Bepanaszolták a választási törvényt

Alkotmánybírósághoz fordult a Társaság a Szabadságjogokért, mert szerintük diszkriminatív a választási törvény. A szervezet azt kifogásolja, hogy míg a kettős állampolgársággal rendelkezők levélben is szavazhatnak, a külföldön élő magyarok csak személyesen, az adott ország konzulátusán. A Társaság a Szabadságjogokért szerint ezzel ellehetetleníthetik a részvételt a következő választáson.

Eltörölné a kormány az alkotmánybíróság tagjainak felső korhatárát, azaz a jelenlegi és jövőbeni alkotmánybíráknak nem kell majd elhagyniuk posztjukat 70. életévük betöltésével.  A felső korhatár eltörlésének célja, hogy az utóbbi két-három évben megválasztott Ab-tagok kitölthessék - az időközben 9 évről 12 évesre emelt - mandátumuk teljes idejét annak ellenére is, hogy közülük öten nemsokára betöltik a 70. éves jelenlegi korhatárt.

A Taláros Testület új tagjai közül a most 64 éves Szívós Máriának, a 66 éves Salamon Lászlónak, a 63 éves Pokol Bélának, a 67. évében járó Balsai Istvánnak, és a január 2-án 69. születésnapját ünneplő Dienes-Oehm Egonnak is több évnyi, ajándék hivatali időt jelenthet a módosítás.

Irodavezetőt keresnek

Az Alkotmánybíróság Hivatala munkatársat keres a kezelőiroda irodavezetői munkakörének betöltésére A munkakör ellátása köztisztviselői jogviszony keretében történik, a köztisztviselői jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján írásbeli kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezés határozatlan időre szól, legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidővel, teljes munkaidőre. Az illetményre a Kttv. szabályai az irányadóak.

A kezelőiroda irodavezető munkakör nem minősül vezetői munkakörnek. A munkakör 2014. január 1-től tölthető be. A munkavégzés helye: Alkotmánybíróság, 1015 Budapest, Donáti utca 34-45. A munkakörhöz tartozó feladatok és főbb tevékenységi körök: az irodavezető az Alkotmánybíróság főtitkárának felügyelete mellett vezeti a kezelőirodát. A kezelőiroda átveszi és érkezteti a beadványokat, az iratkezelési szabályzatnak megfelelően iktatja az iratokat az elektronikus iktatókönyvben, gondoskodik a kiadmányozott és expediált küldemények postázásáról, az iratok hivatalon belüli kézbesítéséről. Működteti az Alkotmánybíróság Hivatalának egységes, központi irattárát, kezeli az ott lévő irattári anyagot, vezeti az elektronikus iktatókönyvet. Közreműködik az ügyiratok selejtezésében és levéltárba adásában, az adatnyilvánosság biztosításában, és ellátja a minősített iratok kezelésével kapcsolatos feladatokat.

Az Alkotmánybíróság működésével kapcsolatos fontosabb dokumentumok, így a Szervezeti és Működési Szabályzat az Alkotmánybíróság honlapján (alkotmanybirosag.hu) elérhetőek.

A munkakör betöltésének feltételei: magyar állampolgárság, cselekvőképesség, büntetlen előélet, egyetemi vagy főiskolai végzettség. A kinevezés feltétele, hogy a jelentkező és a jogszabályban meghatározott hozzátartozója legkésőbb a kinevezéskor írásbeli nyilatkozatot tegyen arról, hogy a köztisztviselő kinevezése esetén hozzájárul a minősített iratok kezeléséhez a jogszabályokban előírt ellenőrzési eljárás lefolytatásához. A kinevezés feltétele továbbá, hogy a jelentkező a büntetlen előéletet igazoló, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítvánnyal rendelkezzen a kinevezéskor.

A kiválasztás során előnyt jelent az ügyiratkezelői, különösen az elektronikus ügyiratkezelői gyakorlat, a levéltáros, ügyvitelszervezői, rendszerszervezői szakképesítés és a nemzeti minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítvány.

A jelentkezéseket 2013. november 30-ig kell a tajekoztatas[kukac]mkab.hu címre benyújtani elektronikus úton. A jelentkezéshez mellékelni kell:

– részletes, fényképes szakmai életrajzot, benne az elérhetőséghez szükséges adatokkal (telefonszám, email-cím),

– nyilatkozatot arról, hogy a jelentkező a jelentkezésben szereplő személyes adatainak a kiválasztási eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, továbbá

– az iskolai végzettséget és az egyéb szakképzettséget igazoló okirat(ok) szkennelt másolatát.

Az előértékelésen kiválasztott jelentkezők személyes meghallgatáson vesznek részt, melynek időpontjáról külön kapnak tájékoztatást. A személyes meghallgatáson be kell mutatni a jelentkezéshez előírt okiratok eredeti példányát vagy hiteles másolatát, valamint nyilatkozni kell a minősített iratok kezeléséhez a jogszabályokban előírt ellenőrzési eljárás lefolytatásához való hozzájárulásról. A jelentkezésben szereplő, a kiválasztási eljárással összefüggésben kezelt személyes adatokat az Alkotmánybíróság Hivatala legkésőbb 2014. március 31-ig törli.

Legfrissebb döntések

Az Alkotmánybíróság határozatában elutasította a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény – a 2010. január 1. napjától 2011. december 31. napjáig hatályban volt – 68. § (2) bekezdése, továbbá – a 2008. december 1. napjától 2012. június 30. napjáig hatályban volt – 87. § (3) bekezdése, valamint az egyes vasúti utazási kedvezményekről szóló 57/2009. (X. 20.) KHEM rendelet 2. § (1) bekezdése és 16. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést.

A Fővárosi Törvényszék bírája szerint a támadott rendelkezések nem felelnek meg a jogbiztonság követelményének, mert az összevetésükből nem állapítható meg, továbbra is fennáll-e az utazási kedvezményre való jogosultságuk az érintett nyugdíjba vonuló személyeknek. Másrészt utalt arra, hogy emiatt a 2010-ben nyugdíjba vonulók hátrányos helyzetbe kerültek a jogszabály hatályba lépése előtt nyugdíjba vonultakkal szemben, mert utóbbiak megkapták az utazási kedvezményt.

Az Alkotmánybíróság megállapította: nem feladata, hogy a bíróság helyett a konkrét ügyben a jogértelmezést elvégezze. A határozat indokolása szerint a támadott szabályok a jogalkalmazók által jól körülhatárolható tartalmat hordoznak, nem eleve értelmezhetetlenek. A vitatott kérdés eldöntésére, az egyes vasúti társaságok munkavállalóit megillető utazási kedvezmények kölcsönös elismerésére a releváns jogszabályok mellett irányadók még az érintett vasúti társaságok közötti megállapodások konkrét tartalma, amelynek értelmezésére és figyelembe vételére kizárólag az eljáró bíróság rendelkezik hatáskörrel. (AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról (III/1234/2013.)

+

Az Alkotmánybíróság október 28-án hozott határozatában elutasította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 49. § (1) bekezdés b) pontja „az egészségét, testi épségét, illetve”, valamint d) pontja „és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult” szövegrészei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az indítványozó szerint a sérelmezett szövegrészek lehetőséget biztosítanak az „üzemorvosi szolgálatnak”, hogy folyamatosan megfigyelje, ellenőrizze a munkavállaló egészségi állapotát. Ez ellentétben áll a saját test feletti önrendelkezés jogával, amelynek alapja az emberi méltósághoz és a háborítatlan magánélethez való jog.

Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában megállapította, hogy az indítványozó álláspontjával ellentétben a támadott rendelkezések nem a munkavállalók önrendelkezési jogát korlátozzák, hanem a munkáltatónak jelentenek alkalmazási tilalmat. A munkavállalók szabadon mérlegelhetik, hogy az adott munkakört be kívánják-e tölteni, illetve ennek feltételeként alávetik-e magukat azoknak a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatoknak, amelyekre egyébiránt az általános egészségügyi és egészségügyi adatkezelési szabályok vonatkoznak. (AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról, IV/2718/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság október 28-án hozott határozatában elutasította a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 49. § (1) bekezdés b) pontja „az egészségét, testi épségét, illetve”, valamint d) pontja „és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult” szövegrészei alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az indítványozó szerint a sérelmezett szövegrészek lehetőséget biztosítanak az „üzemorvosi szolgálatnak”, hogy folyamatosan megfigyelje, ellenőrizze a munkavállaló egészségi állapotát. Ez ellentétben áll a saját test feletti önrendelkezés jogával, amelynek alapja az emberi méltósághoz és a háborítatlan magánélethez való jog.

Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában megállapította, hogy az indítványozó álláspontjával ellentétben a támadott rendelkezések nem a munkavállalók önrendelkezési jogát korlátozzák, hanem a munkáltatónak jelentenek alkalmazási tilalmat. A munkavállalók szabadon mérlegelhetik, hogy az adott munkakört be kívánják-e tölteni, illetve ennek feltételeként alávetik-e magukat azoknak a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatoknak, amelyekre egyébiránt az általános egészségügyi és egészségügyi adatkezelési szabályok vonatkoznak. (Határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról, IV/2718/2012.)

+

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a fogvatartottak egészségügyi ellátásának visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési jog korlátozásáról szóló szabályozást. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2010. május 28-án benyújtott indítványában kérte a megsemmisítést.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló rendeletben rögzített szabályozás alaptörvénybe ütközik, ezért azt 2013. december 31-i hatállyal megsemmisítette. A rendelet szerint a fogvatartott egészségügyi ellátásának visszautasításával kapcsolatos önrendelkezési joga – a saját és a közösség egészségének védelme érdekében – meghatározott esetekben korlátozható.

A határozatban rámutattak: az Alaptörvény rögzíti, hogy az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Az emberi méltósághoz való alapjog részjogosítványaként megjelenő egészségügyi önrendelkezési jog korlátozásának eseteit érintően fennáll a törvényi szintű szabályozás alkotmányos követelménye. A jogalkotó ezen követelménnyel ellentétes szabályozást dolgozott ki, amikor a fogvatartottak egészségügyi önrendelkezési jogát korlátozó rendelkezéseket rendeleti szinten rögzítette..

Az Alkotmánybíróság a jövőbeli megsemmisítésről döntött, időt hagyva a jogalkotónak az Alaptörvénynek megfelelő új szabályozás kidolgozására. (Határozat a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről, II/1201/2012.)

+

• Végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/1290/2013.)

Az ügy tárgya: a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.26.815/2013/23. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz megosztás.

• Végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/652/2013.)

Az ügy tárgya: a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.Kpk.50.484/2012/4. számú végzése ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz megosztás.

• Végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról, IV/539/2013.)

Az ügy tárgya: a Kúria Pfv.III.22.043/2011/13. számú ítéletével összefüggő alkotmányjogi panasz.

Döntésre várva

Az Alkotmánybíróság  legközelebbi teljes ülésének témái:

– az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 49. § (4), (7) és (8) bekezdés, az 50. § (1), (2a) és (4) bekezdés, valamint az 52. § (2), (3), (5) és (6) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (IV/1021/2013.)

– az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 50. § (1) bekezdése, valamint az 52. § (2) bekezdés a) pont alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (IV/1022/2013.)

– a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (3)–(5) bekezdései, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet 3. § (2)–(3) bekezdései és a 4. § (3)–(4) bekezdései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. (IV/2294/2012.)

– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. számú törvény 35. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének vizsgálata, valamint a folyamatban lévő ügyben történő alkalmazhatóságának kizárására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. (III/842/2012.)

– Gyöngyös Város Képviselőtestülete 34/2009. (XII. 14.) KT rendeletének 10. § (1) és (3) bekezdései, valamint a rendelet 3. számú melléklete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (IV/757/2013.)

– a terrorizmust elhárító szerv titkos információgyűjtésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. (IV/3085/2012.)

– a Győri Ítélőtábla Bf.86/2011/86. számú ítélete, illetve a Pest Megyei Bíróság 7.B.81/2006/2005. számú ítélete alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. (IV/3376/2012.)

– a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2. § (1)–(2) bekezdéseinek, a 6. § c)–d) pontjainak, a 267. § (1) bekezdés j) pontjának, a 332. § (1) bekezdés d) pontjának, a 373. § (1) bekezdés I. c) pontjának, a 339. § (1) bekezdésének, a 416. § (1) bekezdés c) pontjának alaptörvény-ellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata. (III/1179/2012.)

– a sportról szóló 2004. évi I. törvény 2010. január 1. és 2011. december 31. napja között hatályos 59. § (5) bekezdés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata, (IV/2623/2012.)

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának  legközelebbi témái
(Tagjai: Lenkovics Barnabás tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lévay Miklós, Salamon László, Szalay Péter.)

– A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Tmfv. 1/2012/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata. (IV/937/2013.)

– A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 129. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata. (IV/3246/2012.)