Vádak, védelmek, tények

Rend lett ön szerint két hét alatt Miskolcon? Vállalja-e a kormány a szabadságharcot Brüsszellel szemben, hazánk energiabiztonsága érdekében? Milyen a magyarországi önkéntesség helyzete, vannak-e látható eredményei a közösségi szolgálat bevezetésének? Mikor lesz a gazdálkodóknak jogorvoslati lehetősége a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet önkényesen hozott döntései ellen? Infrastrukturálisan is elindulhat a fejlődés Biharban?

kdnp.hu – Bartha Szabó József

„Hazának füstje is kedvesebb mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Legutóbb, október végi szónoklataikból szolidan stilizálva- udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallózunk.

Rend lett ön szerint két hét alatt Miskolcon?

VARGA LÁSZLÓ (MSZP): – Államtitkár Úr! Miskolc újra negatív hírekkel került a lapok címoldalára, sajnos ismét súlyos közbiztonsági problémák kapcsán. Az elmúlt néhány hónapban ugyanis több súlyos bűncselekmény, így több nemi erőszak is történt a városban, két esetben fényes nappal, nyílt utcán. Szeptemberben az Avason egy gimnázium közelében támadtak meg egy nőt közterületen; menekülni próbált, a támadó többször is megszúrta, majd elmenekült a helyszínről, csak a szakszerű és gyors orvosi beavatkozás mentette meg a hölgy életét. Mintegy két héttel ezelőtt egy erőszaktevő a nyílt utcán, a Szent Anna tér közelében, pár száz méterre két középiskolától támadta meg 20 év körüli áldozatát, akit egy bokros részre vonszolt. Mindez délután, fényes nappal történt. Az elkövető ugyan meglett, de azután, hogy egy 60 éves nőhöz tört be, illetve támadt rá. Szintén az elmúlt napokban egy nagyon-nagyon súlyos bankrablás híre is bejárta a sajtót. Bár sok más erőszakos bűncselekmény is történt a városban, nemrég a fideszes többségű közgyűlés elfogadta a közrendet és közbiztonságot érintő folyamatokról szóló beszámolót. Eszerint a közrend, közbiztonság megszilárdult.

– Nyilván ennek a hatalmas problémának a megoldását csak komplex módon lehet megoldani: folyamatos rendőri jelenlét mellett, rendszeres hatósági ellenőrzés, polgárőrség támogatása, térfigyelő kamerarendszer fejlesztése, közvilágítás javítása, a szociális problémák kezelése és felvilágosító kampányok is szükségesek. Fontos volna a rendőrségbe vetett állampolgári bizalom növelése is, hiszen az a tapasztalatunk, hogy a kisebb súlyú bűncselekményeket már be sem jelentik a rendőrségnek, hiszen nem sok reménye van az állampolgároknak, hogy meglesz az elkövető. Nagy probléma az állomány leterheltsége, az elvándorlás, az állandó fluktuáció. A legalapvetőbb feltételekkel is probléma van álláspontom szerint a rendőrségnél. Mindeközben a Terrorelhárítási Központra tízmilliárdokat költöttek, csak ezekből az összegekből több ezer rendőrt lehetett volna szolgálatba állítani. Míg egyébként a jelenlegi állományt is egyéb feladatokkal bízzák meg, mint az e-útdíjrendszer működtetése, illetve közúti sebességmérés. Csak ez a kettő mintegy másfél ezer rendőrt terhel a mindennapokban.

Önök azt ígérték 2010-ben, hogy két hét alatt rendet tesznek. Sokszor a legalapvetőbb feltételek is problémát jelentenek a rendőri munkában. Lyukóba például rendőrőrsöt ígértek több mint négy éve. Ebből a mai napig semmi nem lett. Kérdezem:

– Ön szerint rend lett-e két hét alatt Miskolcon?

– Létrejön-e az önök által oly sokszor ígért lyukói rendőrőrs?

– Milyen intézkedéseket terveznek Miskolc közbiztonságának javítása érdekében?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A közbiztonság javítása terén soha nem lehetünk elégedettek, tudjuk, hogy mindennap többet kell tennünk, mint amit tegnap tettünk. A rendőrség ennek szellemében jár el, és lép fel minden bűnözővel szemben a zéró tolerancia alapján. Arra is szeretném emlékeztetni, hogy ha önök riogatás helyett megszavazták volna azokat a törvényeket, amelyeket a közbiztonság megerősítése érdekében terjesztettünk a parlament elé, akkor előrébb járnánk Miskolcon is, és az ország más településein is.

– A bűncselekmények megelőzése és a rendelkezésre álló eszközök hatékony felhasználása érdekében a fokozott ellenőrzések végrehajtásában a társszervek, a Miskolc megyei jogú város polgármesteri hivatal hatósági főosztály, közterület-felügyelet és rendészeti osztály, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Polgárőr Szövetség és a mezőőri szolgálat is részt vesznek. A közterületen elkövetett bűncselekmények száma a városban 2010 óta folyamatosan csökken: 2010-ben 1807, 2011-ben 1679, 2012-ben 1671, 2013-ban 1457 ilyen bűncselekmény regisztrálására került sor. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt négy évben a közterületen elkövetett bűncselekmények száma Miskolcon a 2010-es adathoz képest közel 20 százalékkal csökkent.

– 2013. szeptember 25-én az ország öt északkeleti megyéjében, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elindítottuk a közbiztonsági mintaprogramot. A tapasztalatok és a tényadatok alapján, a lakosság és az önkormányzatok pozitív visszajelzései szerint a programot 2014. július 1-jén Magyarország valamennyi településére kiterjesztettük, így most már 3154 települést érint. A közbiztonsági mintaprogramnak köszönhetően Miskolcon a lopások száma 2013-ban 2012-hez képest 11 százalékkal, míg a rablások száma 20 százalékkal csökkent. A garázdaságok száma 2013-ban közel 6 százalékkal csökkent. A lakosság biztonságérzetének növelése és a jogellenes cselekmények visszaszorítása, megelőzése érdekében kiemelten Miskolc-Lyukóvölgy városrészben napi 24 óra időtartamban fokozott ellenőrzések végrehajtására kerül sor. A térség közbiztonsága évek óta folyamatosan kiemelt figyelmet kap a rendőrkapitányság vezetése részéről, ezért 2011. szeptember 1-jén négyfős lyukóvölgyi körzeti megbízotti csoport alakult, amely a mai napig is működik, amelynek állománya 2013. május 28-ától a lyukóvölgyi KMB-irodában látja el tevékenységét. Jelenleg nincs napirenden a Lyukóvölgy-rendőrőrs kialakítása, tekintettel arra, hogy a közbiztonság megerősítésére a megfelelő rendőri erőt a KMB-csoport biztosítja.

– Képviselő Úr! A miskolciak bízhatnak a rendőrségben, és számíthatnak a rendőrség segítségére. Szeretném kiemelni azt az összefogást, amely az önkormányzattal és a polgárőrséggel létrejött. És ha már a polgárőrséget említette, szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a 2015-ös költségvetésben 1 milliárd 50 millió forint áll a polgárőrség támogatására rendelkezésre. Arra kérem, ha ön valóban fontosnak tartja a közbiztonságot, a polgárőrség támogatását akkor megteheti úgy is, hogy ezt a javaslatot szavazatával támogatja. A jövőre nézve az elvárt cél a közbiztonság további erősítése, amelyhez a megerősítő egységek igénybevételére a továbbiakban is számíthatnak a miskolciak.

+

VARGA LÁSZLÓ: – Államtitkár Úr! Tájékoztatnám, hogy kétharmaduk van, és lassan öt éve. És nyilván sokféle előterjesztésük volt a közbiztonság javításának érdekében is, ezeknek egy részét támogattuk, de mégis ez az öt év már az önök politikáját minősíti. És sajnos nem lett jobb a helyzet, akármit is mond itt.  2011-ről 2012-re majd’ 40 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma a miskolci rendőrkapitányság területén. Ehhez képest van egy nagyon kicsi javulás, de a helyzet mégis sokkal siralmasabb, mint négy-öt éve.

– Államtitkár Úr! Higgye el, ez nem riogatás. Tudja, a miskolciak hétköznapjait megmételyezi ez a közbiztonsági probléma, amit nagyon határozottan meg kellene már oldani. Mondom ezt azért, mert számos értéke van ennek a városnak. Olyan értékek, amiről sokkal szívesebben beszélnék a parlament és az ország nyilvánossága előtt. Azonban, mivel nem kezelik a közbiztonsági problémákat, így ebben az ügyben kell interpellálnom. De mivel a lyukói rendőrőrsről sem mondott semmit, sőt annyit, igen, hogy nem lesz változatlanul, ezért nem tudom elfogadni a válaszát.

+

A képviselő úr nem,  az  Országgyűlés viszont az államtitkári választ 107 igen szavazattal, 41 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Vállalja-e a kormány a szabadságharcot Brüsszellel szemben, hazánk energiabiztonsága érdekében?

KEPLI LAJOS (Jobbik): – Államtitkár Úr! Magyarország és ezen belül a magyar fogyasztók földgázzal történő és biztonságos ellátása alapvető nemzetstratégiai érdek, azt hiszem, különösen a tél kezdetén ezt mindannyian beláthatjuk. Az ukrajnai konfliktus kapcsán ismét felmerült hazánk gázellátásának forrás- és útvonal-diverzifikálása. Vagyis olyan alternatív megoldások keresése, amelyek az Ukrajnán keresztül érkező gázvezetékeket kiváltják. Ennek szellemében értékelődött fel hazánk számára is a Déli Áramlat gázvezeték, amely a realitásokat tekintve a legoptimálisabb megoldás lett volna. Igaz ugyan, hogy az is ugyanazt az orosz gázt szállította volna, azonban a konfliktussal terhelt térség megkerülésével jött volna Európába. A másik nagy előnye pedig az, hogy hazánkon keresztül érkezett volna, ami Magyarország számára kiemelten fontos lett volna.

– Egy héttel ezelőtt megtörtént Putyin és Erdoğan államfők találkozója Ankarában. Azóta tudjuk, hogy a Déli Áramlat alighanem lekerült a napirendről. Jelen pillanatban azonban több alternatíva is nyitva áll Magyarország előtt. Természetesen nagyon fontos a szomszédos országokkal közös gázvezetékeink határkeresztező kapacitásainak kétirányúsítása - ez részben történt meg eddig -, azonban a Déli Áramlat valamely alternatív változatának megvalósítása nélkül csak nehezebben és drágábban lennénk képesek ezeken az útvonalakon kielégíteni Magyarország gázellátását. Ezért figyeli a Jobbik Magyarországért Mozgalom aggódva azt a politikai vihart, amelyet nem titkoltan tengerentúli nyomásnak engedve az Európai Unió kavart a beruházás megvalósításának, most már úgy tűnik, sikeres megakadályozásával. Jól látjuk Bulgária példáján, hogy mire képes az ellentétes érdek, az energiaforrások és szállítási útvonalak feletti rendelkezésért folytatott világméretű küzdelem: kormányokat távolít el a helyéről, független államok belügyeibe avatkozik be. Magyarországon is érezhető az utóbbi hetekben, hónapokban az a nyomás, amely a két nagyhatalom küzdelmének folyományaként gyűrűzött be hozzánk. A Jobbik szilárd álláspontja ennek kapcsán, hogy nekünk, magyar politikusoknak kizárólag Magyarország energiastratégiai érdekeit szabad szem előtt tartanunk, nem engedve semmilyen irányból hatalmi nyomásnak. Fokozottan igaz ez energiaellátásunk ügyére is. Jól látható, hogy Ukrajnában a konfliktus hosszú távú elhúzódása várható.  Így azt kérdezném, mivel Orbán Viktor miniszterelnök úr előszeretettel folytat látszatszabadságharcokat Brüsszel irányában:

– Ebben a kiemelten fontos kérdésben is hajlandó-e Magyarország az Európai Bizottság előtt, a többi érdekelt országgal karöltve kőkeményen és határozottan kiállni érdekeinkért és azért az alternatív megoldásért, amely lehetővé teszi majd, hogy olcsón és megfelelő biztonsággal érkezzen földgáz Magyarországra? 

+

ARADSZKI ANDRÁS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Az interpelláció címében feltett kérdéssel kapcsolatban annyit tudok mondani, hogy egy fontos dologban egyetértünk: legyen tél vagy nyár, vagy akár ősz, a fogyasztók földgázzal történő ellátása nemcsak alapvető nemzetstratégiai érdek, de az ellátás biztosítása és biztonsága kormányzati kötelezettség és felelősség is. Az ukrajnai konfliktus valóban ismét előtérbe helyezte a tranzitútvonalak ellátási biztonsági szerepét, illetve a magyar útvonal- és forrásdiverzifikációs törekvéseket, valamint az egyoldalú importfüggőség leküzdését szolgáló beruházások iránti igényt. A magyar kormány az energiaellátás biztonsága és nemzeti hatáskörben való biztosítása mellett töretlenül őrködik az energiapolitikai döntéshozatallal kapcsolatos szuverenitás, így az energiamix szabad meghatározása, illetve a kapcsolódó nemzetközi döntések meghozatala felett is.

– Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Föderáció elnöke 2014. december 1-jén bejelentette: Oroszország a jelenlegi körülmények között és az Európai Unió ellenkezései miatt nem tudja megkezdeni a Déli Áramlat gázvezeték tervének megvalósítását. Oroszországnak joga volt meghozni a döntést a Déli Áramlatról, és Magyarország ezt a döntést tudomásul veszi azzal, hogy a legfontosabb feladata a kormánynak a magyar emberek téli gázellátásának biztosítása. Ezt a követelményt olyan hazai tárolói töltöttséggel, folyamatos hazai kitermeléssel és alternatív importforrások beszerzésével kívánjuk elérni, amely a földgázellátásunkat maradéktalanul biztosítja a téli hónapokban. Ezenfelül a kormány szükség esetén kész további lépéseket tenni az ellátásbiztonság fokozására. Ezzel összefüggésben a magyar ellátásbiztonságot erősítő infrastruktúra-projektek megítélése nem változott érdemben.

– Képviselő Úr! Oroszország Déli Áramlattal kapcsolatban hozott döntése után Magyarország újraértékeli a lehetőségeket, és készen áll arra, hogy a jövőben is biztosítsa jelenlétét a meghatározó nemzetközi gázszállítási projektekben még akkor is, ha a nemzetközi jogi, politikai, illetve gazdasági környezet változása miatt ezek a projektek időről időre módosulnak. A diverzifikációt megvalósító projektek között szerepel az Azerbajdzsánból a déli folyosón keresztül érkező gáz Közép-Európába juttatása. Ilham Aliyev azeri elnök budapesti látogatásán készséget mutatott arra, hogy a déli folyosón keresztül szállítsanak gázt Közép-Európába. Ebben kiemelt szerepet kapnak az egyes országok földgázszállító rendszereit összekötő határkeresztező vezetékek, amelyek jelenleg még nem vagy csak részben léteznek. Oroszország továbbra is fontos partnerünk marad, az orosz gáz törökországi eljuttatásával új lehetőség nyílhat meg számunkra az útvonalak diverzifikálása iránti törekvésünket illetően. Ugyanakkor ez csak egy az opciók közül. Most át kell tekinteni valamennyi lehetőséget, hogy Magyarország biztonságos energiaellátását hosszú távon meg lehessen oldani. A magyar kormány emellett külön hangsúlyt kíván fektetni az ellátás szempontjából tőlünk függő országok, Szerbia, Bosznia-Hercegovina elszigeteltségének megszüntetésére, mert ezen országok ellátását is minden körülmények között biztosítani kell a szolidaritás jegyében. Nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy az Európai Bizottság által kezdeményezett 300 milliárd eurós beruházási tervből a térség energiabiztonságát javító projektekre is jusson. 

+

KEPLI LAJOS: – Államtitkár Úr! Sajnos, sok határozott dolgot nem mondott. A folyamat az, ami engem zavar, tudja, megmondom őszintén, mégpedig az, hogy amint Putyin és Oroszország bejelenti, hogy elállnak a Déli Áramlattól, abban a pillanatban kijelentjük, és visszatérünk ahhoz a régi tervhez, amit a Nabuccónál már tapasztalhattunk, hogy Azerbajdzsánból hozunk gázt, holott meglennének az alternatívák az orosz gázra is. Másrészt Németországnak meglehet a saját Északi Áramlat nevű gázvezetéke, ahol közvetlenül orosz gázhoz jut. Úgy tűnik, Magyarországnak ez most nem adatik meg. Energiapolitika terén hová tudunk még hátrálni? A Paks II. beruházás terén látjuk, hogy az angolok akár állami támogatás útján is véghez tudják vinni a saját beruházásukat, nálunk pedig a kormánybiztos kijelenti, hogy amennyiben az EU tiltott állami támogatást vél felfedezni, akkor akár még ki is hátrálhatunk az ilyen szerződéseinkből. A harmadik pedig, hogy miközben Németország az atomenergia kiváltására szénbányákat és szélerőműveket nyit, aközben mi bezárjuk az utolsó, egymillió tonna éves kapacitású mélyművelésű szénbányánkat. Hova tudunk még energiapolitikában hátrálni?

+

A képviselő úr nem,  az  Országgyűlés viszont az államtitkári választ 102 igen szavazattal, 30 nem szavazat ellenében, 6 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Milyen a magyarországi önkéntesség helyzete, vannak-e látható eredményei a közösségi szolgálat bevezetésének?

HOFFMANN RÓZSA (KDNP): – Államtitkár Úr! Az Emberi Erőforrások Minisztériuma november 24-én önkéntes munkát népszerűsítő kampányt indított el, amely a december 5-ei önkéntesek világnapjáig tartott. A kampány szlogenje: „Nem elég egy gondolat, szükséges az akarat is, amelyet tettek követnek: vállalj te is önkéntes munkát!” Az akcióval a minisztérium célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az önkéntesen vállalt tevékenységek széles körére, valamint az önkénteseket foglalkoztató szervezetekre, intézményekre.

– Az önkéntességet gyakran ételosztással azonosítják, holott jóval többről van szó, hiszen majd’ mindenki találhat magának olyan tevékenységet, amit egy jó cél szolgálatában végez, és még örömét is leli az adott munkában. Mindezek fontosságát a Fidesz-KDNP-kormányzat már korábban felismerte, és 2011-ben a köznevelésről szóló törvényben törvénybe foglalta a közösségért végzett munka széles körben való megismertetését és elterjesztését, így az érettségi bizonyítvány megszerzésének feltételévé tette az 50 óra közösségi szolgálat elvégzését és annak igazolását. Bár az önkéntesség nem ugyanaz, mint a közösségi szolgálat, hiszen motivációjukat tekintve különböznek, mégis azt remélhetjük, hogy a közösségi szolgálat a későbbiekben azt az eredményt fogja elérni, hogy a társadalom nyitottabbá válik az önkéntességet illetően. Közös eleme a közösségi szolgálatnak és önkéntességnek, hogy mind a két tevékenység közhasznú célt szolgál, a munkát elvégző személy és a környezete is többé, értékesebbé válik, hiszen mindenki olyan értékek birtokába jut, amelyek megerősíthetik a közösségi elköteleződés és felelősségvállalás tudatát. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem:

– Milyen visszajelzések érkeztek a közösségi szolgálattal kapcsolatban a diákok és a tanárok részéről?

– Érezhető-e az új rendszer hatása az önkéntességet vállalók számában?

– Végül: javuló tendenciát mutat-e a magyar önkéntesek száma európai összehasonlításban?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:  – Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, nem elegendő pusztán az embereket biztatni arra, hogy végezzenek önkéntes munkát, hanem aki ezt mondja és erre biztat másokat, az maga legyen az első, és mutassa meg, hogy maga is a szabadidejéből áldoz másokra, és valamilyen karitatív, szociális tevékenységet végez. És hogy a két dolgot összekapcsoljam: amikor én magam egy hajléktalanmisszióval mentem, és beszélgettem a hajléktalanokkal, illetőleg osztottunk nekik meleg teát a hidegben és némi ételt, akkor mellettünk nemcsak a Máltai Szeretetszolgálat önkéntesei, hanem három, éppen közösségi szolgálatot végző fiatal gimnazista lány is csatlakozott, akik többek között ebben az 50 órában, amit a képviselő asszony is említett, amit az érettségi előtt el kell hogy végezzenek önkéntes munkaként, ők is a hajléktalanmissziót választották, és ott beszélgettek ők is azokkal az emberekkel, akiknek nincs hol lehajtani a fejüket.

– Tisztelt Képviselő Asszony! Magyarország, amikor az Európai Unió soros elnöke volt 2011 első felében, akkor szintén az önkéntesség évét hirdette meg, és európai szinten is az önkéntesség melletti kiállásra buzdítottunk mindenkit, és saját kampányokat is indítottunk ennek érdekében. Valamiféleképpen ennek azért az elmúlt négy évben kézzelfogható, számszerűsíthető eredménye is volt, hiszen 4 százalékkal nőtt azoknak az aránya, akik valamilyen önkéntes munkában részt vesznek. Nyilván, elsősorban ez a 30-50 éves korosztályt jelenti, az ő esetükben javult a legnagyobb mértékben az önkéntes munka megítélése, az abban való részvétel, de pozitívan viszonyulnak hozzá mások is. Az önkéntességről 2013-ban készült tudományos tanulmány szerint, elismerik az emberek a pozitív hatásait az önkéntes munkának, és a társadalmi hozadékait is szintén fontosnak tartják. A 18 év felettiek csaknem egyharmada már végzett valamilyen önkéntes tevékenységet. Ennek a megerősítésére fogadta el itt a parlament azt a szemléletet, hogy már 18 éves kor előtt is nemcsak az önzés kultúrája az, amelyik erősíthető, hanem másokért is érdemes dolgozni.

– Természetesen szükséges, hogy az állam az infrastruktúrában és a szervezésben is segítséget nyújtson, éppen ezért műhelykonferenciákat, tájékoztató napokat tartottunk, ahol ezer pedagógus és fogadó szervezet vett részt, azok a fogadó szervezetek, akik fogadják ezeknek a fiataloknak a tevékenységét. Mind az iskolák, mind a fogadó szervezetek részéről a visszajelzés pozitív volt, hiszen sok olyan kérdésben, amit felvetettek, teljesen életszerűek, segít ez a fajta tudományos felkészítés. A kötelező jellegét, hiszen a legtöbben ezt vetették fel aggályként, hogy ha az önkéntes munka kötelező, akkor éppen a lényegét veszi el, vagy sokakban természetes ellenállást szül. Erre nemzetközi minták alapján is azt a választ tudjuk adni, hogy éppen a sokféle felkínált lehetőség veszi el a kötelező jelleg miatti esetleges ódzkodást a fiatalokból és így könnyebben vesznek részt az önkéntes munkákon. Az előző négy évben felállított, önkénteseket fogadó szervezetek adatbázisa szintén segítségére van az iskoláknak, hogy eljuttassák a gyerekeket arra a helyre, ahova szeretnének jutni. Természetesen az interneten is több felületen jelentünk meg. 2012. szeptember 1. óta a közösségi szolgálat portál létrejött, Facebook-oldalt indítottunk, amelyek mind-mind azt a célt szolgálják, hogy ehhez bejelentkezve akár fogadói, akár küldői oldalon minél többen  vehessenek részt az önkéntesség kultúrájának terjesztésében.

+

HOFFMANN RÓZSA: – Államtitkár Úr! A 90-es évek végén több olyan kutatási beszámolót lehetett olvasni, amely arról szólt, hogy Magyarország az önkéntesség tekintetében mélyen alatta van az európai átlagnak. Ezen a helyzeten egy olyan országban, amelyik olyan nagyságokat mondhat magáénak, mint Szent Erzsébet, aki az önkéntesség, az adakozás, a szegények segítése révén világhírnévre tett szert, ez tarthatatlan helyzet volt. Jó impulzus volt, valóban, az Európai Unió önkéntesség éve, akkor fogalmaztuk meg a köznevelési törvényben a közösségi munka kötelezőségét. Nagy örömömre szolgál, hogy azok a kezdeti fanyalgó hangok, akik nem tudták talán megérteni, hogy másokért tenni jó és szükséges egy egészséges társadalomban, mára elhallgattak. Köszönet illeti mindazokat a diákokat és pedagógusokat, akik a közösségi munka révén elvezetik ezt az országot abba az önkéntességbe, amire szükségünk van.

– Államtitkár Úr!  A válaszát köszönöm és természetesen elfogadom!

Mikor lesz a gazdálkodóknak jogorvoslati lehetősége a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet önkényesen hozott döntései ellen?

SALLAI R. BENEDEK  (LMP): – Államtitkár Úr! Állítom: A Fidesz-kormány állami földhaszonbérleti pályázati rendszere bizonyítottan lehetőséget ad a visszaélésre, ugyanakkor a jogorvoslatra nem! A földpályázatokba 40 százaléknyi szubjektíven adható pontszám lett beleépítve annak érdekében, hogy azok tetszés szerint legyenek elbírálhatók. A pályázó gazdák továbbá nem kapnak indoklást az eredményeikről, és a bírálati lapokat sem ismerhetik meg, így nehezen lehet mire alapozni adott esetben egy peres eljárást. A vesztes pályázatokat ugyanakkor az NFA visszaküldi a pályázóknak, eltüntetendő a nyomokat. A lehetetlen helyzet a közelmúltban vált újra nyilvánvalóvá, amikor a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a Pest megyei Központi Kerületi Bíróságon első fokon pert vesztett a magyar állam és a Nemzeti Földalapkezelő ellen. Ebben a vidékfejlesztési központ megtámadta a kishantosi földekre kiírt pályázatokat, azok bírálatát és magát a szerződést, mivel olyan pályázó nyert, aki álláspontja szerint nem felelt meg a pályázati feltételeknek. A bíróság első fokon elutasította az ökológiai gazdaság keresetét arra hivatkozással, hogy a bíróságok kizárólag a szerződések érvényességét vizsgálhatják, magukat a pályázatokat nem. Ebből az következik, hogy a Nemzeti Földalap tulajdonképpen annak adhatja az állami földeket, akinek akarja. A pályázatok jogszerűségének vizsgálata igencsak időszerű lenne a kormány részéről, különösen az utóbbi időben feltárt több, nyilvánvaló szabálytalanság és visszaélés fényében is.

– Államtitkár Úr! A közelmúltban derült ki, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök úr által kezdeményezett kormányzati ellenőrzési hivatali vizsgálat hibákat talált a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó földbérletek pályázatainak ügyében. A földbérleti ügyek 5 százaléka bizonyult hibásnak, illetve további 10 százalékuk volt kérdéses. Hogy mi is történt valójában, azt nem fogjuk megtudni, mert a jelentést tíz évre titkosították. Közben ugye, más ellenzéki pártnak valahogy sikerült betekintést nyernie, és a sajtónyilvánosság azért hozott ebből néhány dolgot. A Lehet Más a Politika szerint az előbb említett bírói döntés fontos kérdéseket vet fel az állami földpályázatokkal kapcsolatban. Miután már számtalan esetben bebizonyosodott , hogy lehetséges a visszaélés az állami földpályázatoknál, sőt az már a kormányfőnek is feltűnt, kérdezzük:

– Hogyan indítsunk bármilyen eljárást, hogyha nincs jogorvoslati lehetőség, és nem jutunk hozzá az adatokhoz?

– Hogyan lehet az, hogy továbbra sincs lehetőség a földpályázatok jogszerűségének a vizsgálatára?

+

BITAY MÁRTON ÖRS, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Azt, hogy nincs jogorvoslat, érdekesen hallgattam végig, miközben elmondta, hogy milyen bírósági eljárások vannak folyamatban. Természetesen van jogorvoslat, mindenkinek joga van és lehetősége a bíróságon bármilyen eredményt megtámadni. Az egy másik kérdés, hogy egyes ügyekben mely bíróság milyen döntést hoz, de azt állítani, hogy nincs jogorvoslata, ez finoman szólva nem felel meg a valóságnak.

– Képviselő Úr! Azt állítja ön, hogy eltüntetik a nyomokat a nem nyertes pályázatok visszaküldésével. Hát, ne haragudjon, de én azt nem értem, hogy az miért eltüntetés, ha valaki nem nyer, és az illetőnek a komplett pályázati anyagát postai úton visszaküldi az NFA. (Nem ledarálja, nem elégeti, hanem visszaküldi a pályázónak. Ön erre azt mondja, hogy ez eltüntetés. Nem értem, hogy miért gondolja annak? A nyertesek és vesztesek vonatkozásában szeretném felhívni a figyelmét: egy birtoktestre átlagosan 3-4 pályázó pályázott. Ez praktikusan azt jelenti, hogy 2-3 vesztes sajnos mindig lesz, hiszen egyvalaki tudja csak megnyerni ezeket a területeket, és nyilván az a 2-3 vesztes akár jogos felháborodásában is elégedetlenségének ad hangot, mert úgy gondolja, szent meggyőződése, hogy neki kellett volna nyernie.

– Képviselő Úr! Azt állítja, hogy a vizsgált földek 5 százalékával kapcsolatosan merültek fel problémák. Én azt mondom önnek, hogy ha egy darab földdel kapcsolatosan is probléma merül fel, én annak sem örülök. De azért szeretném elmondani: ez az 5 százalék viszonyítva ahhoz, hogy megtízszereztük az állami földet használók számát, több mint 6 ezer nyertes van, nem tűnik egy lehetetlenül magas számnak még akkor is, ha egy darabnak sem örülök, ha van benne olyan, ami nem helyénvaló.

– Képviselő Úr! Azt állítja, hogy tíz évre titkosítottuk ezeket az adatokat, iratokat. Itt szeretném megragadni az alkalmat, és nagyon finom leszek, nem akarom önt megbántani, de ön nem mond valóságot! A titkosítás: semmilyen különleges eljárás nem történt, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal normális menetben döntés-előkészítő munkát végez,  semmilyen külön eljárás arra vonatkozóan nincs, mint bármilyen más, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által végzett eljárásnál. Titkosítás, ilyen nem történt. Tehát nagyon szépen kérem, hogy járjon ennek utána, és ne vádaskodjon ilyenekkel, mert ez egyáltalán nem állja meg a helyét.

– Képviselő Úr! Azt állítja, hogy a kormány nem tekintette át a földpályázatokon a módosítást, hát sajnos ez sem igaz, áttekintette a kormány. Számos ponton módosított: további többletpontok járnak a fiatal gazdáknak a pályáztatásnál, illetőleg az állatlétszámokra vonatkozóan sem kell nyilatkozni, hanem hatósági igazolásokat kell hozni. Kishantossal kapcsolatban azt szeretném önnek még megemlíteni: folyamatosan azzal támadtak minket, hogy jogellenesen elvesszük a földet,  ehhez képest most ön megkritizálja azt, hogy bíróságok részben jogerős, részben elsőfokú ítéletekben az államnak adnak igazat. Szeretném megkérdezni: akkor most mi a probléma? Ön azt állítja, hogy jogellenesen vettünk el földeket, most pedig kiderül, hogy nem erről van szó. Lejárt a pályázata, és teljesen jogszerű volt az eljárás, hiszen bíróság is ezt kimondta.  Kérem, tegye világossá máskor az álláspontját! 

+

SALLAI R. BENEDEK: – Köszönöm szépen államtitkár úrnak az újabb mellébeszélés-halmazát. Azt mondja, hogy a bíróság mit állapított meg. Nem azt állapította meg, hogy jogszerű volt, hanem azt mondta a bíróság, hogy nem vizsgálhatja azt, hogy a pályázati rendszerben hogyan is zajlott a pályáztatás. Szó nincs arról, hogy ez alátámasztaná az egésznek az etikai vagy a jogi alapját - egyszer. Másodszor: egyetlen pályázónak sincs lehetősége arra, hogy összehasonlítsa a pályázatát bárki máséval. Nem tudják meg a pályázók, hogy miért nem ők nyertek, miért a másik nyert. Ez is mellébeszélés. Azt is mondja, hogy átlagban 2-3 pályázó volt egy-egy birtoktestre. Soha senki nem mondta az NFA-nak, hogy feltétlenül 90 hektárt kell egyben meghirdetni, vagy 50 hektárt. Hogyha van rá érdeklődés, miért nem vizsgálják meg azt, hogy hány gazdálkodónak lehetne segíteni? Akkor 6 ezer helyett mondhatna rendszeresen nagyobb számot is. Tehát megint mellébeszélés.

Ugye, mondtam, hogy 15 százalék, ön lecsökkentette 5-re, az abszolút hibásokra, de akkor is a 6 ezerből ez azt jelenti, hogy ön szerint 300 esetben teljesen hibás is elfogadható. Nos szerintem nem elfogadható, ráadásul arról nem is beszélt, hogy mi is a valós jogorvoslati joga a veszteseknek.

+

A képviselő úr nem,  az  Országgyűlés viszont az államtitkári választ 102 igen szavazattal, 37 nem szavazat ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

Infrastrukturálisan is elindulhat a fejlődés Biharban?

VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): – Államtitkár Úr! Ma már gazdasági számokkal alátámasztott tény, hogy a kormány 2010 óta rendkívül sokat tett azért, hogy Magyarország elmozduljon a tönk széléről. A gyenge ország és a passzivitásra ítélt lakosság helyett egy erős állam és egy aktív polgárság képe rajzolódik ki immár 2014-ben. Majd’ 200 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottság, és ezzel egyidejűleg rég nem látott szintre csökkent a munkanélküliség.

A kormány zászlajára tűzött teljes foglalkoztatottság eléréséhez azonban tudjuk, hogy további munkahelyteremtésre van szükség. Köztudomású, hogy egy térség munkahelyteremtő képességét nagyban befolyásolja infrastrukturális fejlettsége, amely egyrészről fontos befektetői szempont, másrészről nagyban növeli a helyi lakosság mobilitását.

– Az elmondottak fényében Biharban különös jelentőséggel bír a 35-ös és az M4-es autópálya fejlesztése. Álláspontom szerint rendkívül indokolt, hogy Berettyóújfalutól a határig autópálya vezessen, illetve Debrecentől déli irányba az M35-ös autópálya meghosszabbításra kerüljön Berettyóújfaluig, így csatlakoztatva a közlekedőket az M4-es úthoz. Az ott élők így könnyebben juthatnak el a fővárosba és egyéb, távolabb fekvő régiókba. A debreceni repülőtér megközelíthetősége is jelentősen javulna, elősegítve a gazdasági fejlődést és a lakosság bekapcsolódását az ország vérkeringésébe.

– Nagyon fontosnak tartom, hogy az autópályák mellett a vasúti közlekedés fejlesztésére is kellő figyelmet fordítsunk. A személyszállítás mellett a teherforgalom szempontjából is lényeges, hogy Püspökladánytól a román határig a vasút felújítása és villamosítása megtörténjen. Az intézkedéssel rövidülne a menetidő, és növekedne az áruszállítási lehetőség is. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem:

– Ebben a kormányzati ciklusban megkezdődhet-e az M4-es és az M35-ös autópálya fejlesztése?

– Elindul-e Püspökladánytól a határig a vasútvonal felújítása és a villamosítása?

– Az uniós költségvetési időszak végére befejeződhetnek-e ezek az infrastrukturális fejlesztések Biharban?

+

TASÓ LÁSZLÓ, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Valóban fontos, hogy a közlekedéspolitika igazodjon a kihívásokhoz, mert nincs olyan terület, nincs olyan ágazat, amelyre ne lenne befolyással a hatása. Ezért mindig nagy felelősség, ha valaki a közlekedéspolitikával foglalkozik, és a kormánynak mindig hatalmas kihívás a forrásokat úgy elosztani, hogy mindenhová, ahová szükséges, érkezzen lehetőség. Ezért van igazán nagy jelentősége, hogy milyen prioritást használunk, milyen elsődlegességet és milyen fontossági sorrendet tartunk, amikor megfogalmazzuk és véglegesítjük a programokat. A kormány augusztusban fogadta el a nemzeti közlekedési infrastruktúra-fejlesztési stratégiát, és az irányelvei mentén nemrégen összeállította azt a programlistát, amelyet meg akar valósítani. Egy biztos, hogy nagyon sok beruházás indul el a következő években, és örömmel tájékoztatom a közvéleményt és a jelenlévőket arról, hogy Hajdú-Bihar megyében is komoly projektek indulnak útjára.

– Képviselő Úr! Az M35-ös autópálya Debrecentől Berettyóújfaluig történő megépítése nagyon fontos beruházás, főleg akkor, ha hozzátesszük, hogy megépül a nemzetközi repülőtérhez történő bekapcsolás is. Január közepétől indulhat az a 300 méter hosszú irányvonat is, amely a trimodális központból fogja szállítani a kikötőkből érkező rakományokat. A mintegy 25 kilométer hosszúságú fejlesztés a következő évben remélhetőleg már abba a stádiumba kerül, hogy a közbeszerzés kiírásra kerülhessen. Az M4-es út Berettyóújfalutól Nagykerekin keresztül az országhatár kilépési pontjáig a legjobban előkészített beruházása Magyarországnak. Ebben a műfajban talán az a leggyorsabban indítható. Úgy véljük, hogy talán jövő őszre, de legkésőbb a következő év, 2016 tavaszára a munka megkezdődhet.  A Püspökladánytól Biharkeresztesig tartó szűkkeresztmetszet-kiváltás és villamosítás egy kisebb beruházás ugyan, de mindenképpen nagy jelentőséggel bír majd abban a térségben. A Ladány-Debrecen közötti vasútvonal-fejlesztés pedig egy hatalmas beruházás, amely egyértelműen lehetővé teszi majd, hogy Budapesttől Debrecenig 160 kilométeres sebességgel tudjanak menni a vonatok, és a közlekedési feltételrendszer alapvetően javuljon. Hozzá kell még tennem, hogy Szajoltól Debrecenig el fog készülni az az európai szabványnak megfelelő biztonsági rendszer is, amely a komfortunkat tovább fogja fokozni és a biztonságunkat meg fogja erősíteni.

– Mindenképpen szeretném még megjegyezni: az Alföld és Erdély közötti kapcsolat, amely most az M43-as Makón keresztül az országhatárig történő megépítésével már egy magasabb szinttel gyarapodni fog, két és fél, három éven belül két helyen is biztosítja, hogy régi gazdasági térségünk, az Alföld és Erdély, amely korábban együtt élt és lihegett, továbbra is együtt éljen és lihegjen, és fejlődjön mindenképpen. Nagyon fontos, hogy ezzel nemcsak azt tesszük lehetővé, hogy a térségben meginduljon egy erőteljesebb növekedés, hanem azt is, hogy a jogilag egységes magyar nemzet határainak a teljes lebontása megtörténjen. Ennek reményében szurkolok, és mondom képviselő úrnak is, segítsen abban, hogy a lakosság is megismerje azokat a fejlesztéseket, amelyek a magyar családok és a magyar vállalkozások számára is hasznosak lesznek.

+

VITÁNYI ISTVÁN: – Államtitkár Úr!  Mind a három feltett kérdésemre pozitív választ adott, és reményemet fejezem ki a vonatkozásban, hogy ezek a fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy a bihari térségben új munkahelyek teremtődjenek, és a bihari térség végre kikerüljön a 37 leghátrányosabb térségből. Abban is bízom, hogy ezek a fejlesztések közelebb hozzák az erdélyi magyarságot a határ mentén és a határ túloldalán élőkhöz, és ezek a fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy a Kárpát-medencei gazdaság integrációja még inkább kiteljesedjen.

 – Államtitkár Úr!  A válaszát köszönöm és természetesen elfogadom!

 

 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!