A magyar kormánynak minden törekvése megvan arra, hogy a vallásszabadság érvényesülését elősegítve az egyházakon esett vagyoni és szellemi sérelmeket lehetőségeihez mérten orvosolja – mondta Hölvényi György egyházügyi államtitkár az MTI-nek adott interjúban annak kapcsán, hogy a széles körben elfogadott hagyomány szerint vasárnap lesz 1700 éve, hogy a keresztény vallásszabadságot Nagy Konstantin római császár kihirdette.
Mint közölte, az állam feladata, hogy a vallásszabadság kiteljesítését célzó jogszabályokat megalkossa és a mai követelményekhez igazítsa, ehhez pedig figyelembe kell vennie a különböző felekezetek erre vonatkozó javaslatait. A jogalkotó folyamat azonban végső soron soha nem zárulhat le, mert „folyamatosan reagálni kell arra, ami az egyházak életében és az őket körülvevő társadalmi környezetben történik", ez a jogalkotó munka „sohasem lehet tökéletes", az újabb kihívásokat pedig lehetőségnek kell tekinteni a vallásszabadság mind jobb kiteljesítésére – tette hozzá.
Hölvényi György beszélt arról is, hogy minden felekezet számára, amely segítséget kér, az államtitkárság a jogszabályok keretei között „a legnagyobb nyitottsággal áll rendelkezésre".
Az államtitkár hangsúlyozta: az egyházak anyagi biztonsága azért fontos, mert „e nélkül a vallásszabadság nem vagy csak nagyon szűk értelemben véve gyakorolható", az egyházügyi államtitkárság feladata pedig az, hogy az állam és az egyház közötti párbeszédet mint két egyenrangú fél kommunikációját segítse, koordinálja.
Hozzátette: az államnak mint az egyházak önállóságát és a vallásszabadságot garantálni tudó hatalmi tényezőnek biztosítani kell a felekezetekkel folytatott párbeszéd lehetőségét, Magyarországon a diktatúra bukása után pedig az egyházak feladata, hogy „a vallásszabadság megteremtett kereteit tartalommal töltsék meg."
Hölvényi György szólt arról, hogy a diktatúra után megvalósuló vallásszabadság egyúttal nagyobb felelősséget is jelent az állam és az egyházak számára. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a diktatúrából való átmenet „bizonyos értelemben még most is tart az emberek lelkében", mert „a bizalom, a biztonság és a kiengesztelődés kérdései még ma is feladatot adnak" a társadalomnak.
Emlékeztetett arra: a konstantini fordulat lényege, hogy háromszáz éves üldöztetés után a keresztények elkezdhették szabadon gyakorolni vallásukat, ami új helyzetet teremtett a vallásos közösségek számára is, mert át kellett gondolniuk, hogy milyen társadalmi feladatokat tudnak vállalni. A vallásszabadságot 1700 éve kihirdető milánói ediktum „Európa történetének egyik legmeghatározóbb dokumentuma" – fogalmazott.
Az egyházügyi államtitkár azt mondta: a vallásszabadság egyetemleges, vallási tolerancia nélkül pedig nem érvényesülhetnek az emberi jogok, ezért „bárhol a világon (...) a vallásüldözés az egyetemes emberi jogoknak a megsértését jelenti". Ma új jelenséggel állunk szemben, mivel a világon – ezerhétszáz év után ismét – a kereszténység vált a legnagyobb üldözött vallássá, s ez az európai ember számára óriási kihívás, ezért az európaiaknak „meg kell találniuk magukat a globalizált világban", a keresztény gyökereket pedig újra fel kell fedezni, ami nemcsak hitbéli, hanem kulturális, az általános műveltség részét képező kérdés is – állapította meg.
Hölvényi György utalt arra, hogy tapasztalatai szerint az Európán kívüli kultúrákban élő népcsoportok várják azt, hogy az öreg kontinensen lakók visszataláljanak keresztény gyökereikhez, mert „nem tudják elképzelni vallástalannak az embert".
Az államtitkár kiemelte: a tervek szerint a vallásszabadságról mélyreható és a témára sok szempontból rávilágító nemzetközi konferenciát szerveznek nyáron a tudományos és egyházi élet külföldi és magyarországi jeles képviselőinek, véleményformálóinak meghívásával. Céljuk ezzel egyebek mellett az, hogy felhívják a figyelmet a vallásüldözés jelenségére és ezt a kérdést megismertessék a szélesebb közvéleménnyel is.
