Hoffmann Rózsa szerint a Magyarországon végrehajtott oktatási reformok egybecsengenek azokkal a gondolatokkal, amelyeket a jó kormányzásról és az oktatás minőségének javításáról szóló, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által megvitatott előterjesztés tartalmaz, „jóllehet a hangsúlyok között vannak különbségek”. A magyar delegáció teljes egyetértésben támogatja az ET azon törekvését, hogy aktívabb szerepet kíván játszani a nemzeti oktatáspolitikák bátorításában – mondta.
Strasbourgban, az összeurópai szervezet parlamenti közgyűlésének plenáris ülésén, az oktatásügyről szóló jelentéstervezet vitájában Hoffmann Rózsa tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit arról, hogy milyen intézkedéseket hozott Magyarország a közelmúltban az oktatás eredményességének javításáért.
A nevelés céljaiban az egyén boldogulásának elősegítését összekapcsolták a közjó szolgálatával, és e cél elérése érdekében a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapott az állam az iskolarendszer fenntartásában, a tanítási tartalom meghatározásában, az intézményvezetők kinevezésében és az eredmények ellenőrzésében – mondta.
Kitért arra, hogy szabályozták a pedagógus életpályát, és jelentős béremelést hajtottak végre, amely – jegyezte meg – kiszámítható módon folytatódik egészen 2017-ig.
Megújították a tanárképzést, külső szakmai ellenőrzést, tanfelügyeleti rendszert vezették be, pedagógus etikai kódex megalkotásáról rendelkeztek és bevezették az erkölcstanoktatást – sorolta a változtatásokat.
Hoffmann Rózsa beszámolt arról, hogy új nemzeti alaptantervet alkottak, előírták a mindennapi iskolai testnevelést, hároméves kortól kötelezővé tették az óvodába járást, a középiskolákban pedig általános érvénnyel 50 órányi közösségi munkavégzést írtak elő a tanulóknak.
