GAAL GERGELY (KDNP): - Tisztelt Ház! Néhány nappal ezelőtt, szeptember 16-án szombaton végakaratának megfelelően az alsóbodoki Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnában helyezték végső nyugalomra gróf Esterházy János felvidéki magyar mártír politikus hamvait.

- Esterházy János 1901-ben született Nyitraújlakon. A két világháború közötti Csehszlovákia, később pedig a Hitlerrel szövetséges Szlovákia legkiemelkedőbb magyar politikusa volt. A második világháború alatt a szlovák parlament tagjaként nem szavazta meg a zsidók deportálását utólagosan jóváhagyó törvényt, a háború végén pedig a nácik által üldözött zsidókat és más személyeket mentett. A világháború után a szlovák kormány mint háborús bűnöst kiadta a Szovjetuniónak, ahol kényszermunkára ítélték, és egy szibériai táborba hurcolták. Esterházy Jánosttávollétében egy szlovák bíróság 1947-ben halálra ítélte, majd 1949-ben a szovjetek kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglani szabadságvesztést kapott, amelyet később egy általános amnesztia során 25 éves börtönbüntetésre módosítottak. Esterházy János 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg.

- A keresztény hitét mélyen megélő Esterházy János máig kiemelkedő példájaként áll előttünk a szülőföld iránti szeretetnek, a rászoruló embertársak megsegítésének. A XX. század tömeggyilkos, nemzeti és nemzetközi szocialista diktatúrái üldözték, mert minden körülmények között ragaszkodott a krisztusi értékekhez, az európai civilizáció keresztény gyökereihez. Élete során a ma visegrádinak nevezett országok mindegyikéhez szoros szálakkal kötődött. Mindezek ellenére Csehországban és Szlovákiában máig nem rehabilitált mártír politikus halálának 60. évfordulója alkalmából idén zajlott megemlékezések közül kiemelkedik az elmúlt hétvége, hiszen hamvai végre hazakerültek szülőföldjére, a Felvidékre. A múlt szombaton Alsóbodokon jeles közéleti és politikai résztvevőkkel zajlott szertartáson a szentmise főcelebránsai között a krakkói érsek, valamint a magyar és a szlovák tábori püspök is jelen volt. A megemlékezésen beszédet mondott František Lizna cseh szerzetes is, aki tanúságot tett a rákos betegségéből Esterházy János égi közbenjárására történt gyógyulásáról is.

- Hölgyeim és Uraim! Esterházy János egy helyen így fogalmaz: „Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szem előtt lebeg azok példát adó munkássága.” Ma már bizonyossággal tudjuk, hogy ő maga is történelmünk nagyjai közé tartozik, akinek emlékét és szellemi örökségét ápolnunk kell! Életműve tiszteletet ébreszt bennünk, és tettekre kell hogy sarkalljon minket!

- A tettek jegyében tartotta ünnepélyes megnyitóját szintén a múlt héten a felvidéki Martoson az Esterházy Akadémia, amely a Bethlen Gábor Alap támogatásával tehetséges felvidéki fiatalok, egyetemisták felkarolásával és képzésével foglalkozik, hogy kinevelje azokat a közéleti vezetőket, politikusokat és újságírókat, akik kellő szakmai színvonalon és Esterházy János szellemiségében szolgálhatják majd a felvidéki magyarságot.

- Tisztelt Ház! Esterházy példája, a múlt heti akadémiaindítás és az újratemetés arra is rávilágít, hogy a külhoni magyar közösségeink megőrzése, érdekeinek védelme mindig elszántságot és tetteket igényel. Az elmúlt hetekben az ukrán oktatási törvény és a marosvásárhelyi iskola ügyében mérföldkő volt a magyar külügy rendkívül határozott kiállása. A magyar kormány reakciói egy, a szomszédokkal jó viszonyra törekvő, ám a kényes kérdések elől sem megfutamodó, erősödő, a régióban egyre fontosabb gazdasági és kulturális szerepet betöltő, egészséges önbecsülését visszanyerő Magyarország képét mutatják, amiből az is kiviláglik, hogy végre meghaladtuk a „merjünk kicsik lenni” korszakát!

- Tisztelt Ház! Esterházy János hite, kitartása, bátorsága és lelkülete nemcsak a felvidéki, hanem az egész magyarság előtt példaként áll. Nevének az őt megillető történelmi helyre kell kerülnie! Ezt segítheti majd, ha megvalósul boldoggá avatása, igazán megnyugtató pedig politikai rehabilitálása kell hogy legyen.

- Képviselőtársaim! Az elveihez minden körülmények között ragaszkodó Esterházy Jánosra emlékezve kérem, engedjék meg, hogy mondandómat egy kis történelmi ugrással a magyar szabadságért való küzdelem nagy alakjának, a mai napon éppen 215. esztendővel ezelőtt született Kossuth Lajos gondolataival zárjam: „Kell, hogy oly emberek is legyenek, kik az elvet, mely életük vezércsillaga volt, nem adják fel semmi áron. Elvhűségük néha termő maggá lehet a jövendő földjében. Néha poraikból kel ki, mi életükből ki nem kelhetett.” Köszönöm a figyelmet! (Taps a kormánypárti padsorokban.)