A miniszterelnök szerint vannak olyan helyzetek, amikor az idő összesűrűsödik, van, hogy néhány nap történéseinek több oldalt szentelnek, mint egy évtizednek. Nekünk erről van tapasztalatunk, mivel 1956 óta tudjuk, milyen a fegyveres forradalom, 1989 óta azt, milyen az alkotmányos forradalom, és 2010-ben tudjuk, milyen a kétharmados forradalom – hangoztatta a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint büszkék lehetünk arra, hogy milyen gyorsan és milyen széles egyetértéssel szakítottak az emberek az utópiák korszakával, és tették le az alapjait a nemzeti együttműködés rendszerének. A miniszterelnök kormánya első száz napját értékelve azt mondta: a megelőző nyolc év reményvesztettségével leszámolva rég nem látott egységben hoztak fontos döntéseket a magyarok.

Az új kormányzati struktúrát, a politikusok létszámának csökkentését és a kettős állampolgárságot is az általa vezetett nemzeti ügyek kormányának eredményei között említette Orbán Viktor. A kormányfő beszédében azt mondta: ez az első kormány, amelynek programja megegyezik a kormánypárt választási programjával. 1990 óta sosem volt ilyen kevés minisztérium és miniszter, mint most: s ezzel létrejött az új kormányzati struktúra. A kormány első száz napja alatt 55 törvényt fogadott el az Országgyűlés; négy évvel ezelőtt 19 volt ez a szám. Emellett számos tabut is ledöntöttek, példaként említve a politikusok létszámának csökkentését, a kettős állampolgárságról szóló törvényt és az állami vezetők fizetésének csökkentését.

Orbán Viktor közölte: 2011-ben 2.858 milliárd forintot kell majd az országnak adóságként visszafizetnie, míg 2013-ban több mint 3 ezer milliárd forintot. Évenként annyi pénzt, amely jóval meghaladja azt az összeget, amelyet egy év alatt a magyarok személyi jövedelemadóként befizetnek a költségvetésbe. Hozzátette: a rendszerváltás után közmegegyezés volt a pártok között arról, hogy soha többet nem fordulhat elő, hogy az aktuális kormányok külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozzanak.

A jövő tétjének nevezte az elszámoltatást Orbán Viktor és arról is szólt, hogy az elmúlt időszak személycseréi szerinte indokoltak voltak. Az elszámoltatást azért kell véghezvinni a következő hónapokban, hogy még egyszer senkinek se fordulhasson eszébe a közpénzeket különféle trükkökkel kitalicskázni. Orbán Viktor külön kitért a 2006. őszi események kivizsgálásra. Szerinte amíg nem történik meg a karhatalmi akciók felelőseinek megnevezése és felelősségre vonása, a demokráciáról való beszéd csak smafu.

A bankadó bevezetése és a Nemzetközi Valutalappal (IMF) való tárgyalás története mutatja, hogy a nemzeti ügyek kormánya kitart a gazdasági önrendelkezés mellett. Külön is kiemelte a bankadót, amelynek kapcsán úgy fogalmazott: sosem vágyott a bankmenedzserekkel való küzdelem Che Guevarájának szerepére, de az örökölt helyzet miatt olyan döntéseket kellett hozni, amely még a magyarok igazságérzetével is találkozott. A gazdasági önrendelkezésről szólva úgy fogalmazott: úgy akarunk beilleszkedni a világgazdaságba, hogy a beilleszkedés módja a mi döntésünk legyen. A kormányfő a közszférában bevezetett kétmillió forintos bérplafon kapcsán megjegyezte: azt az ország pénzügyi stabilitása és a jó erkölcsbe ütköző keresetek miatt vezették be, kivetése pedig ebben a szférában mindenkire, a bankárokra is vonatkozik, akkor is, ha Brüsszelbe szaladnak panaszkodni, és akkor is, ha akármilyen külföldi kritika érkezik ennek kapcsán.

A miniszterelnök közölte: szakítani akar azzal a gyakorlattal, hogy a kormány tagjai csak négyévente találkoznak a választókkal, ezért folytatja a nemzeti konzultációkat. Emlékeztetett, hogy eddig két ilyen találkozót tartottak: a közbiztonságról és a gazdaság talpra állításáról. Ezt az egészségügy talpra állításáról, a szociális biztonságról, valamint az alkotmányról és a demokratikus jogállamról szóló témákkal folytatják majd.