Alkotmánybíróság: Irigyeik száma szemlátomást csökkent!

Régen volt ilyen,  s tán nem is volt: négy napon át, megállás nélkül  úsztak a paragrafusok mezejében az alkotmánybírák. Seregnyi indítvány masírozott előttük, mögöttük, tucatjával érkeztek a soron kívül mérlegelendő  választási kampánnyal kapcsolatos vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, miközben a „hagyományos” sérelmek sem fogyatkoztak.

Hengereltek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Figyelmet, mérlegelést mindannyi nyert, ám az is biztos, hogy döntéseik révén a Taláros Testület tagjai nem mostanában szereztek ennyi  haragost. Íme!

A teljes ülés legfrissebb döntései

AB határozat a véleménynyilvánítás szabadságot sértő bírói ítéletek megsemmisítése tárgyában.

Az indítványozó, aki egy helyi közéleti újságban, 2011 januárjában megjelent publicisztikában bírálta a polgármester vagyongazdálkodását, alkotmányjogi panaszában előadta: azzal, hogy az ügyben eljáró bíróságok a polgármester munkáját illető kritikát a büntetőjog eszközével szankcionálták, megsértették a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. A bíróság határozata szerint a közügyek szabad vitatása szükségszerűen együtt jár a közszereplők tevékenységével, adott esetben akár éles hangú vagy túlzó kritikájával, illetve nézeteik hitelességének megkérdőjelezésével, szabad cáfolatával és bírálatával.

 Az Alkotmánybíróság következetes felfogása szerint a közügyekre vonatkozó és a közéletben szerepet vállaló személyek és szervezetek tevékenységét érintő véleménynyilvánítás erősebb alkotmányos védelmet élvez, és így korlátozhatósága szűkebb körben nyerhet alkotmányos igazolást. A közügyeket érintő véleménynyilvánítás szabadsága a valónak bizonyult tények tekintetében korlátlanul, míg a hamis tény állításával vagy híresztelésével szemben már csak akkor véd, ha a híresztelő nem tudott a hamisságról és a foglalkozása által megkívánt körültekintést sem mulasztotta el. Az ilyen becsületsértésre alkalmas tényállítások a rágalmazás bűncselekményének törvényi tényállási elemei közé illeszkednek, így büntetendőek.

Az Alkotmánybíróság szerint a büntetőügyben eljáró bíróságoknak a kérdés megítélésekor először arról szükséges dönteniük, hogy a vád tárgyát jelentő publicisztikára kiterjed-e a közügyek vitatását megillető magas szintű alkotmányos védelem. Ennek során figyelemmel kell lenniük a közlés tárgyára és kontextusára, megjelenésének módjára, körülményeire és aktualitására, vagyis arra, hogy az inkriminált publicisztika egy helyi közéleti lapban jelent meg, és a közhatalmat gyakorló polgármester vagyongazdálkodási tevékenységét, a város költségvetésével összefüggő döntéseit bírálta. Az alkotmánybírók szerint a bűnügyben eljáró bíróságok a közéleti kérdéseket érintő véleményszabadság gyakorolhatóságának releváns szempontjait döntéseikben nem értékelték, így az indítványozó büntetőjogi felelősségre vonása sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Az alkotmányjogi panasszal támadott büntetőügyben a bíróságok a rágalmazás bűncselekményének törvényi tényállásában szereplő „tényt állít” fogalmat olyan kiterjesztően értelmezték, ami nincs összhangban az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleményszabadságból fakadó követelményekkel.

 Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította: a Pécsi Törvényszék 4.Bf.276/2013/7. számú végzésének, valamint a Siklósi Járásbíróság 4.B.85/2012/16. számú ítéletének az indítványozóra vonatkozó döntése sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítás szabadságát, ezért a határozatokban foglalt bírói döntéseket megsemmisítette. (AB határozat bírói döntés alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről, - IV/123/2014.)

 A határozathoz Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

+

A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz.

 Tizenhét indítványozó kérte a tankönyvpiacra vonatkozó egyes korábbi rendelkezések alaptörvény-ellenességének vizsgálatát és visszamenőleges hatályú megsemmisítését.

Állítják: a szabályozás sérti a tankönyvterjesztők vállalkozáshoz, a vállalkozás szabadságához való jogát, a kiszámíthatóság és a tervezhetőség piacgazdasági követelményét. Hangsúlyozzák: a törvényalkotó jól igazolható valós indokok és közérdek nélkül piaci monopóliumot teremtenek a tankönyv-kereskedelemben, kiszorítják a piacról a jelenlegi vállalkozásokat és abszolút korlátot állítanak a tankönyvpiacra belépni szándékozók elé.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a 2014. január 1-jén életbe lépett újabb szabályozással a panaszosok által támadott rendelkezések hatályukat vesztették. Vizsgálatuk okafogyottá vált, a helyébe lépő új szabályozás az indítványozók által  támadott formában és tartalommal ugyanis már nem rendelkezik. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette. (3108/2014. (IV. 17.) AB végzés.)

 A végzéshez Bragyova András alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

+

A helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 22. § (4) bekezdése, valamint a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdése, 3. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. 

 Az indítványozó XIII. kerületi önkormányzat által támadott jogszabályok a Margitsziget közigazgatási státuszát módosítják, azzal összefüggésben állapítanak meg rendelkezéseket. Állítják: a támadott rendelkezés sérti a jogállamiság elvét, mert ténylegesen egy területszervezési kérdésben hozott egyedi döntésnek felel meg, továbbá a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt számára. Ezen felül sérti a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot is, mivel az indítványozót megfosztotta attól a jogától, hogy jogai, illetve jogos érdekeinek védelmében fellépjen. Az indítványozó  előadja még: a kerületek határainak módosítása szempontjából a támadott rendelkezés sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmának alkotmányos elvét, valamint a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját is.

 Az Alkotmánybíróság megállapította: az alkotmányjogi panasz a befogadhatóság tartalmi feltételeinek nem felel meg. Az indítványban nem jelölt meg olyan Alaptörvényben biztosított jogot, amelyek a helyi önkormányzatot megilleti és az Alaptörvénynek a panaszban felhívott szabályaival összefüggően olyan alkotmányjogi kérdést sem, amely a panasz befogadását eredményezhetné. (3105/2014. (IV. 17.) AB végzés.)

+

Az Országgyűlés által 2008. november 10-én elfogadott, az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló 6219. számú törvényjavaslat) 1. § (1) bekezdésének előzetes normakontrollja.

Az Országgyűlés 2008. november 10-i ülésnapján fogadta el az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényt. (T/6219. számú törvényjavaslat, a továbbiakban: Emtv.) A köztársasági elnök a számára kihirdetésre megküldött törvény kapcsán alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg, ezért aláírás előtt előzetes normakontroll céljából megküldte az Alkotmánybíróságnak.

 A törvény kifogásolt 1. § (1) bekezdésének első mondata úgy szól, hogy a csoport tagjának személyhez fűződő jogát sérti, aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti, etnikai hovatartozás, a vallási meggyőződés vagy a szexuális irányultság által meghatározott csoportot sértő, céljában vagy hatásában megalázó vagy félelemkeltő magatartást tanúsít. A támadott szabály második mondata kimondja, hogy mentesül a jogkövetkezmények alól, ha bizonyítja, hogy a csoportot sértő magatartása – az eset összes körülményére figyelemmel – nem volt olyan súlyú, hogy az a csoport tagja személyhez fűződő jogának sérelmét okozta.
Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítvány előterjesztését követően az Országgyűlés elfogadta a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (új Ptk.), mely 2014. március 15-én hatályba lépett, s ezzel egyidejűleg a régi Ptk. hatályát vesztette. Az új Ptk. 2:54. §-ának (5) bekezdése a személyiségi jogok érvényesítése körében tartalmaz – az Emtv.-ben foglaltaktól jelentősen eltérő – szabályokat: ezek értelmében a közösség bármely tagja jogosult a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben súlyosan sértő, bántó jogsérelem esetén bírósághoz fordulni.

 Az Alkotmánybíróság szerint Így az új Ptk. hatálybalépése okafogyottá teszi az Alkotmánybíróság eljárását, ezért azt az Abtv. 59. §-a, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 67. § (1) bekezdése és (2) bekezdés e) pontja alapján megszüntette. (3109/2014. (IV. 17.) AB végzés.)

+

 Négy gazdasági társaság  azzal az indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz hogy állapítsa meg a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény  119/A. § (1) bekezdése, 119/B. § (4) bekezdése, 178/J. § (1) bekezdése, és 178/O. §-a alaptörvény-ellenességét és visszaható hatállyal semmisítse meg azokat.
Az indítványozók (elosztói engedélyesek és azok tulajdonosai) előadják: a szabadvezeték földkábelre történő cseréjének, és az új földkábelek létesítésének teljes költségét kötelesek viselni, ezen költségeket azonban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az árszabályozás során nem veszi figyelembe. Az indítványozók álláspontja szerint a rendelkezések sértik az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogot, mert az elosztói engedélyesek egyes indokolt költségeinek kizárása az ármegállapításból korlátozza az engedélyesek tevékenységét szolgáló, és csak e célra hasznosítható vagyontömeg hasznosításának jogát. Kifejtik: a korlátozás önkényes és aránytalan, a jogalkotó az engedélyeseket veszteséges működésre kényszeríti.

 Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény támadott rendelkezései alkalmazásával, hatályosulásával összefüggésben nem igazolták az olyan konkrét kötelezettség teljesítését, amely alapján mérlegelhető lenne a bekövetkezett jogsérelmük, illetve érintettségük. Következésképpen az indítvány ebben a részében sem felel meg az Abtv. 26. § (2) bekezdésében megfogalmazott követelménynek. 
Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (3107/2014. (IV. 17.) AB végzés.)

+

Három gazdasági társaság kezdeményezte a földgáz rendszerhasználati díjakról, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályairól, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakról, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeiről szóló MEKH rendelet, továbbá a földgáz rendszerhasználat árszabályozásának kereteiről szóló KHEM rendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszamenő hatályú megsemmisítését. 
Álláspontjuk szerint e rendeletek kizárják a rendszerhasználati díjak megállapításából a tranzakciós illetéket, az energiaellátók különadóját (Robin Hood adó), a közművezeték-különadót, a hálózati és mérési különbözet figyelembe vételét, így azokat nem lehet a fogyasztókra áthárítani. Mindez sérti az Alaptörvényben foglalt jogállamiság elvét, és a biztosított tulajdonhoz való jogot. Ellentétesek az európai integrációs klauzulával is, mert nem felelnek meg a költségalapú árazás közösségi jogban kötelezően előírt követelményének. 
Az Alkotmánybíróság szerint az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert az az Abtv. 29. §-a szerinti tartalmi követelményeknek nem felel meg. Az szerint ugyanis az alkotmányjogi panaszt csak alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén kell befogadni. Az indítványozók alkotmányjogi panasza viszont olyan alkotmányjogi kérdéseket vet fel, amelyeket az Alkotmánybíróság egy korábbi (1146/D/2001.) határozatában már elbírált, visszautasított, a döntésében kifejtett érveit az alkotmányossági kérdéseket illetően továbbra is fenntartja. Mivel a mostani alkotmányjogi panasz nem tartalmaz az említett határozatban kifejtettekhez képest új, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely egy ismételt, érdemi eljárásra okot adhatna, ezért az Alkotmánybíróság a mostani alkotmányjogi panaszt is visszautasította. (3106/2014. (IV. 17.) AB végzés.)

1. öttagú tanács döntései

A Kúria találmányi díjjal kapcsolatos Pfv.IV.22.020/2012/8. számú ítéletével összefüggő alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó mint felperes és a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. alperes között találmányi díj megfizetése iránt per volt folyamatban. Véleménye szerint a bírósági eljárások több garanciális szabály megsértésével kerültek lefolytatásra, nem voltak tisztességesek és ezzel sérült az Alaptörvényben biztosított tisztességes eljáráshoz való joga. Sértik továbbá a tulajdonhoz való jogát is, azáltal, hogy keresetét nem érdemi tartalma, hanem szóhasználata alapján ítélték meg. Ugyanilyen sérelemmel járt, hogy a találmányi díjszerződésekbe az eljáró bíró utólag, visszamenőleges hatállyal beavatkozott, és az őt alanyi jogon megillető díjigény egy részétől törvénysértő jogszabály értelmezésével megfosztotta.

Az Alkotmánybíróság tekintettel arra, hogy ez ügyben nem merült fel olyan, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, illetve alapvető alkotmányossági kérdés, Alaptörvényben biztosított jog sérelme, mely az alkotmányjogi panasz befogadását indokolta volna, ezért az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (3116/2014. (IV. 17.) AB végzés)

+

A Kúria és a Fővárosi Ítélőtábla gépkocsi ügyben hozott ítéleteinek megsemmisítését kérő panasz.

Az indítványozó jótállási igény érvényesítése iránt indított pert egy gépkocsikat forgalmazó cég ellen, és a támadott bírói döntések azt állapították meg, hogy a gépkocsi hibája kijavítható, ezért az alperes céget arra kötelezték, hogy a hibát javítsa ki. Az indítványozó szakértői szerint azonban a hiba ténylegesen nem javítható, a helyzetet csak kicseréléssel lehetne orvosolni.
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában arra hivatkozott, hogy a bírósági döntés sértette az élethez és emberi méltósághoz való jogát, mert a bíróság tulajdonképpen arra kötelezte őt, hogy a meghibásodott kocsi használatával élete árán és mások életének veszélyeztetése mellett közlekedjen. Emellett a tisztességes eljáráshoz való joga is sérült, mert a bíróság nem volt pártatlan, és az eljárás indokolatlanul elhúzódott. A döntés emellett ellentétes a nemzetközi jog és az uniós jog vonatkozó szabályaival.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó alkotmányjogi panaszában valójában a bíróság által megállapított tényállást, a bírói törvényértelmezés helyességét, valamint a bíróság által mindezekből levont következtetéseket vitatja.

Az indítvány tehát nem tartalmaz olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, ezért (is) az alkotmánybírósági eljárás folytatására irányuló kérelmet visszautasította. (3115/2014. (IV. 17.) AB végzés)

+

A Kúria adóügyben hozott ítéletének megsemmisítését szorgalmazó panasz.

Az indítványozó álláspontja szerint az elsőfokú bíróság és a Kúria eljárása önkényes és ésszerűtlen, mert lényeges bizonyítékok mellőzését követően nem létezőnek nyilvánított több gazdasági tranzakciót, és az ítéletek indokolása nem kielégítő, ezáltal pedig sérült az indítványozónak az Alaptörvényben foglalt tisztességes eljáráshoz, és a fegyverek egyenlőségéhez való joga. Kifejti továbbá, hogy az ítélet sérti az Alaptörvényben biztosított tulajdonhoz való jogát is.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó sem a bíróságok eljárásával, sem a bírói ítéletek érdemével kapcsolatosan nem állított olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, ezért az alkotmányjogi panasz elutasította.  (3114/2014. (IV. 17.) AB végzés

+

A Kúria adóügyben hozott ítéletének megsemmisítését követelő  panasz.

Az indítványozó, felszámolás alatt álló gazdasági társaság  mint felperes adóügyben hozott közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított pert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága, mint alperes ellen. A peres eljárás tárgya az volt, hogy a felperes terhére az alperes, mint másodfokú közigazgatási hatóság közigazgatási határozataival az indítványozó fellebbezéseit elutasította és az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Kiemelt Adózók Adóigazgatósága utólagos vizsgálata során az általános forgalmi adónemben összesen 311 972 000 Ft adókülönbözetet és 156 215 000 Ft adóbírságot megállapító elsőfokú közigazgatási határozatokat helybenhagyta.

Az indítványozó állítja: a Fővárosi Törvényszék és a Kúria eljárása önkényes és ésszerűtlen ítélete sérti az Alaptörvényben meghatározott tisztességes eljáráshoz való jogot. A tényállást hiányosan, részben iratellenesen állapítja meg, az indokolási kötelezettségének nem tesz eleget, az indítványozó bizonyítási indítványait módszeresen elutasítja, ezáltal sérti a fegyveregyenlőség elvét, és sérti az Alaptörvényben biztosított tulajdonhoz való jogot is.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az adóhatóság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott a gazdasági ügyletek valós tartalmának felderítése érdekében, a tényállást teljes körűen feltárta, bizonyította, a rendelkezésre álló adatokat helytállóan értékelte, eljárási jogszabálysértést nem követett el, a feltárt és bizonyított tényállásra az anyagi jogszabályokat megfelelően alkalmazta. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletében osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját a tekintetben, hogy az alperes teljesítette tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségét.

Az Alkotmánybíróság szerint az indítványozó sem a bíróságok eljárásával, sem a bírói ítéletek érdemével kapcsolatosan nem állított olyan pontosan körülírt alaptörvény-ellenességet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételyét, ezért az alkotmányjogi panasz elutasította. (3113/2014. (IV. 17.) AB végzés)

+

Az indítványozó bíró az eljárás felfüggesztése mellett - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítását és a konkrét ügyben való alkalmazhatóságának kizárását kérte az Alkotmánybíróságtól.

Álláspontja szerint a támadott rendelkezés sérti a tisztességes eljáráshoz való, valamint a jogorvoslathoz való jogot, ellentétes az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 6. cikk (1) bekezdésével is. Hozzáteszi: a bíróság illetékessége a folyamatban lévő ügyben kizárólag a támadott rendelkezés alapján állapítható meg.

Az Alkotmánybíróság  – az indítványozó bíró állításával ellentétben – arra a megállapításra jutott, hogy a megjelölt rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyben az eljáró bírónak nem kell alkalmaznia. A bíróság ugyan hivatalból vizsgálja illetékességét, és annak hiányát is hivatalból veszi figyelembe, de az indítványban kifogásolt kijelölés szabályainak az eljáró bíróság általi alkalmazása fogalmilag kizárt.

Tekintettel arra, hogy a megjelölt rendelkezéseket a bírónak nem kell alkalmaznia, ezért az Alkotmánybíróság az indítványban foglalt kérdések – így annak a kérdésnek, hogy valóban azonosítható-e az OBH elnökének és a Legfelsőbb Bíróságnak a pozíciója az ügyáthelyezés alaptörvényessége szempontjából – érdemi vizsgálatát mellőzte és a bírói kezdeményezést visszautasította. (3112/2014. (IV. 17.) AB végzés)

+

Az 1997. évi LXVI. törvény 33/A. §-ával összefüggő alkotmányjogi panasz a bírói ügyáthelyezéssel kapcsolatosan. 

A Zalaegerszegi Törvényszék bírája - az eljárás felfüggesztése mellett - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítását és a konkrét ügyben való alkalmazhatóságának kizárását kérte az Alkotmánybíróságtól.

Az Alkotmánybíróság  – az indítványozó bíró állításával ellentétben –megállapította: a bíróság ugyan hivatalból vizsgálja illetékességét, és annak hiányát is hivatalból veszi figyelembe, de az indítványban kifogásolt kijelölés szabályainak az eljáró bíróság általi alkalmazása fogalmilag kizárt. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványban foglalt kérdések érdemi vizsgálatát mellőzte és a bírói kezdeményezést visszautasította. (3111/2014. (IV. 17.) AB végzés.)

+

A Fővárosi Törvényszék kártérítés iránti perben hozott 4.Gf.76.028/2012/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményező alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróság önkényesen és tévesen értelmezte és alkalmazta a felszámoló kártérítési felelősségére vonatkozó jogszabályokat. 9 758 euróra vonatkozó ítélete súlyos hibában szenved, önkényesen és tévesen értelmezte és alkalmazta a felszámoló kártérítési felelősségére vonatkozó jogszabályokat megsértve az Alaptörvényben foglalt törvény előtti egyenlőséget. Kifogásolta továbbá, hogy a törvényszék jogellenesen nem kezdeményezte az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását, ezáltal megsértette az indítványozónak a törvényes bíróhoz való jogát, mely az Alaptörvényben  garantált tisztességes eljáráshoz való jog része.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a felszámoló kártérítési felelősségének a vizsgálata a konkrét ügyben jogalkalmazási kérdés, a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés nem merült fel, ezért az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (3110/2014. (IV. 17.) AB végzés)

+

Három gazdasági társaság kezdeményezte a földgáz rendszerhasználati díjakról, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályairól, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakról, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeiről szóló MEKH rendelet, továbbá a földgáz rendszerhasználat árszabályozásának kereteiről szóló KHEM rendelet egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszamenő hatályú megsemmisítését. 
Álláspontjuk szerint e rendeletek kizárják a rendszerhasználati díjak megállapításából a tranzakciós illetéket, az energiaellátók különadóját (Robin Hood adó), a közművezeték-különadót, a hálózati és mérési különbözet figyelembe vételét, így azokat nem lehet a fogyasztókra áthárítani. Mindez sérti az Alaptörvényben foglalt jogállamiság elvét, és a biztosított tulajdonhoz való jogot. Ellentétesek az európai integrációs klauzulával is, mert nem felelnek meg a költségalapú árazás közösségi jogban kötelezően előírt követelményének. 
Az Alkotmánybíróság szerint az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert az az Abtv. 29. §-a szerinti tartalmi követelményeknek nem felel meg. Az szerint ugyanis az alkotmányjogi panaszt csak alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén kell befogadni. Az indítványozók alkotmányjogi panasza viszont olyan alkotmányjogi kérdéseket vet fel, amelyeket az Alkotmánybíróság egy korábbi (1146/D/2001.) határozatában már elbírált, visszautasított, a döntésében kifejtett érveit az alkotmányossági kérdéseket illetően továbbra is fenntartja. Mivel a mostani alkotmányjogi panasz nem tartalmaz az említett határozatban kifejtettekhez képest új, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely egy ismételt, érdemi eljárásra okot adhatna, ezért az Alkotmánybíróság a mostani alkotmányjogi panaszt is visszautasította. (3106/2014. (IV. 17.) AB végzés.)

2. öttagú tanács döntései

 A Fővárosi Törvényszék 27.Bf.5326/2013 számú ítéletének alaptörvény-ellenessége tárgyában előterjesztetett alkotmányjogi panasz, mely során  az indítványozó álláspontja szerint „ a bíróság vele szemben olyan bűncselekmény, hamis tanúzás elkövetésében állapította meg a bűnsegédi minőséget, amelyben a bíróság álláspontja szerint tettes azonban nincsen.”

Az indítványozó szerint a dogmatikai lehetetlenség okozta alapjogsérelem mellett törvényes vád hiányában járt el a bíróság. Megsértették azt a vádelvet, amelynek lényege szerint a bíróság csak olyan cselekmény miatt állapíthat meg büntetőjogi felelősséget, amelyet a vád tartalmaz, illetve a vádon túl nem terjeszkedhet. Sérült a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog azért is, mivel az eljáró bíróságok iratellenesen tettek megállapításokat a tényállásaikban.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó alkotmányjogi panasza  lényegében arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság az eljárás során beszerzett bizonyítékokat a bíróságoktól eltérő módon értékelje. Az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor az Alaptörvény a bírósági eljárást befejező döntéseknek kizárólag az alkotmányossági szempontú felülvizsgálatára van hatásköre. A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem tekinthető tehát a további jogorvoslattal nem támadható bírósági döntések általános felülvizsgálata eszközének.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az indítványozó a panaszában a Fővárosi Törvényszék ítéletében foglaltakkal kapcsolatosan nem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel, ezért az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (3119/2014. - IV. 17. AB végzés

+

Az indítványozó  a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság rágalmazás vétsége tárgyában hozott 8.B.IV.277/2012/24. számú ítélete, valamint a Fővárosi Törvényszék kapcsolódó 20.Bf.IV.7691/2013/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

A panasz alapjául szolgáló ügyben egy magánszemély magánvádlóként tett feljelentést az indítványozó ellen rágalmazás és becsületsértés vétségének elkövetése miatt. A feljelentés előzményeként az indítványozó egy internetes honlapra írt bejegyzést, amely egy, a magánvádló által forgalmazott termékre, illetve a magánvádló személyére nézve tartalmazott kijelentéseket. Az elsőfokú bíróság nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségében, ezért őt megrovásban részesítette. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék jogerős végzésével az ítéletet helybenhagyta.

Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz. Állítása szerint az Alaptörvény sérelmét eredményezi, hogy „a bíróságok elmulasztották a büntetőeljárásban sérelmezett közlemény tartalmát mélyrehatóan megvizsgálni és így a tényállás központi elemének alapos felderítése nélkül hoztak ítéletet”, a valóság bizonyítására tett indítványát pedig az állandó joggyakorlat figyelmen kívül hagyásával elutasították.
A szabad véleménynyilvánításhoz való jogának sérelmét abban látja hogy állítása szerint a kijelentései nem minősültek tényállításnak, ebből kifolyólag a véleménynyilvánítás körébe tartoznak. A véleménynyilvánítás megengedhetőségének kapcsán pedig az állandó joggyakorlat szerint nem lett volna lehetősége a bíróságoknak arra, hogy a rágalmazás vétségét alkotmányosan megállapítsák terhére.
Az Alkotmánybíróság megállapította: a panaszban alapjogsérelemként leírt aggályok valójában a bíróság által megállapított tényállást, a bizonyítékok bírói mérlegelését és értékelését, illetve a bíróság által mindezekből levont következtetéseket vitatják. Az alkotmányjogi panasz így valójában a Kerületi Bíróság és a Törvényszék által feltárt tényállás újbóli megállapítására, a bírói döntésektől eltérő büntetőjogi minősítésére irányul. Mindezekre figyelemmel megállapította: az alkotmányjogi panasz sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, sem bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet nem vetett fel, ezért azt visszautasította.  (3118/2014. (IV. 17.) AB végzés)

+

Perköltség tárgyában a Fővárosi Törvényszék 50.Pf.639.317/2012/3. számú a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 6.P.III.21.372/2011/62. számú ítéletét részben megváltoztató ítélete elleni alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó előadja: a támadott másodfokú ítélet részben megváltoztatta a elsőfokú ítéletet oly módon, hogy az alperes javára fizetendő  (az alperesi ügyvéd megbízási díját) fizetendő perköltség összegét 150 000 Ft-ról 905 256 Ft-ra emelte, mégpedig szankció jelleggel, hogy elmenjen az indítványozó kedve a pereskedéstől. Meggyőződése, hogy a másodfokú, jogerős ítélet sérti az Alaptörvénybe foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát. 
Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panaszban előterjesztett kérelem a jogorvoslathoz való jog tekintetében nem felel meg a határozott kérelem feltételének. Nem tartalmaz indokolást arra nézve sem, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes a jogorvoslathoz való joggal, ezért az indítványozó utólagos normakontroll eljárás kezdeményezésére nem jogosult. (3117/2014. (IV. 17.) AB végzés)

+

A Kúria Mfv.I.10.373/2012/6. számú ítélete ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz hamis nyelvvizsga bizonyítvány ügyében. 

Előzménye: 2008-ban a közalkalmazott jelentkezést adott be a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktori képzésére, s ennek során egy hamis nyelvvizsga bizonyítványt használt fel abból a célból, hogy a doktori képzésre felvételt nyerjen. Ezért az indítványozó fegyelmi eljárást indított – a közokirat hitelességébe vetett közbizalmat sértő magatartás miatt – a közalkalmazott ellen. (Időközben büntetőeljárás is indult vele szemben. A Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerős ítéletében pénzbüntetést szabott ki a fegyelmi eljárás alapjául is szolgáló magatartása miatt.) A fegyelmi tanács 2009-ben hozott fegyelmi határozatában a közalkalmazottal szemben elbocsátás fegyelmi büntetést szabott ki.

Az elbocsátott közalkalmazott a Fővárosi Munkaügyi Bíróság előtt a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését kérte, eljárási jogsértésekre hivatkozva. Az első fokon eljáró bíróság a keresetét elutasította. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ezt követően a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.  A Kúria hatályon kívül helyezte a másodfokú bíróság ítéletét, a fegyelmi büntetést kiszabó határozatot hatályon kívül helyezte, s a felperest eredeti munkakörébe visszahelyezte.

A Kúria ítéletével szemben az alperes terjesztett elő alkotmányjogi panaszt. Arra hivatkozott, hogy a Kúria ítélete sérti az Alaptörvény XXIV. cikkének (1) bekezdését. Az indítványozó szerint a Kúria nem lett volna jogosult az elmarasztaló ítélet megváltoztatására.

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó által hivatkozott alaptörvényi rendelkezés és a kifogásolt bírósági ítélet közötti összefüggés hiányzik. A panasz így nem bírálható el érdemben, mert  nem tartalmaz indokolást arra nézve, hogy a támadott bírói döntés az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, -  IV/1310/2013.)

+

Budapest főváros közigazgatási területén járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló  rendelet alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz.

Az indítványozót a Budai Központi Kerületi Bíróság  parkolási díj megfizetésére kötelezte, mert a tulajdonát képező gépjárművel 2009. augusztus 27-én szabálytalanul parkolt. A jogerős ítéletet 2013. január 30-án kézbesítették.

Az indítványozó a bírói ítéletek megsemmisítése iránt előterjesztett indítványát azzal indokolta, hogy a bíróságok az ügyét alaptörvény-ellenes jogszabályok alkalmazásával bírálták el. Emiatt őt jogsérelem érte, amellyel szemben további rendes jogorvoslattal már nem élhet. Arra is hivatkozott, hogy a bíróságok a per befejezése előtt az Alkotmánybíróság által korábban alkotmányellenesnek nyilvánított – a határozathozatal időpontjában már hatályon kívül lévő – jogszabályi rendelkezésekre alapítva hozták meg a határozatukat. Továbbá azt is előadta, hogy a perben eljárt másodfokú bíróságnak az Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia a perben alkalmazott jogszabályok alaptörvény-ellenessége és konkrét perbeli alkalmazási tilalmának kimondása iránt.

 Az Alkotmánybíróság megállapította: alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be. E két törvényi feltétel meglétének a vizsgálata az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a támadott bírói döntésekben ilyen, az ügyet érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, nincs, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést az indítvány nem vet fel, azért az indítványt visszautasította.  (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/526/2013.)

+

Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának alkotmányjogi panasza a Kúria 5.021/2013/4. számú határozatának megsemmisítése tárgyában.

 

Az előzményéhez tartozik: a Püspökladányi Járásbíróság az önkormányzat hulladékkezelési közszolgáltatási díjakról szóló rendeletének díjmegállapító szabályainak törvénysértő voltát észlelte a 2008. október 1-jei és 2012. szeptember 10. közötti időszakot illetően, ezért az eljárása felfüggesztése mellett a Kúriától kérte a felülvizsgálatát. A Kúria határozatában megállapította, hogy a jelzett időszakban az önkormányzat díjmegállapító rendelkezései törvénysértő voltak, és úgy határozott, hogy azok a folyamatban lévő perben, egyedi ügyben nem alkalmazhatók.

Az indítványozó önkormányzat (Kiss Tibor polgármester) szerint a Kúria határozata „sérti a jogbiztonságot és a jogkövetést „a tényleges jogalkotás nem volt ellentétes a törvénnyel.” Jóllehet a díjkalkulációs sémát nem tartalmazta, az önkormányzat a díjakat „minden esetben a hatályos jogszabályok figyelembe vételével alkotta meg; tartalmilag, ténylegesen nem volt hatósági árszabás, hanem formai, elírási hiba történt”.

Az Alkotmánybíróság megállapította: „a közhatalom gyakorlására jogosult állami szervnek vagy annak vezetőjének ebben a minőségében alkotmányos kötelezettsége áll fenn az alapjogok védelmére, ennélfogva a közhatalommal szemben alapjogi sérelem nem érheti, így alkotmányjogi panasz benyújtására sem jogosult.”  Az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. Az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül a Kúriának azt a határozatát, amelyben önkormányzati rendelet jogszabályba ütközéséről döntött, ezért az indítványozónak alkotmányjogi panaszát  visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/1695/2013.)

+

A Kúria Kvk.IV.37.404/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz, - (pártfogó ügyvéd kirendelése választási eljárásban).

Az Alkotmánybíróság megállapította: a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség nem történt, ezért az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról - IV/810/2014.)

 A Kúria Kvk.I.37.408/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz, (pártfogó ügyvéd kirendelése választási eljárásban).

Az Alkotmánybíróság megállapította: a kifogással érintett ügyben nem alanyi jog érvényesítése a vita tárgya, a felülvizsgálati kérelem és az alkotmányjogi panasz közvetlenül nem erre irányul, ezért azt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról - IV/809/2014.)

A Kúria Kvk.III.37.401/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz, - (pártfogó ügyvéd kirendelése választási eljárásban).

Az Alkotmánybíróság megállapította: a választási bíráskodás fórumrendszere az Alaptörvényben nem szerepel, ezt a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény határozza meg. A Kúria az indítványra okot adó ügyben ez alapján járt el. Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadhat be, azonban az indítványozó alkotmányjogi panasza egyik feltételnek sem felel meg, ezért azt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/807/2014.)

A Kúria Kvk.IV.37.403/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz, - (pártfogó ügyvéd kirendelése választási eljárásban).

Az Alkotmánybíróság megállapította: a kifogással érintett ügyben nem az alanyi jog érvényesítése a vita tárgya, a felülvizsgálati kérelem és az alkotmányjogi panasz közvetlenül nem erre irányul, így nem lehet megállapítani, hogy alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést vet-e fel. Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/802/2014.)

A Kúria Kvk.II.37.444/2014/2. számú végzése, - (költségmentesség, pártfogó ügyvéd).

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozónak a Kúria előtti kifogásai már benyújtásuk pillanatában okafogyottak voltak.  Ebből következően a Kúria sérelmezett végzése sem okozhatta az indítványozónak az általa állított alaptörvény-ellenességet.  Az Alkotmánybíróság ezért  az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/798/2014.)

A Kúria Kvk.II.37.413/2014/2. számú végzése, - (költségmentesség, pártfogó ügyvéd).

Az Alkotmánybíróság megállapította: az indítványozó nem merítette ki a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőséget, alkotmányjogi panasza nem felel meg a törvényi feltételeknek, ezért azt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/797/2014.)

A Kúria Kvk.V.37.438/2014/2. számú végzése, - (költségmentesség, pártfogó ügyvéd).

Az Alkotmánybíróság megállapította: a Kúria sérelmezett végzése sem okozhatta az indítványozónak az általa állított alaptörvény-ellenességet. Az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmének hiánya miatt az alkotmányjogi panasz nem felel meg a törvényi feltételeknek, ezért Alkotmánybíróság visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/794/2014.)

A Kúria Kvk.I.37.409/2014/2. számú végzése, - (költségmentesség, pártfogó ügyvéd).

Az Alkotmánybíróság megállapította: a kifogással érintett ügyben nem az alanyi jog érvényesítése a vita tárgya, a felülvizsgálati kérelem és az alkotmányjogi panasz közvetlenül nem erre irányul, így nem lehet megállapítani, hogy alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést vet-e fel. Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról - IV/793/2014.)

A Kúria Kvk.I.37.407/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz, - (pártfogó ügyvéd kirendelése választási eljárásban).

Az Alkotmánybíróság megállapította: a kifogással érintett ügyben nem az alanyi jog érvényesítése a vita tárgya, a felülvizsgálati kérelem és az alkotmányjogi panasz közvetlenül nem erre irányul, így nem lehet megállapítani, hogy alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést vet-e fel. Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/792/2014.)

A Kúria Kvk.I.37.393/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz, - (pártfogó ügyvéd kirendelése választási eljárásban).

Az Alkotmánybíróság megállapította: a Kúria sérelmezett végzése sem okozhatta az indítványozónak az általa állított alaptörvény-ellenességet. Az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmének hiánya miatt az alkotmányjogi panasz nem felel meg a törvényi feltételeknek, ezért Alkotmánybíróság visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/791/2014.)

A Kúria Kvk.III.37.402/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz, - (pártfogó ügyvéd kirendelése választási eljárásban).

Az Alkotmánybíróság megállapította: a kifogással érintett ügyben nem az alanyi jog érvényesítése a vita tárgya, a felülvizsgálati kérelem és az alkotmányjogi panasz közvetlenül nem erre irányul, így nem lehet megállapítani, hogy alapvető jelentőségű alkotmányjogi kérdést vet-e fel. Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, -  IV/790/2014.)

3. öttagú tanács döntései

Alkotmányjogi panasz  a Kúria végzése ellen, miután helybenhagyta a médiaszolgáltató azon döntését, amely megtiltotta a választáson a jelölt politikai reklámfilmjének közlését, melyben „egy katonai egyenruhába bújt majomnak öltözött ember szerepel, aki korábbi magyar miniszterelnökök hangjára tátog”.

Az indítványozó szerint a kúriai végzés sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében biztosított véleménynyilvánítás szabadságát.  Kifejti: a közzétenni kívánt kampányfilmben a jelenlegi és a volt miniszterelnökre történik utalás, akik „mindketten  jelöltként indulnak a 2014-es országgyűlési választásokon, tehát olyan közszereplő politikusokat érint, akiknek „nagyon széles a tűrési kötelezettségük”, és „még a nagyon éles kritikát is el kell viselniük, ha az a közéleti tevékenységükkel, illetve a közhatalom-gyakorlásukkal függ össze”. Ráadásul a reklámfilm „nem lejárató, hanem inkább erősen kritikus és a humor eszközét alkalmazza”, arra kíván utalni, hogy az érintettek megbízhatatlanok és komolytalanok.  Az indítványozó szerint a Kúria elmulasztotta vizsgálat alá vonni ezeket a kérdéseket, így „a releváns érvek ütköztetése és mérlegelése hiányában a végzés alkotmányellenes konklúzióra jut”.

Az Alkotmánybíróság osztotta a Kúria álláspontját, miszerint a jelöltek állatokkal való azonosítása dehumanizálja az érintett személyeket. Hangsúlyozta: bár az Alaptörvény által védett véleménynyilvánítás köre a közhatalmat gyakorló személyekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos vélemények esetében tágabb, mint más személyeknél, az emberi méltóságuknak az ő esetükben is van egy olyan lényegi, érinthetetlen magja, amelyet az esetleges kritikát megfogalmazó személyek is kötelesek tiszteletben tartani. Jelen választási ügyben az érintetteknek állatokként történő, megalázó módon megvalósított ábrázolása ezt a lényegi tartalmat sérti meg.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a kúriai végzés alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését szorgalmazó alkotmányjogi panaszt elutasította. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról - IV/788/2014.)

+

A személytaxival végzett személyszállítási szolgáltatás és a személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működtetésének feltételeiről, a taxiállomások létesítésének és igénybevételének rendjéről, és a személytaxi-szolgáltatás hatósági áráról szóló fővárosi rendeletek alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó és további kilenc magánszemély szerint sérti a vállalkozás szabadságát, hogy a rendelet csak az egyes járművek tekintetében írja elő, hogy a karosszéria-elemek egyszínűre festettek legyenek, ugyanakkor további korlátozást valósít meg azzal, hogy a sárga szín bevezetésének kötelezettségét valamennyi taxi-gépjárműre egységesen rendeli el.

Az indítványozók szerint a sárga szín a „szabad használat jogát át is korlátozza”, mivel a taxiként üzemelő gépjárműveket a vállalkozók magánéletükben is használják és így egyértelműen kiderül, hogy mi a foglalkozása.

Az indítványozók a Budapest területén érvényes viteldíjak rögzítését is diszkriminatívnak értékelték, azt állítva, hogy emiatt a szabad árképzés lehetőségével élő többi taxi-gépjárművet üzemeltetőkkel szemben hátrányos helyzetbe kerülnek, mivel a „vidéki” vállalkozók „jóval alacsonyabb összegért” tudnak szolgáltatást nyújtani.

Az Alkotmánybíróság szerint az önkormányzati rendelet területi hatályán belül a szabályozás egységesen vonatkozik minden taxi-szolgáltatást végző vállalkozóra, nem tesz különbséget egyes személyek, vállalkozók között. Egyetlen vállalkozónak sem tiltja meg a jogszabály, hogy a gépjárművét alkalmassá tegye a tevékenység végzésére. Az pedig, hogy a gépkocsi színe utal (hat) a tulajdonosának vagy üzemben tartójának a foglalkozására, sem alkotmányos, sem polgári jogi értelemben nem korlátozza sem a gépkocsi használatát, sem az azzal való rendelkezést.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról - IV/1538/2013.)

+

A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 12. §-a, illetve a hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 91. §-ával kapcsolatban előterjesztett alkotmányjogi panasz.

Az indítványozó mindenek előtt azt a rendelkezést sérelmezi, amely előírja, hogy a természetes személy ingatlantulajdonos részére kiállított számlában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért fizetendő, szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat is) nem haladhatja meg a 2012. április 14. napján alkalmazott díj legfeljebb 4,2 %-kal megemelt összegének 90 %-át. Nézete szerint a tulajdonnal való tulajdonosi rendelkezési jogosultság aránytalan korlátozását jelenti a 10 %-osként megjelölt rezsicsökkentés elrendelése, mivel ez ellehetetleníti a tulajdonos közfeladat végzési kötelezettségét mintegy 106 településen.

Felháborítónak tartja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembe vételével a miniszter rendeletben állapítja meg. Álláspontja szerint ez sérti az önkormányzatoknak az önkormányzati feladatból, illetve tulajdonosi jogaikból eredő rendelkezési jogosultságát, amelynek része a helyi adottságokat figyelembe vevő közszolgáltatási díj megállapítási jog is. Érvelése szerint a sérelmezett jogszabály hatályosulásából eredően az önkormányzatok elveszíthetik tulajdonukat a veszteségre tekintettel lehetséges felszámolás következtében.

Az indítványozó utal arra, is, hogy a „Zöld Híd” regionális hulladékgazdálkodási rendszer teljes egészében a nemzeti vagyon része, így ha a zöld híd régió projekt – csődhelyzetre tekintettel – kénytelen befejezni tevékenységét, úgy a nemzeti vagyonban jelentős veszteség keletkezik, ami alaptörvény-ellenes helyzetre vezet. A rendszer a jogszabályi változásra tekintettel arra van kényszerítve, hogy a működőképességének fenntartása érdekében környezetvédelmi szempontból nem megfelelő szolgáltatást biztosítson, és az amortizáció biztosításának elmaradása miatt esetén sérüljön a hulladékkezelés fenntarthatóságának követelménye, így e tevékenység beleütközik a természeti erőforrások, a nemzeti közös örökség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzésének követelményébe, és ez a nemzeti vagyon megkárosításához vezet.

Az alkotmánybíróság megállapította: jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló közvetlen alkotmányjogi panasz benyújtásának feltétele, hogy az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának sérelmét eredményezze. Az indítványozó Kft. tulajdonos beadványának azon érvelése, amelyben az önkormányzati szövetségnek a vagyoni veszteségére hivatkozik ebben a vonatkozásban nem felel meg az alkotmányjogi panaszra előírt feltételeknek. Hasonló a helyzet az indítvány további alaptörvényi hivatkozásait illetően is.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította: az indítvány az alkotmányjogi panaszra vonatkozóan az Abtv. 26. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltaknak nem felel meg, ezért azt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, -  IV/1374/2013.)

+

A Kúria Kvk.III.37.449/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz, - (kötelező jogi képviselet-felülvizsgálati eljárás, választási eljárás).

Az Alkotmánybíróság megállapította: a Kúria sérelmezett végzése nem okozhatta az indítványozó által állított alaptörvény-ellenességet, ezért az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/828/2014.)

A Kúria Kvk.II.37.445/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz, - (kötelező jogi képviselet-felülvizsgálati eljárás, választási eljárás).

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényben biztosított jogok sérelmének hiánya miatt az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/827/2014.)

A Kúria Kvk.III.37.450/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz, - (költségmentesség, pártfogó ügyvéd).

Az Alkotmánybíróság megállapította: a Kúria sérelmezett végzése sem okozhatta az indítványozónak az általa állított alaptörvény-ellenességet, ezért az alkotmányjogi panaszt visszautasította. (AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, - IV/826/2014.)

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!