Válaszolt a kormány…

Mikor veszik komolyan végre valójában a szakképzést? Számíthatnak-e a Tarna mentén élő települések polgárai a közrend és a közbiztonság helyreállítására? Mikor fogunk végre világosan látni óvodaügyben?Hozott-e látható eredményeket a sportlétesítmény-fejlesztési stratégia az elmúlt egy évben? Mit tett a Zsolnay-gyár ügyében a kormány? Hogy áll a balmazújvárosi veszélyeshulladék-tároló felszámolása?

kdnp.hu – Bartha Szabó József

„Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze.

– Patriae fumus igni alieno luculentior.”

Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések” műfaját.  A tévé általában már nem közvetíti. Az újságírók is elmennek. Üresek a széksorok.  A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már  a címűkben hordozzák az  állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.

Mikor veszik komolyan végre valójában a szakképzést?

KISS LÁSZLÓ (MSZP): – Államtitkár Úr! A 2013-as kompetenciamérésben néhány nagyon fontos megállapítást tesz az Oktatási Hivatal. Azt írja: komoly aggodalomra ad okot a 10. évfolyamon a szakképzésben részt vevő tanulók teljesítménye. Amellett, hogy a szakiskolások átlageredménye körülbelül négyötöd-szórásnyival marad az országos átlag alatt. A többi évfolyammal való összevetésben ez az eredmény alacsonyabb a négy évvel fiatalabb, az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is. Ezekből az adatokból is látható tehát, hogy a szakképzésben baj van.

– Államtitkár Úr! A szakképzés – minden kormányzati frázis ellenére - az oktatás mostohagyermekévé vált. A szakiskolai képzés kerettanterve jelentősen csökkentette a közismereti órák számát. Csak néhány számot hadd mondjak önöknek: a 9. évfolyamon 18, a 10. évfolyamon 11, a 12. évfolyamon 9,5 órát lehet fordítani elméleti képzésre. Az elméletit persze idézőjelben kell érteni, hiszen ebben a kötelező testnevelésóra is benne van. Ez azt is jelenti persze, hogy ha nem számítjuk az erre ráfordítható, szabadon választott mintegy másfél órát, akkor a végző szakiskolás tanulók nem tanulnak kötelezően magyar, matematika és történelem tantárgyakat. Hasonlóan rossz a helyzet a tankönyvellátással is. Ezen a területen kísérleti tankönyvek kerültek bevezetésre ebben a félévben is, de folyamatos probléma a mindennapos testedzés megoldása, főleg a duális szakképzésben, illetve azokban a képzésekben, amelyek ebbe az irányba haladnak.  Kérdezem ezért:

– Tervezik-e, hogy a működési anomáliák kijavítása érdekében átgondolt fejlesztéseket hajtanak végre?

– Tervezik-e, hogy a szakmai órakeret terhére a kerettantervben a  kompetenciafejlesztést és stabil jogszabályi környezetet?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Ha valamikor, úgy érzem, hogy ezekben az években vettük Komolyan vettük a szakképzést, annak megújítását.  és komollyá tételét. Ön is tudja talán, hogy a hároméves duális szakiskolai képzés bevezetését megelőzően igen nagy mértékű, a tanulók 30 százalékának lemorzsolódása volt az iskolatípusra jellemző. Ez minden harmadik diákot jelenti. A diákok alacsony tanulmányi átlaggal rendelkeztek, ezért a közismereti képzés tartalmi és módszertani megújításában kellett gondolkodnunk. Intézkedéseinkkel a többgenerációs állásnélküliséget, a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési nehézségeit szüntetjük meg. A fizikai munkát és annak megbecsülését a társadalom számára ismét elismertté kívánjuk tenni, hiszen mindannyian érzékeljük a jó és megbízható iparos szakemberek hiányát. A szakiskolai kerettanterv kiadását többéves kipróbálásra építettük, hiszen az előrehozott szakképzés – amit korábban még önök vezettek be – adta az alapot arra, hogy eldöntsük, mit kell megváltoztatni.

– Képviselő Úr! A 2013 szeptemberétől bevezetett új 3 éves szakiskolai képzési forma, különösen a közismereti hátrányokkal, alapkompetencia-beli elmaradásokkal küzdő tanulóknak próbál segítséget nyújtani, tanulási sikerélményeket biztosítani azáltal, hogy már a szakiskola első évfolyamától, a 9. évfolyamtól biztosítja a szakmatanulás lehetőségét, a gyakorlati szakmai fogások megismerését. Ezzel egy időben a szakiskolai képzésben, a szakképzési törvény által előírt időkeretben olyan közismereti tárgyakat adunk át, amelyek korábban nagy arányban kudarcokat eredményeztek, de bízunk benne, hogy most már a fiatalok könnyebben sajátítják el ezeket. 

Számíthatnak-e a Tarna mentén élő települések polgárai a közrend és a közbiztonság helyreállítására?

SNEIDER TAMÁS  (Jobbik): – Államtitkár Úr! Sajnálatos módon a szocialista kormányzat 2007 márciusában megszüntette a Heves megyében található tarnamérai rendőrőrsöt. Ezt követően egyből elindult a térség közrendjének fokozatos leromlása. 2011 júliusában a hevesi kistérségi többcélú társulás 17 polgármestere levélben fordult Pintér Sándor miniszter úrhoz a közbiztonság javítása céljából. A halmozottan hátrányos helyzetű kistérség polgármesterei jelezték, hogy a lakosság szubjektív biztonságérzete több településen a reménytelenségbe fordult. Különösen a tél beálltával, a mindennapossá váló tulajdon elleni bűncselekmények állítják leküzdhetetlen nehézségek elé az érintett települések polgárait. A legkiszolgáltatottabbak - gondolok itt elsősorban az idősekre és az egyedülállókra - teljesen védtelenek a bűnözőkkel szemben.

– Államtitkár Úr! A helyiek a Jobbik hathatós segítségével aláírásgyűjtést kezdeményeztek, mert égetően szükség van a szocialisták által megszüntetett tarnamérai rendőrőrs visszaállítására. Elengedhetetlenül szükséges ez, hogy a térség egyre fokozódó problémáinak kezelését megoldja. Hangsúlyozom, ez csak a kezelésére elég, ugyanis a térségben országos viszonylatban is kiemelkedően magas a munkanélküliség aránya. A polgárok egy részének egyszerűen nem jut helyben tisztességes munka, tisztességes megélhetést biztosító lehetőség, így a kisebbségben levők egy része tudatosan a segélyekre és a szabályok megszegésére rendezkedett be.

– Államtitkár Úr! Tisztelettel kérem a kormányt, hogy a kritikussá vált helyzet kezelésére nyújtson segítő támogatást. Mielőbb hozzanak létre rendőrőrsöt Tarnamérán, vegyék figyelembe a lakosság egyöntetű akaratát, és tegyék meg a szükséges lépéseket! Kérdésem:

– Megteszik-e?

+

KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A szóbeli kérdésének címében föltett kérdésére határozott igennel tudok válaszolni. A kormány, illetőleg a Belügyminisztérium, illetőleg a rendőrség határozott lépéseket tesz a Tarna mentén élők biztonságának javítása érdekében, ezért 2013. szeptember 25-én az országos rendőrfőkapitány a keleti régió 5 megyéjére, így a Tarna menti településekre is fokozott rendőri jelenlétet és fokozott rendőri ellenőrzést rendelt el. A kezdeti időszakban a Készenléti Rendőrség Rendészeti Igazgatóságának személyi állománya, illetve a Heves megyei Rendőr-főkapitányság személyi állománya, majd 2014. július 1-jétől elsődlegesen a Heves megyei Rendőr-főkapitányság személyi állománya és kisegítő jelleggel a Készenléti Rendőrség állománya végzi ezt a tevékenységet. Ennek a tevékenységnek, a fokozott rendőri jelenlétnek és a fokozott rendőri ellenőrzéseknek köszönhetően javulás következett be, de mi sem vagyunk elégedettek.

– Képviselő Úr! Mi is nagyobb biztonságot szeretnénk, mi is azt szeretnénk, hogy tovább tudjunk lépni, tovább tudjunk menni azon az úton, amely a településeken élők közbiztonságának javítását célozza. Együttműködünk az önkormányzatokkal. Például Tarnaméra önkormányzata belterületi kamerarendszert épített ki, és több más Tarna menti település is foglalkozik ezzel a lehetőséggel. Megvizsgáljuk annak a lehetőségét is, hogy Tarnamérán újra rendőrőrsöt hozzunk létre. Ami pedig a munkát illeti: mi valóban „a segély helyett munka” elvén állunk. A 2015-ös költségvetésben 270 milliárd forintot biztosítunk közfoglalkoztatás céljára. Bízunk abban, hogy ebből az összegből a Tarna menti településeken élők részére is jut, és abban is bízunk, hogy ez is hozzájárul ahhoz, hogy az ott élők nagyobb biztonságban legyenek.

Mikor fogunk végre világosan látni óvodaügyben?

IKOTITY ISTVÁN (LMP): – Államtitkár Úr! Miközben még mindig nem lehet tudni, hogy 2015 szeptemberétől valóban alkalmas lesz-e az intézményrendszer, hogy fogadni tudja az óvodaköteles gyermekeket, a kormány máris óvodába járáshoz kötné a családi pótlékot. Magyarán, még nem lehetnek biztosak a szülők abban, hogy jut-e hely a gyermekük számára az óvodában, az már egészen biztos, hogy elveszik tőlük a családi pótlékot, ha a gyermeküket nem járatják óvodába. Óvodaügyben eddig meglehetősen kudarcos tevékenységet láttunk a kormány részéről. Eredetileg 2014 szeptemberétől akarták bevezetni a 3 éves kortól kötelező óvodáztatást. Végül győzött a józan ész, és belátták, hogy az intézményrendszer a jelenlegi állapotában nem alkalmas arra, hogy minden arra jogosult gyereket fogadni tudjon. 23 milliárd forint uniós támogatásból 5700 férőhelyet terveztek létrehozni, de ennek csak mintegy egyharmadát sikerült idén szeptemberig létrehozni, tehát alaposan megcsúsztak vele. Most pedig arról beszélnek, hogy a jövő szeptemberig 4 ezer új férőhely létesül majd, vagyis további bővítésként kommunikálja a kormány azt, aminek valójában idén szeptemberig meg kellett volna valósulnia. A jelen állapotokat nézve azonban egyáltalán nem biztos, hogy jövő szeptembertől minden gyermeket fogadni tudnak majd azokban az óvodákban, hiszen jó részük már most is túlterhelt.

– Államtitkár Úr! Az óvodába járó gyermekek aránya a háromévesek között 75 százalék, a négyévesek között 93százalék, az ötévesek között 95 százalék feletti. A részvételi arány növelése és a túlterheltség csökkenése mellett csakis jelentősebb, a fizikai infrastruktúrát és a pedagógusi állományt egyaránt érintő bővítés mellett mehetne végbe. Nem látni tehát a garanciáit annak, hogy jövő szeptembertől bevezethető ez a döntés. A kérdésem az:

– Mikor látunk végre tisztán óvodaügyben?

– Milyen ütemezéssel és mikor fogja tudni a kormány mind a fizikai, mind a személyi feltételeket biztosítani?

+

RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Ön néha összefüggés nélküli dolgokat emlegetett egymás után, néha rosszindulattal, ezért érdemes az elejétől elindulnunk. A kormány azért vezette be jövő évtől kezdve a hároméves kortól tartandó óvodáztatási kötelezettséget, mert úgy gondoljuk, hogy főleg a hátrányosabb helyzetben levő, leszakadó gyermekek iskoláztatási hátrányát csökkentsük. Ehhez szükség van arra, hogy az óvodai férőhelyeket ott bővítsük, ahol sok gyermek van, hiszen most több óvodai férőhely van, mint ahány óvodáskorú lesz szeptember 1-jétől, csak nem azokon a helyeken. 4 ezer új óvodai férőhelyet adunk át idén. Több mint száz helyszínen megvalósult több mint 5 ezer óvodai férőhelybővítés, és további 7 ezer a tervezési, vagy az építési fázisba került.

– Képviselő Úr! A kötelező az óvodáztatás nyilván a gyermek érdekét szolgálja. Ha valaki a saját gyermekére annyira nem figyel oda, hogy nem ellenőrzi, nem indítja útba vagy nem viszi el a gyerekét az óvodába, mint ahogy később sem viszi el az iskolába, és ezzel a gyermek érdekeit veszélyezteti, akkor az államnak igenis minden lehetőséget meg kell ragadnia arra, hogy ösztönözze a szülőt a szülői feladatának ellátására, és vigye el óvodába a gyerekét. Ezért gondoljuk: ahogy iskoláztatási támogatássá tettük a családi pótlékot, úgy itt is a kötelező óvodáztatás mellett feltételként szabjuk a családi pótlékot a gyermek érdekére figyelemmel.

Hozott-e látható eredményeket a sportlétesítmény-fejlesztési stratégia az elmúlt egy évben?

SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz): - Államtitkár Úr! Egy éve fogadta el a kormány a 2014-2020-as évek közötti időszakra szóló sportlétesítmény-fejlesztési stratégiát. Az akkori tájékoztatás szerint erre a szabadidő- és versenysporthoz, az utánpótlás-neveléshez, a rendszeres testmozgáshoz és a mindennapos testnevelés helyzetének javításához volt szükség.

Akkor megtudtuk azt is, hogy a megvalósításban döntő szempont a fenntartható, finanszírozható működés és a fejlesztéseknek a települési szintekhez történő illesztése. Sokan üdvözlendőnek tartották a stratégia elfogadását, mert úgy ítélték, gyökeres változásra van szükség az emberek, mindenekelőtt a gyerekek, fiatalok szemléletében. Vonzóbbá kell tenni számukra a testmozgást, nagyobb hangsúlyt kell kapnia a testi-lelki egészség rendszeres fizikai aktivitással összefüggő kérdéseinek, és ebben a sportvilágból választott példaképeknek, az élsportteljesítményeknek is fontos szerepe lehet.

– Államtitkár Úr! Úgy vélem, a stratégia akkor tekinthető mindenekelőtt eredményesnek, ha bizonyíthatóan és számottevően nő a magyarok fizikai aktivitása, cselekvési kedve, javulnak egészségügyi mutatói, és az egyszerű fizikai aktivitás igényét mindinkább felváltja a tudatos és szakszerű fizikai fejlesztésbe való bekapcsolás. Ez azonban elképzelhetetlen az infrastrukturális elmaradottság felszámolása nélkül. Mindezek alapján kérdezem:

– Milyen előrelépést tett a kormány az eltelt egy év alatt?

– Milyen fejlesztések valósulnak meg az elkövetkezendő év végéig?

– Milyen eredményeket hozott az eltelt egy év a szabadidő- és versenysport, az utánpótlás-nevelés, a rendszeres testmozgás és a mindennapos testnevelés terén?

– Milyen módon garantálja ez a program a fejlesztések további fenntarthatóságát?

+

SIMICSKÓ ISTVÁN, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Nagyon fontos, hogy a sport stratégiai ágazatként működjön. Három célt fogalmaztunk meg. Az egyik, hogy minden gyermek sportoljon. A másik, hogy sportlétesítmények épüljenek, hogy kulturált körülmények között sportolhassanak a fiataljaink, gyermekeink és mindenki. A harmadik pedig, hogy minél több sportversenynek adhassunk otthont, hozzunk ide szurkolókat, hozzunk ide neves sportolókat, és a hazai közönség előtt a magyar sportolók megmutathassák tudásukat. Magyarország sportnemzeti mivoltát kívánjuk erősíteni. Jelen pillanatban a mindennapos testnevelésnek köszönhetően mintegy 890 ezer gyermek sportol. Ma Magyarországon gyakorlatilag minden harmadik településen valamilyen sportlétesítmény megvalósult. Jelentős mértékben tudtuk növelni a sportversenyek számát is. Számos olyan sportdiplomáciai sikert értünk el, amelynek köszönhetően rangos világbajnokságokat, Európa-bajnokságokat tudunk rendezni. 2015-ben 41 világversenyt hozunk Magyarországra, 2016-ban 35-öt és 2017-ben 29 versenyt kaptunk meg ez idáig.

– Képviselő Úr! A teljesség igénye nélkül hadd mondjam el: átadtuk a székesfehérvári atlétikai csarnokot, a nagyerdei labdarúgó-stadiont. Elkészült a bujtosi szabadidőcsarnok I. üteme, a felújított nyíregyházi stadion és sportkomplexum. A hétvégén találkozhattam önnel, ott voltunk az örömteli eseményen: Győr városa megérdemelte az új arénát, ahol a kézilabdás lányok fognak majd Európa-bajnokságot játszani. Nyilván az ETO-nak egy sikeres kézilabdacsapata van, amely megérdemelte ennek a lehetőségét. Újbuda és Budapest is gazdagodik: a Tüskecsarnokot hamarosan átadjuk és számos létesítmény épül még az elkövetkezendő időszakban.

Mit tett a Zsolnay-gyár ügyében a kormány?

SZAKÁCS LÁSZLÓ  (MSZP): – Államtitkár Úr! Június 11-én került napvilágra, hogy a Zsolnay egyik tulajdonosa, akkor még kisebbségi tulajdonosa a saját érdekeltségébe tartozó cégben levédette a Zsolnay nevet.Tóth Bertalan képviselőtársammal feljelentést tettünk, úgy gondoltuk, hogy csalárd módon történt ez az eset. A nyomozó hatóság megállapította az illetékességét és hatáskörét, valamint a kétirányú alapos gyanút is, és elindult a nyomozás.Ezt követően a nyomozás során önök még mindig nem tettek semmit. Egyes sajtóhírek szerint, egy másik eljárás viszont lezárult az ügyvezetővel szemben, ahol ugyancsak áru hamis megjelölése okán három év próbaidőre bocsátották.

– Államtitkár Úr! Önök nagyon megengedőek ebben az ügyben. Sem az MNV, sem pedig Pécs megyei jogú város nem kérte az őt megillető késedelmi kötbért, elfogadtak pénzbeli hozzájárulás helyett egy olyan ingatlant, amelynek legalábbis kétséges, hogy az értéke annyi volna, mint amennyivel azt figyelembe vették. Jelenleg ez az ügyvezető a magyar hungarikumként számon tartott Zsolnay Manufaktúrának a 81 százalékos tulajdonával rendelkezik. Ebből az látszott, hogy önök június 11-e óta nem tettek semmit, kibővítették az fb-t, majd elfogadták ezt az apportot, és azt követően, megismétlem, nem történt semmi. A kérdésem az volna:

– Tudják-e azt, hogy 2015-ben le fog járni majd a visszavásárlási lehetősége?

– Értékelték-e a szindikátusi szerződés végrehajtását?

+

FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A megyei jogú város közgyűlésének felkérésére a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. felügyelőbizottsága folytatott vizsgálatot a védjegyoltalom ügyében. A vizsgálat azt állapította meg, hogy a védjegyek jogosultja a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt., ezért a társaság kezdeményezte a Swissair Kft. javára bejegyzett nemzetközi védjegyek átadását a gyár részére. Az eljárás folyamatban van, így még semmiképpen nem jelenthető ki, hogy azt csak az európai országokra nézve kapta volna vissza a gyár. Tehát folyik az eljárás. A szindikátusi szerződés alapján nem készült éves jelentés, a társaságnak könyvvizsgáló által auditált éves jelentése van. A bizonytalan értékű ingatlanapportot nem a társaság fogadta el, arról az ön által jogerős bírósági ítélet döntött a magánszemély befektető javára. Pécs városa tehát nem mondhatott le az úgynevezett nem teljesítési kötbérről, mivel a bírósági döntés értelmében ki sem vethette ki azt. A késedelmi kötbér kivetésének vizsgálata ugyanakkor éppen a jogerős bírósági ítéletben foglaltak alapján folyamatban van.

– Képviselő Úr! Mivel a magyar állam Pécs városával áll szerződéses jogviszonyban, így közvetlenül nem léphetünk fel a magánszemély befektetővel szemben. A magánszemély befektetővel Pécs megyei jogú város kötött részvényátadási és szindikátusi szerződést, így a helyi önkormányzat felelőssége az, hogy a kötött szerződések rendelkezéseire a befektetőt betartassa. A kormány elsődlegesen azt várja el, hogy az önkormányzat rövid időn belül rendezze a magánszemély befektetővel fennálló összes vitás kérdést, és a közöttük fennálló szindikátusi szerződés szerint közösen biztosítsák a híres gyár hosszú távú működőképességét. Ha pedig a magyar állam beavatkozása mégis szükségessé válik az ügyben, akkor az MNV Zrt. minden rendelkezésre álló jogi eszközzel fellép a közérdek érvényesítése érdekében.

Hogy áll a balmazújvárosi veszélyeshulladék-tároló felszámolása?

KULCSÁR GERGELY (Jobbik): – Államtitkár Úr! A tavalyi év végén nagy port kavart a balmazújvárosi veszélyeshulladék-telep ügye. Balmazújváros területén, a Hortobágyi Nemzeti Park szomszédságában 2 ezer tonna veszélyes hulladékot tároltak nem megfelelő körülmények között. Erre a helyi civil szervezet hívta fel a figyelmet a tavalyi év végén. Balmazújváros polgármestere pedig azt mondta: a városban a fiatalok vérképzőszervi megbetegedése jelentősen meghaladja az átlagot, és a veszélyeshulladék-tároló közelségét vélik a betegségek hátterében. A Jobbik felszólítása ellenére sem tett semmit azonban a kormány a felelősök elszámoltatásának érdekében, így nem derült ki, hogy kik azok, akik miatt sok balmazújvárosi ember betegedett meg. Ezért szeretném megkérdezni:

– Milyen fázisban van az ügy?

– Elkülönítésre került 350 millió forint a telep felszámolására?

– Ha nem, akkor miért nem?

– Ha igen, akkor miért nem kezdődött meg a felszámolás?

– Mennyi pénzt szán a kormány erre a ciklusra  és az ehhez hasonló környezetszennyező telepek megszüntetésére?

V. NÉMETH ZSOLT, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! A Balmazújváros-Lászlóházán található veszélyeshulladék-tároló telep még az 1980-as években épült. A célja az volt, hogy a nagy hulladéktermelő cégek hasznosításra, illetve ártalmatlanításra váró hulladékainak biztonságos átmeneti tárolásáról gondoskodjon addig, amíg elegendő hulladékkezelési kapacitás épül ki az országban. A területileg illetékes Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a telephelyen zajló tevékenységet folyamatosan ellenőrizte. Az 1994-es vizsgálati eredmények alapján a telephely talajvizében néhány komponens esetében kismértékű, úgynevezett „B” határérték-túllépés volt tapasztalható. Ez azt jelenti, hogy beavatkozásra ugyan szükség van, de ezek a beavatkozások nem igényelnek azonnali intézkedést.

– Képviselő Úr! A felügyelőség 2013. március 27-én környezetszennyezés miatt büntetőfeljelentést tett. Jelenleg az ügy bírósági szakasza zajlik, a felelősségre vonás érdekében tehát mind közigazgatási, mind büntetőjogi téren megtettük a szükséges lépéseket. Sajnos, szinte már természetessé vált Magyarországon, hogy a környezetszennyezést elkövető cég felszámolja magát, és a következményeket közpénzből, a lakosság terhére kell megoldanunk. Szerintem ezekben az ügyekben, a környezetszennyezést leszámítva, ez a legnagyobb probléma. A kormány tehát minden esetben ki fogja vizsgálni a büntetőjogi felelősségre vonás lehetőségét. Ahol pedig fennáll a környezet- és egészségkárosodás közvetlen veszélye, mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a veszélyt elhárítsuk.

 

 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!