A miniszterelnök szerint a magyaroknak a génjeiben van a föld szeretete, tisztelete, az elmúlt években mégis egy olyan vidékellenes szemlélet uralkodott, amely arról szólt, hogy a jövő Magyarországán jelentéktelen szerepe lesz az agráriumnak. A kormány azonban e „pusztító önbeteljesítő jóslat" ellenére is, akármilyen nehéz lesz, de talpra állítja a mezőgazdaságot, és hisz abban, hogy megteremthető a minőségi vidéki élet – jelentette ki Orbán Viktor Közép-Kelet-Európa legnagyobb és egyik legkorszerűbb tehenészeti telepének keddi átadóján.
A baranyai Beremendhez közeli Csípőteleken a Csányi Sándor tulajdonába tartozó Bonafarm csoport tagjaként működő Bóly Zrt. 3,5 milliárd forintból alakította ki a létesítményt.
„Mi, magyarok az elődeinknek köszönhetően Európa egyik legjobb adottságú földjét örököltük. Kiegyensúlyozott éghajlatú, jó termőföldű, számottevő ipari szennyeződéstől mentes földet birtoklunk" – fejtette ki beszédében a kormányfő, hangsúlyozva, hogy hosszú küzdelemmel sikerült megakadályozni a magyar föld „elkótyavetyélését", és ma csak ezért jelenthető ki az, hogy „birtokosai, és nem turistái vagyunk a saját hazánknak".
Korábban „a szép új világ akkori prófétái" azt hirdették, hogy nem termelésből, hanem termelésszervezésből kell élni. Bár ez csábító gondolat, de ma már jól látszik, hogy hazugság, és alig különbözik „egy ravaszul kigondolt pilótajátéktól" – fogalmazott a miniszterelnök. Kijelentette, hogy a szaktudásra alapozott munkát semmi sem pótolhatja, egy olyan világban pedig, ahol hétmilliárd embert kellene jóllakatni, a mezőgazdaságnak igenis van jövője.
Magyarországnak mindezért egy olyan új földtörvényre van szüksége, amely pótolja az elmúlt 100-120 évben elmaradt összes magyar földreformot, és amely nem rombolja a már kiépült termelési kapacitásokat – hívta fel a figyelmet. Kitért az élelmiszer-biztonság kérdésére is, rámutatva: a késztermékek csak akkor biztonságosak, ha a termőföldtől az asztalig mindenki betartja a szigorú előírásokat. Minél kevesebb a közvetítő, annál nagyobb az élelmiszer-biztonság – jegyezte meg.
Beszédében hangsúlyozta: meggyőződése, hogy megfelelő oktatással, neveléssel, üzemi kultúrával és munkahelyi vezetőkkel minden magyar vidéki ember képes világszínvonalon teljesíteni, Magyarországnak ugyanis éppen az a legnagyobb baja, hogy nem hiszi el magáról, mire képes. Az olyan beruházások, mint a csípőteleki, bátorítások, hogy „igenis, mi, magyarok többre vagyunk képesek". Az pedig, ahogy ma az ország kinéz, csak „balszerencse, történelmi nyavalya, egy rossz álom" – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor megnyitójában méltatta Csányi Sándort, akivel megfogalmazása szerint bár sok vitája van például a bankadóról, a devizahitelesek megmentéséről vagy éppen a mezőgazdaságról, de Csányi Sándort „még az ellenfelei is valószínűleg az elmúlt 20-25 év legsikeresebb, legtehetségesebb magyar üzletembereként könyvelik el". Az is ritka Magyarországon, hogy „falusi legényekből bankárok legyenek" – mondta. Olyan – fűzte tovább –, aki ráadásul a mezőgazdaságba is befektet.
