KDNP: emlékezni kell a hősökre



Harrach Péter (KDNP) a hősök napjáról emlékezett meg felszólalásában. Jelezte azt is, hogy két párttársa a haditengerészek emléknapjának bevezetésére tett javaslatot a parlamentnek. A kormánypárti politikus szólt a gyereknapról is, ezzel összefüggésben szemléletváltást tartott szükségesnek, megjegyezve: a kormány családpolitikai intézkedései csak részben tudják javítani a demográfiai helyzetet. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára fontosnak nevezte, hogy a jelenlegi generációk lássák, milyen elismeréssel van a társadalom a hősök iránt és ez példát adjon nekik is. Ismertette, hogy szinte minden hazai településen van emlékműve az I. világháború áldozatainak, ezek harmada azonban méltatlan állapotban volt. A 600 felújításra szoruló mementóból több mint 300 már megújult. A gyereknapra utalva azt emelte ki, hogy a kormány évről évre többet fordít a családok támogatására, ez jövőre 1743 milliárd forint lesz. Emellett a gyermekétkeztetés és a bölcsődei fejlesztések támogatásának jelentős emelkedését hangsúlyozta.

Fidesz: az őszödi beszéd a hazai demokrácia legsötétebb pillanata

A hazai demokrácia legsötétebb pillanataként jellemezte a tízéves őszödi beszédet Répássy Róbert fideszes képviselő. A politikus szerint a számos súlyos mondat között Gyurcsány Ferenc beismerte, hogy hazugsággal nyerték meg a választásokat. Bírálta, hogy a volt kormányfő a zavargások és az államfő felszólítása ellenére ragaszkodott hazugsággal szerzett hatalmához, s azóta sem vonult vissza, hanem „politikai ripacskodását" próbálja ráerőltetni a baloldalra. A kormánypárti politikus elítélte, hogy Gyurcsány Ferenc a határon túli magyarok ellen uszította a választókat a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson, miközben most az illegális bevándorlást támogatva maga is migránsokat fogadott be. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint az őszödi beszéd bebizonyította, hogy a baloldal a hatalomért mindenre képes, és Magyarország nagy árat fizetett az intézményesített hazugságokért. Példaként hozta, hogy a gazdaság romokban volt, IMF-hiteleket szabadítottak az országra, duplájára nőtt a munkanélküliek száma. Hozzátette: a jelenlegi kormány megfordította a trendet. Az államtitkár bírálta az energiaárak emelését, az otthonteremtési rendszer megszüntetését is. Értékelése szerint a baloldal semmit nem tanult, ma is olyan, mintha még mindig Gyurcsány Ferenc vezetné.

Fidesz: mikor épül meg az M4-es Üllő és Albertirsa között?

Pogácsás Tibor (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy mikorra tervezik az M4 gyorsforgalmi út Üllő és Albertirsa közötti szakaszának megépítését. Tasó László közlekedéspolitikai államtitkár azt válaszolta: három ütemben épül meg az M4-es, az első ütem esetében – az M0-s és Cegléd közötti, vagyis a kérdésben említett településekre is vonatkozóan – a kivitelezési szerződést az év második felében írják alá.

Fidesz: Brüsszelből irányítják Szegedet?

B. Nagy László (Fidesz) arról beszélt, hogy a szegedi lakosság is nagy arányban utasítja el a migránsok befogadását. Botka László polgármester (MSZP) azonban a lakosság akarata ellenére cselekszik – fogalmazott –, a városi közgyűlésben nem engedte napirendre venni a betelepítési kvótát elutasító kormánypárti javaslatokat. Ez nyilvánvalóvá tette, hogy Botka László elfogadhatónak tartja a brüsszeli kvótarendszert – értékelte. Lehetséges, hogy Brüsszelből irányítják a szegedi közgyűlést? – kérdezte. Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára válaszában azt mondta: az Európai Unió történetének legnagyobb kihívása a mostani népvándorlás. A kvótarendszer újrarajzolná Európa kulturális, vallási, etnikai képét, amire nincs felhatalmazása Brüsszelnek – hangsúlyozta.

Fidesz: lóvá tesznek minket a szocialisták?

Varga Gábor (Fidesz) azt kérdezte: lóvá tesznek minket a szocialisták? Miért tiltakoznak kézzel-lábban a ménesbirtok fejlesztése ellen? Felidézte: „a Medgyessy-Gyurcsány-kormányok privatizáló ámokfutása Mezőhegyeset sem kímélte", elherdálták az állami vagyont, ahogy több stratégiai fontosságú mezőgazdasági, feldolgozó- vagy energiaipari állami vagyont juttattak külföldi kézre.  Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint árulkodó, hogy az MSZP távol maradt a ménesbirtokot védő törvényjavaslat parlamenti vitájától. Hozzátette: 2004-ben egyszer már privatizálták az akkori zrt.-t, ezért reméli, most nem arra készülnek, hogy majd újra eladják, amit most a kormány létrehoz. A javaslat ezért próbálja bebetonozni a gazdaságot.

KDNP: hogy halad a nemzeti köznevelési infrastruktúra fejlesztési program?

Vejkey Imre szerint minden eszközzel arra kell törekedni, hogy a gyermekeknek biztosítsák az egészséges életmódhoz való feltételeket. Felhívta a figyelmet arra, hogy az infrastruktúra-fejlesztési program keretében megvalósuló egyes tanterem, tornaterem és uszoda fejlesztési  beruházások teljes egészében központi költségvetésből valósulhatnak meg. Aziránt érdeklődött, hogy halad a nemzeti köznevelési infrastruktúra fejlesztési program. Milyen fejlesztések, milyen megvalósulási határidővel várhatóak? Lesz következő üteme a programnak? – sorolta kérdéseit. Fónagy János államtitkár azt mondta: a kormány 2014 februárjában döntött a programról, a beruházások jellemzően a járásközpontokban valósulhatnak meg. A program első üteme során 24 tanterem- és 5 komplett iskolafejlesztés, 25 tornaterem és 24 uszoda fejlesztése valósulhat meg. Nem csak a tantervi oktatás részét képezik ezek a létesítmények, közösségformáló erejük is van – hívta fel a figyelmet. Jelezte: a jövő évi költségvetésben összesen 9 milliárd áll rendelkezésre a program folytatására.


Vitanap az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről

Dömötör: az ellenzék tele van offshore-ügyekkel

A kormány nem számíthat az ellenzékre az offshore elleni küzdelemben, mert az tele van ilyen ügyekkel – jelentette ki Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Az államtitkár expozéjában kifejtette: 2010-ben „virágzott az offshore-biznisz" Magyarországon, a Gyurcsány-Bajnai kormányok egyenesen helyzetbe hozták az átláthatatlan hátterű cégeket és maguk is szereplői voltak azoknak. Példaként hozta, hogy az Altusnak is volt offshore leányvállalata és Bajnai Gordon volt kormányfő, továbbá Simor András korábbi jegybankelnök is érintett volt. Kitért arra, hogy az Együtt legfőbb támogatója is egy adóparadicsomba bejegyzett cég, a párt háttéralapítványa pedig továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni valós támogatóit.

Dömötör Csaba szólt arról: máig nem tudni, hogyan került több 100 millió forint Simon Gábor, az MSZP volt elnök-helyettese külföldi bankszámlájára, s offshore-ügyben érintett a párt volt pénztárnoka is. Az államtitkár megemlítette az Alstom-botrányt is, amely szerint 600 millió forint „kenőpénz" jutott Magyarországra a 4-es metró beruházással összefüggésben, s ebből Medgyessy Péter volt miniszterelnök is részesült. Kitért arra is, hogy a Jobbik sem mentes az ügyektől. Szerinte az új elnökség kezdhetné azzal a munkát, hogy kivizsgálja, mennyi támogatást intézett Kovács Béla és mit kértek azért, de a „jobbikos céghálót" tulajdonosi szerkezetét is fel kellene tárni. Dömötör Csaba szóvá tette, hogy sajtóorgánumok tulajdonosai is érintettek offshore-cégekben, s ez felveti, hogy az üzleti vagy politikai nyomásgyakorlást előbbre helyezik, mint a tájékoztatást. Kiemelte: a jelenlegi kormány kötelezővé tette a közbeszerzésen induló cégek átláthatóságát, Európa legszigorúbb jogszabályát fogadtatta el és – például az online kasszák révén – csökkentette a feketegazdaságot. Célként fogalmazta meg, hogy átlátható viszonyok legyenek, s ne lehessen megkerülni a magyarországi tevékenység után a hazai adófizetést.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára arról számolt be, hogy Magyarország számos, információcserével összefüggő nemzetközi egyezmény részese. Értékelése szerint ezen együttműködések erősítik az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelmet. Magyarország partnereinek száma meghaladja a százat, 2017-től pedig több mint 70 országból – köztük számos adóparadicsomból – érkezhet automatikusan magyarok pénzügyi számlainformációjára vonatkozó adat – tette hozzá, jelezve: Magyarország kormányközi egyezményt kötött az Egyesült Államokkal is. Ismertette, hogy az alaptörvény rögzíti az átlátható gazdálkodás követelményét és a közteherviselés kötelezettségét, az államháztartásról szóló jogszabály pedig tiltja, hogy a központi alrendszerek szerződést kössenek nem átlátható cégekkel vagy kifizetést teljesítsenek feléjük. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a közelmúltban részt vett az OECD nemzetközi adómenedék információs központjának tanácskozásán, ahol a Panama-projekttervet vitatták meg. A NAV 2205 gazdasági társaságból 532 Panamában bejegyzett céget azonosított – mondta Tállai András, aki arra is kitért, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal által átadott adózói listán szereplő 68 társaságnál 186 millió 697 ezer forint adókülönbözetet tártak fel. A Panama-dokumentumokban feltárt 91 cég közül már csak 12 rendelkezik aktív offshore kapcsolatokkal – tette hozzá.

Fidesz: az offshore ellen megtett kormányzati lépések európai szinten is kiemelkedőek

Bánki Erik (Fidesz) úgy értékelte, hogy az offshore ellen megtett kormányzati lépések európai szinten is kiemelkedőek, ezeket a cégeket kizárták a közpénz felhasználásából. Felhívta arra a figyelmet, hogy sem magyar, sem az európai uniós szabályok nem írják körül, mi az az offshore, és ezen cégek működésének korlátozására sincsenek jogszabályok. A kormánypárti politikus azt mondta, Magyarország élen jár az Európai Unióban a jogszabályalkotás területén. Bánki Erik rámutatott, Magyarország az alaptörvényben rögzítette, hogy nem lehet offshore cégnek eladni a nemzeti vagyont, illetve a vagyonkezelést sem lehet ilyen cégre átruházni. Megjegyezte, ezen cégek költségvetési támogatást sem kaphatnak.

A fideszes politikus azt mondta, adózás frontján még nem állnak jól, az EU-ban még nem találták meg a megoldást erre. Mint mondta, a magyar kormány adóterhelés szintjének csökkentésével teremt kedvező adózási feltételeket, hogy ne érje meg a vagyont kimenekíteni. Kitért arra, hogy az Európai Bizottság is foglalkozik a kérdéssel, és érdeklődéssel várja, milyen eredményt hoz ez, mert az a Jean-Claude Juncker a testület elnöke, aki korábban az adóparadicsomként ismert Luxemburg miniszterelnöke volt. Reméli, jó rablóból lesz a legjobb pandúr – tette hozzá. Szólt arról is, hogy a magyar médiában is hétről hétre bukkannak fel tulajdonosként offshore cégek. Azt kérte, ezek a cégek hozzák nyilvánosságra valós tulajdonosaik nevét. Szóvá tette azt is, hogy Horn Gyulát kivéve valamennyi eddigi MSZP-s miniszterelnöknek volt offshore cége. Azt sem lehet tudni, hogy a jobbikos Kovács Béla európai parlamenti képviselő milyen pénzeket kapott - tette hozzá. Megemlítette azt is, hogy Simor András volt jegybankelnöknek is volt offshore cége.

KDNP: az adóelkerülés az egész társadalmat érinti

Vejkey Imre (KDNP) kiemelte, hogy az adóelkerülés, akár offshore cégen keresztül akár más módon történik, közvetlenül érinti a társadalom minden tagját. A közpénzek védelme érdekében hozott, az alaptörvénybe foglalt jogszabályokat említve hangsúlyozta, csak olyan szervezettel lehet a nemzeti vagyon átruházásáról vagy hasznosításáról szóló megállapodást kötni, amelynek tulajdonosi szervezete, felépítése illetve tevékenysége átlátható. Arra is kitért, hogy a képviselői összeférhetetlenségi szabályok is tiltják, hogy a politikusok pozíciót vállaljanak a nem átlátható gazdasági társaságokban. Az elmúlt hat évben a Fidesz-KDNP többségű parlament számos összeférhetetlenségi szabályt alkotott a demokrácia erősítésének érdekében – összegezett a politikus.

KKM: jelentősen csökkentek az adók

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára szerinte már 10 százalék alatti adózásnál egy országot offshore-nak hívnak, a magyarországi adószint pedig közelít ehhez. Hangsúlyozta: a kormány gazdaságpolitikájának köszönhető, hogy kilábaltunk a válságból és képesek vagyunk ilyen változásokra.

Fidesz: fel kell lépni az adóelkerülés ellen

Hörcsik Richárd (Fidesz) egyetértett Schiffer Andrással (LMP), hogy a vitanap célja annak megvitatása lenne: milyen intézkedésekkel lehet fellépni az offshore-cégek és az adóelkerülések ellen. Alapvető célnak nevezte az adóztatás eredményessé tételét azzal, hogy ott fizessenek adót a cégek, ahol az eredményt elérték. Fontosnak ítélte az adatcserét a tőkejövedelmek számlaegyenlegére, a befektetési alapokra vonatkozóan is. Az európai bizottság átfogó adókikerülés-elleni csomagot terjesztett elő – emlékeztetett, mondván: az adóelkerülők átlagosan 30 százalékos adóelőnyre tesznek szert. Az uniós jogszabályok érdemi végrehajtása lassan halad ugyan, de elindult. Arra a szempontra is rávilágított, hogy az EB elnöke annak a Luxemburgnak volt a miniszterelnöke és pénzügyminisztere, amelynek kedvezményes adópolitikája odavonzotta a nagyvállalatokat. Kijelentette azt is: 2010 előtt a közbeszerzéseken keresztül számtalan offshore cég jött lendületbe Magyarországon. Hozzátette: ez a kormány volt az első, amely ezeket kizárta a közbeszerzésekből. Szólt Gyurcsány Ferenc és Kovács Béla jobbikos politikus offshore-érdekeltségeiről is.

Kormány: alaptörvényben tiltják az offshore cégek közpénzhez jutását

A kormány nevében felszólaló Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, valamint Zsigmondné Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára is azt hangsúlyozta, hogy átláthatatlan cégek nem juthatnak közpénzhez. Fónagy János parlamenti államtitkár azt mondta, elsősorban a rossz privatizációs emlékek és a korábbi évek offshore-ozásból leszűrt rossz tapasztalatai szerint az első törvényeik között volt az állami vagyon védelméről szóló 2010-ben. Zsigmondné Vitályos Eszter európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár közölte, hogy a kormány élen jár az offshore-elleni küzdelemben, mivel mindhárom közbeszerzési eljárással kapcsolatos uniós irányelvet az elsők között iktatták törvénybe.

KDNP: senki nem állhat a törvények fölött

Hollik István (KDNP) felszólalásában arra a Jobbikos javaslatra reagált, amelynek értelmében nyilatkoztatnák a képviselőket arról, hogy nincs offshore érdekeltségük. Szerinte erre azért nincs szükség, mert a vagyonnyilatkozatban minden gazdasági érdekeltséget szerepeltetni kell, aki nem így tesz, az törvényt sért, és ma Magyarországon jogállam van, senki nem állhat a törvények fölött. A letelepedési kötvényekkel kapcsolatban azt mondta, minden állammal szerződött cég struktúrája ismert. A képviselő emellett feltette a kérdést, hogy az ellenzék miért nem szavazta meg a közbeszerzési törvényt, amely megtiltotta az offshore-hátterű cégek indulását a pályázatokon.

Fidesz: a letelepedési kötvény a legbiztonságosabb

Németh Szilárd István (Fidesz) a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban azt mondta, 1100 milliárd forint bevételt hozott a bevezetése, és nemzetbiztonsági szempontból a legbiztonságosabb forma. Ezt követően a képviselő a Csepel Művek, a Csepel FC és a csepeli munkásotthon ügyét említette, mint mondta, a klub teljes vagyonát és ingóságát alapítványba szervezték ki, a gyárat az „elvtársak" ellopták. Frakciótársa Vas Imre felszólalásában arról beszélt, hogy míg az ellenzék tele van offshore-ügyekkel, addig a kormány egységes jogalkotással szorította vissza az ilyen típusú társaságok útján történő visszaéléseket. Boldog István szintén a Fidesz padsoraiból azt mondta, míg a kormány mindent megtesz azért, hogy offshore-cégek ne férhessenek a közbeszerzésekhez, addig az ellenzéknél, köztük a Jobbiknál „mindenféle gyanús ügyek vannak".

KDNP: az offshore összeegyeztethetetlen a társadalmi felelősségvállalással

Rétvári Bence, a KDNP álláspontját ismertetve kifejtette, a tulajdonnal és a nagyobb vagyonnal a munkahelyteremtés és a jótékonykodás kötelezettsége is együtt jár. A kormánypárti politikus szerint akik különböző adóoptimalizálási módszerekkel eltüntetik a vagyonukat az adóhatóság elől, azok „csak a földi vagyonukat gyarapítják" és kibújnak a társadalmi felelősségvállalás alól. Ebből adódóan minden „offshore-ozás" a társadalmi különbségeket növeli, a helyben termelt értékek növelése helyett – tette hozzá.
    
Fidesz: 2010 előtt nem voltak szabályok

Csizi Péter (Fidesz) azt mondta, eddig nem hasonlították össze a 2010 előtti időszak offshore-ellenes törvényeit a 2010 utánival, és ennek az az oka, hogy a kormányváltás előtt nem voltak ilyen szabályok. Sem az adóelkerülést, sem az állami, önkormányzati vagyon megvásárlását nem tiltották meg, pedig korábbról mindkettőre volt példa.

Fidesz: senki nem lepődött meg Salgótarjánban Boldvai László ügyén

Becsó Zsolt (Fidesz) a Panama-iratokkal kapcsolatban jelezte, hogy abban Boldvai László, egykori MSZP-s kincstárnok is szerepel, mivel felesége révén érintett az ügyben. Hozzátette: nem kavart nagy vihart ez az ügy Salgótarjánban, mert 2004-ben 864 millió forint vissza nem térítendő támogatást adtak egy izraeli cég beruházásához, de az nem valósult meg, és nem tudni, hogy hova tűnt a több százmillió forint. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország több nemzetközi egyezménynek is részese, amelyek segíthetik az adóelkerülés felderítését, és számlainformációkat kaphatnak több mint száz országból.

Fidesz: a Jobbik gyerekpárt gyerekcsínyekkel

Gelencsér Attila (Fidesz) a vitában megjegyezte, „külön bája" a napnak, hogy a Jobbik próbálja magát minden bűntől távol lévő pártnak beállítani. Előnye a politikai közösségnek, hogy gyerekcipőben jár, de gyerekcsínyeket követ el – fogalmazott a képviselő. Úgy vélte, a felszólalásokból úgy látszik, mintha mindenhol körvonalazódna a megoldás az offshore-ozásra, csak Magyarországon nem, ezért arra kérte a képviselőket, hogy mondjanak egy olyan országot, ahol ezt a kérdést már megoldották.

Fidesz: a kormány sokat tett a feketegazdaság visszaszorítása érdekében

Hirt Ferenc (Fidesz) felszólalásában a gazdaság fehérítésének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, a kormány rendkívül sokat tett a feketegazdaság visszaszorítása érdekében, amelynek mértéke egyes becslések szerint elérheti a GDP 20-25 százalékát is. Hirt Ferenc az adóelkerülés elleni fellépés egyik kulcsának nevezte az online pénztárgépek bevezetését. Frakciótársa, Csöbör Katalin úgy fogalmazott, a baloldali pártok kormányzásuk alatt ahelyett, hogy az átlátható tulajdonú cégeket juttattak volna előnyökhöz, az offshore-hátterű cégeknek kedveztek. A szintén fideszes László Tamás azt mondta, a Fidesz ezzel szemben minden téren megpróbálja felvenni a harcot az offshore-cégekkel szemben, aminek érdekében igyekszik kiszélesíteni nemzetközi kapcsolatait is.

Kormány: tovább kell növeli a közpénzek átláthatóságát

A vitában elhangzottakra Tuzson Bence válaszolt a kormány nevében. Az államtitkár elmondta, Magyarországnak tovább kell haladnia azon az úton, amely növeli a közpénzek átláthatóságát. A kormány minden ezzel kapcsolatos értelmes jogszabályt megfontol – hangsúlyozta, majd kijelentette, a jövőben is arra törekszenek, hogy olyan jogszabályokat alkossanak, amelyek tiszta pénzügyi környezetet eredményeznek.

Az ülést vezető Lezsák Sándor lezárta a vitanapot, majd az ülésnapot. Tájékoztatása alapján a parlament várhatóan jövő hétfőn folytatja munkáját.