Európa határait meg kell védeni

A kormányfő erről azután nyilatkozott, hogy a menekültügy témájában tartott csütörtöki brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozón a résztvevők úgy döntöttek: az unió megháromszorozza azt a pénzt, amelyet eddig a lélekvesztőkön Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren Európába tartó, bajba került illegális migránsok mentésére fordított.

Orbán Viktor a Kossuth Rádióban Európa határvédelméről szólva úgy fogalmazott: „nem lehetünk olyanok, mint egy lukas sajt, hogy ki-be járkálnak a határainkon". Ám nem elég Európa határait megvédeni, eközben olyan politikát is kell folytatni, amely segíti a menekülni vágyókat abban, hogy ott maradhassanak, ahol születtek – hangsúlyozta.

A mostani csúcstalálkozó a tengeri menekültekkel foglalkozott – folytatta –, Magyarországot viszont a szárazföldön érkező menekültek ügye érinti, ezzel júniusban foglalkozik az EU, amikor egy átfogó migrációs stratégiáról tárgyal majd.

Közölte egyúttal, hogy a visegrádi országok kormányfői csütörtökön külön is egyeztettek, és elfogadtak egy közös álláspontot - amelyben alapvetően a szárazföldön érkező megélhetési bevándorlók kérdése szerepel –, ezt a V4-csoport soros vezetője, Robert Fico szlovák miniszterelnök elő is terjesztette az EU-csúcson.

Orbán Viktor a rádióinterjúban megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy jobb lenne, ha az uniós tagállamok maguk dönthetnék el – az adottságaiknak megfelelően –, miként akarják megfékezni a menekülthullámokat.

A kormányfő szólt arról is, hogy hamarosan megindítja a kormány az illegális határátlépőkkel kapcsolatos nemzeti konzultációt, amelynek kérdéseit már jóváhagyta. Megkérdezik majd egyebek mellett az emberektől: egyetértenek-e azzal, hogy az illegális határátlépőket őrizetbe kell venni, hogy azonnal vissza kell őket toloncolni, és hogy amíg Magyarországon tartózkodnak, addig munkát kell végezniük az itteni létfenntartásuk költségeinek fedezésére – ismertette. Megjegyezte: ezek a felvetések ellentétesek az EU ma hatályos, szerinte buta szabályaival, mert azok „megbénítják" a tagállamokat.

A miniszterelnök hozzátette, amíg a menekültek továbbmehetnek, addig nincs nagy baj Magyarországon, „de azt nem fogják megengedni a németek meg az osztrákok az idők végtelenségéig, hogy az EU területére illegálisan belépő emberek szabadon menjenek az ő országaikba".

Végül megismételte: álláspontja szerint Európának nincs szüksége bevándorlókra, inkább jó család- és foglalkoztatáspolitika kell. Jelezte ugyanakkor, ez egy olyan kérdés, amelyben az ő álláspontja messze van attól, hogy általános legyen.

Költségvetés: mindenki léphet egyet előre

Magyarország stabilan gyarapodik, tervezhető a fejlődése, ezért a kormány olyan költségvetésre törekszik, amelyet az a gondolat jellemez, hogy „mindenki léphet egyet előre: személyesen is, a családja is, a települése is, a munkahelye is, a vállalkozás, ahol dolgozik és maga az ország is" – mondta a kormányfő, hozzátéve: a cél az, hogy minél inkább megérje dolgozni Magyarországon, és 2018-2019 környékén 3 százalék alatt legyen a munkanélküliség, mert az gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent. Ehhez a büdzsé tervezetében is szereplő adócsökkentés szerinte egy eszköz, mert azzal egyre több embert tudnak bevinni a munkaerőpiacra.

Az adócsökkentés pedig maga is béremelés – hangsúlyozta Orbán Viktor, majd megemlítette, hogy tervben van a közigazgatásban dolgozók életpályarendszerének elindítása, és komoly tárgyalások folynak a szociális ágazatban dolgozók életpályamodelljéről is.

Fontosnak nevezte, hogy a gazdaság végre eljutott oda, hogy július első hetére elfogadott jövő évi költségvetése lehet Magyarországnak, ami a kiszámíthatóságot, tervezhetőséget szolgálja.

A sertés tőkehús áfájának tervezett csökkentéséről a miniszterelnök azt mondta: azt még nem tudni pontosan, hogy ez mekkora bevételkieséssel jár majd, de vannak, akik szerint a „fehéredés" miatt gyakorlatilag nem lesz adókiesés. Közölte továbbá: érti azok érveit is, akik a baromfiágazatban is áfacsökkentést szeretnének, szerinte igazuk is van, „de egyszerre két dolgot nem tudunk meglépni". "A szándék megvan bennünk: a következő évben ha van gazdasági növekedés, akkor jöhet a baromfihús" – jelentette ki.

A bankadó csökkentését firtató kérdésre Orbán Viktor emlékeztetett, hogy egy két-három lépcsős adómérséklésről van szó - bár a magyar bankadó még így is a legmagasabb marad Európában -, amelyért cserébe a pénzintézetek növelni fogják a hitelezést. „Mi megtartjuk a szavunkat, és megnézzük, hogy a bankszektor a megtett ígéretét tartja-e, és akkor majd utána meglátjuk, hogyan haladunk tovább" – fogalmazott.

Jelezte, azt még nem tudni, hogy a brókerügyek károsultjainak kártalanítása mekkora terhet ró a szektorra, és bár vita van arról, hogy e teher ütközik-e a az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodással, de – mint mondta – nem akar az ügyben igazságot tenni. A bankok mondandójában is van némi igazság, de azt is látni kell, hogy a pénzpiacon évtizedes pénzügyi csalások történhettek, és a szakmabeliek körében valamennyire ismert kellett, hogy legyen egy-egy cég megbízhatatlansága – fejtette ki.

Orbán Viktor arra is kitért, hogy egy kormányzati háttérintézmény, a tartalékgazdálkodási igazgatóság brókercégnél tartott pénze miatt 400-500 millió forintos veszteség érte az államot. A pénzt szabálytalanul tartották brókercégnél, mert utasítás volt arra, hogy ilyen helyen nem lehet közpénzt tartani – mondta, közölve, hogy az ügyben már történtek elbocsátások, felmentések, de a vizsgálat még nem zárult le.

A jobbikos győzelmet hozó tapolcai időközi parlamenti választással kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: az eredmény arra figyelmeztet, hogy nincs végleges választási győzelem, a két kétharmados győzelemből a jövőre nézve nem következik semmi, a bizalomért és a támogatásért mindig újra és újra meg kell dolgozni.

A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta: stabilitás van, semmilyen politikai veszély nem fenyegeti az emberekkel kötött megállapodás betartását.