Zúgva áradtak, áradnak feléjük a panaszok, indítványok – csoda hogy nem fulladtak, fulladnak bele az alkotmánybírák. Döntött a testület a Fővárosi Közgyűlés tagjainak megválasztásával kapcsolatos indítványról, amelyben az indítványozó álláspontja szerint a vonatkozó szabályozás sérti az Alaptörvényt, mert a fővárosi közgyűlés tagjainak választása során az egyes kerületek választópolgárainak szavazata különböző súllyal esik latba.
Íme a legfrissebb döntések. Megérdemelt pihenő következik: december 22-től 2015. január 9-ig ítélkezési szünetet tart a Taláros Testület.
Legfrissebb határozatok
A Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.918/2012/2. számú végzése, illetve a Szolnoki Törvényszék Pk.62.393/1998/31. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, - vallási szervezetek kényszer-végelszámolása.
Az indítványozó egyházi státuszát a Szolnoki Törvényszék kényszer-végelszámolás elrendelésével, jogutód nélkül megszüntette, A Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú végzést helybenhagyta. Az indítványozó álláspontja szerint a bíróságok döntése sértették az Alaptörvényben biztosított jogait.
Az indítványozó egyház alkotmányjogi panaszában a támadott bírósági végzések megsemmisítését kérte. (Indítvány)
Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozottnak találta. A határozat indokolásában megállapította: a jelen eljárásban nincs helye annak, hogy a bírói döntések alapjául szolgáló kifogásolt rendelkezések Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát lefolytassa, mert azok alaptörvény-elleneségét korábban már megállapította. Erre tekintettel a bírói döntés Alkotmánybíróság általi megsemmisítését követően az alapügyben már nem is kerülhet sor azoknak a rendelkezéseknek az alkalmazására, amelyeket 2013-ban megsemmisített, illetve amelyek alkalmazhatatlanságát mondta ki.
Az indokolás szerint a 6/2013. (III. 1.) AB határozat végrehajtása az egyházak nyilvántartására hatáskörrel rendelkező hatóság, továbbá az Országgyűlés feladata és felelőssége. A kormány ezzel összefüggésben köteles a szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni. Az állami szerveknek úgy kell eljárniuk, hogy az Alkotmánybíróság határozata által érintett egyházak jogsérelme orvosolást nyerjen, jogállásának rendezése a jogi szabályozás szintjén és ténylegesen is megtörténjen.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította: a Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.918/2012/2. számú végzése, illetve a Szolnoki Törvényszék Pk.62.393/1998/31. számú végzése alaptörvény-ellenes, ezért azokat megsemmisítette. (AB határozat a Debreceni Ítélőtábla Pkf.II.20.918/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességéről: IV/475/2013.)
A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Salamon László és Szívós Máriaalkotmánybírák különvéleményét csatoltak.
+
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ Igazgatótanácsa közötti, a budapesti Regionális Központ jogállásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 90/1996. (VI. 21.) Korm. rendelet, valamint a diplomáciai vagy egyéb mentesség esetében szükséges eljárásról szóló 1973. évi 7. tvr. tárgyában benyújtott bírói kezdeményezés vizsgálata, - joghatóság alóli mentesség munkaügyi jogvitában.
Az indítványozó előadta: az alperes Regionális Központ (REC) a felperessel fennálló munkaviszonyt átszervezésre, a munkavállaló munkakörének megszűnésére hivatkozással rendes felmondással szüntette meg. A felperes ezután munkaviszonya megszüntetése jogellenességének megállapítását, és eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását kérte a bíróságtól. A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 2009-ben megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, és kötelezte, hogy a felperest eredeti munkakörében foglalkoztassa tovább. A fellebbezés folytán eljáró Budapest Környéki Törvényszék 2012-ben a pert megszüntette joghatóság alóli mentességre tekintettel.
Az indítványozó szerint a kormányrendelet kizárja, hogy munkaviszonya megszüntetése kapcsán jogorvoslatban részesüljön. A kihirdetett székhely-megállapodás pedig sérti a Római Egyezmény cikkében rögzített tisztességes eljáráshoz való jogot is. (Indítvány)
Az Alkotmánybíróság határozata indokolásában rámutatott: az indítvány alapján folytatandó vizsgálat lényegi tárgya a nemzetközi szerződéssel létrehozott REC-nek biztosított joghatóság alóli mentesség tartalmának és alkotmányos korlátainak meghatározása. A határozat szerint a támadott rendelkezés tartalmilag arra a jogkövetkezményre vezet, hogy az igazságügyért felelős miniszter határozata a bíróság által semmilyen formában nem bírálható felül. Ez kizárja annak lehetőségét, hogy az alapul fekvő ügyben érdekelt felek bármelyike bírósági úton érdemben vitathassa a miniszter határozatát, valamint az azt magába foglaló bírósági határozatot. Márpedig ha a felek számára kizárt, hogy nyilatkozataik bármilyen formában kihatással legyenek a bíróság döntésére, vagy érdemben vitassák azt, a bíróhoz való jog csak formálisan érvényesül.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a diplomáciai vagy egyéb mentesség esetében szükséges eljárásról szóló 1973-as törvényerejű rendelet két rendelkezését. Emellett megállapította, hogy a 2014. április 13-ig hatályos, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ Igazgatótanácsa közötti megállapodásban a Regionális Központ részére biztosított joghatóság alóli mentesség nem vezethet arra az eredményre, hogy az alkalmazottnak semmilyen lehetősége nincs vélt vagy valós munkajogi igényeinek érvényesítésére. (AB határozat a diplomáciai vagy egyéb mentesség esetében szükséges eljárásról szóló 1973. évi 7. tvr. egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességéről: III/1344/2014; 36/2014. - XII. 18.)
A határozathoz Kiss László és Salamon László alkotmánybírák különvéleményét csatoltak.
+
Az egyes helyi önkormányzatokkal kapcsolatos törvényeknek a választásokkal összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXIII. törvény egyes rendelkezései ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz - Fővárosi Közgyűlés tagjainak választása.
Az indítványozó álláspontja szerint a fővárosi közgyűlés tagjainak választásával összefüggő szabályozás sérti az Alaptörvényt, mert a fővárosi közgyűlés tagjainak választása során az egyes kerületek választópolgárainak szavazata különböző súllyal esik latba. Nézete szerint a kompenzációs lista nem küszöböli ki az egyenlőtlenségeket, hanem tovább fokozza azt. (Indítvány)
Az Alkotmánybíróság határozata indokolásában rámutatott: a választás és a megválasztott képviselők döntési tevékenysége egyetlen folyamat két részét jelentik, melyek révén a választás által létrehozott népképviseleti szervek tevékenykednek az állampolgárok megbízásából. Amennyivel kisebb súlyú szavazattal rendelkezik egy nagyobb kerület választópolgára a fővárosi közgyűlés megválasztása során, annyival nagyobb súllyal számít az általa választott polgármester szavazata a fővárosi közgyűlés döntéshozatala során. A fővárosi közgyűlés kerületi polgármester tagjainak ez az eltérő súlyú szavazati joga az általuk képviselt állampolgári közösségek nagysága alapján így aggály nélkül biztosítja az állampolgárok egyenlő nagyságú befolyását a képviseleti testületek döntési folyamatában.
Az Alkotmánybíróság határozata hangsúlyozta: „A fővárosi önkormányzat hatékony és eredményes működése, a kerületi polgármesterek integrálása a fővárosi közgyűlésbe, a fővárosi kerületek történelmileg kialakult határai, mint adottság alkotmányosan elfogadhatóvá teszik az eltérést az egyes kerületek lakosságszámához igazodva, mert az eltérésből adódó különbséget megfelelően ellensúlyozza a kettős döntéshozatali rendszer.” Ez alapján nem áll fenn az indítványozók által állított egyenlőség-sérelem. Ezért az indítványt elutasította. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról: IV/1284/2014.)
Legfrissebb végzések
Az 1. öttagú tanács
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.28.494/2013/15. számú ítélete, valamint a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet, valamint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.K.28.494/2013/15. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz, - közlekedési igazgatási ügy. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1093/2014.)
+
A Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.091/2013/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz, - közigazgatási jogkörben okozott kár. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/814/2014.)
2. öttagú tanács
Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.Kpk.27.443/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz, - eljárási költség megfizetése-közigazgatásiügy. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1438/2014.)
+
A Fővárosi Törvényszék 25.Bf.10748/2013/22. számú ítélete ellen alkotmányjogi panasz, - bántalmazás büntetőügyben. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/560/2014.)
+
A Balassagyarmati Törvényszék 2.Pf.20.031/2014/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz, közérdekű adat kiadása. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1234/2014.)
3. öttagú tanács
A Fővárosi Ítélőtábla Pf.22.234/2013/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz, - a Magyar Állam ellen indított kártérítési ügy. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról: IV/1117/2014.)
+
Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.III.21.228/2013/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz (bérleti díj megfizetése iránti per. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról : IV/1057/2014.)
+
Az ügy tárgya: a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet 37. § (1) bekezdésének "vagy szerzői jogi oltalom alá eső más tevékenységért" szövegrésze, illetve 37. § (2) bekezdése utólagos absztrakt alkotmányossági vizsgálatára irányuló kérelem, - vállalkozáshoz való jog; jogerősen elítéltek vállalkozáshoz való joga. (AB végzés jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló eljárás megszüntetéséről: III/299/2013.)
+
Az ügy tárgya: a Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvény 1. § (2) bekezdése szövegrészével összefüggő alkotmányjogi panasz, Normafa Park történelmi sportterület. (AB végzés alkotmányjogi panasz eljárás megszüntetéséről: IV/70/2014.)
