését és 60 felújítását, mentőautók, eszközök beszerzését tűztük ki célul. 2012. szeptember 1-jén indult a projekt megvalósítása, a támogatási szerződést 2012. december 3-án kötötték meg; 178 darab korszerű új mentőgépjármű került beszerzésre, a mentőszolgálat pedig 81 helyszínen, azaz a 82-ből 81 helyszínen lefolytatta a műszaki átadás-átvételt. Ez úgy jön ki, hogy 60 darab felújítás, 22 darab új épület, és 81 helyszínen, azaz egy híján mindegyiknél megtörtént a műszaki átadás-átvétel. Annál az egyetlenegynél, ahol a vállalkozó nem végezte el a munkát, új eljárást kellett lefolytatni, és ott november 30. a végső dátum.

– Az utolsó, befejező, egyfajta ünnepélyes része a beruházásnak természetesen az, amikor felavatják ezeket az állomásokat. Ezek még sok esetben hátravannak, de ez nem változtat azon a tényen, hogy a műszaki átadás-átvétel 81 helyszínen már megtörtént. Az önkormányzatok nem voltak a projektek kedvezményezettjei, így a mentőszolgálat volt az, amelyik véghezvitte a teljes építési beruházást. De hozzá kell tenni: az önkormányzattal természetesen mindenhol felvették a kapcsolatot, hiszen az engedélyezési eljárás miatt szükség volt a hatékony közreműködésére is. Elmondhatjuk tehát, hogy ez a projekt ütemesen zajlik, az előzetes ütemezés szerint haladunk, s így fog elkészülni az összes új mentőállomás.

– A mentés biztonságát az is szavatolja, hogy igencsak jelentős mértékben emelkedett az Országos Mentőszolgálat költségvetése is. Míg ez 2010-ben 23,4 milliárd forint volt, 2014-re 32 milliárd forintra emelkedett, majd pedig 37,5-re. Tehát 23 milliárdról 37,5 milliárdra. Azt hiszem, ez egy olyan emelkedés, amit a szocialista korszakban is jó lett volna, ha megtesznek, de nem tették. Ugyanakkor az elmúlt négy esztendőben a magyar reformok működése következtében már rendelkezésünkre állt az a fedezet, amiből a mentőszolgálat támogatását is több mint a másfélszeresére tudtuk emelni négy év alatt. Így tehát közelebb jutottunk ahhoz a célunkhoz, hogy az ország minden pontján, a legkisebb településre is 15 percen belül kiérhessenek a mentőautók. Ha a műszaki átadás-átvétel után az összes mentőállomás beindul, és onnan a mentőautók ki tudnak futni a betegekért, akkor azt hiszem, már nagyon közel leszünk ehhez a célhoz.

***

TUKACS ISTVÁN (MSZP): – Államtitkár Úr! Illő tisztelettel javaslom, hogy lemezt kellene cserélni. Öt és fél év kormányzás után arról beszélni, hogy mi történt a szocialista kormányzás alatt, enyhén szólva is nevetséges. Ráadásul egy olyan esetben, amikor önöket az a csapás érte, hogy 2009-ben, azaz a szocialista kormányzás alatt 11 milliárd forint állt rendelkezésre mentőállomás-építésre. Hát ez egy borzalmas csapás lehet! Az a helyzet, hogy önök nem tudtak élni ezzel a lehetőséggel, ráadásul valótlanságokat állítottak a mentőállomásokról. Nem tudtak élni vele, de közben arról beszéltek, hogy ezek már elkészültek, ezek már megvannak, használatba vehetők. 2014-ben azt állítani, hogy húsz készült el, de közben csak egy, azért az meglehetősen félrevezető. Ezért ne csodálkozzon államtitkár úr, ha nem fogom elfogadni a válaszát, hiszen ebben a válaszban minden más szerepelt, csak az nem, hogy miért történt az, ami történt.

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont  az államtitkári választ 103 igen szavazattal, 36 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Támogatásmutyi, hogyan tüntetik el az ország pénzét az Orbán Viktor környezetében lévő emberek?

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): – Miniszter úr, örülök, hogy ön válaszol, hiszen a ciklus elején éppen ön jelentette be, hogy az új uniós és hazai ciklusban a családi vállalkozásokat fogják majd előnyben részesíteni a támogatások terén, de úgy látom, hogy ez egyre inkább megdőlni látszik. A kis- és nagyüzemek közötti 80:20 százalékos arány, amit megígértek, továbbra is csak álom marad. Vagy hazudtak ezzel a vállalással, vagy ami még rosszabb: nem egy nyelvet beszélünk! Miniszter úrral egyébként már nem először fordul ez elő, hogy ugyanazon szavak alatt teljesen mást értünk, hiszen önnek a helyben élő családi gazdálkodó azt az ezerhektáros iparinyersanyag-termelőt jelenti, akit minden bizonnyal nem kellene ezen forrásokból támogatni.

– Hol van már az a nemzeti vidékstratégia, amit ma már emlegettünk, amelyet még Ángyán József és csapata dolgozott ki, és amelynek az egyik pillére volt az, hogy az állami földtulajdon bővítve legyen, és a támogatások, pont azon kicsi és közepes gazdaságokhoz kerüljenek, akiket olyan gyorsan elfelejtettek? Vidéken egyvalami biztosan megvalósult, miniszter úr, mégpedig a fideszes haverok kiszolgálása, a nagytőke további töretlen támogatása. Az önök ténykedése ‑ kommunikációjukkal ellentétben ‑ tőke- és birtokkoncentrációt eredményezett a magyar vidéken. Pedig a Fidesz kormányzati földprogramja 2010 nyarától még egészen mást ígért: szakítást a globális tőkét kiszolgáló földpolitikával, gyökeres fordulatot hangoztatott, és a föld nemzeti önvédelméről beszélt.

A tények azonban nem ebbe az irányba mutatnak! Immár gyakorlati példák százai mutatják, hogy a földforgalmi törvény töretlenül folytatja a tőkeigények érvényesítését és a nagybirtokrendszer kiterjesztését.

– Miniszter Úr! Úgy tűnik, hogy a tavalyi évben ‑ de részadatok már az idénről is rendelkezésre állnak ‑ ismét hasítottak a nagyok. A jól ismert nevek cégei kapták a legtöbb agrártámogatást. Elég aggasztó agrárpolitikát mutat, hogy a hazai és uniós forrásokat együtt véve a támogatások jelentős része az ország tíz leggazdagabb embere között számon tartott üzletembereknél landolt. De ne feledkezzünk meg a nyilvánvalóan egyre népszerűbb felcsúti mesterhármasról, Mészáros Lőrincről, Flier és Tiborcz gazdákról sem. Polgármester úrnak tavaly éppen a duplájára nőttek a támogatásokból befolyt összegei a megelőző évekhez képest, pedig azok sem voltak alacsonyak. Arról meg nem is beszélve, hogy öt falu földjét nyúlta le az állami földbérleti pályázatokon. Országosan is elmondható, hogy a támogatások 80 százalékát a támogatottak 10 százaléka kapta meg, az alsó 20 százalék részesedése pedig nem érte el a fél százalékot. Óriási ez az ellentmondás, miniszter úr, gyökeresen szembemegy azzal, amit egyébként kommunikálnak! Mindezek után az a kérdésem maradt miniszter úrhoz:

– Hogyan ízlik a zsoldoskoszt?

– Valóban a kicsiket, valóban a helyben élőket, valóban a kérges tenyerű gazdálkodókat támogatja a kormány?

***

FAZEKAS SÁNDOR, vidékfejlesztési miniszter: – Képviselő Úr! Ön a Dunántúlon lakik, nem ismerheti a Nagykunságot. Az összes felmenőm, az összes ősöm szabad nagykun ember volt, soha nem voltak zsoldban, ezért visszautasítom az élcelődésnek álcázott rágalmát. Hozzászólásából egy dolog látszik: fogalma sincs az európai uniós agrártámogatási rendszerről. Ez még a kisebb baj, de hogy ezt úgy adja elő itt az Országgyűlésben, mint valami szentírást, az már tényleg felháborító. Ön azt feltételezi, hogy Magyarországon az európai uniós támogatásoknál valamilyen sanda szándék, valamilyen mutyi, valamilyen komám asszony, jó barát, s a többi viszony is szerepet játszott, pedig ön agrármérnök lévén tisztában kell legyen azzal, hogy ezek az uniós támogatások normatív alapon, a területtől, az állatlétszámtól, adott teljesítményektől függően járnak, ezeket az Unió és mi is ellenőrizzük.

– Képviselő Úr! Ön a földpolitikát keveri a területalapú támogatással, a területalapút a vidékfejlesztésivel, valamint az állatlétszám után járó normatív támogatásokat, a nemzetieket és az uniósokat egyaránt. Így jöhetnek ki ezek a számok. Az uniós támogatások odaítélése nem attól függ, hogy ki kivel van jóban, ki a kicsi és a nagy, hanem meghatározott törvények és rendeletek alapján történik. Csak egy példa erre: a 2014-es területalapú támogatást érintő évben 395 milliárd forintot fizettünk ki 170 ezer termelőnek, ugyanez az összeg 2015-ben pedig mintegy 422 milliárd forint volt. 2014-ben a tíz legnagyobb kedvezményezett vállalkozás összesített támogatása a hazai közvetlen uniós támogatások 2 százalékát sem érte el. 2 százalékát sem képviselő úr! Lehet összeadni a körtét az almával, és aztán kihozni belőle eredményeket, amiket nyilván tudunk cáfolni.

– Képviselő Úr! Itt szigorúan ellenőrzött támogatási rendszerről van szó. Hozzátartozik a dologhoz, hogy a vidékfejlesztési támogatásoknak egyébként mintegy 85 százalékát 2010 előtt az előző kormány már lekötötte, illetve elköltötte. Tehát az új kormány, a nemzeti ügyek kormányának mozgástere igazából a mostani időszakban nyílt meg. Ezzel fogunk élni a vidékfejlesztési támogatásoknál. A célunk az, hogy a kis és közepes családi gazdaságokat segítsük. Ezt mutatja az is, hogy az 1200 hektár fölötti területek vonatkozásában egységes területalapú támogatást már nem fizetünk ki. Tehát húztunk egy határt, ami fölött már a nagyobb birtokosok nem kapnak támogatást.

– Képviselő Úr! 2015-ben 2010-hez viszonyítva, tehát öt év alatt 11 százalékkal, 279 ezer hektárral nőtt az egyéni gazdaságok, a kis és közepes családi gazdaságok által használt földterület. Ez a tény, ön nyilván ezt nem veszi figyelembe, különben nem tudna ilyen hangzatos hozzászólást elmondani. Igenis, a kis és közepes családi gazdaságok egyre nagyobb hányadát használják a magyar földterületnek. Ennek megfelelően csökkent a nagyok által birtokolt terület, sőt az átlagos birtokméret is 4 százalékkal négy év alatt. Nyilván ez egyik napról a másikra nem jelent nagy változást, de jó irányba haladunk.

– Képviselő Úr! Az pedig teljességgel képtelenség, hogy a nagytőke vagy a globális tőke tudna itt földet vásárolni, hiszen a földtörvény egyértelműen rendelkezik, egy adott személynek ‑ nem cégnek, mert annak tilos ‑ 300 hektárnál nem lehet több földje. Tehát itt szintén a családi gazdaságokat segítő intézkedésről van szó. Ami pedig többeket érint, akiket név szerint is említett, erre én külön nem akarok kitérni; csak olyan szintig, hogy ha ön azt hiszi, hogy a 800 hektár ami Mészáros Lőrinc esetében elhangzott ez öt vagy hat falu földje, akkor menjen már el oda, és nézze meg ezeket a földeket, amelyeknek a legnagyobb részére egyébként egyetlen pályázó volt annak idején, Mészáros Lőrinc. 

***

MAGYAR ZOLTÁN: – Miniszter Úr! Megint összevissza csúsztatott és hazudott, amit egyébként nem először ismételt meg. Az, hogy összeadom a közpénzt, az hogy hazai vagy európai uniós forrásból finanszírozzák az önök kedvenceit, nem tartom bűnnek: igenis jó lenne, ha a magyar emberek végre tisztán látnák azt, hogy önök hány milliárd forinttal rövidítik meg őket azáltal, hogy a saját baráti körüknek adják oda ezeket a támogatásokat. Ezért, ez a válasz csúsztatás és hazugság volt. Azt pedig egyébként, hogy az a 800 hektár sok vagy kevés annak az öt falunak, kérdezze meg azoktól a helyben élő családi gazdálkodóktól, akik nagyon szívesen megművelték volna azt a földterületet Mészáros Lőrinc helyett. Úgy látom, miniszter úrnak egyébként ízlik a zsoldoskoszt!

***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont  a miniszteri választ 108 igen szavazattal, 33 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Munkások nélküli munkaalapú társadalom?

SZÉL BERNADETT (LMP): – Tisztelt Országgyűlés! Miközben a közmunkásokkal együtt a félmilliót is meghaladja a munkanélküliek száma ebben az országban, egyre több szakma válik egyik napról a másikra hiányszakmává a folyamatos elvándorlás okozta munkaerőhiány miatt. Korábban csak a szakképzettséget igénylő munkákban fordult elő az, hogy nem találtak a cégek munkaerőt, de most már ott tartunk, hogy egyszerű, szakképesítést nem igénylő állásokból is egyre több a betöltetlen ebben az országban. Több ezres a hiány mérnökből, bolti eladóból, pékből, sofőrből, irodai adminisztrátorból, és a sort még folytathatnám. A KSH adatai szerint 5 ezer ember hiányzik a kereskedelemből, miközben 34 ezer olyan álláskereső van nyilvántartásban, akinek az utolsó munkahelye a kereskedelemben volt.

– Ebben az országban rettenetesen alacsonyak a bérek, a magyar bérekből nem lehet megélni, ezért az emberek megpróbálnak odamenni, ahol olyan béreket tudnak kapni, amiből fedezni tudják a mindennapi megélhetésüket, és gondoskodni tudnak a családjukról is. Most már ott tartunk, hogy az Auchan nemrég 4200 munkavállalójának egyszerűen megemelte átlagosan 10 százalékkal a fizetését, és azzal indokolták ezt a döntést, hogy máshogy már nem lehet megtartani a munkaerőt. Itt tartunk, már ezek a cégek is beismerik, hogy gyakorlatilag vagy bért emelnek, vagy nem lesz olyan ember, aki elvégzi azt a munkát megfelelő színvonalon, amit el kell végezni. Most már ott tartunk, hogy egyedül a magyar kormány az, amelyik nem fogja fel, hogy milyen vészes a helyzet ebben az országban.

– Államtitkár Úr! Azt várom, hogy mondja azt, hogy ez skandalum, és én azt várom, hogy a Fidesz-KDNP végre elkezdjen béreket emelni. Óriási a lemaradásunk a nettó minimálbért tekintve, nemcsak a nyugati országoktól, hanem a régióban is. Talán ön nem tartja ezt annyira viccesnek, mint a kollégái, hogy itt most már a montenegrói és a szerbiai szint környékén járunk. A nettó magyar minimálbért már lekörözte a szlovák, a cseh, a horvát, meg a lengyel is, miközben önök a propagandagépen ezeket csúcsra járatják, már miniszterük is van, aki ezért felelős, ám bérfelzárkóztatásról változatlanul nem beszélhetünk, sőt, nő a leszakadásunk.

Világosan látom, hogy a kormány hallgat ebben a tekintetben, és nem tudom, hogy önöknek van-e bármilyen tervük arra vonatkozóan, hogy bérfelzárkóztatás induljon el végre ebben az országban. Kérem, valljanak színt:

– Van valamilyen konkrét tervük erre a helyzetre?

– Mi az álláspontjuk a minimálbér-emelésről? 

***

CSERESNYÉS PÉTER, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! Valamiféle olyanfajta propagandát próbál közvetíteni, ami az emberek kedvét veszi el, mert mindannak, amit mondott, majdnem hogy az ellenkezője igaz. Elkerülte a figyelmét, hogy a magyar gazdaság teljesítménye fokozatosan javul, a foglalkoztatottak száma nő, a reálbér növekszik, a minimálbér növekszik. Így a foglalkoztatás tartós növekedéséről beszélhetünk. És szeretném kiemelni, hogy nem a közfoglalkoztatásról beszélünk és nem is azokról, akik más munkahelyen, külföldi munkahelyen dolgoznak, hanem azokról, akik a versenyszférában helyezkedtek el, ugyanis a 2010-es kormányváltás óta 332 ezerrel dolgoznak többen magyarországi munkahelyen a versenyszférában. Ez természetesen együtt jár azzal is, hogy szűkül a rendelkezésre álló munkaerő-tartalék, és a vállalkozások nehezebben találnak rendelkezésre álló megfelelő munkaerőt, olyat, amilyet ők akarnak. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a gyengébb szakmai tudással rendelkező, kevesebb munkatapasztalattal rendelkező álláskeresők azok, akik nehezebben találnak munkát a versenyszférában, sajnos nem kapkodnak értük a munkaadók. Őszintén kell beszélni arról is, hogy a munkaerőhiány mértékére vonatkozó állítások rendkívül eltúlzottak, valószínű, a hazai sajtó egy részéből szedte ezeket az adatokat. Az állami foglalkoztatási szolgálatra a társas vállalkozásoknak átlagosan csak mintegy másfél százaléka jelent be havonta munkaerőigényt, a KSH adatai szerint pedig a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál kevesebb mint 30 ezer betöltetlen pozíció volt 2015 második negyedévében. Valljuk be, hogy a közel 4,3 millió foglalkoztatotthoz képest ez nem egy hatalmas szám.

– Képviselő asszonynak komolyan át kellene gondolnia a véleményét, amikor egyedül a kormányt teszi felelőssé a hazai bérek színvonala miatt. Világosan kell látni ugyanis, hogy a munkavállalók többsége bérének a foglalkoztatók a meghatározói, ebben a kormánynak közvetlen szerepe nincs. Ebben a szektorban a béreket a munkaerőpiac kereslet-kínálati viszonyai, a vállalkozások költségviselő képessége, továbbá a munkavállalók és a munkaadók alkuja határozza meg. A versenyszféra bérei természetesen kiemelten fontosak a kormány számára is, ezért teremtünk fórumot arra, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal meg tudjon egyezni például a minimálbér mértékében is.

– A kormány érdekelt abban is, hogy a minimálbér tovább növekedjen. Félrevezetőnek tartom azonban, hogy képviselő asszony a magyar nettó minimálbér elmaradásáról beszélt. Egyrészt reális összehasonlítást csak vásárlóerő-paritáson lehet végezni, amelyik azt mutatja, hogy a középmezőnyben vagyunk Európában, legfőképpen a közép-európai államok között. Másrészt nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az egykulcsos adórendszer a családi adókedvezményen keresztül figyelembe veszi az eltartottak számát is, ennek eredményeképpen a gyermekeket nevelő családok munkavállalóként alig fizetnek adót, vagyis kézhez vett bére gyakran egy munkavállalónak  majdnem megegyezik a bruttó bérével. 2010-2014 között átlagosan 10 százalékkal nőttek a reálbérek, úgyhogy azok a gondolatok, amiket képviselő asszony itt megosztott velünk, nem állják ki a valóság próbáját. 

***

SZÉL BERNADETT: – Államtitkár úr, sok mindent tudnék mondani, de elégedjünk meg egy dologgal: a közszférában 7. éve a bérek befagyasztva vannak, a kettős mérce igenis létezik. A jó gazdasági teljesítményre való hivatkozással megduplázták az állami cégvezetők alapbéreit, a busás prémiumokat beépítették az alapbérbe, mondván, hogy önök félnek attól, hogy majd a piac elszívja őket. Itt aggódtak az elvándorlás miatt. De mi van azokkal az emberekkel, akik nincsenek vezető pozícióban, és ezt az országot a hátukon hordják? Az ő fizetésükért nem aggódik, államtitkár úr, ön és a minisztériuma?

– Tudja, én azt látom, hogy egy minimálbéres közalkalmazottnak a munkája 50-szer, 100-szor kevesebbet ér, mint a vezetőé, és én azt gondolom, államtitkár úr, hogy a propagandát itt és most be kell fejezni, és el kell kezdeni béreket emelni. Amíg a minimálbér a létminimumot meg sem közelíti, ha a nettóját nézzük, addig ebben az országban önöknek nincs joguk arra, hogy önfényezésbe kezdjenek, ha bérekről van szó. Az adózók fele gyakorlatilag ilyen bérekért dolgozik, 4 millió emberről van szó, aki ebben az országban  nem kapja meg azt, amire a minimális megélhetéshez szüksége van.

***

A képviselő asszony nem, az Országgyűlés viszont  az államtitkári i választ 105 igen szavazattal, 31 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Lemond-e a kormány a veszprémi körgyűrű fejlesztéséről?

 

KÉSZ ZOLTÁN (független): – Ritka öröm számomra, hogy egyetérthetek a kormánnyal. A kabinet azt írja a Magyar Közlöny 2014. április 14-ei 53. számában, hogy a 8-as főút a kiemelt projektek sorába tartozik, nemzetgazdasági jelentősége az ország és a Dunántúl számára kiemelkedő. Regionális szinten fontos innovációs összeköttetést alkot a Székesfehérvár–Várpalota–Veszprém–Körmend–Ausztria tengelyen. A 8-as főút fejlesztése és korszerűsítése a térség számára fejlődést biztosít, illetve meghatározó szerepe van a Balatonra irányuló turisztikai forgalom biztonságos lebonyolításában is. Az útkorszerűsítéssel a 8-as út Székesfehérvár–Herend közötti szakaszán emelt sebességű, magas, homogén szolgáltatású főút jön létre. Ez nagyszerű gondolat, főleg, ha tettek követik. A 8-as úton mostanában egymást érik az átadási ünnepségek, azt a látszatot keltik, hogy dübörög az útépítés. Már avattak Veszprémtől keletre, avattak nyugatra. Most az a kérdés, lesz-e avatás a kettő között, a megyeszékhely déli elkerülőjén?

– A kormány 1240/2014-es számú határozata 1,14 milliárd forintot rendelt a Veszprém déli ág négysávosítási munkálatai előkészítésére. Aztán eljött 2015. január 30-a, amikor az a meglepetés érte a veszprémieket, hogy megint pénzt ígértek nekik. Nem mondhatom, hogy kellemes meglepetés volt, hiszen ekkor már a befejezéshez közeledtek a munkálatok, a várostól jobbra is, balra is, már eredményeket akartunk látni, nem ígéreteket. De nézzük, mit kaptunk! A kormány a 1031/2015-ös határozatával lecsípett 805 millió forintot a fehérvári és várpalotai elkerülő költségvetéséből, és gáláns módon a veszprémihez csapta, így már 1,95 milliárd forint állt rendelkezésre a munkálatok előkészítésére. A csaknem 2 milliárdos előkészítésre szánt összeg dacára a városban azonban terjed a pletyka, hogy a veszprémi elkerülőt nem építi meg a kormányzat, hogy lemondott róla, hogy lemondott a veszprémiekről, és velük azokról a tízezrekről, akik éppen ezen a kritikus útszakaszon haladnak nyaranta Nyugat-Európából a Balaton-partra, hogy ott költsék el a pénzüket.

– Államtitkár Úr! A 8-as út az ország közlekedésének, turisztikai, gazdasági infrastruktúrájának verőere. A veszprémi elkerülő ennek a legérzékenyebb pontja. Ezt hagynák ki a fejlesztésből? Ez a régió jelentősen hozzájárul az ország gazdasági eredményeihez. A 8-as út óriási fejlődési lehetőségeket rejt az itteni vállalkozások, önkormányzatok és polgárok számára, de a leromlott 8-as inkább versenyhátrány  a Győr, Komárom, illetve Fejér megyei konkurenciával szemben.

– Államtitkár Úr! Nem ígéretet várunk öntől, azzal tele a padlás. Nem kérjük, hogy másoknak ígért fejlesztési forrásokat csoportosítsanak át számunkra. Azt kérjük, hogy a fent idézett kormányhatározat szellemében dolgozzanak; azt kérjük, hogy jelentse ki: az elkerülő megépül. És kérem, mondjon egy dátumot, azt a dátumot, amikor először haladhatunk a négysávos veszprémi elkerülőn. Tehát azt kell kérdeznem öntől:

– Lesz-e beruházás?

***

TASÓ LÁSZLÓ, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Meg fog épülni a veszprémi déli elkerülő út is, mint ahogy meg fog épülni a Székesfehérvár és Veszprém közötti 8-as út, amely a transzeurópai hálózat része, és amelyen, mint ahogy mondta is, már több alkalommal lehettünk és vehettünk részt átadási ünnepségen. Nyolc ütemben valósulhat meg, és ennek a hatodik üteme egyébként a veszprémi déli elkerülő.

– Kevés olyan város van Magyarországon, mint Veszprém, amelyet már több évtizede is teljesen el lehet kerülni. Tehát nagyon régen megépült már a tranzitforgalom elvezetése érdekében Veszprém elkerülő útja, a déli kétszer kétsávosítása azonban még nem történt meg. Természetszerűen meg kell adnunk az indokát, hogy miért is állt meg, pillanatnyilag úgy tűnik legalábbis, az út kivitelezése. Azért is, mert a közlekedés operatív programból lett előkészítve a beruházás. Elkészültek az engedélyes tervek, elkészültek a kiviteli tervek is, de le kellett zárni, hiszen év végére le kell zárni a kötött források előkészítése során felhasznált összeget is, és természetszerűen keresünk hozzá most forrásokat. Való igaz, pillanatnyilag még nincs meg az a forrásháttér, amely az indítást azonnal lehetővé tenné, de természetszerűleg dolgozunk rajta. De mindenképpen ki kell emelni, hogy a 8-as számú főút mindenki számára fontos, aki a térségben él, ugyanúgy, mint minden más összekötő út, minden más transzeurópai hálózat elemét képező főút.

– Csak emlékeztetőül szeretném elmondani, hogy a nyolc ütemből mi is történt meg. A székesfehérvári nyugati elkerülő, amely Feketehegy településrésznek a tehermentesítését fogja majd megoldani, 2018-ban várhatóan be is fog fejeződni. A várpalotai elkerülőnek 2017-ben fejeződik be az egyes üteme. A kettes ütemet a következő évben kezdjük el, és 2018-ban be is fejezzük. A Pétfürdő-Hajmáskér közötti szakaszon ott lehettem átadni a beruházást, 6,5 kilométer szakasz épült egyébként meg. A négyes üteme volt ennek a szakasznak a hajmáskéri 72-es számú csomópont, amely azóta már szintén elkészült. Az ötös számú üteme volt a 8-as számú főút 72-es számú csomópontja, szintén elkészült. A veszprémi, a hatos számú eleme a programnak. Több külön szintű csomópontot fogunk építeni, és lesz 2 kilométernyi zajvédő fal is. Egy hidat elbontunk, és talán lesz még egy gyalogos járda is kiépítve. Ami fontosabb, hogy itt is 110-es sebességre fogjuk tervezni a beruházást. A hetes számú, Márkó elkerülő szakasza már megépült, és a Márkó–Herend közötti szakasz is elkészült. Tehát a nyolc ütemből öt már elkészült, és nagyon bízom benne, hogy Veszprém déli elkerülő szakasza is el fog készülni.

– Még egyszer tehát: sok magyar város megirigyelhetné a körülményeket, de természetszerűen törekszünk arra, hogy a meglévő elkerülő kört teljesen kiegészítsük. Nagyon fontos lenne, hogyha minden egyes alkalommal figyelnék, hogy a bejelentések mögött hatalmas munka van. Csak példaképpen: a Pétfürdő-Hajmáskér közötti szakaszon 203 ezer köbméter földmunkát végeztek el, 20 ezer köbméter aszfaltot építettek be és 25 ezer folyóméter korlát készült el. Ezek nagy számok, sok ember munkája, közös eredmény. Reméljük, hogy rövidesen Veszprémben folytatjuk a munkát.

***

KÉSZ ZOLTÁN: – Államtitkár Úr! Azt kértem, mondjon egy dátumot, hogy mikor haladhatunk először a négysávos veszprémi elkerülőn. Ön felsorolta, hogy mi minden épült már jobbra is, meg balra is Veszprémtől, azonban változatlanul  az egyik olyan megyeszékhely, ahova nem ér el autópálya, amit nem lehet gyorsforgalmi úton megközelíteni. Gondolom, elkerülte a figyelmét az is, hogy pár héttel ezelőtt tartottak

– Veszprémben, nyilvános fórumon, a NIF egyik munkatársa legutóbb a következőket mondta: „A napokban érkezett egy levél a Fejlesztési Minisztériumból. Ebben a körgyűrű kapcsán olyan elrendelést kaptunk, ami az előkészítés befejezését az idei évben engedélyezi, viszont egyelőre felfüggesztette a kivitelezési előkészítési tevékenységünket.” Tehát az a helyzet állt elő, hogy ön most vagy nem tudja, hogy mit nyilatkozik, mit mond az egyik kollégája, vagy szándékosan félrevezeti a közvéleményt. A veszprémiek az igazságot szeretnék tudni!

 ***

A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont  az államtitkári választ 98 igen szavazattal, 31 nem ellenében,  tartózkodás nélkül elfogadta.

A hitelminősítők is elismerik a gazdaság stabilitását, mennyiben könnyíti meg az alacsony infláció a családok terheit?

BECSÓ ZSOLT (Fidesz): – Államtitkár Úr! Az elmúlt hetekben kedvező statisztikai adatok jelentek meg a hazai kiskereskedelem helyzetét illetően. A KSH adatai szerint már több mint két éve folyamatosan nőtt a kiskereskedelem, csupán az elmúlt egy évben több mint 6 százalékkal. Hasonlóan fontos eredményeket sikerült elérnünk a foglalkoztatás bővítése terén is. 2010 óta folyamatosan javul a foglalkoztatás, hiszen öt év alatt közel 500 ezer fővel bővült a munkavállalók száma. Ezzel párhuzamban csökken a munkanélküliség. A 2010-es 11 százalékról mára 6,7 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta. A kormány eredményesen vette fel a harcot a lakossági terhek csökkentése terén is. A korábbi években tapasztaltakkal szemben ma a magyar családokat terhelő energiaárak egész Európában az egyik legalacsonyabbak között vannak. A devizahitelek kivezetését követően pedig közel ezermilliárd forintnyi hitelállomány megfizetése alól mentesültek a magyar családok. A reformok működnek, ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt héten stabilról pozitívra javította Magyarország hitelminősítési kilátását a Moody’s nemzetközi hitelminősítő. Ez már a felminősítés előszobája.

– Államtitkár Úr! Az alacsony inflációs környezetnek köszönhetően és a javuló munkaerőpiaci helyzet eredményeként az elmúlt két évben folyamatosan nőttek a reálbérek, az elmúlt 12 hónapban több mint 4 százalékkal. Ráadásul a családi adókedvezményeknek köszönhetően további több mint 240 milliárd forint marad az idei évben a magyar családoknál. Összességében 2015 első tíz hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal voltak alacsonyabbak éves összehasonlításban, és az év végére nulla körüli infláció alakulhat ki. Az infláció 2010 óta történt leszorítása is mutatja, hogy a magyar reformok működnek. Ezen pozitív folyamatoknak köszönhetően nagy lendületet kapott a kiskereskedelmi forgalom alakulása is. Ezért is kérdezem államtitkár urat:

– Mennyiben könnyíti meg az alacsony infláció a családok terheit? 

***

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Tisztelt Képviselő Úr! Valóban úgy van, ahogy ön is mondja interpellációjában: Magyarország, a magyar kormány, a magyar gazdaság, a magyar emberek az elmúlt öt évben kiemelkedő sikereket értek el a gazdasági eredmények tekintetében. A gazdasági növekedés az elmúlt évben meghaladta a 3,7 százalékot, amivel az Európai Unió élvonalába jutottunk. Ebben az évben is az Európai Unió átlaga fölötti gazdasági teljesítmény várható, remélhetőleg el fogja érni a 3 százalékot. A gazdasági növekedésnek természetesen más egyéb pozitív kihatásai is vannak, hiszen ha növekedés van, akkor lényegében minden van a gazdaságban, így vannak munkahelyek. A munkahelyek száma 2010-től számítva 500 ezer fővel növekedett Magyarországon, ma már több mint 4 millió 200 ezer ember dolgozik.

– Kiemelkedő teljesítménye a magyar gazdaságnak, a magyar embereknek az infláció féken tartása. Magyarországon lényegében megszűnt a pénzromlás. 1968 óta nem látott alacsony szintre jutott az infláció. AKözponti Statisztikai Hivatal októberben is minimális, 0,1 százalékos inflációt mért. Ez természetesen alapvetően kihat a magyar családok mindennapjaira, életszínvonalára, hiszen azzal, hogy növekednek a keresetek, a reálbér több mint 4 százalékkal növekedett az elmúlt időszakban Magyarországon, és ez a tendencia a következő évben is folytatódni fog, remélhetőleg 5,5 százalékos reáljövedelem-növekedést fogunk tudni mérni a következő évben. Ezentúl azzal, hogy az ön által is említett rezsiköltségek, energiaárak jelentősen csökkentek Magyarországon, így a többletjövedelem és az alacsony rezsikiadások megnövelik a családok fogyasztásra költött összegeit, és ezáltal jelentős életszínvonal-növekedést tudnak elérni.

– Azt gondolom, hogy egy kormánynak nem is lehet más gazdaságpolitikai célja, csak az, hogy az embereknek legyen jó. Ahhoz, hogy az emberek a mindennapjaikban ezt érezhessék, két úton lehet eljutni. Egyrészt a jövedelmük növelésével, életpályamodellekkel, a versenyszféra számára megfelelő gazdasági környezet biztosításával. Megfelelő jövedelemadó-politikával, például a személyi jövedelemadó mértékének csökkentésével, és ez megtörtént az egykulcsos adó bevezetésével. Mi több, a következő évben 16 százalékról 15 százalékra fog csökkenni a személyi jövedelemadó. Azon családok számára pedig, ahol gyermekek vannak, ott családi adókedvezmény biztosításával, illetve ennek a dinamikus növelésével tudjuk elérni, hogy még kedvezőbb pozícióba jussanak. A végeredmény és az elvárás természetesen az, hogy mindezt a többletjövedelmet ne vigye el az infláció. Ma Magyarországon ilyen gazdaságpolitika van, és ezt kívánjuk folytatni a jövőben is!

***

BECSÓ ZSOLT: – A 2010-es választások után tulajdonképpen két út között választhattunk. Mehettünk volna tovább a megszorítások útján, az úgynevezett görög úton, és most talán akkor nehezebb helyzetben lennénk, mint Görögország, azonban Magyarország egy másik utat választott. Ennek a döntésnek a helyességét bizonyítja, néhány dolgot megemlítenék a teljesség igénye nélkül: a beruházási adatok 17 éves csúcson vannak, az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, visszafizettük az IMF-hitelt, nőtt a foglalkoztatás, csökkent a munkanélküliség, a rezsicsökkentésnek köszönhetően csökkentették a lakossági terheket, alacsony az infláció, stabil a gazdaság, nő a kiskereskedelmi forgalom, az irány jó, a magyar reformok pedig működnek. Köszönöm államtitkár úr válaszát,  elfogadom.

 

 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!