Magyarország számára fontos szempont volt, hogy az Európai Unió új klíma- és energiastratégiája ne rójon nehéz terhet a magyar költségvetésre, és ezt sikerül teljesíteni – közölte az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek tanácskozása után Orbán Viktor. A kormányfő azt is kijelentette: kiemelt szempont volt az is, hogy semmilyen olyan döntés ne szülessen, amely lehetetlenné tenné az energiaárak csökkentését, a rezsicsökkentést, amit szintén sikerült elérni.
A magyar célok között szerepelt, hogy továbbra is minden ország maga dönthessen arról, miként éri el az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentését az 1990-es szinthez képest, valamint az, hogy milyen forrásokból fedezi energiaszükségletét. Ez nemzeti hatáskörben marad, és az atomenergia továbbra is fejleszthető – mondta a miniszterelnök. „Az energiapolitika nemzeti jogkörben marad, az atomenergia továbbra is fejleszthető, az unió részéről technológiasemleges megközelítés érvényesül" – állapította meg Orbán Viktor.
A miniszterelnök a mostani EU-csúcs döntését azzal a korábbi elhatározással vetette egybe, amely 2020-ra tűzött ki 20 százalékos kibocsátáscsökkentési célt. A most elhatározott, 2030-hoz kötött 40 százalék szerinte olyan, erkölcsileg helyeselhető üzenet az EU részéről, hogy Európa példát akar mutatni a világnak, és azt várja másoktól, hogy csatlakozzanak a nagyratörő célkitűzésekhez.
Hozzátette: abban az esetben azonban, ha a jövő év végén esedékes párizsi globális klímacsúcson az derülne ki, hogy a világ többi része nem követi az EU példáját, akkor az uniós vezetők újra összeülnek, és felülvizsgálják mostani kötelezettségvállalásaikat.
Ami az energiabiztonság témakörét illeti, a magyar miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-csúcson pénzügyileg is támogatandónak minősítették az észak-déli infrastruktúra-fejlesztést. Újságírói kérdésre megjegyezte: az elfogadott dokumentum említést tesz ugyan a déli energiafolyosóról, de ez nem azonos a Déli Áramlat gázvezeték megépítésének konkrét támogatásával - ez utóbbi tekintetben ugyanis még fel kell oldani azt az ellentmondást, amely a beruházás korábbi elhatározása és az időközben elfogadott uniós jogi előírások között keletkezett.
Orbán szerint fontos eleme az uniós klíma- és energiastratégiának, hogy a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó iparágakkal szemben eleve nem érvényesítenek szigorú kibocsátáscsökkentési követelményeket, hogy nehogy ezeket a szektorokat – Magyarországról például az autógyártás, gumigyártás üzemeit - elriasszák, kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket nem támasztó országokba történő áttelepülésre ösztönözzék.
Magyarország gazdasági mutatói rendben vannak
A miniszterelnök beszámolt arról, hogy a csúcstalálkozón szó esett a gazdaságpolitikáról, a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítéséről is. Magyarország gazdasági mutatói – mondta – az előrejelzések szerint rendben vannak mind erre az évre, mind a következő esztendőre. Mint megjegyezte, a magyar államadósságról hamarosan kiderülhet, hogy az az eddig feltételezettnél is alacsonyabb lesz. A gazdasági-pénzügyi gondok megvitatása alapvetően az EU-csúcsot közvetlenül követő eurózóna-csúcstalálkozó résztvevőire vár, hiszen az euróövezetben nagyobbak a problémák, mint az azon kívüli uniós tagországokban - mondta.
Bizonyítékok nélkül nem indulhat eljárás
Az Amerikai Egyesült Államok döntése, hogy kiket enged be az országba, azt Magyarország csak tudomásul veheti – közölte Orbán Viktor Brüsszelben. A kormányfő szerint lényegében egy vádról van szó, a bizonyítékok ugyanakkor az amerikaiaknál vannak, állításuk szerint hiteles információik vannak. Ha ezeket átadják, a magyar hatóságok azonnal lépni is fognak – tette hozzá.
„Miután Magyarország jogállam, bizonyíték nélkül nem lehet eljárást indítani” – jelentette ki a kormányfő. Hozzátette: Magyarországon zéró tolerancia van, így ha korrupció gyanúja merül fel, és bizonyítékok kerülnek elő, akkor a magyar hatóságoknak kötelességük lépni az ügyben.
A kormányfő szerint megoldaná az ügyet, ha azok, akiknek bizonyítékaik vannak, átadnák vagy nyilvánosságra hoznák őket. „Sokan vagyunk, akik nem értik, hogy ez miért nem történik meg” – fogalmazott Orbán Viktor.
Magyarországon a kormányfő szerint a törvény amúgy azt is előírja, hogy ha valaki tudomást szerez korrupcióról, akkor az erre vonatkozó információt fel kell tárnia. Ezt az amerikaiakkal szemben azért nem hangsúlyozza Magyarország, mert nem akarja kiélezni a viszonyt az Egyesült Államokkal.
A miniszterelnök szerint egyetlen konkrét ügyre derült eddig fény, amelyet a többek között étolajat forgalmazó Bunge Zrt. jelentett 2011-ben az adóhatóságnál. Erről az ügyről a kormány szerdán jelentést hallgatott meg, amelyet a nemzetgazdasági miniszter nyilvánosságra is hozott.
„Politikai vizsgálatokat Magyarországon nem folytatunk, ezután sem fogunk folytatni, vizsgálatot csak jogszerűség alapján lehet folytatni” – válaszolta a miniszterelnök egy kérdésre. A kormányfő közölte: amint az amerikaiak átadják a szükséges információkat, el fog indulni a vizsgálat.
A kormányfő szerint nem arról van szó, hogy a magyar titkosszolgálatok ne tudnák kideríteni, kiket sújtott az Egyesült Államok beutazási tilalommal, hanem elvi kérdés, hogy aki vádol, annak kell megneveznie az érintetteket.
A miniszterelnök egyenesen lehetetlennek nevezte, hogy egy másik ország bármely magyar állampolgár ellen bizonyítékok nélkül vádakat fogalmazzon meg, a magyar hatóságok pedig ez alapján vizsgálatot indítsanak. „Ez azt jelentené, hogy nem tudjuk megvédeni a saját állampolgárainkat” – hangoztatta a kormányfő.
