„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban az azonnali kérdések műfaját. Az elnök csenget, hosszasan csenget, rövid szünetet rendel el, mert vége az interpellációknak, vége a „kötelező szavazás” okozta frakciófegyelemnek, a képviselők zöme elindul a büfébe, a folyosóra vagy egyéb szükséges dolgait végezni.  Pillanatok alatt harmadnyian maradnak. Így kezdődik. Mindig így kezdődik. A siker egyik oldalon sem kétséges: minden párt hálásan megtapsolja a szószóját! Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk a nyaralás utáni  legelső rendkívüli ülésén elhangzott szónoklataikat. 

Mindenki annyit ér, amennyije van?

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): – Miniszter Úr! Nyíregyháza, Újfehértó, Nagyhalász, Kótaj, Buj, Ibrány, Kemecse, Nyírtelek, Kálmánháza, Vásárosnamény, Debrecen, Bagamér, Nyíradony, Bóly, Nagykereki, Berettyóújfalu, Mezőpeterd, Szentpéterszeg, Tiszabura, Tiszaroff, Kunhegyes, Kunmadaras, Törökszentmiklós, Jászberény, Jászapáti, Szolnok - csak néhány település az Eszosz-károsultak kapcsán. Három megye, 2800 becsapott munkavállaló, 2800 család, majdnem 10 ezer ember. Hat hónap alatt az Eszosz, az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezet elköltött 1,3 milliárd közpénzt, naponta 7 millió forintot.

– Miniszter Úr! Rácz Róbert a megyei közgyűlésben pénteken az alábbiakat mondta: „Hajdú-Bihar megyében az Eszosznál alkalmazott mintegy ezer, a munkaügyi kirendeltségek által kiközvetített emberből 463-nak mondott fel július 20-án a szervezet. Közülük 386-an fordultak segítségért a járási hivatalok munkaügyi kirendeltségeihez, 379-en már kapnak valamilyen ellátást, mindössze 7 ember nem kap jelenleg semmilyen ellátást a megyében.” 

Már megint - finoman fogalmazva - ferdítenek vagy tudatosan hazudnak. Ezerből ha kivonjuk a 386-ot, az nem 7, hanem 614. Ennyi ember nem kap most Hajdú-Bihar megyében semmilyen ellátást Eszosz kapcsán, és ugyanez a helyzet Szolnok megyében és Szabolcs megyében is. Mindezek miatt kérdezem miniszter urat:

– Meddig lehet ön szerint jövedelem nélkül megélni ma Magyarországon?

– A kifizetések teljesítésénél miért nem tűnt fel a csalás?

– Valósak voltak-e a minisztériumtól az ellenőrzések?

– Mit csinált a kormány négy hónapon keresztül?

– Akinek nincs semmije, akkor tényleg annyit is ér, miniszter úr?

***

LÁZÁR JÁNOS, Miniszterelnökséget vezető miniszter: – Tisztelt Ház! A kormányzatban nagy vita folyt arról - nem is most, hanem még 2011-12-ben -, hogy a különböző szociális szövetkezeteknek a hátrányos helyzetű térségekben a munkanélküliek foglalkoztatásában milyen szerepet szánjunk. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Miniszterelnökséggel, a Gazdasági Minisztériummal közösen olyan pályázati föltételeket dolgozott ki, ami megnyitotta a szociális szövetkezetek előtt a foglalkoztatás lehetőségét európai uniós támogatással, nyilvánvaló, hogy olyan munkacsoportok tekintetében, amelyek elsősorban alacsonyabb hozzáadott értékről vagy fizikai munkáról szólnak. Ebben a keretben az Eszosznál, az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezetnél 2800 ember folyamatos munkavégzésre kapott lehetőséget, magas arányú európai uniós támogatás mellett.

– Két föltétel nem valósult meg, ami miatt a program megbukott, és ami egyébként visszaigazolja azokat az aggályokat, amelyek a szociális szövetkezetek esetén mindeddig fölmerültek. A szociális szövetkezet alapítója, működtetője nem az állam, hanem ebben az esetben magánszemély, magánszemélyek társulása vagy valamilyen vállalkozás adott esetben. Itt a szociális szövetkezet képes volt üzleti tervet letenni az asztalra, azonban az európai uniós támogatások által megfogalmazott önerőt nem tudta biztosítani. Ha csalás az, hogy valaki lehívja az európai uniós támogatást, amit egyébként munkabérre osztott ki az emberek között, majd ezt követően nem tudja hozzátenni az általa korábban beígért önerőt, akkor itt visszaélésről beszélhetünk. Bár hozzáteszem, hogy az európai uniós támogatások lehívásának nagy része esetében arról van szó, hogy az önerőt, akár vállalkozásorientált, akár szociálisan orientált programról van szó, nem tudják hozzátenni. A másik probléma: ne söpörjük szőnyeg alá, hogy az erdőgazdaságok azt ígérték az Eszosz-programnak, hogy munkát biztosítanak ezeknek a munkavállalóknak, az erdőgazdaságok egy része azonban ezt elszabotálta, tehát a magyar állam az egyik kezével adott, a másik kezével pedig részben hozzájárul a program megbukásához.

***

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ: – Akkor lenne még egy kérdésem: az erdőgazdaságok nem állami vállalatok? Ezt a kérdést fel kell tenni. A másik: különválasztanám, hogy történt-e bűncselekmény. Sok mindenki vizsgálódott, büntetőfeljelentés is történt, ennek majd lesz valamikor eredménye, de a munkajogi helyzete ezeknek az embereknek nincs tisztázva, négy hónapja nem kapnak jövedelmet. Ez a legfontosabb, mert most több ezren vannak abban a csapdában, hogy van munkaszerződésük, mégsem kapnak bért, az meg, hogy nem kaptak munkát, nem az ő felelősségük.

– És hadd legyek már egy kicsit cinikus, miniszter úr: Rogán Antalnak két nap alatt tudtak minisztériumot létrehozni, ezeknek az embereknek négy hónapja nem tudják a munkajogi helyzetét rendezni. Én csak erre kérem miniszter urat, hogy ezt tegyék meg.

***

LÁZÁR JÁNOS: – Képviselő Asszony! A kormány megtárgyalta azon emberek helyzetét, akik jelentkeztek az Eszosznál mint szociális szövetkezetnél munka reményében. Közben ráadásul a helyzetük még romlott is, hiszen időközben a kormány hozott egy olyan döntést, hogy aki elhagyja a közfoglalkoztatást, az nem tud visszamenni, hogyha saját hibájából szűnik meg vagy a cég hibájából, az őt foglalkoztató cég hibájából szűnik meg a közmunka. Arra van a kormánytól ígérete a Miniszterelnökségnek hogy ezeknek az embereknek a visszalépését a közfoglalkoztatásba soron kívül a kormány megoldja. Ezen dolgozunk. Össze vannak hívva az érintett kormánymegbízottak, és még a héten írásban önt tudom részletesen tájékoztatni. Várhatóan ez a probléma meg fog oldódni, mert minden egyes embert vissza akarunk venni a közfoglalkoztatásba.

– Egyébként képviselő asszony jól mondja: az erdőgazdaságok állami tulajdonban vannak, az erdőgazdaságoknál az a fa, amit az Eszosz munkavállalói gyűjtöttek volna össze, oda van másnak adva, oda van másnak ígérve. Hogy ez kinek az érdekét szolgálja, ennek közösen utána kell nézni. Épp itt az ideje.

Mit kívánnak tenni az immáron állandósult fővárosi dugók azonnali megszüntetése érdekében?

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): – A fővárosi és agglomerációs lakosság, legyen szó akár az egyéni, akár a tömegközlekedést igénybe vevőkről, egyaránt szenvednek azoktól az áldatlan állapotoktól, amelyek immáron huzamosabb ideje jellemzik Budapest közútjait. Az egyes valóban fontos és üdvözlendő felújítások mellett számos olyan lezárással, tereléssel szembesülünk, amelyeknek észszerű indoka egyszerűen nincsen. A helyzet a tanévkezdésre teljességgel kaotikussá vált: jelenleg teljesen mindegy, hogy ki és milyen útvonalon kíván közlekedni, egészen egyszerűen minden úton dugó van. Amellett, hogy mindez rendkívüli bosszúságot okoz az iskolába vagy éppen a munkába igyekvő lakosoknak, rendkívüli környezeti terhelést is jelent, ami a teljes lakosság életminőségére kihatással van.

– A fejetlenség teljes mértékű! A meggondolatlanul, koncepciótlanul meghozott intézkedések megannyi honfitársunk életét keserítik meg. Sokszor olybá tűnik, mintha a jelenlegi kormányzat, a közlekedésszervezésért felelős vezetők teljességgel az autóstársadalom ellen lennének. Ideje lenne véget vetni ennek a több évtizedes gyakorlatnak, az egyes felújításokat összehangoltan kellene elvégezni. Nem lenne ördögtől való elképzelés az sem, ha a frekventált közlekedési forgalomnak kitett utak úgy kerülnének felújításra, hogy az útépítők több műszakban, 0-24 órában végeznék a munkát. Ezzel a tőlünk nyugatabbra már természetesnek mondható munkaszervezéssel érdemben lehetne csökkenteni az útlezárással érintett időt, számos forgalmi dugó, balesetveszélyes helyzet lenne elkerülhető. Kérdezem tehát:

– Mit kívánnak tenni a főváros útjain jelenleg tapasztalható kaotikus állapotok megszüntetése érdekében?

– Terveznek-e bármilyen szervezeti, irányítási modellt kialakítani annak érdekében, hogy a jövőben az útfelújítások összehangoltan, a közlekedők számára a legkisebb tehertételt jelentve valósuljanak meg?

***

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Ön a kérdésében többször is megfogalmazta, hogy ez egy fővárosi kérdés, de természetesen nem akarok kibújni a válasz elől, magam is alanya vagyok a fővárosi közlekedésnek. A fővárosnak egy-másfél évvel ezelőtt abban kellett döntenie, hogy több évre elhúzza az egyébként mind műszaki szempontból, mind forrásbiztosítás szempontjából fontos és halaszthatatlan munkákat, vagy pedig kérve a főváros és az itt közlekedők türelmét, igyekszik ezt egyszerre megoldani. Kétségtelen, hogy ez az egyszerre történő megoldás esetenként olyan állapotokhoz vezet, amit ön is joggal említett. Ezért mind a fővárosiak, mind az úton lévők megértését kérte a főváros, és ehhez a kérelemhez jómagam is csatlakozom.

– Ugyanakkor látni kell azt, hogy 36 kilométeren végeznek közlekedésbiztonsági fejlesztéseket az M3-ason, az M5-ösön, az M7-esen. A Budaörsi úton a 4-es metró beruházásához kapcsolódó munkálatok folynak, ezek reményeink és a főváros közlése szerint ez év végére megszűnnek. Ugyanezen a területen az új kétszintes közúti csomópont észszerűbbé és biztonságosabbá teszi a közlekedést. El kell végezni a munkát, és kétségtelen, hogy ezeken a frekventált közlekedési helyeken ez kellemetlenségeket, esetenként fennakadásokat okoz. Ugyanez vonatkozik a budai fonódó villamoshálózatra, a Széll Kálmán téri rekonstrukcióra. Egyébként a fonódó villamos december végére elkészül, és én személy szerint is bízom benne, hogy a Széll Kálmán téren jövő év májusában helyreáll a rend.

 ***

SZILÁGYI GYÖRGY: – Államtitkár Úr! Valóban igaza van, ez nemcsak budapesti kérdés. Pár hete az M7-es autópálya Érd és Budaörs közötti szakaszát szűkítették önök le, az utolsó balatoni hétvégén, amikor egyébként hőségriadó volt, ráadásul azon a hétvégén egyetlenegy ember sem dolgozott a lezárt területen, egy kapavágás sem történt, ellenben vasárnap estére több kilométeres dugót idéztek elő. És ön azt mondja, hogy többször kérték az emberek türelmét! Valóban, ezt kérik most már évek óta, évek óta mást sem hallunk, csak hogy legyünk türelemmel, mert itt majd megváltozik minden, és közben azt látják az emberek meg az autósok, hogy a legjobb esetben egy ember dolgozik ezeken az útépítkezéseken, öt meg nézi, vagy egyáltalán nem is dolgoznak, csak egyszerűen le van zárva az adott útszakasz. Valóban, eljuthatunk oda - mostanában többször bejelentette a főpolgármester úr is -, hogy majd dugódíj lesz: ülni fognak az emberek a dugóban, közben fizetik a díjat. Hát ez így nem működik! Tessék végre megnézni azt, hogy máshol ezt hogyan csinálják, és tessék végre egy élhetőbb országot és egy élhetőbb várost teremteni!

***

FÓNAGY JÁNOS: – Képviselő Úr! Ezt minden nagyvárosban nagyjából-egészében ugyanígy csinálják, és mindenütt ugyanazokat a kérdéseket veti fel, amelyeket ön is felvet. Egyébként sokkal jobb, hogy ezeket kérdezi tőlem, és nem azt, hogy ezeket, az emberek számára hasznos, jövőbe mutató feladatoknak a munkáit miért nem kezdte meg a főváros vagy más, akinek a dolga. Megkezdtük, és mindenki végzi, teszi a dolgát.

– Ami pedig a konkrét felvetését illeti: Mi is észleljük azokat az aktuális, esetenként nem kellően átgondolt lépéseket, amelyeket egyébként ön joggal és okkal felpanaszol. Bízunk abban, hogy az év végére, illetve jövő tavaszra ezek a fővárosban és vonzáskörzetében megszűnnek.

Csökkentek-e a családok iskolakezdéssel járó terhei?

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): – Itt van az ősz, itt van újra - mondjuk és mondhatnánk együtt Petőfi Sándorral, azonban a horvát-magyar határon történő események miatt az ősz nem olyan szép, mint korábban. Választókerületemben, a zákányi és a barcsi köznevelési intézményekben a sokezres illegális migráció árnyékában folyik az oktató-nevelő munka jelenleg. Innen is köszönet illeti a rendőrökön, a katonákon, a mentősökön, a polgármestereken, az önkormányzati képviselőkön és a helyi polgárokon túlmenően a pedagógusoknak is a segítő-támogató munkáját. Ebben a vészjósló helyzetben sem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy szeptember az iskola- és az óvodakezdés hónapja is, a gyermekek izgalommal élik át ezeket a napokat, és a szülők is, hiszen sokáig az iskolakezdés a családi kassza jelentős megcsappanását is jelentette: tankönyv-, iskolatáska-, tornafelszerelés-vásárlás, ebéd- és osztálypénz-befizetés. Az elmúlt időszakban azonban fontos törvényi változások és kormányzati döntések léptek életbe, amelyek jelentősen könnyítették a családok életét. Az iskola a gyermekekért van, de ne feledkezzünk el az őket oktató-nevelő pedagógusok áldozatos munkájáról sem. A kérdéseim:

– Hány gyermeket érint az ingyenes tankönyvellátás?

– A gyermekétkeztetésre szánt forrás idén 10 százalékkal, 53-ról 58 milliárd forintra emelkedett, az elmúlt öt évben pedig több mint a duplájára nőtt, ez a növekedés hány gyermeket érint?

– Megkapták-e a tanárok az idén esedékes béremelésüket?

***

 RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Korábban akár az ingyenes tankönyveknek a biztosítása, a gyermekétkeztetés ingyenessége szociális alapon csak a legrászorultabbak számára volt elérhető, az előző években vagy évtizedekben.

Itt váltás történt az elmúlt két-három évben, hiszen azt mondtuk, hogy mindenki számára egyfajta családtámogatásként járnak ezek az ingyenes tankönyvek vagy az ingyenes gyermekétkeztetés felmenő rendszerben. Tehát aki gyermeket vállal, az most már azzal számolhat, hogy a családi adókedvezmény, iskoláztatási támogatás és egyéb juttatások mellett ezeket a szolgáltatásokat is ingyen adja számára az állam. Ezek a szociális ellátórendszerből átkerülnek lényegében de facto a családtámogatási rendszerbe, így sokkal többen juthatnak hozzá, sőt a tankönyvellátás most már három évfolyamon alanyi jogon mindenkinek jár, a felsőbb évfolyamoknak pedig szociális alapon. Ez azt jelenti, hogy körülbelül húszezer forintot tudnak megspórolni a családok minden szeptemberben, évkezdéskor.

– Csak az idei számokat mondom: 700 ezer fő az, aki ingyenesen részesül tankönyvcsomagban. A gyermekétkeztetésre fordított támogatásokat megduplázta a kormány 2010 és 2014 között. Ez tovább folytatódik: idén az eddigi 29 milliárdról 58 milliárdra, a jövő évben 71 milliárdra emelkedik. A bölcsődében és óvodában mindenkinek ingyenes lesz az étkezés. Ez 170 ezer gyermek számára jelenti a teljesen ingyenes étkezés új lehetőségét, 54 ezer gyermek pedig eddig fél árat fizetett, és most teljesen ingyen kapja meg.

Ezáltal 714 ezer főre, 185 ezer fővel nő az ingyenes gyermekétkezésben részt vevő gyermekek száma. A pedagógusoknak pedig idén szeptembertől 3,4 százalékkal emelkedett a fizetése.

***

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ: – Nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar kormány, a magyar családok kormánya kiemelten foglalkozott és kiemelten foglalkozik a családokkal, a családok támogatásával. Számos egyéb, nagyon fontos intézkedése is ezt bizonyította, utalok itt a családi adórendszer kialakítására, annak továbbfejlesztésére, további megerősítésére, akár a bankok elszámoltatására, a rezsicsökkentésre, valamint a gyes-, illetve a gyedtámogatások kiszélesítésére, és akár utalhatok itt a családi otthonteremtési kedvezmény elindítására, illetve reményeink szerint annak majd a továbbfejlesztésére is. Azt kívánom, azt kívánjuk, hogy a kormány tovább erősítse ezt a családtámogatási politikáját.

 ***

RÉTVÁRI BENCE: – Képviselő Úr! Ha a tankönyveknek, a tankönyvellátásnak, a tankönyvpiacnak csak egy szegmensére jobban ránézünk, azt láthatjuk, hogy korábban egy évszázadon keresztül Magyarország állami tulajdonban is lévő tankönyv-előállító cégekkel, vállalkozásokkal működött, és ezt borította fel a gyurcsányi időszakban az a privatizációs hullám, amelyik a Nemzeti Tankönyvkiadót is magánkézbe adta. Amikor a Fidesz-KDNP-kormány került vissza 2010 után és a kormányzás lehetőségével élhetett, akkor egyik első lépése volt, hogy itt rendet tegyen, hiszen itt különböző szerzői jogokkal védett és teljesen piaci alapú tankönyvkészítés volt. Már az első években sikerült éves szinten másfél milliárd forintot spórolni 1 milliárd forintnyi állami kiadáscsökkentéssel, félmilliárd forinttal pedig a családok zsebét megkímélni ezektől a pluszkiadásoktól azáltal, hogy visszalépett az állam a tankönyvkiadás rendszerébe. Ezek egy része töredékébe kerül csak, mint a más tankönyvek, és mindegyike szabadon felhasználható, nem pedig különböző szerzői jogokkal védett, hanem közkincs, az internetről is bárki szabadon letöltheti. Ez sokkal tisztább viszony, mint ami 2010 előtt volt.

Vészhelyzetnek számít-e a 200 000-szeres méregkoncentráció lakott területen?

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): – Amikor tavasszal az Illatos úti méreghordók ügyéből országos sajtóbotrány lett, a kormánytöbbség azzal a jelszóval nem csinált semmit, hogy nincs katasztrófahelyzet, sem az egészség, sem a környezet nem forog veszélyben. Miután a lakosság, a sajtó és a felelős ellenzék továbbra sem engedte el az ügyet, az Orbán-kormány is belátta, hogy cselekvéskényszer van. A miniszterelnök kárelhárítási akcióterv készítésére kötelezte Fazekas Sándor környezetvédelmi minisztert, majd megkezdődött a legkönnyebben hozzáférhető mintegy ezerhordónyi vegyszer elszállítása. Ezek után önök úgy tettek, mintha minden problémát megoldottak volna. A valóság azonban az, hogy nem oldottak meg semmit. A talaj és a talajvíz továbbra is tele van elásott, szétrohadt vegyszeres hordókkal és többféle veszélyes méreggel.

 – A ferencvárosi önkormányzat a sajtó nyomására nemrég nyilvánosságra hozta annak a felmérésnek az eredményeit, amely a Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelye mellett lévő lakott területen mérte fel a szennyezőanyagok koncentrációját. Az eredmények drámaiak és ijesztőek. A talajvízben a benzol 7300-szoros, a klórbenzol 19 000-szeres, a diklórprop 22 000-szeres, az amino-benzo-trifluorid pedig 212 000-szeres mennyiségben van jelen a környezetben. Ezek mind súlyosan mérgező, rákkeltő, magzatkárosító és vérképzésgátló anyagok. Eközben a hatósági rendszer, a kormányzat és leginkább a IX. kerület továbbra is tétlen. Ezért is kérdezem:

– Mit tartalmazott a Fazekas Sándor által elkészített kármentesítési akcióterv?

– Mikor kezdenek hozzá a szennyezés teljes körű felméréséhez, a minden részletre kiterjedő kárelhárításhoz és a környezet megtisztításához?

– Ki és mikor fogja felelősségre vonni ennek a többszörösen félrekezelt haváriának az állami felelőseit?

 ***

NAGY ISTVÁN, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! Az elején tisztázzunk néhány olyan dolgot, amit muszáj tisztázni. Nem oldottunk meg semmit, jelezte ön. Ugyanakkor 1,2 milliárd forintért szállítottunk el már onnan veszélyes hulladékot. Ön a kérdései végén is az állami felelősségre vonást szorgalmazza, s még csak fel sem merül annak lehetősége az ön számára, hogy azt kellene felelősségre vonni, aki egyáltalán szennyezett. Miért mindig az államot kell felelősségre vonni, aki ebben a helyzetben vétlen? Mivel nincs más, aki megoldja, az államra marad ennek a megoldása, de a kérdésében fel sem merül ez a tény, és ez nagyon rossz szemlélet. Nagyon szeretném kérni öntől, hogy feltétlenül maradjunk meg annál az elvnél, ami szerintem egy nagyon egyszerű és hatásos elv, és ez „a szennyező fizet” alapelve. S ha ezt megtartjuk, akkor szerintem olyan úton tudunk járni, ami mindenki számára egyértelmű felelősségre vonási viszonyokat von maga után.

– A IX. kerület önkormányzata 2015 júliusában a telephely szennyezettségével kapcsolatosan tanulmányt készített. A tanulmányban foglaltakat a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatósága több szakember bevonásával megvizsgálta. A különböző időpontokban és módszerekkel végzett vizsgálatok alapján korrekt következtetéseket levonni nem lehet, mert nem bír tudományos alapossággal, nem bír bizonyító erővel. S ez végtelenül fontos akkor, amikor egy nagyon komoly dologról beszélünk. Amikor egy nagyon nehéz helyzetről beszélünk, akkor feltétlenül fontos az, hogy legyenek olyan kapaszkodóink, legyenek olyan eredményeink, amelyek birtokában akár a bíróságon, akár a felszámolónál jogerősen tudunk érvényt szerezni annak, hogy ki a felelőse ennek a nehéz helyzetnek.

 ***

SCHMUCK ERZSÉBET:  – Államtitkár úr azt mondta, hogy a szennyező fizessen. Ha megnézzük a felelősségi sorrendet, akkor a végén azért a kormány és az állam áll. Az államnak kell megteremtenie a szabályokat és azt, hogy ha valakit felelősségre akarunk vonni, akkor azt felelősségre lehessen vonni. Ha nem, akkor az államnak kell a felelősséget vállalnia. Ezt a felelősséget tehát nem lehet eltüntetni. 

– A másik pedig az elővigyázatosság elve. Ön azt mondta, hogy nem biztosak azok az adatok, amelyeket felmértek. De a környezetvédelemben nagyon jól ismert az elővigyázatosság elve: ha ezek az adatok ezt mutatják, még ha százszázalékosan nem is vagyunk benne biztosak, az emberek egészsége, a környezet, az ivóvízbázis sokkal fontosabb, mint hogy még halogassuk a megoldást. Tehát nem lehet erre hivatkozva elhalasztani az azonnali lépéseket, és arra hivatkozva sem, hogy pénzhiány van, mert ha egyszer katasztrófahelyzet van, akkor azt meg kell oldani.

***

NAGY ISTVÁN: – Képviselő Asszony! Tájékoztatom, hogy a kármentesítés kötelezettje jelenleg is a Budapesti Vegyiművek Zrt., és a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének biztosítása a felszámolási eljárás speciális jogi szabályozása szerint a kijelölt felszámoló feladata. A kormányhivatal ezért a kijelölt felszámolóval a kapcsolatot felvette. A szennyező kémiai anyagok környezeti elemekben való viselkedése bonyolult összefüggésekkel jellemezhető. Ennek a rendszernek a vizsgálata a szennyezett területeken elvégzett kockázatfelmérés keretében kell hogy megtörténjen, ahol a hatás és hatásviselők oldaláról kell vizsgálni, modellezni és számszerűsíteni a lehetséges környezeti és humán-egészségügyi kockázatokat. Ennek érdekében a kormányhivatal megkereste a Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, a Vízügyi Hatóságot, valamint a Közegészségügyi és Munkavédelmi Hatóságot. Nagyon remélem, hogy a helyzet korrekt értékelését a hatóságok közösen oldják meg mindnyájunk legnagyobb megnyugvására és biztonságának érdekében.

 

Milyen területen számíthatnak a fiatalok az állam segítségére Magyarországon?

SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): – Nagyon sok a teendőnk még abban, hogy Magyarországon a fiatalok bízzanak abban, hogy van jövőjük Magyarországon. Nagyon fontos az, hogy beszéljünk tehát arról, hogy milyen támogatásokat vezettünk be annak érdekében, hogy segítsük a fiatalok tanulását, munkavállalását, családalapítását vagy éppen az otthonteremtésüket.

– Európa egyik nagyon nagy gondja a fiatalok magas munkanélkülisége. Magyarországon az ifjúsági garanciaprogram a pályakezdők elhelyezkedését segíti, indulása óta már több mint 23 ezer, hónapok óta munkát kereső fiatal tudott a program által elhelyezkedni. A cél - nagyon komoly a cél -, hogy 2018-ra valamennyi 25 év alatti fiatalra kiterjesszük ezt a támogatást.

– A nemzeti tehetségprogramra ebben az évben kétszer akkora összeget fordít a kormány, mint eddig: vagyis a korábbi 1,4 milliárd forint helyett már 2,8 milliárd forintot. Ebből tanulmányi versenyek és egyedi ösztöndíjak finanszírozása válik lehetségessé. A program üzenete nagyon fontos: ha tehetséges és szorgalmas vagy, akkor megkapod a tanuláshoz szükséges támogatást.

– Nagyon jelentős, hogy a családi otthonteremtési kedvezményt is kibővítettük. A vissza nem térítendő támogatás összege 500 ezer forinttól 3 millió 250 ezer forintig terjed. Például egy két gyermeket nevelő család akár 1 millió 700 ezer forint támogatást is kaphat. Az eddigi adatok alapján évente minimum 12 ezer családnak tudunk ilyen módon segítséget nyújtani. Kérdezem:

– Milyen további területen számíthatunk még a fiatalok segítésére, támogatására ahhoz, hogy itthon maradjanak, szülőföldjükön maradjanak, és bízzanak abban, hogy Magyarországon van jövőjük?

 ***

VERESNÉ NOVÁK KATALIN, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Az ifjúsági garanciaprogram, amit képviselő asszony is említett, tulajdonképpen azt jelenti, hogy 2018-ra a 25 év alattiak munkanélkülisége meg fog szűnni Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a 25 év alattiak esetében tudunk munkalehetőséget, továbbképzési lehetőséget kínálni mindenkinek. Ha most megnézzük az ifjúsági munkanélküliségi adatokat Magyarországon és Európában, már láthatjuk, hogy az európai uniós átlag alatt van lényegesen a magyarországi ifjúsági munkanélküliség. Ugyanakkor addig nem dőlhetünk hátra, amíg teljesen meg nem szüntetjük a fiatalok munkanélküliségét, hiszen valóban kilátástalanságot jelent az, ha valakinek éppen az első munkahelyét nem sikerül megszereznie.

– Ugyanígy a fiatalok számára valóban a szülőföldön való boldogulás lenne a fontos, ehhez kell az otthonteremtés, kell a családalapítás lehetősége a munkavállalás mellett. Beszélhetnék itt számos olyan programról, akár a fiatal gazdáknak kiírt programokról, akár a fiatalok vállalkozóvá válását segítő programról, akár a Diákhitel2-ről, akár éppen a diplomamentő programról, amely ugye a diplomához jutását segíti a fiataloknak, akár a diplomásgyedről vagy a családok otthonteremtési kedvezményéről, amelynek köszönhetően pedig az otthonteremtésük, a családalapításuk válik könnyebbé. Igazából azonban az üzenetünket szeretném aláhúzni. Azt tudjuk üzenni ma a magyar fiataloknak, hogy van jövőjük, van jövőjük Magyarországon! Ezeket a programokat éppen ennek érdekében indítottuk el, és azért, hogy ifjúsági közösségeiket is megerősítsük, egymilliárd forintos európai uniós pályázatot fogunk meghirdetni éppen ebben az évben, amelyben kifejezetten az ifjúsági közösségek programjait fogjuk támogatni.

***

SELMECZI GABRIELLA: – A kormánynak és a Fidesznek is nagyon fontos programja az, hogy eljuttassa a fiatalokhoz azt az üzenetet, hogy van jövőjük Magyarországon, van jövőjük a szülőföldjükön. Szerencsére hosszasan tudjuk sorolni azokat az intézkedéseket, amelyekkel a fiatalokat támogatjuk. De még nagyon fontos feladatunk, hogy ezek az üzenetek, ezek az intézkedések el is jussanak a fiatalokhoz, úgyhogy ebben kérem segítségüket, támogatásukat, és egyben ajánlom fel a frakció segítségét ehhez a munkához, hogy minden magyar fiatal tudomást szerezzen arról, hogy milyen támogatásokban részesülhet, és hogy van jövője Magyarországon.

***

VERESNÉ NOVÁK KATALIN: – Köszönöm szépen képviselő asszony felvetését. Valóban én is úgy érzem, fontos, hogy ezek az üzenetek eljussanak a fiatalokhoz azon a nyelven és azokon a csatornákon keresztül, amelyeket használnak, és amilyen nyelvet beszélnek. Ez egy előttünk álló további kihívás. Éppen ezért szintén európai uniós forrásokból, 5 milliárd forintos keretösszegű „Új nemzedék újratöltve” címen indul egy olyan európai uniós program, amely országszerte 20 új nemzedékközponton keresztül, illetve Budapesten is a fiataloknak a tájékoztatását fogja segíteni. Éppen azért szól az ifjúsági közösségeknek, hogy ők a saját közösségeiken belül is el tudják ezeket az üzeneteket juttatni egymásnak, és megerősíthessük az ifjúsági közösségeket.

Valóban megúszhatják a vörösiszap-katasztrófa felelősei?

KEPLI LAJOS (Jobbik): – 2010. október 4-én, egy hét híján öt éve történt Magyarország eddigi legsúlyosabb és legszörnyűbb ipari katasztrófája, a vörösiszap-katasztrófa, amelynek során Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely településeket öntötte el a MAL Zrt. zagytározójából kiszabadult lúgos vörös folyam. Tíz ember halálával járt és életek munkája ment tönkre. Ezt azért ne feledjük el, hiszen egy rendkívül súlyos esetről, súlyos ügyről van szó.

– A Jobbik Magyarországért Mozgalom a katasztrófa bekövetkezése után nyomban vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a parlamentben, amely az Országgyűlés akkori összetételének köszönhetően meg is kezdhette a munkáját, és már néhány évvel ezelőtt be is fejezte. Letett egy jelentést az asztalra, amelyben a soktucatnyi meghallgatott által elmondottak alapján összeállítottuk, hogy mi lehetett a katasztrófa kiváltó oka, és milyen teendői vannak az Országgyűlésnek. Egy ország vár arra is, hogy a büntetőeljárásnak is valamiféle kézzelfogható eredménye legyen így öt év után, hiszen még az elsőfokú bírósági ítéletig sem sikerült eljutni. Sőt néhány héttel ezelőtt az borzolta a kedélyeket, hogy az ügyészség, az ügyész a médiában elterjedt hírek szerint enyhítette a vádiratot, hiszen már nem halált okozó, hanem csupán jelentős vagyoni hátrányt okozó veszélyeztetés szerepel benne. Már a vádirat szerint sem volt előre jelezhető a katasztrófa bekövetkezése. És már azzal sem vádolják a vádlottakat, hogy elmulasztották az azonnali segítségnyújtást a katasztrófa bekövetkezése után. Mindez rendkívül aggályossá teszi, hogy mint már oly sok ügyben az elmúlt évtizedekben, megint egy büntetőügy elmaszatolása folyik. Ezért szeretném legfőbbügyész-helyettes úr megnyugtató válaszát hallani az ügyben:

– Szakmailag minden megfelelő volt-e a vádirat módosítását illetően? 

***

Dr. BELOVICS ERVIN, legfőbb ügyész helyettese: – Képviselő Úr! Elöljáróban szeretném megnyugtatni: az ügyészség álláspontja szerint nem kerülhetik el a büntetőjogi felelősségre vonást a vörösiszap-katasztrófa felelősei. Az ügyészség valóban 2011. június 5-én nyújtott be vádiratot 15 terhelttel szemben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás, illetve gondatlanságból elkövetett természetkárosítás miatt. A vádirati tényállás magába foglalja a MAL Zrt. vezetőinek a katasztrófát megelőzően elkövetett, a gátszakadáshoz vezető mulasztásait és a katasztrófahelyzet során tanúsított magatartásukat. Az ügy, ahogy azt képviselő úr is említette, jelenleg bírósági szakban van. A bizonyítási eljárás eredményeként 2015. augusztus 13-án az ügyész úgy módosította a vádat, hogy bővítette, ismétlem, bővítette a vádlottak terhére róható kötelességszegések körét. A tényállást érintő módosítások alapján a tárgyaló ügyész álláspontja szerint az egyik terhelt felelőssége az eredeti vád tárgyát képező közveszélyokozás bűntette mellett halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétségében is megállapítható.

– A vádmódosítás tehát a vádlottak büntetőjogi felelősségének szűkítését nem eredményezte. A vádiratban az ügyészség valamennyi terhelt esetében szabadságvesztés büntetés kiszabására tett indítványt. Arról tudom még képviselő urat tájékoztatni, hogy a bíróság 2015. október 30-ra tűzött ki tárgyalást.

 ***

KEPLI LAJOS: – Köszönöm szépen a választ. Ennél nagyobb megnyugvással már csak azt hallanám, ha valóban az ítélet is megszületne, így öt évvel a katasztrófa bekövetkezése után. Remélhetően ez most már a közeljövőben tényleg be is fog következni. Azt gondolom, hogy erre egy ország közvéleménye vár. Nagyon felháborító a vádlottak azon viselkedése, hogy ami néhány évvel ezelőtt még természetes volt, most a sajtóban kinyilatkoztatva már olyan reakciókat váltott ki belőlük, hogy engem kívánnak perbe fogni rágalmazásért, amiért  azokat a valós tényeket elmondtam, amelyek annak idején a vörösiszapot vizsgáló bizottság jelentésében szerepeltek, és amelyet a parlament nagy többséggel elfogadott. Tehát itt tartunk: már ahelyett, hogy ítélet született volna, már visszafelé lődöznek, és minket próbálnak megvádolni. Nagyon remélem, hogy egy tényleg példás és elrettentő erejű ítélet fog ennek véget vetni.

***

Dr. BELOVICS ERVIN: – Őszintén szólva, magam is nagyon remélem, hogy még ebben az évben megszületik az elsőfokú bírósági döntés. Megismételni tudom csak: álláspontom szerint a vádlottak nem kerülhetik el a büntetőjogi felelősségre vonást, és arról is biztosítani tudom képviselő urat, hogy az ügyészség mindent megtesz annak érdekében, hogy a törvény teljes szigora érvényesüljön az ügyben.