Művészeti témájú törvényjavaslatok vitáival ért véget az Országgyűlés ülése, nem sokkal éjfél előtt.

Részletes viták nemzetbiztonsági, területrendezési és költségvetési törvényekről

A parlament hétfői napirendjén három részletes vita tárgyalása szerepelt. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosításával kapcsolatban Staudt Gábor (Jobbik) a saját módosító javaslatát mutatta be, e szerint 2 évig, minősített esetben 3 évig tartó szabadságvesztéssel sújtanák azt, aki értesítés ellenére nem jelenik meg vagy nem tesz vallomást a népképviseleti szerv vizsgálóbizottsága előtt.

A törvényjavaslatot jegyző LMP-s Mile Lajos szerint viszont nem ez a legmegfelelőbb törvényi hely, ahol ezt a szankciót be kellene vezetni.

A vita lezárása után a területrendezéssel összefüggő javaslat részletes vitája következett, de ebben nem volt felszólaló.

A 2013-as költségvetésről szóló törvény módosításának részletes vitájában Nyikos László (Jobbik) azt hangoztatta, hogy szakmai szempontok miatt nem szabadna a költségvetési bizottság módosító javaslatát elfogadni.

Létrehozná a kormány a Nemzet Művésze díjat

Létrehozná a Nemzet Művésze díjat a kormány, amelyet a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) adományozna hetven embernek. Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkár az erről is szóló törvény expozéjában azt mondta, a díjazott élete végéig járadékban részesül, amelynek mértéke a mindenkori minimális nyugdíj huszonháromszorosa. A díjat Kossuth-díjasok és 65. életévüket betöltött művészek kaphatják, posztumusz nem adományozható az elismerés, érdemtelenség miatt pedig visszavonható.

A törvényjavaslat emellett rendelkezik arról is, hogy az MMA székhelyévé a Vígadó épületét jelöli ki, illetve bevezet egy új tagsági formát, a nem akadémikus tagot, akiknek szavazati jogot biztosítanának az akadémia közgyűlésein. Jövő év november elsejétől ez lenne a feltétele a rendes MMA-tagságnak – mondta az államtitkár.

Gyimesi Endre (Fidesz) a vitában a javaslat több, az államtitkár által ismertetett pontját is megismételte. Azzal indokolta a Nemzet Művésze díj bevezetését, hogy a legkiemelkedőbb, és elismert művészeknek méltó életkörülményeket biztosítsanak.

Hiller István (MSZP) szerint a lényeg nem a tervezet tartalma, hanem az, hogy a kormány szisztematikusan megosztja a kulturális életet, ennek középpontjában pedig a saját értékrendjük szerinti művészek pártolása áll. Hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy egy köztestület nem adhat elismerést, de ezzel a javaslattal a politikai nézetazonosságot vállaló embereknek biztosítanának havi juttatást. „Ez modern kulturális feudalizmus” – fejezte be felszólalását Hiller István.

Halász János államtitkár úgy válaszolt, hogy a szocialista képviselő téved, és nem látja a lényeget, amely a kulturális élet megbecsülése.

Ezt követően Balczó Zoltán levezető elnök lezárta az általános vitát.

Bővül a nemzeti emlékhelyek száma

Halász János ismertette a kormány azon előterjesztését is, amely még az idén tizenháromra egészítené ki a nemzeti emlékhelyek számát, felvéve oda a Fiumei úti sírkertet és a pannonhalmi bencés apátságot. A kormány képviselője szólt arról is, hogy a törvénymódosítással kiegészítik a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit, valamint rögzítik, hogy a nyilvános könyvtárak jegyzékét a miniszter vezeti.

A javaslatról nem alakult ki vita az ekkora szinte teljesen kiürült ülésteremben. Egyedüli felszólalóként a fideszes Gyimesi Endre méltatta a kormány módosításait.

A javaslat általános vitáját Balczó Zoltán lezárta, majd a KDNP-s Pálffy Istvánnak a 75 éve elhunyt kereszténydemokrata Ernszt Sándorról emlékező napirend utáni felszólalása után az ülésnapot is bezárta. Az Országgyűlés kedden reggel 9 órakor folytatja munkáját.

A képviselők a Magyarországra érkező bevándorlók elhelyezéséről kezdtek vitát, majd az alaptörvény ötödik módosításával összefüggő változtatásokat, elsősorban az alkotmánybírák korhatárának eltörlését tárgyalták tovább az Országgyűlésben este.

Nem vettek tárgysorozatba ellenzéki javaslatokat

Az Országgyűlés nem vette tárgysorozatba sem az LMP, sem a Jobbik javaslatát. Az LMP azt javasolta, hogy a bankoknak névvel kelljen vállalniuk a kilakoltatást és ne behajtó cégek mögé bújjanak el, a Jobbik pedig arról nyújtott be törvénytervezetet, hogy az egymillió forintnál nagyobb külföldi támogatást kapó civil szervezeteket ügynökszervezetként vegyék nyilvántartásba.

Illegális bevándorlók miatt változtatna a Fidesz több törvényen

Az illegális bevándorlók miatt változtatna meg több törvényt is Ágh Péter és Vas Imre (Fidesz). Az önálló képviselői indítványként benyújtott javaslat szerint az idegenrendészeti-, menekültügyi eljárást követően az őrzött szálláshelyekről, közösségi szállásról vagy befogadó állomásról elbocsátott külföldieknek biztosítanának alapvető ellátást az éjjeli menedékhelyek és hajléktalanszállók.

Ágh Péter az előterjesztés további pontjairól azt mondta, a szabálysértési törvényt is módosítanák, mivel a járási hivatalok általános hatáskört kaptak, ezért szükséges az illetékességi szabályok módosítsa, és a járási hivatalok tehermentesítése érdekében eljárási központok kialakítását is lehetővé tennék.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a kormány támogatásáról biztosította az előterjesztőket.

Vágó Sebestyén (Jobbik) a vitában azt kifogásolta, hogy összemosnak két, egymástól teljesen különböző területet: a hajléktalanságot és a menekültügyet. Feltette a kérdést: legközelebb a szökésben lévőket kötelező lesz a gyermekvédelmi intézményeknek befogadnia? Szerinte inkább meg kellene hosszabbítani az őrzött felügyeletet a kitoloncolás időpontjáig.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint meggondolatlan lépés humanitárius okokból az emberek közé engedni olyanokat, akik soha nem fognak az országban élni.
Gúr Nándor (MSZP) szerint végiggondolatlan a törvénytervezet, Harangozó Tamás (MSZP) pedig arra hívta a figyelmet, hogy a migrációs nyomást ezzel nem fogják megoldani, és az lenne a legjobb megoldás, ha visszaemelnék a törvénybe azt a passzust, amely az állomásokon tartja a menekülteket.

Folytatódó vita az alkotmánybírák korhatárának eltörléséről

Az ötödik alaptörvénymódosításhoz kapcsolódó törvényváltoztatások részletes vitájában az alkotmánybírák korhatárának eltörléséről alakult ki vita. A szocialista Bárándy Gergely és a jobbikos Staudt Gábor is a változtatás ellen érvelt, mondván a kormány úgy akarja eltörölni az Alkotmánybíróság (Ab) tagjainak korhatárát, hogy közben a bírókra, ügyészekre fenntartaná ugyanezt a megszorítást. Az ellenzéki politikusok szerint a kabinet módosításának hátterében a kormánypárthoz köthető alkotmánybírák közelgő nyugdíjazása áll.

A kormány nevében Répássy Róbert elutasította ezt és azt hangsúlyozta, hogy az alkotmánybírák korhatárának eltörlése növeli majd az Ab tagjainak függetlenségét.

Szavazásokkal folytatta munkáját az Országgyűlés késő délután. A képviselők egyebek mellett elfogadták a jövő évi adóváltozásokat, amivel az egyéni járulékokra is kiterjesztették a családi adókedvezményt.

A parlament határozathozatalai elején jóváhagyta a magyar és szerb kormány között, a két ország katasztrófák esetén történő együttműködéséről kötött egyezményét.

Szigorították a GMO-vetőmagok tilalmát

A Ház változtatott a szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló törvényen is az ország GMO-mentességének megőrzése érdekében. Az Országgyűlés ebből a célból létrehozta a géntechnológiával módosított szervezetet tartalmazó szennyezett vetőmag fogalmát.

Speciális egyezséget köthetnek a versenyhatósági eljárások bírságoltjai

Az Országgyűlés módosította a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) működésével összefüggő törvényeket. A kabinet előterjesztését a kormánypárti képviselők támogatták, míg az MSZP nemmel szavazott, a Jobbik pedig tartózkodott. 

A parlament a változtatásokkal bevezette a speciális egyezségi eljárást, amely akkor alkalmazható, ha egy a GVH által bírságolt szervezet elismeri jogsértését, és nem indít hosszas jogorvoslati eljárást. A versenyhatóság az ebben résztvevőknek elengedi a kiszabott büntetések 90 százalékát.

A képviselők elfogadták azt a módosítást is, amely a versenyhatóság engedélyéhez igazította az eljárások közbeni iratbetekintési jogot.

Kiterjesztették a családi adókedvezményt

Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adóváltoztatásokat. A kormány javaslatára a családi adókedvezmény 2014-ben az egyéni járulékok, vagyis a 7 százalékos egészségbiztosítási és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehető lesz. A képviselők 249 kormánypárti igen szavazattal, 56 nem ellenében és 36 tartózkodás mellett hagyták jóvá a kormány október 18-án beterjesztett javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit.

A parlament döntésével a jövő évre is fenntartotta a bankadót és jóváhagyta a sertés áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentését, továbbá a három vagy több gyermeket nevelő szülőket foglalkoztatók adókedvezményének meghosszabbítását is.

Az Országgyűlés egy zárószavazás előtti módosítással lehetővé tette, hogy a nemzetgazdasági miniszter hatósági árassá tegye az elektronikus pénztárgépek és az adóhatóság közötti adatkapcsolatot biztosító szolgáltatást.

Médiakurátorra választották Mandur Lászlót, lemondott parlamenti mandátumáról

Megválasztotta Mandur Lászlót a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának tagjává az Országgyűlés az MSZP javaslatára hétfőn. A szocialista politikus ezért lemondott képviselői mandátumáról. Mandur László tagsága a közszolgálati média működését felügyelő testületben a már működő kuratórium tagjai mandátumának lejártáig, 2019 őszéig tart. A szocialista politikus Kránitz Lászlót váltja, aki összeférhetetlenség miatt mondott le, miután a szocialisták jelöltjeként indul a 2014-es parlamenti választáson. Mandur László országos listán szerzett parlamenti mandátumot, ennek betöltéséről az MSZP választmánya a hétvégén dönt.

Csak 2015-től lesz kötelező hároméves kortól az óvoda

Az Országgyűlés döntése alapján csak 2015. szeptember 1-jétől lesz kötelező az óvoda a gyermek hároméves korától. Az oktatási bizottság erről szóló – a jövő évi költségvetést megalapozó törvényekhez benyújtott – módosító javaslatát 285 igen szavazattal, 40 nem ellenében, 8 tartózkodással fogadta el a parlament. A zárószavazás jövő héten lesz. A hároméves kortól kötelező óvoda eredetileg 2014 szeptemberétől lépett volna hatályba.

Felfüggesztették a fideszes Meggyes Tamás mentelmi jogát

Az Országgyűlés felfüggesztette a fideszes Meggyes Tamás mentelmi jogát. A képviselők erről 298 igen szavazattal, egy nem ellenében és négy tartózkodás mellett döntöttek. Polt Péter legfőbb ügyész jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt kezdeményezte a korábbi esztergomi polgármester mentelmi jogának felfüggesztését.

Az esztergomi önkormányzat 2003-ban négy évre életbiztosítással vegyes befektetési szerződést kötött Meggyes Tamás polgármester és az alpolgármester részére. Az ügyészi indítvány szerint a fideszes politikus hatáskörét túllépve döntött a szerződések meghosszabbításáról, a kedvezményezettek személyének megváltoztatásáról és kötött hasonló szerződést a másik alpolgármester javára. A döntéssel a biztosítás kedvezményezettjei maguk a politikusok lettek.

Egy a baloldalt bíráló azonnali kérdést követően a cukorbetegekről, a leépítésekről, valamint az óbudai Gázgyár épületének felújításáról szóltak a kérdések az Országgyűlés ülésén.    

Fidesz: mire lehetne számítani egy baloldali kormánytól?

A hétfői utolsó azonnali kérdést feltevő Babák Mihály (Fidesz) arról beszélt, hogy Bajnai Gordon kormányfőként befagyasztotta a közszféra béreit, megszüntette a 13. havi nyugdíjat, csökkentette a családi pótlék összegét, valamint a gyes-t, a gyed-et, megszüntette a szocpolt, 20-ról 25 százalékra növelte az áfát.

A politikus azt mondta, eközben 13 milliárd eurót vettek fel az IMF-től. A képviselő, aki szerint „a baloldalnak mégiscsak furcsa tulajdonsága, hogy mindig megszorításokból él”, azt kérdezte, mire lehetne számítani egy baloldali kormányzás alatt.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszként azt mondta, a szocialisták és Bajnai Gordon mindig megfeledkeznek arról, attól, hogy valami fáj, még nem biztos, hogy használ. Az akkor hozott intézkedések ugyanis fájtak, de nem használtak, ráadásul azokat így is csak az IMF-től kapott hitellel sikerült végrehajtani – emelte ki.

Az államtitkár kijelentette: a jelenlegi kabinet viszont abból indult ki, hogy hasznos intézkedéseket kell hozni, úgy, hogy azok lehetőleg ne fájjanak a lakosságnak. A szocialisták azt mondták, hogy adót szeretnének emelni, Bajnai Gordon pedig kijelentette, hogy adókat szeretne eltörölni, ami nyilván csak adóemeléssel sikerülhet – hangsúlyozta viszonválaszában.

Kérdések - MSZP: Miért vágták ki a fákat a Ludovikánál?

Pál Tibor (MSZP) azt kifogásolta, hogy mintegy húsz életerős fát vágtak ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem beruházása miatt, úgy, hogy az sem derült ki: volt-e rá engedélyük. Ki adta a megbízást erre? – kérdezte.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára a közölte: néhány fa öreg vagy beteg volt, további fákat pedig közlekedési okok miatt kellett kivágni. A megbízást a beruházó egyetem adta, az engedélyt pedig az illetékes kormányhivatal. Hozzátette: 132 új fát fognak elültetni Józsefvárosban.

Jobbik: Lemond a kormány a cukorbetegekről?

Ferenczi Gábor (Jobbik) a cukorbetegeket sújtó többletterhekről szólt. Pártja a diabéteszesek számára készített élelmiszerek áfájának valamint a gyógyszereik dobozdíjának eltörlését javasolta, valamint azt, hogy tegyék ingyenessé medicináikat.

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt közölte: a cukorbetegeknek különböző formában juttatott állami támogatások összege eléri a tízmilliárd forintot.

LMP: leépítenek a kormány stratégiai partnerei

Szél Bernadett (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy leépítést hajtanak végre azok a cégek, amelyek korábban stratégiai megállapodást kötöttek a kormánnyal. Milyen munkahelyeket szán nekik a kormány? – kérdezte.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára elmondta: eddig 34 megállapodást írtak alá. Az IBM-nél az aláírás óta 500 új munkahely jött létre – közölte. Szerinte a szerződések jó bázist képeznek arra, hogy a jövőben a kormány együttműködjön velük.

Fidesz: mi lesz a Gázgyárral?

Menczer Erzsébet (Fidesz) beszámolt az óbudai gázgyár felújításának eddigi teendőiről, és azt kérdezte: mikor kezdődik az épület rekonstrukciója és milyen kulturális és szabadidős programokkal gazdagodhat a terület?

Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára úgy felelt: több épület felújítása már zajlik, ezekben egyetemi épületeket alakítanak ki. A központi torony a fővárosi önkormányzaté, ennek felújítását is megkezdték már, várhatóan jövő júliusban adják át. A kármentesítés a gázművek feladata – tette hozzá –, ennek elvégzése után hasznosítható a terület.

A kérdéseket követően Novák Előd (Jobbik) ügyrendi kérdésben kért szót és azt kérte, hogy napolják el a hétfőn napirendre vett törvényjavaslatok általános vitáját. Álláspontja szerint ugyanis a benyújtástól számított ilyen rövid időn belül és érdemi bizottsági vita nélkül nem lehet vitát folytatni az előterjesztésekről.

Az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) nem tekintette ügyrendi javaslatnak Novák Előd felszólalását, így arról nem is szavazott a parlament.

Az online pénztárgépekről, a Takata-beruházásról, egy kecskeméti nyomozásról, a hulladékdíjról, a gazdasági tendenciák fenntartásáról volt szó
egyebek között az Országgyűlésben.

LMP: térítse meg a kormány az online pénztárgép bevezetéséből származó károkat

Vágó Gábor (LMP) szerint amíg az állam a multikat ezermilliárdos értékben engedi adót csalni, addig a mikro-, kis- és középvállalkozásokról ott húz le bőrt, ahol tud. Követelik, hogy az online pénztárgép bevezetéséből származó károkat térítse meg a kormányzat – mondta, megjegyezve, hogy ezzel az intézkedéssel tetemes kárt okoztak ezeknek a kisebb vállalkozásoknak.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára azt mondta, az intézkedéssel az volt a céljuk, hogy fehéredjen a gazdaság. A problémát az okozta, hogy a gyártók nem tudtak ilyen nagy mennyiségben előállítani pénztárgépeket – vélekedett.

Fidesz: milyen hatása lesz a Takata-beruházásnak Miskolcra?

Sebestyén László (Fidesz) felidézte, hogy múlt héten a miniszterelnök jelentette be, hogy a Takata Miskolcra telepíti a légzsákgyártó cégét. A gyártás a jövő év ősszel indulhat a gyártás és több mint ezer embernek adhatnak munkát - mondta, azt kérdezve, milyen hatása lesz a beruházásnak Miskolcra.

Cséfalvay Zoltán úgy értékelte, hogy Miskolc a siker kapujában áll, és ennek a Takata-beruházás csak egyik eleme. Szerinte számos példa van rá, hogy egy nagy beruházás rövid idő alatt képes egy térséget átformálni, modernizálni, példaként Győrt és Kecskemétet említette.

MSZP: mi kell még ahhoz, hogy eredményesen zárják le egy fideszes érintettségű, a közt megkárosító bűncselekményben a nyomozást?

Nemény András (MSZP) elmondta, hogy már két éve nyomoznak a kecskeméti sportegyesületeket működtető kft.-nél történt visszaélések ügyében, de semmilyen eredményt nem tudnak felmutatni a szerinte teljesen egyértelmű ügyben. A részletekről szólva közölte, egy közel száz százalékos önkormányzati tulajdonban lévő cég 298 millió forintot számlázott ki reklámtevékenységre három olyan cégnek, amelyek ilyen tevékenységet soha nem is végeztek. Mi kell még ahhoz, hogy eredményesen zárják le egy fideszes érintettségű, a közt megkárosító bűncselekményben a nyomozást? – kérdezte.

Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyészség tevékenysége során kizárólag a törvényeket szem előtt, azaz közömbös számára, ki a bűncselekménnyel érintett személy. Annak sincs jelentősége, mi a bűncselekmény elkövetőjének foglalkozása, beosztása – tette hozzá. Mint mondta, a nyomozást azért szokták folytatni, mert nem egyértelműek a bizonyítékok, nyilvánvalóan ebben az ügyben is így van.

Elutasított feljelentés miatt kérdezett a Jobbik

Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy korábban hűtlen kezelés miatt feljelentést tett, mert véleménye szerint aránytalanul drágán valósították meg a tavaly év végén megrendelt, az IMF-fel kapcsolatos óriásplakát-kampányt. A Jobbik ugyanúgy ezer darab óriásplakátot rendelt tavaly év végén, amelyek kétszer annyi ideig voltak kint, mégis negyedannyiba kerültek – közölte. Az ügyészség mégis elutasította a hűtlen kezelés miatt tett feljelentését – hangsúlyozta.

Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese azt felelte, hogy nem ismeri részleteiben a feljelentéssel érintett ügyet. Ha a képviselő kéri, akkor az ügyészség hivatalból felülvizsgálhatja a döntést – tette hozzá.

KDNP: hogyan lehet fenntartani a kedvező gazdasági tendenciákat?

Hargitai János (KDNP) arról beszélt, a választások után az országot úgy kellett átalakítani, hogy közben a költségvetést is konszolidálni kellett. Magyarország lekerült az EU szégyenpadjáról, azzal, hogy kivezették a túlzott-deficiteljárás alól, miközben jelenleg olyanok a GDP adatok, amelyekre utoljára 1974-ben volt példa – jelentette ki.

A KSH szerint szeptemberben 5,5 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbi adatokhoz képest, a mezőgazdaság is jobban teljesít mint tavaly, az építőiparnak is bíztatóak a statisztikái, az alapkamat pedig megközelíti a három százalékot – folytatta. A képviselő azt mondta, joggal gondolható, hogy az idei növekedési adatok teljesülni fognak, de tudni akarta, hogy fenntarthatóak lesznek-e a kedvező gazdasági tendenciák.

Cséfalvay Zoltán azt felelte, hogy a gazdasági növekedés egészséges alapokra épül, az államháztartási hiány három százalék alatt van, a GDP-arányos adósság csökkenő pályára került. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, már nemcsak az export húzza a gazdaságot, hanem a belső fogyasztás is, miközben erősödnek a beruházások és nőnek a kis- és közepes vállalkozások hitelhez jutási lehetőségei.

LMP: miért nem mennyiségarányos hulladékdíjat vezetnek be?

Lengyel Szilvia (LMP) azt mondta, hogy a hulladékos közszolgáltatásban is előírt adminisztratív rezsicsökkentés, illetve az azzal párhuzamosan bevezetett állami díjnövelések csökkentik a szolgáltatók bevételeit, miközben növelik ezeknek a cégeknek a terheit. Az intézkedések „egyik nem titkolt célja”, hogy csak az állami tulajdonú szolgáltatók maradjanak talpon a szektorban – jelentette ki. A képviselő azt kérdezte, hogy miért nem a környezetileg is fenntartható valódi rezsicsökkentést valósítja meg a kabinet a mennyiségarányos hulladékdíj bevezetésével.

Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a felügyeleti díj arányos a tevékenységgel, és miközben a díjat egyszeri alkalommal róják ki, a cégek éveken keresztül folytatják a nekik százmilliókat vagy akár milliárdokat hozó tevékenységüket. A lerakási járulékot az Európai Unió miatt kötelező bevezetni – tette hozzá.

Iskolaigazgatói kinevezésről, a szociális ágazat bérrendezéséről és az adó egy százalékával való visszaélésekről volt szó az Országgyűlésben az interpellációk között. Az azonnali kérdések során egyebek között az offshore cégek elleni fellépésről beszéltek.

Az MSZP egy intézményvezetői kinevezésről

Nyakó István egy Borsod megyei iskolaigazgatói helyre kiírt pályázatról beszélt, amire két pedagógus – köztük a régi igazgató – jelentkezett. A funkcióban lévő igazgató egyhangúlag győzött, mégis a másik jelentkezőt nevezte ki a tárca az iskola élére. Idézte és összevetette a pályamunkákat, majd azt kérdezte: milyen fatális, adminisztrációs hiba történt az eljárás során?

Doncsev András államtitkár közölte: a köznevelési törvény részletesen szabályozza az intézményvezető-választást. Mindezt azért, hogy a megválasztás garanciális elemeit biztosítsák – jelezte. Az említett pályázatott a Klik bonyolította le, javaslatát Hoffmann Rózsa, köznevelési államtitkárhoz terjesztették fel döntésre. Az államtitkár a beérkezett információk alapján saját hatáskörben döntött, a kinevezés a megújítás jegyében is született. Az új vezető megfelel a jogszabályi előírásoknak, és rendelkezik a szükséges végzettséggel – közölte.

Jobbik: tervezik-e a bérrendezést a szociális ágazatban?

Vágó Sebestyén arról beszélt, azt hallani, hogy Magyarország minden területen jobban teljesít, de a szociális szférában dolgozók bérkompenzációjakor a rossz gazdasági helyzetet hozza fel a tárca. A béremeléshez szükséges 30 milliárd fedezetét sehol sem látni, ugyanakkor hat éve nem volt bérrendezés, és ennek az ágazatnak a dolgozói keresnek legrosszabbul a közszférában. Azt kérdezte, hogy tervezik-e a bérrendezést, és érzékelik-e, hogy a megfelelő életpálya-modell kialakítását illetően több éves elmaradásban vannak?

Soltész Miklós államtitkár kiemelte: úgy gondolják ennek az ágazatnak kell következnie, ez lesz a következő terület, ezen dolgoznak. Óriási feladat, amit ellátnak az itt dolgozók, de két éve nem az volt kérdés, hogy bért tudnak-e emelni, hanem, hogy a sokféle ellátás fenn tud-e maradni az ágazatban, vagy a béreket kell csökkenteni. A kormányzati intézkedésekről szólva felhívta a figyelmet egyebek között a gyermekvédelmi törvény változására, amellyel több ezer ember juthat plusz bérelemekhez, a szociális terület infrastrukturális ellátását segítő beruházásokra, és az Erzsébet táborokra.

A KDNP az adó egy százalékával való visszaélésekről

Gaal Gergely kiemelte, hogy idén minden korábbinál többen támogatták adójuk egy százalékával valamely civil szervezetet. A közelmúltban ugyanakkor számos szervezetnél derült fény visszaélésre, az összegek nagy részét ismerősöknek játszották át. Amellett, hogy megtévesztik a jóindulatú támogatókat a felajánlott összegekkel való visszaélés költségvetési csalásnak minősül – közölte. Azt kérdezte, hogy tervezik-e, hogy fellépnek a visszaélőkkel szemben, és milyen intézkedésekkel lehet biztosítani, hogy a megjelölt tevékenységre fordítsák a támogatásokat az adott szervezetek?

Doncsev András kiemelte: meggyőződésük, hogy jogi eszközökkel is meg kell előzni a visszaéléseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a parlament előtt van a civil törvény és az szja egyszázalékos törvény módosítása. A tervezett intézkedések közül megemlítette, hogy a működési költségek elszámolása szűkül, a felhasználható kiadások aránya 50-ről 25 százalékra csökken, a reklámra fordítható összeg az egyéves támogatás maximum 10 százaléka lehet. A költségvetési támogatások ellenőrzését is erősítenék, egybe kell számítani a feladatfinanszírozást és az egy százalékot, s az 50 milliót meghaladó támogatásnál vagyonnyilatkozatot kell tenni, és indokolt esetben vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezhető.

MSZP: egy cég tulajdonosainak politikai rokonszenve magánügy

Simon Gábor (MSZP) az azonnali kérdések sorában kifogásolta, hogy a CBA tulajdonosai október 23-a előtt dolgozóiknak levelet írtak, amelyben egyebek között az szerepel: „fontos, hogy mi mindnyájan, nemzeti érzelmű igazi hazafiak, támogassuk a legnagyobb formátumú magyar politikusunkat, nemzetünk miniszterelnökét, Orbán Viktort”. A szocialista politikus szerint egy magáncég tulajdonosainak politikai rokonszenve magánügy, akárcsak a dolgozóké, az ezzel kapcsolatos elvárásoknak a rendszerváltás utáni Magyarországon eddig nem volt tere.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válaszában felidézte, hogy a párttörvény szerint a pártok munkahelyen szervezetet nem hozhatnak létre és nem működhetnek, azonban nem tiltja a politikai tevékenységet. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint működő szervezeteknél a politikai tevékenység ugyancsak nem tiltott – tette hozzá. Semjén Zsolt azt mondta, nem a CBA felettes szerve, ezért a képviselő a kérdésével bizalommal forduljon a cég vezetőihez.

Jobbik: mikorra várhatók felelősségre vonások az offshore cégek ügyében?

Szilágyi György (Jobbik) arról beszélt, hogy 40 milliárd forintos összértéket meghaladóan ítélt oda törvénytelenül offshore cégeknek támogatásokat a Németh Lászlóné és Petykó Zoltán nevével fémjelzett apparátus. Azt kérdezte, valójában kiket rejtegetnek és mikorra várhatók felelősségre vonások.

Semjén Zsolt azt válaszolta: az offshore-központokba menekített vagyonok felderítése és megadóztatása érdekében folytatott küzdelem egyik legfontosabb eszköze az adóügyi információcsere. Mint mondta, Magyarország számos offshore-központtal kezdett tárgyalásokba ilyen egyezmény kötéséről.

Mégsem szavaz az Országgyűlés a zsebszerződések elleni fellépésről szóló törvényről a parlament. A napirend elfogadását követően az interpellációk között a munkakörülmények, a mezőgazdasági foglalkoztatottság, a segélyből élők helyzete is téma volt.

Napirend elfogadása

Tizennyolc helyen módosította az Országgyűlés az eheti napirendet hétfőn a Fidesz javaslatára. A kormánypártok kezdeményezésére nem döntenek a képviselők hétfőn az Áder János államfő által november 8-án visszaküldött, a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében hozott törvényről, valamint arról a javaslatról sem, amely az Erzsébet-program alá adná a zánkai gyermektábort. Ezen kívül a Fidesz javaslatára hétfőn és kedden három-három, szerdán pedig négy új törvényjavaslat általános vitájával egészült ki a napirend.

Interpellációk:

MSZP: egyre rosszabb a dolgozók helyzete

Gúr Nándor (MSZP) a kormányzat foglalkoztatás-politikai döntéseit kritizálta. Szerinte a magyar dolgozóknak egyre rosszabb a helyzetük, szó nincs a választások előtt hangoztatott egymillió új munkahelyről és ezt bizonyítja a munkaerő kivándorlásának rohamos növekedése is. Úgy vélte: ennek egyik alapvető oka a rossz szabályozás, amit az új kormány fogadott el. Szerinte igenis kevesebben dolgoznak ma Magyarországon, mint három éve, ráadásul a keresetek reálértéke is kevesebb.

Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára szerint az ellenzéki politikus által felhozott példáknak és a munka törvénykönyvének semmi köze nincs egymáshoz. Vagyis szerinte Gúr Nándor nem is olvasta a munka törvénykönyvét, csak támadni akarja azt. Azt ugyanakkor leszögezte: 2010 májusa és 2013 októbere között 235 ezer új munkahely jött létre Magyarországon.

Jobbik: csökken a mezőgazdasági foglalkoztatottság

Varga Géza (Jobbik) a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának csökkenése kapcsán szólalt fel. Ismertette: a statisztikai hivatal legújabb adatai szerint 11 ezer fővel csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma az elmúlt év azonos időszakához képest. Mindezt úgy, hogy a többi ágazatban legalább stagnál, de inkább nő a foglalkoztatottság – tette hozzá. Szerinte ez annak a jele, hogy az agrárkormányzat nem megfelelően kezeli a termőföldeket.

Budai Gyula a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta: 2013-ban a betakarítás eltolódott, tehát az idény jellegű munkák is eltolódtak, vagyis csak később jelentkeznek a statisztikákban is. Leszögezte: a mezőgazdaságban 2012-ben 5,2 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, közel 30 ezerrel többen dolgoztak az ágazatban, mint egy évvel korábban. Hozzátette: a kormány tervei szerint 2014 és 2020 között további százezer új munkahely jön létre a mezőgazdaságban.

LMP: koldusbot helyett munkahelyeket

Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy amíg 2010-ben a munkanélküliek 40 százaléka volt ellátatlan, addig ez az arány mára 55 százalék. Vagyis 300 ezer embernek nincsen egyetlen fillérje sem, ez a családjaikkal együtt egymillió koldusbotra jutott embert jelent. Hangsúlyozta: ebben a folyamatban fontos mérföldkő volt, amikor 2011 januárjában a kormány a segély feltételeként előírta a 30 napos munkát, ugyanakkor nincsenek új munkahelyek és nem javul a foglalkoztatottság. Szél Bernadett szerint a kormánynak nem az embereket kellene koldusbotra juttatnia alkotmányellenes szabályozások életben tartásával, hanem a munkahelyteremtésre kellene koncentrálnia.

Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár válaszában hangsúlyozta: a kormány az LMP-vel ellentétben a segélyek és támogatások helyett a munkavégzésre helyezi a hangsúlyt az emberek megélhetését illetően. Hangsúlyozta: igenis teljesülnek a kitűzött célok, hiszen 2010 óta 235 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, amihez hozzájárult „a munkavállalási hajlandóság erősítése” is például a 30 napos szabályon keresztül. Ismertette: 2012-ben mindössze az érintettek 5 százaléka esetében fordult elő, hogy nem tudták a 30 napos kötelezettséget teljesíteni.

Fidesz: történelmi mélyponton az infláció

Koszorús László arról beszélt, hogy történelmi mélyponton van az infláció, az októberi fogyasztói árak alakulása további javulást mutat. Az egyre jobb adatok nagymértékben a rezsicsökkentési politikának köszönhetők - állapította meg. Emlékeztetett, hogy a szocialisták kormányzása alatt kétszeresére nőtt a villany, és háromszorosára a gáz ára, és kétszer volt hat százalék feletti, egyszer nyolc százalék az infláció mértéke. Kitért arra is, hogy az elmúlt években mutatott erőfeszítéseknek köszönhetően sikerült rendbe tenni az ország pénzügyeit, s azt kérdezte, hogyan mérséklődött történelmi mélypontra az infláció és mit tesznek azért, hogy mértéke alacsony maradjon?

Cséfalvay Zoltán államtitkár kiemelte: a belső fogyasztás is lassan, de élénkül. Egyre több devizahiteles helyzete javul, és az alacsony infláció reálbér-növekedést eredményez, ami a fogyasztást segíti. A 2013 januári rezsicsökkentés közel 0,9 százalékponttal csökkentette az inflációt, míg a nyári intézkedések további 0,2 százalékponttal. Az újabb novemberi lépések további 0,9 százalékkal javítják majd a helyzetet. Összesen mintegy 300 milliárd marad a háztartásoknál, ami a GDP egy százalékát közelíti – mondta, és megállapította: most már reálbér-növekedés van Magyarországon.

A gazdasági adatokról, az adóvisszaélésekről, az uniós ügyészség létrehozásáról, valamint a debreceni magzatmentésről volt szó a napirend előtti felszólalások során, az Országgyűlésben.

Varga: a várakozáson felül bővült a gazdaság

A 0,8 százalékos várakozást jóval meghaladó 1,7 százalékos harmadik negyedévi GDP-bővülésről beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve: szinte nincs olyan eleme a gazdaságnak, amely ne teljesítene jobban. Kedvezően alakult a háztartások fogyasztása is – hangsúlyozta, hozzátéve: ezt tették lehetővé a kormány azon intézkedései, amelyek több pénzt hagytak az embereknél. Mindezek az unión belül is jelentős pozíciójavulást hoznak az országnak – folytatta a miniszter, aki szerint jövőre is ez lesz a domináns folyamat.

Volner János (Jobbik) szerinte a növekedés a külföldi vállalatok eredményeiben csapódik le, akik azonban ezt kiviszik az országból.

Schiffer András (LMP) úgy látta: a növekedési szám ahhoz képest jó eredmény, hogy korábban recesszióba döntötték az országot.

Józsa István (MSZP) szintén a növekedési ígéret teljesülését kérte számon. Kiszámíthatatlannak tartotta a gazdaságpolitikát.

Rogán Antal (Fidesz) azt mondta: rekord alacsony az infláció, és csökkentek a rezsiköltségek.

Aradszki András (KDNP) imponálónak nevezte az adatokat. Elkezdődött a szocialisták által okozott seb lassú gyógyulása – fogalmazott.

Az LMP az adóvisszaélésekről beszélt

Schiffer András (LMP) arra kérdezett rá: hogy történhet, hogy egy volt adóellenőr „kiterít egy ügyet”, majd a nemzetgazdasági tárca egy hétvége után azt állítja, hogy minden rendben van. Emlékeztetett: az Eurostat jelentése szerint évente mintegy 1700 milliárd forint folyik el adócsalás által. Vitatta, hogy a kormány a multicégekkel szemben folytatna szabadságharcot.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára az adóhivatalnál elrendelt vizsgálat eredményéről szólva kijelentette: nem találtak olyan esetet, amely visszaélésre utalna. Európai szintű problémának nevezte az áfa-visszaéléseket. Idén eddig 180 ezer vizsgálatot végzett a NAV – közölte, azzal együtt: további erőfeszítésekre van szükség, hogy az adóhivatal a végére járjon az ügynek.

Fidesz: elbukik az európai ügyészség létrehozásának terve

Hörcsik Richárd (Fidesz) arra mutatott rá: elbukni látszik az Európai Bizottság kezdeményezése egy közösségi ügyészség létrehozásáról, miután az erről szóló tervezetükkel kapcsolatban tizenegy tagállam tizennégy törvényhozó testülete – köztük a magyar – mutatott „sárga lapot”.  Hangsúlyozta: bár fontos a határokon átnyúló pénzügyi bűncselekmények feltárása, a tervezet sértené a szubszidiaritás és a tagállami szuverenitásának elvét.

Győri Enikő szerint a Ház bizonyította: aktívan bekapcsolódik az uniós döntéshozatali folyamatokba. Elutasítjuk a lopakodó uniós hatáskörbővítés minden formáját – jelentette ki, a kormány álláspontját ismertetve. Közölte: a bizottság várhatóan három héten belül döntést hoz a kérdésben.

KDNP: köszönet a debreceni magzat megmentőinek

Lukács Tamás (KDNP) a Debreceni Egyetemen egy agyvérzésen átesett és agyhalottá vált várandós nő magzatának megmentéséről szólva azt mondta: az orvosok és az ápolók – mintegy százan – az életet választották. Arról beszélt: sokszor nem ismerjük fel, milyen óriási tartalékok vannak a magyar egészségügyben.

Doncsev András, az emberi erőforrások minisztériumának államtitkár, ismertetve az eset részleteit, hozzátette: bár a magzat túlélése nem volt biztos, a hozzátartozók és az orvosok közösen a küzdés mellett döntöttek.

MSZP: az ország nem éllovas, hanem a szégyenpadon van

Mesterházy Attila (MSZP) szerint nem éllovas, hanem a szégyenpadon van az ország az egy főre jutó GDP-adatok tekintetében. A gazdaság teljesítménye a 2010. évi, a beruházások a 2003. évi szinten van – bírálta tovább a kormány gazdaságpolitikáját. Kijelentette: a jelenlegi húzó ágazatok beruházásai a szocialista kormányok idején jöttek létre.

Több mint negyven új adónemet vezettek be, a rezsicsökkentés pedig nem más, mint rezsiátverés – fogalmazott. Sérelmezte azt is, hogy szerinte minden olyan költséget megvágtak, amely az emberek élete szempontjából fontos.

Cséfalvay Zoltán úgy pontosította az elhangzottakat: tizenhét ország ellen folyik túlzottdeficit-eljárás, Magyarország nincs köztük. A beruházási alap nem adóbevételekből finanszírozódik – mondta a sportlétesítményekről –, hanem állami tulajdon értékesítéséből vagy az azokhoz kapcsolódó jogokéból. Milyen energiaszolgáltatóban van érdekeltsége az MSZP-nek vagy milyen energiaszolgáltatónak van érdekeltsége az MSZP-ben?  – kérdezte, kijelentve:  tiltott állami támogatásért a versenytársak, és nem egy párt szokott panaszt tenni az Európai Bizottságnál. Arra  is rákérdezett: mekkora jövedelemnél vetne ki szolidaritási adót az MSZP?

A Jobbik szintén a gazdaságpolitikát bírálta

Volner János (Jobbik) szerint a kormány olyan körülmények között folytat sikerpropagandát, amikor Európa húsz legszegényebb régiójából négy az országban van, a lakosságunk fele pedig ezekben él. A beruházási ráta mélyponton van – sorolta a kifogásokat. Szerinte a nyugat-európai középvállalatokat valamint a trafiktender nyertesei gyarapodnak a növekedési hitelprogram által.

Cséfalvay Zoltán államtitkár a régiós összehasonlításról szólva azt mondta: se Csehországban, se Lengyelországban, se Szlovákiában nem volt Gyurcsány-kormány, amely növelte az adósságot. Most kerül növekedési pályára a gazdaság – közölte, és fontosnak nevezte a belső fogyasztás növekedését. A legfontosabb kihívásnak a növekedés fenntartását nevezte.