A kormány támogatja a centenáriumi emlékbizottság azon felvetését, hogy emeljenek Budapesten központi emlékművet az első világháború hőseinek – mondta az Új világ született - Európai testvérháború című, a Várkert Bazárban látható kiállítás megnyitóján Rétvári Bence., az Emberi Erőforrások Minisztériumának kereszténydemokrata parlamenti államtitkára.
Rétvári Bence az év legfontosabb kiállításának nevezte a tárlatot, s arra emlékeztetett: 1914 és 1918 között 661 ezer magyar katona esett el; ez a szám kétszerese a második világháborús veszteségnek, ehhez jött még a hadifoglyok és a sebesültek háromnegyed-háromnegyed milliós tábora.
A KDNP alelnöke utalt annak a tanulságnak a fontosságára, hogy a huszadik század háborúi közül egy sem volt olyan, amelyben a résztvevők maradéktalanul elérték volna céljaikat. Arról beszélt: a nemzet történelme kicsit olyan, mint a nemzet DNS-e, hiszen ebből ismerhetjük meg a nemzet karakterét, az emberek gondolkodását, a társadalom összetételét.
„Az a nemzet, amelyik ismeri és jól ismeri a történelmét, hosszú távú jövő elé tekinthet. De az a nemzet, amelyik elfeledi a történelmét, nem ápolja, nem ismeri meg, az hosszú távon nem néz nagy jövő elé” – fogalmazott Rétvári Bence. Mint mondta: napjaink azon kevés időszak közé tartozik, amely során objektíven tekinthetünk az első világháború eseményeire.
Az államtitkár álláspontja szerint, ha Magyarország 1914-ben önállóan alakíthatta volna kül- és hadügyeit, akkor másfajta határai és történelme lett volna Magyarországnak a huszadik században.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az emlékbizottság vezetője levélben köszöntötte a rendezvényt. Ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy minden háborút másképp láttak a győztesek és a vesztesek, ahogy mindegyiket elátkozták azok, akiknek szerettei hősi halált haltak, "értünk és helyettünk".
„A huszadik század lelkisége az önzés kiteljesedése egyéni és közösségi szinten, erkölcse pedig követi ezt a képletet: semmi sem tilos, ami nekem jó” – írta levelében a miniszter, utalva arra, hogy az ölés tilalmát a gyilkolás gépesítése váltotta fel, a hazugság pedig megtermi a maga gyümölcsét, példaként hozva, milyen hamis adatokkal bizonygatták igazukat a Párizs környéki béketárgyalásokon az utódállamok.
L. Simon László, a Várnegyed fejlesztésének kormánybiztosa, a centenáriumi emlékbizottság tagja arról beszélt: az első világháború narratívája megváltoztathatatlannak tűnik, mégis megváltoztatandó, ha nehéz is egy deheroizált világban megértetni, hogy az elesettek hősök voltak.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a kiállítás főkurátora kiemelte: az első világháborút még a XIX. század emberei vívták, zömük ezért sem tudta megfogalmazni, mi történt, hiszen fogalomkészletének része volt a becsület, a rend, az elhivatottság, a kötelesség, a fegyelem, a rang, a dicsőség, a méltányosság és a szánalom.
„A száz évvel ezelőtti hétköznapok sokkal jobban hasonlítanak jelenünkre, mint azt gondolnánk” – jelentette ki.
