Alkotmánybíróság: jelentősen nőtt a különvélemények száma

Az esztendő első felében 246 döntést (határozat, végzés ) hoztak a alkotmánybírák. Seregnyi indítvány masírozott előttük, mögöttük, tucatjával érkeztek a soron kívül mérlegelendő választási kampánnyal kapcsolatos vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, miközben a „hagyományos” sérelmek sem fogyatkoztak. Legvitatottabb döntésük alapján az őszi önkormányzati választások lebonyolítása alkotmányos keretek között megtörténhet.

Seregnyi indítvány masírozott előttük, mögöttük, tucatjával érkeztek a soron kívül mérlegelendő választási kampánnyal kapcsolatos vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszok, miközben a „hagyományos” sérelmek sem fogyatkoztak. Hengereltek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Figyelmet, mérlegelést mindannyi nyert, ám az is biztos, hogy döntéseik révén a Taláros Testület tagjai nem mostanában szereztek ennyi haragost.

Ügyforgalom

A 2014. január 1-én folyamatban maradt és azt követően, 2014. június 30-ig indult, előadó alkotmánybíróra kiszignált ügyek száma az eljárás típusa szerint. A táblázatok nem tartalmazzák azokat az ezres nagyságrendű indítványokat, melyeket ugyanabban az ügyben nyújtottak be lényegében azonos kívánsággal.

Ügyforgalom

2014. január 1-én folyamatban maradt ügyek

2014. június 30-ig indult új ügyek

Összesen

Előzetes normakontroll eljárás

1

0

1

Utólagos normakontroll eljárás

22

3

25

Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt

14

18

32

Alkotmányjogi panasz

128

176

304

Az OVB határozatainak felülvizsgálata. ügyszámú ügyek

2

0

2

Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával összefüggő vélemény

0

0

0

Az Alaptörvény értelmezése

1

0

1

Összesen

168

197

365

Befejezett ügyek száma az ügyek típusa szerint, a döntéshozó szervek szerint

Menetrendszerűen születtek a bírósági ítéletek, végzések megsemmisítését követelő beadványok. Időnként  az ítélkező bírák is elbizonytalanodtak: ők is Alkotmánybíróságtól kértek, vártak, kaptak  orvoslást.  Persze fájt azoknak, akiket negatívan érintett.  

Eljárást befejező

Normakontroll kezdeményezés:

előzetes / utólagos / bírói

Alk..jogi

panasz

OVB határozatainak felülvizsgálata

Alaptörvény értelmezése

Egyéb

Össz.

Egyesítés révén

0

1

7

27

0

0

0

35

Teljes ülés

határozat

0

7

7

10

0

1

0

25

végzés

1

0

1

13

0

0

0

15

1.öttagú tanács

határozat

0

0

0

3

0

0

0

3

végzés

0

1

2

40

0

0

0

43

2.öttagú tanács

határozat

0

0

4

2

0

0

0

6

végzés

0

0

2

66

0

0

0

68

3.öttagú tanács

határozat

0

0

1

2

0

0

0

3

végzés

0

0

2

46

0

0

0

48

Összesen

1

9

26

209

0

1

0

246

Befejezett ügyek előadó alkotmánybírók szerint

A korábbi gyakorlathoz képest jelentősen nőtt a különvélemények száma: míg 2012-ben 631 testületi döntéshez 51 különvéleményt csatoltak az alkotmánybírák, idén már 90-et. A döntéseket 42 alkalommal párhuzamos indoklások is kísérték. E listát Salamon László, Bragyova András és Pokol Béla vezeti, de szorosan a nyomukban volt Szívós Mária is.

 

Egyesítés révén

Végzéssel

Érdemi határozattal

Összesen

Párhuzamos indokolás

Különvélemény

Balogh Elemér

15

8

3

26

2

4

Balsai István

1

6

2

9

1

8

Bragyova András

0

4

3

7

6

8

Dienes-Oehm Egon

1

12

0

13

1

9

Juhász Imre

0

12

1

13

2

6

Kiss László

8

12

3

23

1

6

Kovács Péter

1

15

0

16

0

3

Lenkovics Barnabás

4

11

6

21

2

6

Lévay Miklós

0

11

0

11

5

5

Paczolay Péter

1

18

9

28

4

2

Pokol Béla

0

3

1

4

6

6

Salamon László

0

11

0

11

7

10

Stumpf István

0

4

3

7

3

5

Szalay Péter

3

8

4

15

1

2

Szívós Mária

1

39

2

42

1

10

Összesen

35

174

37

246

42

90

Legvitatottabb döntés 

A parlament június 10-én fogadta el azt a törvénymódosítást, amely alapján az önkormányzati választás után átalakul a Fővárosi Közgyűlés: a főpolgármester mellett a 23 kerületi polgármester és 9 listás képviselő lesz a tagja.

Június 24-én,  példátlan  egységet alkotva,  57 országgyűlési képviselő (szocialista, független, LMP-s és Jobbikos) kezdeményezte a fővárosi közgyűlés tagjainak választásával összefüggő egyes jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

Az indítványozók – többek között – kifejtették: a szabályozás ellentétes az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdésének a szavazás közvetlenségét rögzítő rendelkezésével, mivel a fővárosi közgyűlés huszonhárom tagjának megválasztása nem közvetlenül történik, hanem kerületi polgármestert választanak, amely tisztség egyben fővárosi közgyűlési mandátumot is eredményez.

Állították: a fővárosi közgyűlés tagjainak választása során az egyes – eltérő lélekszámú – kerületek választópolgárainak szavazata különböző súllyal esik latba, ezért sérül az Alaptörvény választójog egyenlőségét rögzítő rendelkezése, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalma is.

Előadták továbbá: a személyes adatok védelméhez való joggal ellentétes az a rendelkezés is, amely szerint a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhet tájékoztatást.

+

A nyári szabadság kezdését elhalasztva rendkívüli ülésen döntött a Taláros Testület az ősszel esedékes önkormányzati választás  fővárosi rendszeréről. Határozatában megállapította: a kompenzációs listás mandátumszerzés s súlyozott számítása kivételével nem alaptörvény-ellenesek az új fővárosi választási rendszer alapvető szabályai.

A szavazás közvetlenségével összefüggésben az Alkotmánybíróság kifejtette: a választás közvetlensége azt jelenti, hogy a választópolgárok közvetlenül a jelöltekre szavaznak a választások során, és nem választási megbízottakat választanak. Ezek alapján a támadott szabályozás nem sérti a közvetlen választás alapelvét. A választópolgárok közvetlenül választják meg a kerületi polgármestereket, akik a megválasztásuk következtében egyben a fővárosi közgyűlés tagjai is lesznek. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az Alaptörvényből nem vezethető le, hogy a jogalkotó kellően alátámasztott indokok alapján ne alkothatna olyan választási rendszert, amelynek következtében a választópolgár közvetlen szavazatával két különböző önkormányzati tisztségre ugyanazt a személyt, egyszeri szavazással választja meg. A fővárosi önkormányzati választási rendszer részbeni átalakítására megfelelő és elfogadható indok volt, hogy a jogalkotó a fővárosi önkormányzati rendszer két szintjének működési problémái orvoslására a fővárosi kerületi polgármestereket a fővárosi közgyűlésbe kívánta integrálni.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a kompenzációs listás megoldáshoz kapcsolódó, a töredékszavazatok súlyozott számítását alkalmazó módszer önmagában matematikailag, és ezáltal alkotmányossági szempontból sem alkalmas eszköz az egyes fővárosi kerületek lélekszámából fakadó különbségek kiküszöbölésére. Ráadásul ez a megoldás másfajta egyenlőtlenséget eredményez az egyes választópolgárok szempontjából. A súlyozási rendszer következtében ugyanis a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok a legnagyobb kerület választópolgárai esetében hatszoros szavazati értéket képviselnek a legkisebb kerület választópolgárai szavazatának értékéhez képest. Ez a súlyozási rendszer tehát önmagában nézve szemben áll a választójog egyenlő értékűségével, ezért az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

A fővárosi kerületek eltérő lakosságszámából adódó, a választójog egyenlőségének sérelmét eredményező állapot kiegyenlítésére vezette be a törvényhozó azt a döntéshozatali szabályt, amelynek értelmében a fővárosi közgyűlésben csak akkor kapja meg egy javaslat a szavazatok többségét, ha a meghatározott szavazatarány mellett a főváros lakosságszámának együttesen több mint a felét kitevő lakosságszámú fővárosi kerületek polgármesterei is megszavazzák azt. A kettős többségi rendszer célja annak biztosítása, hogy a fővárosi kerületek összességében a lakosságszámuk arányában legyenek képviselve a fővárosi közgyűlésben a döntések meghozatalakor. Az Alkotmánybíróság megállapította: a fővárosi önkormányzat hatékony és eredményes működése, a kerületi polgármesterek integrálása a fővárosi közgyűlésbe, a fővárosi kerületek történelmileg kialakult határai alkotmányosan elfogadhatóvá teszik az eltérést az egyes kerületek lakosságszámához igazodva, mert az eltérésből adódó különbséget megfelelően ellensúlyozza a kettős döntéshozatali rendszer.

A személyes adatokhoz való jog korlátozását kifogásoló indítvány kapcsán az Alkotmánybíróság megállapította: sem más alapjog érvényesülése, sem valamely alkotmányos érték védelme nem indokolja, hogy a választópolgár az ellenőrzött ajánlóíveken szereplő személyes adatairól csak a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vételéről hozott határozat jogerőssé válásáig kérhessen tájékoztatást. Az alaptörvény-ellenes korlátozást az Alkotmánybíróság megsemmisítette. (AB határozat a fővárosi közgyűlés tagjainak választására vonatkozó új szabályok vizsgálatáról, - II/1187/2014.)

A határozathoz Balogh ElemérBragyova AndrásKiss LászlóKovács Péter, Lévay Miklós, Paczolay Péter és Salamon László különvéleményt, Stumpf István, Szalay Péter és Szívós Máriapedig párhuzamos indokolás indoklást csatoltak.

Reakciók

A Fidesz szerint az Alkotmánybíróság döntése egyértelművé tette, hogy a kerületi polgármesterek jelenléte a Fővárosi Közgyűlésben nemcsak helyes, hanem alkotmányos is. A törvénymódosítást a kormánytöbbség - az MSZP-SZDSZ-kormány korábbi gyakorlatával szemben - olyan időpontban fogadta el, amikor az Ab-felülvizsgálat még a választás előtt megtörténhetett. Így ma senki nem kérdőjelezheti meg, hogy az őszi önkormányzati választások lebonyolítására alkotmányos keretek között, világos szabályok alapján kerülhet sor.

+

Az MSZP elfogadhatatlannak tartja az Alkotmánybíróság döntését, mert az szerintük a Fideszt segíti abban, hogy támogatottságánál sokkal jobb eredményt elérve szerezzen többséget Budapesten. „A testület a Fidesz választási csalásról szóló javaslatát erősítette meg. A demokrácia utolsó bástyája is elesett, miután az Alaptörvényt tiszteletben tartó bírák már kisebbségben vannak az AB-ben.

+

Az LMP véleménye szerint az lett volna a legjobb, ha az Alkotmánybíróság teljes egészében megsemmisíti a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának alapvető szabályairól szóló törvényt. A szoros, 8:7-es döntési arány is azt mutatja, hogy a kérdést nem sikerült megnyugtató módon rendezni. Az önkormányzati választásokat így egy, az egyeztetéseket nélkülöző valamint a választási jogszabályokat pártpolitikai beavatkozással megváltoztató, a nemzetközi sztenderdekkel ellentétes törvény alapján fogják lebonyolítani.

+

Az Együtt-PM szerint az önkormányzati választást szabályozó törvény továbbra is csorbítja a budapestiek népképviseletét, sérti az egyenlő választójogot, és "kizárólag a Fidesz hatalmi érdekét szolgálja". Nem tartják elhanyagolhatónak azt sem, hogy a mostani Ab-döntés "egy nagyon megosztott testületben született, amelyben a Fidesz által pozícióba juttatott tagoknak nyilvánvalóan anyapártjuk felé hajlott a kezük".

+

A Demokratikus Koalíció szerint is véglegesen kettészakadt az AB a kormányt és a Fideszt „szolgai módon kiszolgáló”, valamint a szakmai tisztességükre ügyelő alkotmánybírákra. Állítják: az AB „arcpirító módon” változatlanul hagyta a polgármesterekre vonatkozó szabályozást, így a kevés szavazattal mandátumot szerző polgármesterek ugyanolyan jogosítványokat kapnak majd, mint akikre sokan voksolnak.

+

A Jobbik sem ért egyet a döntéssel, de tiszteletben tartja azt.

Áder János nyilatkozata

”Falvaink, városaink, megyéink önkormányzatai legújabb kori demokráciánk nélkülözhetetlen tartópillérei. Az önkormányzatiság elve olyan alkotmányos érték, amely a helyi közösségekhez tartozók demokratikus akaratnyilvánításán nyugszik. Ezért fontos, hogy az őszi választások alkalmával a polgárok minél nagyobb számban szóljanak bele saját közösségeik sorsának alakulásába. Kiemelten fontos az is, hogy a választások lebonyolításának minden alkotmányos feltétele biztosított legyen.

Az Alkotmánybíróság 2014. július 21-én meghozott határozata egyértelmű és világos helyzetet teremtett az önkormányzati választások törvényi szabályozásában. Az Alkotmánybíróság döntését követően semmilyen olyan alkotmányos aggály nem vethető fel, amely befolyásolhatná a 2014-es önkormányzati választások törvényes kiírását és lebonyolítását.

Azzal, hogy az Alkotmánybíróság döntése pontot tett a választások rendjét befolyásoló vitás kérdések mindegyikére, minden akadály elhárult a választások kiírása elől. Ezért – élve köztársasági elnöki jogkörömmel – a mai napon meghozott államfői határozatommal 2014. október 12-ére tűzöm ki az önkormányzati választások időpontját.”

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!