A kereszténydemokrata politikusok szerint a másfélmillió ártatlan áldozatot követelő örmény népirtás mögött a pán-turanizmus eszméje állt, mely egy kizárólag türk népességből álló, új török birodalom megteremtését kívánta elérni. Közleményükben azt írták: a török kormány 1915 és 1918 között szisztematikus irtóhadjáratot szervezett az örmény kisebbség ellen, melynek tagjait deportálás, vagyonelkobzás, kínzás, tömegmészárlás és éhínség sújtotta.

„Bár a genocídium felelősei már elhunytak, az eszme a mai napig tovább él nagyhatalmi törekvésekben, Magyarországon pedig a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyik deklarált ideológiai alapvetését képezi." – fejtették ki.

Örményország szerint 1915-ben 1,5 millió ember esett a mészárlás áldozatául, Törökország szerint viszont az áldozatok száma 500 ezer körül volt, és azt is az első világháború áldozataként tartják számon. Európában több országban törvény rendelkezik a népirtás tagadásának tilalmáról, Svájcban februárban vizsgálat indult Egeman Bagis török EU-ügyekért felelős miniszter ellen, aki tagadta az 1915-ös törökországi örmény népirtás tényét. Franciaországban szintén népirtásnak minősülő események közé tartozik az örmény genocídium, de az erről szóló törvényt februárban megsemmisítette az alkotmánytanács a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva. Az új jogszabály a választások előtt már nem született meg, bár Nicolas Sarkozy jelenlegi államfő arra kérte a kormánytöbbséget, hogy készítsen elő új törvényjavaslatot. Az elnökválasztás esélyesének számító baloldali jelölt, Francois Hollande ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén „a megnyugvás és a megbékélés" jegyében megvizsgálja az örmény népirtás kérdését.