„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk a legutóbbi ülésen elhangzott szónoklataikat.

Volt kartell, vagy nem volt kartell?

TÓTH CSABA (MSZP): – A kormány két évvel ezelőtt az M4-es autópálya Fegyvernek és Abony közötti szakaszának építését még uniós forrásból akarta megoldani. Hosszú huzavona után azóta kiderült, hogy az Unió ezt a projektet nem fogja támogatni és Magyarország vissza is vonta az erre vonatkozó kérelmet.

Idén áprilisban a kormány leállította az autópálya ezen szakaszának építését az Európai Bizottság kartellgyanújára hivatkozva. Akkor a tárca fejlesztéspolitikáért, kommunikációért felelős helyettes államtitkára azt nyilatkozta, hogy a következő hónapban a Miniszterelnökség átnézi a projekt dokumentumait, a közbeszerzés kiírásától a győztes kihirdetéséig, és ha arra jutnak, hogy az építkezésben részt vevő cégek kartelleztek, akkor megteszik a szükséges lépéseket. Ezután a Miniszterelnökség bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál. A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentést törvényi határidőn belül elbírálta, és megállapította, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei nem állnak fenn. Külön kiemelték azt is, hogy nem találtak semmilyen okot arra, hogy versenyfelügyeleti eljárást indítsanak ez ügyben. Ezzel gyakorlatilag megcáfolták a Miniszterelnökség korábbi, kartellgyanúra tett kijelentését. Ezekre való tekintettel kérdezem:

– Milyen vizsgálatot folytatott le a Miniszterelnökség, ami alapján bejelentést tettek a Gazdasági Versenyhivatalnál?

– Mire alapozták a kartellgyanúra tett kijelentéseket?

– Kaptak-e az Európai Bizottságtól erre vonatkozóan bármilyen írásos észrevételt?

***

VITÁLYOS ESZTER, Miniszterelnökség államtitkára: - Képviselő Úr! Az ön állítása helytálló. A Gazdasági Versenyhivatal hozott egy döntést, amely szerint az M4-es építésénél felmerült kartellgyanú nem igazolható, és az eljárását ezen megállapítást követően lezárta. Azonban a döntésben foglaltakkal nem értettünk egyet, és jogorvoslati kérelemmel éltünk.

Igaza van akkor, amikor azt írja, idézem: „a kormány két évvel ezelőtt az M4-es autópálya Fegyvernek és Abony közti szakaszának építését még uniós források felhasználásával akarta megoldani” - idézet vége. Téved akkor, amikor azt írja, hogy a következő lépés az: „Idén áprilisban a kormány leállította ezen szakasz építését az Európai Bizottság kartellgyanújára hivatkozva.” Tévedése az ügy részletes megismerésének hiányából fakadhat, hiszen megfeledkezik arról a tényről, hogy a nagyprojektre vonatkozó bizottsági kritikákat követően valóban visszavontuk a befogadásra nyújtott kérelmet, de ezzel egyidejűleg az Európai Bizottság kollégáival együttműködve megkezdtük a projekt átdolgozását, hogy azt ismételten benyújthassuk a Bizottságnak. A visszavonás és az újbóli benyújtást lehetővé tevő munkák befejezése között közel egy év telt el. Önmagában ez a tény is igazolja, hogy a kormány konzekvens álláspontot képviselt ebben az ügyben.

– Az Európai Bizottságnak végig tudomása volt arról, hogy ezt a projektet az uniós források terhére kívánjuk megvalósítani. A projekt életében jelentős változás akkor állt be, amikor idén tavasszal, az ismételt benyújtást megelőzően az átdolgozás ellenére a Bizottság regionális főigazgatóságának kollégái közölték a magyar kormány képviselőivel, hogy mégsem kívánják nagyprojektként befogadni az M4 ezen szakaszának fejlesztését, és itt az elutasítás egyik okaként a feltételezett kartellezés gyanúját is közölték.

– Képviselő Úr! A kormánynak egy ilyen ügy esetén nincs mérlegelési lehetősége. Ha az Európai Unió ilyen gyanút fogalmaz meg, akkor lépnünk kell. A Miniszterelnökség áttekintette a kiválasztási eljárás körülményeit, és ezt követően a Versenyhivatalnak átadtunk minden szükséges dokumentumot, amely rendelkezésünkre állt. A projekt finanszírozásának ellehetetlenülése ezen okokból következett be.

 Meddig öntik a közpénzt az MTVA feneketlen kútjába?

IKOTITY ISTVÁN (LMP): – Jelenleg évi 80 milliárd forintot költünk a közös pénzünkből egy olyan közmédiára, amely minél több pénzt kap, annál kevésbé lát el közfeladatot, és minél több pénzt kap, annál kevesebben nézik. A közmédia ma a Fidesz házi csatornája, ahol csak azért vásárolnak milliárdokért szórakoztató műsorokat, hogy azok szünetében is megszólalhasson egy-két kormánypárti politikus.

Az LMP már többször kezdeményezte, hogy csökkentsük a közmédia 80 milliárd forintos állami költségvetését. Szerintünk ezt a pénzt sokkal fontosabb dolgokra is lehetne költeni, mint hogy a kormánypárti politikusok előtt legyen egy kamera. Ez a pénz bőven elég lenne arra, hogy végre senki se keressen a létminimum szintje alatt a közszférában, de elég ellene a családi pótlék 25 százalékos emelésére is. Önök ezt azonban máshogy gondolják, ugyanis nemhogy csökkentették volna a közmédia már most is jelentősen túlméretezett büdzséjét, hanem néhány napja a menekültügy miatt valóban szükséges kapacitásbővítésekkel összemosva a közmédia 47 milliárdos adósságának átvállalásáról döntöttek. A hivatalos indoklás szerint az MTVA kiadásai olyan mértékben megnőttek az utóbbi hónapokban az M1 hírcsatorna és az M4 sportcsatorna indításával, hogy a hiteleit már nem tudta fizetni, azaz elismerik, hogy ez vélhetően nem egy egyszeri alkalom volt. A közmédia még a 80 milliárdos költségvetésből sem képes fenntarthatóan működni, és jövőre várhatóan újabb tízmilliárdokkal kell majd kipótolni a költségvetését. Hírét sem hallottuk annak, hogy a kormány részéről bárki akár csak megkérdezte volna a köztévé vezetőit, hogy miért nem sikerült felelősen gazdálkodni.

– Miért nem sikerült tartani az MTVA 80 milliárd forintos idei költségvetését?

– Más állami óriásvállalat esetén is hasonlóan elnézők, amikor több tízmilliárdos adósságot halmoznak fel?

– Mi a garancia arra, hogy pár hónap múlva az adófizetőket nem lepik meg egy újabb adósságátvállalással?

***

TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A kérdése is olyan, mint a tájékozottsága. Azt mondja, hogy a Magyar Televízió 80 milliárd forint közpénzből gazdálkodik. Ez nem igaz, 70 milliárdból, „csak” 10 milliárdot tévedett, mert 10 milliárd forintot saját bevételként szed be. Tehát az állami költségvetési támogatás 70 milliárd forint. Az adósságátvállalásról azért azt is tudni kell, hogy 2011-ig, tehát az előző kormányzat alatt a Magyar Televízió 24 milliárd forint adósságot halmozott fel, és amikor a hitelfelvétel megtörtént, akkor lényegében ezt az adósságot, amit a szocialisták hagytak nekünk, kellett finanszírozni. A hitel másik része pedig annak az épületnek a megvásárlása tette ki, amiben most működik a Magyar Televízió, ugyanis olyan előnytelen bérleti konstrukciót sikerült az előző kormányzatnak kialakítani, hogy egyszerűen az lenne a pazarlás, ha a bérleti díjat ma is fizetnénk. Tehát nem működésből adódó, működési hiányból, túlköltekezésből adódó kiadásokat finanszíroz ez a hitel.

– Egyébként pedig 2011 és 2014 között nagyon komoly átalakítás történt a Magyar Televízióban: hatékonyságjavítás, költségracionalizálás, és ne felejtsük el, hogy van egy digitális átállás, aminek a költsége ebben az évben csak 10 milliárd forint. És azt se felejtsük el, hogy indult egy bővített szolgáltatás, a sporttévé, az M4, és a sportjogdíjakra például ebben az évben is szintén 10 milliárd forintot kell költeni. Tehát az ön azon állítása nem állja meg a helyét, hogy a Magyar Televízióban továbbra is pazarló gazdálkodás folyik.

Mikor kaphatja meg az összes tűzoltó az ígért béremelést?

SNEIDER TAMÁS (Jobbik): – Az idei béremelést leszámítva, korábban 2008-ban emelték a tűzoltók fizetését, ezért is rendkívül indokolt volt a 30 százalékos béremelés, ami sajnos leginkább kommunikációs szinten valósult meg, ám a tűzoltók többségének pénztárcájában ez nem okozott érezhető változást. Az alapfeladatot ellátó tűzoltóknak ígért 30 százalékos béremelésből a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete szerint átlagosan csak 15-20 százalék közé tehető a megvalósult béremelések száma. A szakszerzet nyilatkozatából kiderül, hogy bár valóban emelkedtek a bérek, de egy 735 tűzoltó által kitöltött kérdőív szerint pusztán 8,2 százalékuk tapasztalta a konkrét béremelést ebben az ügyben. Ennek oka pedig az adójogszabály módosítása miatt az augusztustól megszüntetett délutáni pótlék, így a váltott műszakban dolgozó tűzoltók közül sokan nemhogy fizetésemelést, de még 3-8 ezer forint közötti csökkenést is elkönyvelhettek.

– Ahhoz, hogy a 30 százalékos béremelés valóban érezhető legyen, szükséges lenne minden bérelemre megadni a bruttó 30 százalékos emelést, ennek hiányában az említett adójogszabály-módosítás miatt ugyanis a béremelés célkitűzéseivel szemben a lánglovagok kevesebb pénzből kénytelenek önmagukról és a családjukról gondoskodni, mint a tavalyi évben. A tűzoltóság munkatársainak, azaz kivétel nélkül minden tűzoltónak járó, a pénztárcájukban is megjelenő béremelést szeretne a Jobbik Magyarországért Mozgalom.

– Tervezi-e a kormány, hogy valóban megemeli a tűzoltók bérét 30 százalékkal?

 ***

POGÁCSÁS TIBOR, belügyminisztériumi államtitkár: – A 2015. évi XLII. törvény elfogadása óta a Belügyminisztérium folyamatosan monitoroz a rendvédelmi szervek bevonásával, így ismert számunkra az állomány véleménye, illetve az állomány helyzetének változása. Magát az illetményemelést és annak végrehajtását a szolgálati törvény szabályozza, és a 30 százalékos illetményemelést a tiszthelyettesek, zászlósok, tisztek, így tehát a beosztott tűzoltók részére garantálja.

– Az új illetményrendszer bevezetésével egyszerűbbé vált a pótlékrendszer, ez azonban nem jelenti a pótlékok megszüntetését. Az illetményemelés alapja a 2015. évi június 30-ai bér volt, ehhez a bérhez figyelembe kellett venni a rendszeres illetményelemeket, beleértve a rendszeres pótlékokat, valamint a tiszthelyettesek és a zászlósok 24 ezer forintos kiegészítő juttatását is. Az éjszakai pótlék pedig az éjszaka szolgálatot teljesítőknek továbbra is jár.

– Az augusztusi és szeptemberi hónapban már a megemelt illetményt kapták a tűzoltók, az állomány többsége a változást átlagosan nettó 26 százalékos illetményemelésként élte meg, és ezt többségük megelégedéssel is fogadta. Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy elsősorban a tíz évnél rövidebb szolgálati idővel rendelkező tiszthelyettesek esetében az szja-ban megjelenő kompenzáció a bér mellett jelent meg, a béremelés alapjaként nem vehető figyelembe. Így az ő esetükben az adókompenzáció valóban csökkent, azonban az ő esetükben is az mondható, hogy a bruttó 30 százalékos illetményemelés átlagosan a nettó 20 százalékot elérte.

Hogyan válik Vas megye gyorsabban és biztonságosabban elérhetővé?

ÁGH PÉTER (Fidesz): –  Vas megye egy újabb lépéssel közelebb került Budapesthez és az ország közlekedési vérkeringését biztosító autópálya-hálózathoz. Miután nemrég átadásra került az M85-ös autóút Csorna és Kóny közötti és a Csornát elkerülő szakasza, illetve megnyílt az autósok előtt az M86-os út Szeleste és Hegyfalu közötti része, több mint 20 perccel gyorsabban érhetjük el Szombathelyről az M1-es autópályát.

– Ma már közel 26 kilométer hosszan közlekedhetünk Szombathelytől Hegyfaluig gyorsforgalmi úton. Ennek köszönhetően jelentősen csökken a menetidő Szombathely és Győr között, miközben Pósfa és Hegyfalu mentesül a napi több ezer tehergépjármű forgalma alól. Az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően Csorna településről is biztonságosan, kétszer két sávon haladva érhető el az M1-es autópálya. Jelenleg 33,3 kilométer hosszan lehet közlekedni óránként 110 kilométeres sebességgel, további 15 perccel csökkentve a menetidőt.

Ezért is  kérdezem:

– Hogyan válik Vas megye gyorsabban és biztonságosabban elérhetővé a továbbiakban?

– Mikor teljesül a megyében élők régi álma, hogy bekapcsolódhassanak a gyorsforgalmi úthálózatba?

– Milyen előnyökkel jár mindez a helyiek számára?

***

TASÓ LÁSZLÓ, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Jó felidézni azokat a fejlesztéseket, amelyek a térségben megvalósultak az elmúlt időszakban. Vas megyében jó néhány fejlesztésnek lehettek már tanúi, és most élvezői is a térségben lakók. Többek között 2012-ben elkészült a 86-os számú főút Szombathely és Vát közötti szakasza, megépült a Felsőszölnök-Kétvölgy közötti összekötő út, 2013-ban befejeződött a Körmend és Egyházasrádóc közötti kétszer kétsávos kialakítású, 4,4 kilométeres előzési sáv. 2015-ben a Körmend-Zala megyehatár közötti 9,7 kilométeres szakasznak a 11,5 tonnás megerősítése megtörtént, és nem olyan túlságosan régen  átadásra került az M86-os útnak a Szeleste-Hegyfalu közötti szakasza, és pontosan tudjuk azt, hogy Csorna déli határáig gyorsforgalmi úton lehet biztonságos körülmények között közlekedni.

– A Szombathely szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró M86-os út hiányzó szakaszának a bővítése Hegyfalu és Csorna között éppen folyamatban van, azt is tudjuk, hogy 2016 év végére be fog fejeződni. Nagyon bízunk benne, hogy rövidesen megkezdődhet a Csorna II. ütem is, hiszen ennek az építésügyi kiírása már a Közbeszerzési Értesítőben látható.  Győr és Budapest felé az utazók sokkal biztonságosabban és gyorsabban tudnak közlekedni, és nagyon bízunk benne, hogy Szombathely és a térség szempontjából ezek a nagy jelentőséggel bíró fejlesztések tovább folytatódnak. Abban is bízunk, hogy a befektetők szándéka is találkozni fog a törekvéseinkkel, és valamennyi ilyen térségi jelentőségű beruházás meg fog valósulni a következő időszakban. Nemsokára nemcsak az M8-as, hanem az M7-es irányába is történnek fejlesztések, a Balaton és a déli térség is elérhetővé válik, összekapcsoljuk a térségeinket, ezáltal is erősítjük Magyarország versenyképességét.

Mikor készülhet el végre a Miskolc-Kassa autópálya?

VARGA LÁSZLÓ (MSZP): – Képviselőtársaim! Orbán Viktor néhány hónapja – sok más vidéki nagyvároshoz hasonlóan – Miskolcra látogatott, ígéreteket tett, és öt pontba foglalt megállapodást írt alá a város polgármesterével. Én foglalkoztam azokkal a kérdésekkel, amelyek szerintem nagyon hiányoznak, kimaradtak ebből az öt pontból. Ez nem más, mint a Miskolc-Kassa autópálya magyarországi szakaszának a megépítése, amelyre ígéretet tett ugyan miniszterelnök úr, de nagyon kevés konkrétumot hallunk azóta ebben az ügyben. Az M30-as autópálya 2004 decemberében már elérte Miskolcot. Azt gondolom, ez egy óriási siker volt mindannyiunk számára, akik a térségben élünk, és nagyon nagy szerepe van abban, hogy a térségbe azóta több vállalkozás is érkezett.

– Régi adósság, ami már az önök ciklusára vár, hogy befejeződjön a Miskolc-Kassa autópálya-szakasz megépítése, tehát folytatódjon az M30-as építése. Ez egy olyan észak-déli folyosó lehetne az Európai Unióban, amely a szállítási időt jelentősen rövidítené, és Kelet-Magyarország számára is egy lehetőség lenne, hiszen a mezőgazdasági termékek, ipari termékek számára újabb piacokat lehetne találni.

– A térség, Abaúj és Borsod szempontjából is nagyon-nagyon fontos beruházásról beszélünk. Önök tettek egy ígéretet, amiből még egyelőre kevés a konkrét megvalósulás, és a finanszírozás kapcsán is rengeteg kérdés van. Augusztus végén pedig pont ön, államtitkár úr, bejelentett egy újfajta úttípust, egy csökkentett műszaki tartalmú gyorsforgalmi utat, amely nyilván szintbeli kereszteződésekkel, körforgalmakkal is működne. Egy ilyen észak-déli folyosónál ez nem lenne szerencsés. Én azt gondolom, hogy a Miskolc-Kassa autópályára mihamarabb szükség van, és adódik a kérdés:

– Mikorra tud ez az autópálya-szakasz megépülni és pontosan milyen műszaki tartalommal?

 ***

TASÓ LÁSZLÓ, (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): - A magyar kormány kiemelten kezeli az autópályák országhatárig történő kiépítését, és ebben az M30-as is programként szerepel. Az M30-as autópálya autópályaként fog megépülni az országhatárig.  Megvizsgáltuk, hogy hol van lehetőség és hol indokolt műszaki tartalmat csökkenteni a közlekedésbiztonság szabályait betartva, és semmiképpen sem csorbítva a közlekedők biztonságérzetét. 2018 márciusára ígérte meg miniszterelnök úr, hogy el fog készülni az országhatárig az M30-as autópálya, és így is lesz.

– Természetszerűen minden lehetőséget figyelembe kell vennünk, de az biztos, hogy az a program, amelyet a kormány meghirdetett, az végrehajtható. Ehhez viszont kell nagyon sok ember segítsége, közreműködése, és le kell bontani egy csomó ezzel kapcsolatos dogmát és olyan berögződést, amely egyébként a régi eljárási rendeket még mindig életben tartva, akadályozza a munkánkat. Nem egyszerű történetről van szó, nagyon sokat kell érte dolgoznunk, és minden közreműködőre számítunk, hiszen mindenkinek érdeke, hogy valamennyi autópálya az országhatárig elérjen, minden megyei jogú várost bekapcsoljunk a gyorsforgalmi hálózatba, és minden egyes térség számára a kiemelt jelentőségű utak elkészüljenek. Ehhez minden magyar ember segítségére számítunk. Vannak akadályozók, akadékoskodók, én megértem, de teljesen biztos vagyok benne, hogy Magyarország azt szeretné, hogyha ezek a kapcsolatok megépülnének.

Gazdasági és pénzügyi ismeretek tantárgy bevezetése?

FARKAS GERGELY (Jobbik): – A Nemzeti alaptanterv 2012-ben történt felülvizsgálata során javaslatcsomagot dolgoztak ki a középiskolai tanárok részére, melyek között szerepelt egy gazdasági és pénzügyi ismeretek tantárgy bevezetése egy tanéven keresztül, heti két órában. Jelenleg azonban úgy áll a dolog, hogy a megújult NAT-ban a pénzügyi ismeretek tanítása nem önálló kötelező tantárgyként szerepel, hanem szabad órakeret terhére választható jelleggel nyílik lehetőség tantárgyi keretek között való oktatására.

– A Jobbik korábban már számtalanszor kezdeményezte és azóta is hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos már középiskolás korban elsajátítani azokat a gazdasági alapismereteket, amelyeknek alkalmazását a későbbiek folyamán a mindennapi gyakorlatban tudják hasznosítani. A mai gazdasági-pénzügyi kihívások és nehézségek közepette szükséges, hogy a társadalom jövőjét képező ifjúság – elsajátítva az alapvető gazdasági alapismereteket – képes legyen felelősségteljesen gondolkodni, mérlegelni és gazdálkodni a pénzügyi javakkal. Felmérések is bizonyítják, hogy középiskolából kilépve sokan nincsenek tisztában a diákhitel következményeivel, felelőtlenül felveszik azt, és csak később szembesülnek azzal, hogy milyen terhet jelent számukra a visszafizetése.

– De térjünk vissza a pénzügyi ismeretek tantárgy bevezetésének feltételeihez, hiszen a diákok már a jelenlegi tanterv alapján is óriási tehernek vannak kitéve az előírt óraszámok ésszerűtlen nagysága miatt. Ezért javaslatunk csak azzal együtt értelmezhető, ha a jelenlegi tanterv átgondolásra kerül, és érezhető mértékben csökken a diákok leterheltsége, amit egyébként már többször szorgalmaztunk. Mindezt szem előtt tartva kérdezem:

– A kormány tervei a gazdasági és pénzügyi ismeretek tantárgy kötelező jellegű bevezetését, azzal együtt, hogy ez esetben felülvizsgálják az óraszámokat is?

***

 RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Végre egy valós kérdésről higgadtan tudunk beszélni itt a parlamentben! Nemcsak a diákhitel az, amelyik felveti ennek a kérdéskörnek az életszerűségét. A devizahiteles probléma vagy a világgazdasági válság is bemutatta, hogy sokan sajnos nem megfelelő pénzügyi ismeretek mellett hozták meg a pénzügyi döntéseiket, és akár ez tíz-húsz évre is anyagi nehézségeket okozott a családjuk gazdálkodásában vagy az egyéni gazdálkodásukban. Ezért valóban fontos mindenféle úton-módon a pénzügyi ismereteket növelni a köznevelés rendszerében.

– A NAT mind az 5-8., mind a 9-12. évfolyamokon kitér a pénzintézetek bemutatásával foglalkozik a pénzügyi és gazdasági kultúrára. Vállalkozói alapismereteket ad át, az állam gazdasági szerepvállalását mutatja be, a családi költségvetés összeállításával, illetőleg a vállalkozások világával kapcsolatos információkat, ismereteket ad át. A szabad órakeret terhére pénzügyi-gazdasági kultúra órát lehet bevezetni a 7-10. évfolyamon, etikus vállalkozói ismereteket a 11-12. évfolyamon, közgazdasági és pénzügyi alapismereteket a 11-12. évfolyamon. Ez a rendes tanmenet. Mindemellett tematikus hetet is szeretnénk indítani, sőt már el is indítottunk. Ezt azzal kezdtük, hogy a pedagógusokkal konzultáltunk, „Számoljunk a jövővel” országjárás keretében 250 pedagógus interjújából, megkérdezéséből tudtunk levonni következtetéseket. A tavalyi évben pedig már elindult a „Pénz7” tematikus hét 650 iskola és 90 ezer diák részvételével, amikor egy hét csak a pénzügyekről szólt, ezáltal adva át új információkat a fiataloknak. Ez sikeres volt, ezért a pedagógusok továbbképzése és ennek a pénzügyi-gazdasági ismereteket tartalmazó tematikus hétnek a továbbvitele mellett döntöttünk.

Mindenre van idejük, csak a ’legrászorultabbakra’ nincs, miért nem indult még el az őket segítő program?

KORÓZS LAJOS (MSZP): – A múlt év nyarán jelentette be a kormány, hogy az Európai Unió támogatásával indul egy program a leginkább rászorulók támogatására, és hogy ez év elején ki is írják a pályázatot. Ebben a programban élelmiszercsomagokkal és életvezetési tanácsokkal segítenék a szegénységből való kitörésben a fiatalok családját, a hajléktalanokat, valamint az alacsony nyugdíjú időseket. Minderre mintegy 30 milliárd forintot szánnak, és ahogy annak idején említették, jelentős uniós forrásból finanszíroznák ezt.

– A bejelentés óta egy év eltelt, de a program még sehol. Pár hete megjelent  ugyan egy kormányhatározat, amelyből kiderült, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal feladata lesz többek között a személyes felhasználásra szánt élelmiszer, illetve alapvető fogyasztási cikkek eljuttatása a beazonosított, leginkább rászoruló személyek részére. Azé a hivatalé, amely többek között a rokkantak felülvizsgálatával és átminősítésével foglalkozik, és még ezen felül a szociális szolgáltatások engedélyezéséért is felel. Azért is érdekes, mert egy évvel ezelőtt Czibere Károly államtitkár úr azt mondta: „Elosztás során azokra a szervezetekre szeretnénk támaszkodni, amelyeknek gazdag tapasztalatuk van már ezen a területen, tudják, miként lehet felmérni, kik a rászorulók, és módszerük is van ahhoz, hogy a leghatékonyabban segíthessenek.”  Nem igazán tudom elképzelni, hogy milyen tapasztalatai vannak az NRSZH-nak arról, hogy miként kell hatékonyan segíteni, felmérni a rászorulókat.

Kérdezem: 

 – Mire vár a kormány?

– Miért éppen a szegények megsegítésével késlekedik a kormány?

– Meddig várjanak az érintettek?

***

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Szerintem ön is jól tudja, képviselő úr, hogy melyik volt az első olyan operatív program, amit a 2014-20-as fejlesztési ciklusból Magyarország Brüsszelben elfogadtatott, ez a rászoruló személyeket támogató operatív program volt. Tehát az összes európai uniós támogatás közül igyekeztünk ezt az elsők között benyújtani, és az elsők között elfogadtatni, hogy Magyarország számára a következő hét évben, akár a kisgyermekes családokat, akár az időseket, akár a más okból nagyon nehéz és kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket segítse alapvető élelmiszerekkel vagy pedig alapvető tisztálkodási, higiéniai cikkekkel. Körülbelül 30 milliárd forint azt az összeg, amit erre a rendkívül fontos célra fordítani tudunk.

– Maga az eljárás most másképp fog zajlani. Sokkal szigorúbb feltételeket szab az Európai Unió, mint bármilyen más korábbi hasonló rászoruló személyeket támogató program kapcsán,  hogy kiknek, kihez és hogyan kell eljuttatni. A karitatív szervezeteket, amelyek korábban hasonló programokban már közreműködtek, szeretnénk bevonni ebbe. Az Unió két részben biztosít lehetőséget az ő bevonásukra, az egyik rész a csomagok összeállítása, a másik rész pedig a csomagok logisztikája. Bízunk benne, hogy tudunk partnerekre találni a korábbi nagy civil szervezetek vagy karitatív szervezetek között. És bízunk benne, hogy minél hamarabb el tudnak indulni ezek a programok, és el tudjuk juttatni ezeket az alapvető élelmiszereket a rászorulók számára.