Katonai kérdések az Országgyűlés napirendjén

A szlovén, a magyar és az olasz kormány közötti többnemzeti szárazföldi kötelékről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásával kezdte munkáját az Országgyűlés. Expozéjában Hende Csaba honvédelmi miniszter elmondta, a többnemzeti szárazföldi köteléket 1998-ban hozták létre  humanitárius és kutató-mentő, békefenntartó és válságkezelési műveletekben előforduló harci feladatok végrehajtására. Időközben szükségessé vált az együttműködést szabályozó megállapodás modernizálása.

Az új megállapodás szélesíti a kötelék tevékenységi körét: a megállapodás hatályba lépése után képesnek kell lennie például az ENSZ, az EU, illetve a NATO által vezetett feladatok végrehajtására - ismertette Hende Csaba. Hozzátette, az új megállapodás meghatározza a kötelék döntéshozó és -előkészítő szerveit, azok összetételét. Kimondja, hogy az olasz a vezető nemzet, és hogy a pénzügyi és logisztikai kérdések rendezését a védelmi minisztériumok közötti megállapodás rendezi.    

A többnemzeti szárazföldi kötelékhez más nemzetek is csatlakozhatnak, továbbá lehetőség lesz arra, hogy harmadik nemzetek egyes aktivitásokban ad hoc részt vegyenek – mondta el Hende Csaba.    

Kijelentette: a kötelékben történő részvétel jelentősen elősegíti a Magyar Honvédség 10 éves stratégiai tervében rögzített telepíthető műveleti dandár kialakítását, továbbá kiváló lehetőséget biztosít a közép- és hosszú távú közös műveleti tervezéshez, modernizációhoz.

Az MSZP támogatja a javaslatot
    
Demeter Márta (MSZP) fontosnak nevezte az ilyen nemzetközi katonai együttműködéseket, és jelezte, hogy pártja támogatja annak elmélyítését. Ugyanakkor beszélt arról is, a költségvetési ráfordításoknak is tükröznie kell, hogy minden résztvevő számára fontosak a megfelelő képességek.     

Minden szövetség csak úgy lehet sikeres, ha az abban résztvevők külön-külön is megfelelő működőképességű haderővel rendelkezzenek, és azt fent tudják tartani, fejleszteni tudják - tette hozzá. Demeter Márta közölte, bíznak abban, hogy megvalósul az év közepére ígért béremelés a rendészeti szerveknél, illetve hogy a kormány növeli az alapfeladatok ellátására szánt összeget.     
    
A Jobbik nem támogatja az együttműködés kibővítését   

Bana Tibor (Jobbik) értékelése szerint az együttműködés megújításával hangsúlyosabban és körülhatároltabban fog megjeleni a más országok csatlakozásának módja az többnemzeti szárazföldi kötelékhez. A legfontosabbnak azt a változtatást nevezte, hogy a kötelék az ENSZ, az EU és a NATO műveleteibe egyaránt, területi korlátozás nélkül bevethető lesz a részes államok teljes konszenzusa mellett. Ezzel indokolta azt, miért utasítják el a javaslatot.    

Elmondta, a Jobbik nem támogat "idegen érdekeket szolgáló" hadműveleteket. Hozzátette: elképesztőnek találták azt a felvetést, hogy Magyarország részt vehetne az Iszlám Állam (IÁ) elleni kurdisztáni misszióban. Közölte, bár a részvétel esetén a kormány a nyugati országoknál szerezne egy piros pontot, Magyarország érdekei előrébb valóak, és az országnak nem érdeke egy ilyen misszió, mivel így Magyarország is a szélsőségesek célpontjává válna.
    
Fidesz: más témába vágó kérdéseket hozott fel az ellenzék
    
Kósa Lajos (Fidesz) szerencsétlennek tartotta, hogy az ellenzéki képviselők témába nem illő kérdéseket vetettek fel. Ennek a megállapodásnak nincs köze az IÁ elleni nemzetközi fellépésben való magyar részvételhez – hangoztatta, jelezte, hogy azt majd később vitatják meg.    

Furcsának nevezte, hogy a Jobbik elutasítja az Iszlám Állam elleni fellépést, mintha hiányozna az ellenzéki párt gondolkodásából a keresztényekkel való szolidaritás.   

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

A nemzetközi katonai missziókban való magyar részvételről szóló összesen 16 előterjesztés vitájával folytatta szerdán munkáját az Országgyűlés.

A honvédelmi miniszter szerint a nemzetközi katonai missziókban való részvétel fontos szerepet játszik a Magyar Honvédség életében. Hende Csaba több katonai misszióban való részvételről beszámolva úgy értékelt: ezek fontos eszközt is adnak a mindenkori magyar diplomácia kezébe az ország nemzetközi mozgásterének bővítéséhez, megőrzéséhez. Minden háborús konfliktus, legyen a Föld bármely pontján, kockázati tényező Magyarországnak is, elég a határokra érkező menekültekre gondolni.

A szakminiszter jelezte, a missziók fontos lehetőséget kínálnak a magyar honvédek számára: a kiemelt kereseteken túl a szakmai fejlődés is komoly motivációt jelent az abban való részvételre.

Az Európai Unió szomáliai biztonsági erők kiképzésére irányuló missziójáról (EUTM Szomália) közölte, a március 31-ig szóló mandátum meghosszabbítását készíti elő az EU, annak függvényében hosszabbít majd Magyarország is. A misszió kötelékében legfeljebb tíz magyar katona vehet részt, de az EU-nak négy katona részvételét ajánlották fel – ismertette.

Hende Csaba elmondta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa adott mandátumot az EU-nak a Közép-afrikai Köztársaságban végrehajtandó műveletre (EUFOR RCA), melynek elsődleges célja, hogy fenntartsa a békés biztonságos környezetet a fővárosban, Banguiban. A misszió mandátuma március 15-ig szól, a kormány hat magyar katona kiküldetését engedélyezte, jelenleg kettő szolgál a misszióban: egy a görögországi műveletparancsnokságon, egy pedig Banguiban - ismertette a miniszter.

Az ENSZ 2014 áprilisában hagyta jóvá a többdimenziós integrált stabilizációs misszió (MINUSCA) telepítését a Közép-afrikai Köztársaságba – mondta, megjegyezve: ennek a missziónak köszönhetően a későbbiekben az EU kivonja saját misszióját.

Hende Csaba közölte: az ENSZ misszió feladata a többi között a civilek védelme, segítségnyújtás a helyi hatóságok számára, az emberi jogok védelme, illetve a leszerelési folyamat támogatása. Hozzátette: a magyar kormány két törzstiszt kiküldését engedélyezte legfeljebb 2015. április 30-ig. Magyarország a műveleti területre 2015 március közepén küldi ki a magyar katonákat – mondta a miniszter, hozzáfűzve azt is: saját hatáskörben két fegyvertelen katonai megfigyelő kiküldetését is engedélyezte.

A honvédelmi tárca vezetője az EU Mali kiképző műveletében (EUTM Mali) való magyar részvételéről közölte, a 2016. május 18-ig tartó misszióban jelenleg hárman szolgálnak, májustól létszámuk ötre emelkedik.

Hende Csaba az afganisztáni katonai szerepvállalásról szólva ismertette: az ENSZ még 2001-ben hozta létre a Nemzeti Biztonsági közreműködő Erőt (ISAF), amely január 1-jével adta át helyét a NATO támogató és tanácsadó műveletének, az eltökélt támogatás műveletének (RSM). Mint mondta az ISAF-művelet 2014 végig tartó utolsó szakaszában a szövetségi felkérésnek megfelelően Magyarország átalakította szerepvállalását: azon képességeket telepítette, illetve tartotta meg, amelyekre 2015-től is szükség lesz.

Kifejtette: 2015 decemberi kormányhatározat alapján a különleges műveleti kontingensben 50, a légi kiképzés-támogató csoportban 13, a nemzeti támogató elemben 30, a biztosító szakaszban szintén 30 magyar katona vehet részt.

Vezérszónokok

Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka, a honvédelmi bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a nemzetközi katonai missziókban való magyar honvédségi részvétel érzékelhetően erősíti Magyarország pozícióját a NATO-ban és az Európai Unióban. A nemzetközi békeműveletekben szerzett tapasztalat és tudás elengedhetetlen Magyarország védelmének szempontjából is – mondta a kormánypárti politikus. Tájékoztatása szerint napjainkban mintegy 700 magyar katona 12 országban teljesít szolgálatot békemisszió részeként. Ezek közül Kósa Lajos ismertette az afganisztánit, a közép-afrikai köztársaságbelit, a szomáliait és a malit. Összegzése szerint Magyarország elkötelezett a nemzetközi béke és stabilitás megteremtése mellett.  

Demeter Márta, az MSZP vezérszónoka közölte, pártja támogatja a parlament előtt fekvő honvédelmi beszámolókat, ahogyan a missziókat is kivétel nélkül támogatták. 
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy történelmi mélypontra csökkent a magyar honvédség költségvetése, amely nem éri el a GDP egy százalékát sem. Mint mondta, elsősorban nem azért szükséges a védelmi költségvetés emelése, mert a NATO elvárja, hanem azért, mert az a magyar emberek érdeke. A szocialista képviselő szólt arról is, reméli, hogy a hivatásos állomány megkapja majd a megígért béremelést.   

Az ellenzéki politikus szerint a honvédelem ténylegesen nemzeti ügy, amelynek alappillére a nemzeti önerő és a szövetségi együttműködés. Nem kérdés , hogy a nemzetközi válságkezelésben megvalósított magyar szerepvállalás Magyarország biztonságát is szolgálja – tette hozzá.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy 2001 óta az Amerikai Egyesült Államok geopolitikai céljainak megfelelően destabilizálta a világ több régióját, például Afganisztánt, Irakot, Szíriát, Észak-Afrikát és a Közel-Keletet is. Ennek következményeként kelt lábra az iszlám radikalizmus. Szerinte Ukrajnában is geopolitikai küzdelem zajlik, amely a nyugati geostratégiai érdekek előmozdításáról szól.

Összegzése szerint Magyarország többet veszít a NATO-tagsággal, mint amennyit nyer. A szóban forgó missziók nem a magyar nemzeti érdekeket, hanem az amerikai geopolitikai célokat szolgálják - mondta, közölve, hogy a Jobbik ezért nem támogatja a missziókat és az arról szóló beszámolókat.

A fideszes Ágh Péter arról beszélt, hogy a magyar szerepvállalás hozzájárul a nemzetközi békeműveletek sikereihez. Afganisztánnal kapcsolatban kiemelte, a magyar honvédség katonái bebizonyították, hogy a kihívásoknak megfelelnek, és képesek hatékony együttműködésre. Mindezzel hozzájárultak Magyarország pozitív megítéléséhez – hangsúlyozta.

A külföldön, terroristák által fenyegetett területeken való magyar katonai részvétel veszélyeztetheti Magyarország biztonságát, az ott szolgáló katonák életét - mondta Kulcsár Gergely, a Jobbik politikusa. A képviselő felelőtlenségnek nevezte katonai alakulatok állomásoztatását háborús övezetekben.

Demeter Márta a magyar honvédség állapotáról beszélt, és azt mondta: a tudás, tapasztalat, hivatástudat könnyen elvész, ha nincsenek meg a megfelelő eszközök a katonák munkájához. Nagyon fontos, hogy ha a katonák hazatérnek a missziókból, meglegyen a helyük a honvédségnél. Kitért arra is, hogy több mint 250 milliárddal csökkent a Magyar Honvédség költségvetése az elmúlt öt évben.

Staudt Gábor a honvédek áldozatos munkájára hívta fel a figyelmet, majd kiemelte, nem lehet mondani, hogy túl lennének fizetve, még akkor sem, ha missziókban vállalnak munkát. Felidézte, hogy a honvédelmi minisztertől a közelmúltban azt kérdezte, Magyarország miért nem törekszik a NATO-n belüli semlegességre. Ez nem a NATO-tól való semlegességet jelent, bár eljöhet egy ilyen helyzet is. Attól, hogy a védelmi szövetség tagjai vagyunk, még törekedni lehet arra, hogy csak a magyar érdekeket tartsák szem előtt.

Kósa Lajos azt mondta, hogy mindig megdöbbenti az a szocialista magatartás, amikor úgy beszélnek egyes témákról, mintha semmiről nem tehetnének, és most érkeztek volna a Marsról. Kitért a szocialista kormányok idején hozott intézkedésekre, és azt mondta: egy sor képességtől egész egyszerűen megfosztották a Magyar Honvédséget. Szólt arról is, hogy azért mert a nyugdíjas katonák kiadásait beszámítják a kiadásokba, a honvédség képessége még egyáltalán nem fog nőni.

Kiemelte: nagyon könnyen belátható, hogy Magyarország biztonságát elsősorban politikai eszközökkel kell biztosítani. Ez nem más, mint a NATO-tagság, ami nem biztosíték mindenre, ezért kell a honvédség fejlesztését is biztosítani. Megjegyezte: megtévesztő Svájccal párhuzamot vonni.

A honvédelmi miniszter zárszavában arról beszélt, hogy a vitában számos tárgyi tévedés és tudatos csúsztatás hangzott el. A Jobbiknak címezve a világtörténelem legsikeresebb szövetségének nevezte a NATO-t, jelezve, hogy 100 százalékos biztonságot nyújt tagjainak, a döntések pedig teljes konszenzussal születnek, Magyarországot egyenlő, megbecsült partnernek tartják. Az önálló védelemre reagálva közölte: ahhoz tízszeres költségvetés és a nőkre is vonatkozó több éves kötelező sorkatonaság kellene.

Hende Csaba Demeter Márta szavait visszautasítva szólt arról, hogy a honvédség költségvetése reálértéken nő, s utalt arra is, hogy a helikopterbeszerzéssel kapcsolatban elvégezték az előkészítő munkát.

Napirend után

Bana Tibor (Jobbik) Szombathely 70 évvel ezelőtti amerikai bombázásról emlékezett meg, amelynek során háromszázan meghaltak. Hende Csaba miniszter válaszában a támadás legfőbb indokaként azt jelölte meg, hogy Budapestről odaköltöztek a minisztériumok.   

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a menekültüggyel összefüggésben szorgalmazta a határőrség visszaállítását.

Az elnöklő Latorcai János az ülésnapot bezárta, az Országgyűlés csütörtökön reggel folytatja munkáját.

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!