Glattfelder Béla hangsúlyozta, a magyar emberek érdekeinek figyelembevételével készült el az előterjesztés, amelyben 18 törvény módosítására tesznek javaslatot. Kiemelte: a magyar gazdasági növekedés és a nagyon alacsony infláció megköveteli a jelenleg hatályos adósságképlet megváltoztatását. A módosítás értelmében 3 százaléknál alacsonyabb infláció és 3 százaléknál kisebb gazdasági növekedés esetében az államadósság-mutató csökkenése évente legalább 0,1 százalékpontot kell hogy elérjen.

A kép illusztráció, egy korábbi ülésnapon készült.

Kezdeményezik továbbá, hogy 2016. január 1. helyett későbbi időpontban vezessék be az egykulcsos társasági adót, ami az államtitkár szerint nem okoz hátrányt a gazdasági élet szereplőinek, a kiszámítható adórendszer feltételei pedig továbbra sem sérülnek.

A szociális temetés bevezetésének dátuma ugyancsak eltolódna, 2017. január 1-jéig készülhetnek fel az önkormányzatok, az egyházak és más temetőfenntartók.

Változik az adóamnesztia lehetőségével élők által nyitható stabilitási megtakarítási számlához kapcsolódó adófizetési kötelezettség is, a befektetések "feltörése" esetén a megfizetendő adó mértéke 1 éven belül 20 százalék, az 1 évet elérő befektetésben tartás esetén 10 százalék.

Az államháztartás központi alrendszerének finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatok 2 évig nem nyilvánosak. Hangsúlyozta, hogy a kormány nem kíván titkolózni, a nemzetgazdasági miniszternek lehetősége lesz az adatok nyilvánosságra hozatalára, ha az nem sérti az ország pénzügyi és gazdasági érdekeit. A költségvetési szervek gazdálkodásával kapcsolatos adatok pedig természetesen a jövőben is közérdekűek lesznek

Az államháztartásról szóló törvény módosításával új rendelkezésként megfogalmazzák, hogy költségvetési felügyelő rendelhető ki azon állami tulajdonban álló gazdasági társaságokhoz, amelyek költségvetési támogatásból megvalósuló nagy beruházási projekteket kezelnek.

Módosulhat a reklámtörvény is, eltörölnék a reklámok közvetítésében alkalmazott bónuszokat, ezután 15 százalékos reklámközvetítői díjat kell a reklámozóknak a közvetítőknek fizetniük. A jövőben a reklámügynökségek kizárólag a hirdetővel állhatnának szerződéses kapcsolatban – mondta expozéjában Glattfelder Béla.

A személyi jövedelemadó kulcsának 16-ról 15 százalékra csökkentése 110-120 milliárd forintot hagy a családoknál - hangsúlyozta Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára. A változtatásokat ismertetve elmondta: januártól az 5 százalékos áfakulcsot kiterjesztik a sertés tőkehúsok értékesítésére is.

A családi adórendszert, valamint a kis- és közepes vállalatok versenyképes adókörnyezetének kialakítását nevezte az adótörvények legfontosabb pillérének a Fidesz vezérszónoka. László Tamás szerint 2016 az adócsökkentés és a teljes foglalkoztatás irányába megtett lépések éve lesz. Célnak nevezte, hogy a megkeresett jövedelem minél nagyobb része maradjon a családoknál, így hangsúlyosan szólt arról, hogy 2016-tól négy év alatt fokozatosan megduplázódik a kétgyermekesek adókedvezménye, amely esetükben gyermekenként havi 20 ezer forint lesz 2019-ben, az idei 10 ezer forint után. Kiemelte azt is: az adóváltozások egy átlagkeresetű, kétgyermekes család számára éves szinten mintegy 115 ezer forintnyi többletet jelentenek.
  
Társadalmilag igazságos és a gazdasági növekedést is ösztönző adótörvény-módosításra tesz javaslatot az MSZP – hangsúlyozta az ellenzéki párt vezérszónoka. Burány Sándor három lényeges pillért emelt ki a szocialisták által kezdeményezett változások közül: elsőként a háromkulcsos személyi jövedelemadózást, amely szerinte nemcsak társadalmi szempontból igazságos, de a gazdaság élénkülését is jobban elősegíti, mint a kormány adórendszere. Kifejtette: 5, 10 és 15 százalékos adókulcsokat javasolnak, a legkevesebbet azok fizetnék, akik éves adóalapja nem éri el a 2 millió forintot. Az MSZP negatív adót javasol azok esetében, akik alacsony jövedelmük miatt nem tudják a gyermekek után járó adókedvezményt maradéktalanul igénybe venni, számukra a különbözetet az adóhivatal fizetné ki. Emellett 5 százalékra mérsékelnék az alapvető élelmiszerek áfáját.

Az adótörvények módosítása összhangban van a KDNP politikájával – jelentette ki a kisebbik kormánypárt vezérszónoka. Aradszki András közölte, a KDNP számára elsődleges a magyar családok védelme, életkörülményeik javítása. Az adórendszeren keresztül támogatni kell minden olyan megoldást, amely segít megállítani a demográfiai helyzet rosszabbodását, ez ugyanis az ország legnagyobb problémája. Példaként a kétgyermekes családok adókedvezményének növelését említette.

Úgy értékelt: az az adórendszer, amely munkára ösztönöz, a munkát terhelő adókat, járulékokat csökkenti, mindenki számára fontos dolog. Válaszolt a szocialisták igazságosabb adórendszert szorgalmazó javaslataira, és emlékeztetett arra, hogy a Bajnai-kormány 2009 végén 11 százalékos szja-t dolgozott ki.

Szerinte most egy nagyon jó adó- és járulékfizetési rendszer van, amely nem a szociális hátrányokat orvosolja, ugyanis ezt a két rendszert ketté kell választani. A kereszténydemokrata politikus a bankadó kapcsán azt kérte a kormánytól, hogy jó lenne egy olyan mechanizmust alkotni, amely az alacsonyabb adó alkalmazását összekapcsolja a hitelkihelyezések növelésével.

A Jobbik szerint a kormány által ígért adócsökkentés nem tükröződik a jövő évi költségvetés számaiban. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt vezérszónoka kiemelte, hogy miközben a kormány csökkenti a személyi jövedelemadót, több bevételt vár abból. De több bevételt vár a kormány az általános forgalmi adóból és egyéb forgalmi típusú adókból is. A jobbikos képviselő szerint a kormány nem változtat azon a helyzeten, hogy a magyar gazdaság Európában az egyik legadóztatottabb. Szerinte az Orbán-kormány által bevezetett 40 adóból talán 10-15-re lenne a magyar gazdaságnak vitathatatlanul szüksége. Bírálta a 27 százalékos áfakulcsot, és javasolta az alapvető élelmiszerek mellett a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfájának csökkentését.

Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: a törvénytervezet az erő politikájának jegyében fogant, szó sincs arról, hogy bárkire oda akarnának figyelni. A javaslatot vissza kellene vonni, észre kellene venni, hogy rossz kottából játszanak, és a kisemberekre kellene összpontosítani.

Az LMP vezérszónoka a többkulcsos személyi jövedelemadó visszaállítását sürgette, arra hivatkozva, hogy az egykulcsos adó növeli a rést a gazdagok és a szegények között, s ez nem fenntartható. Szavai szerint az szja 16-ról 15 százalékosra csökkentése valóban 120 milliárd forintot hagy az embereknél, azonban ez az átlag és nem mindegy, hogy hogyan oszlik meg. Schmuck Erzsébet ismertette, hogy módosító javaslatuk minimálbérig nulla, átlagbérig 12, a fölött pedig 24 százalékos szja-t tartalmaz, a járulékokat pedig 6,5 százalékra csökkentenék.

Tuzson Bence (Fidesz) az előterjesztés és a költségvetési törvényjavaslat közös céljai között említette az államtitkárhoz hasonlóan a munkahelyteremtést és az adócsökkentést. Fontosnak nevezte azt is, hogy a két előterjesztés lehetővé teszi azt, hogy 170 milliárd forint jövőre visszaáramoljon az emberekhez adócsökkentés formájában. Mint mondta, a céljuk a középrétegek megerősítése, és hogy egyre többen tudjanak felzárkózni ehhez a réteghez.

A kormánypárti vezérszónok kiemelte a korrupció elleni küzdelmet annak érdekében, hogy a gazdaság területén is az átláthatóságra törekedjenek, ne legyen olyan helyzet, hogy egy gazdasági szereplő rá legyen arra kényszerítve, hogy két oldalról fogadjon el díjazást. Példaként a reklámügynökségeket említette: a reklámozó megbízási díjat fizet, míg az ügynökség bónuszt fogad el a reklám közzétevőjétől. Szerinte ez felborítja a gazdaságban szokásos rendszert, korrupciót eredményezhet. Tuzson Bence üdvözölte az ezzel kapcsolatos új szabályozást, és azt is, hogy olyan megbízási díjat határoznak meg, amellyel az ügynökség a tevékenységét becsülettel el tudja látni.

Kiemelte még az adóhitel intézményét: azok a társaságok, amelyek adózás előtti eredménye egyik évről a másikra jelentősen emelkedik, kedvezményt kapnak, két éven keresztül, negyedéves részletekben kell a társasági adójukat megfizetni. Ez a mintegy 20 ezer társaság beruházásra, munkahelyteremtésre fordíthatja így a megtermelt összegeket – mutatott rá.
    
Burány Sándor (MSZP) szerint a törvényjavaslat elkésett, mert ugyan a 2016-os büdzsét igyekszik megalapozni, annak tárgyalása után vitatja meg a Ház. A tartalma is elfogadhatatlan – folytatta –, mert az államadósság elleni közdelemben beismeri a bukást, az adóamnesztia tekintetében megkönnyíti a pénzmosást, és a beígért adócsökkentéseket bizonytalan időre elhalasztja.
  
Aradszki András (KDNP) a szocialista politikusnak válaszolva elmondta, a költségvetést megalapozó javaslat annak tükrében kerül a Ház elé, hogy a költségvetést már megvitatták, és a módosító javaslatokat is figyelembe véve igazíthatják a hatályos törvényeket a jövő évi büdzséhez. Úgy értékelt: célszerű, okszerű módosításokat tartalmaz a javaslat.

Beszélt arról, hogy 2012-től kezdődően következetes, a gazdasági válságot leküzdő politikát folytat a kormány. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben az államadósság GDP-arányosan 80 százalék volt, ez köszönhető volt „8 év áldásos, következetes, vízióval teli szocialista kormányzásnak".

A kormánypárti vezérszónok elmondta, most 3 százalékos a gazdasági növekedés, az infláció nem éri el az 1 százalékot, az államadósság GDP-arányosan fokozatosan csökken, a keresetek reálértéke nő, a nyugdíjak értékállóságát megteremtették.

Aradszki András az államadósság-képlet módosítását azzal magyarázta, hogy „makrogazdasági szempontból túl jól állunk", míg a társasági adó mértékét igen alacsonynak nevezte. Jelezte, titkosítások összhangban vannak az adatvédelmi törvénnyel.

Nyitrai Zsolt (Fidesz) azt mondta, a javaslat „együtt működik" a központi költségvetési javaslattal és az adótörvényekkel. A tervezet elősegíti a büdzsé alapvető céljainak elérését. Ezek között említette a munkahelyteremtést és az adócsökkentést. Több mint 170 milliárd kerülhet vissza a magyar családokhoz, az szja-kulcs 16-ról 15 százalékra csökken, továbbviszik a családi adókedvezményt is – sorolta a kormánypárti politikus. Szerinte az átláthatóságot nem fogják korlátozni, szinte minden adat nyilvánosságra hozható lesz. A reklámközvetítéssel az a cél: ne legyen a kettős díjazásra lehetőség – rögzítette.

Németh Szilárd (Fidesz) elmondta, hogy az MSZP idején -2, -3 százalékos kiskereskedelmi mutatók voltak, míg 2013 óta folyamatosan 5-6 százalékos a növekmény. Az MSZP alatt 5,8 százalék volt a legkisebb infláció, miközben most fintorognak a 1,5 százalékon - tette hozzá, megjegyezve azt is, hogy szemben a 2010-es 3,6 millió foglalkoztatottal, ma 4,2 millió ember dolgozik. Visszautasította, hogy a kormány adópolitikája a gazdagokat segítené. Németh Szilárd arról is beszélt, hogy a rezsicsökkentéssel 125-165 ezer forint marad évente az embereknél, a családi adókedvezmény emelése pedig 300 ezer forint pluszt jelent évente; s "oltári nagy hazugságnak" minősítette, hogy a kormány elveszi az emberek pénzét. Kiemelte: egy két gyermekből és két átlagbért kereső felnőttből álló családnál jövőre 581 ezer 400 forint többlet marad.
    
Dunai Mónika (Fidesz) sajnálatosnak nevezte, hogy a szocialistáknak csak ellenzékben jut eszükbe, hogy adót kellene csökkenteni. Kiemelte, hogy a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, növeli a kétgyermekesek kedvezményeit és néhány éven belül egy számjegyű lesz az szja.

Gúr Nándor (MSZP) a közfoglalkoztatottakat ért hátrányokat tette szóvá, a többi közt azt, hogy pótszabadságot nem tudnak érvényesíteni. A 27 százalékos áfa csökkentését szorgalmazta, de szóvá tette azt is: a Fidesz egymillió új munkahelyet ígért a gazdaságban, ebből azonban semmi nem teljesült.

Volner János (Jobbik) az áfa kérdéséről kiemelten beszélt, az adó ugyanis szerinte európai szintű problémahalmazzá vált. Ez a szegényeket sújtó adó - szögezte le, majd az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését javasolta. Azt elismerte, hogy az online pénztárgépek bevezetése fehérítette a gazdaságot, de szerinte az ilyen intézkedéseket nem a vállalkozások rovására kell bevezetni.

Józsa István (MSZP) szerint a kormány folyatatja azt az elhibázott adópolitikát, amelynek keretében növekednek a társadalmi különbségek. Úgy vélte, a fogyasztást sújtó adók előtérbe helyezése igazságtalan, mert akinek kisebb a jövedelme, annak nagyobb terhet jelent ugyanakkora adó.

Gúr Nándor (MSZP) azt mondta: a kormány az elmúlt öt évben semmit nem tett azért, hogy az emberek akár egy kicsivel is jobban éljenek. Nem adósságcsökkentés történt a kormány eddigi öt éve alatt, hanem nőtt az adósság.

Witzmann Mihály (Fidesz) a kormány által elért gazdasági sikereket sorolta. Mint mondta, ha Burány Sándornak (MSZP) lenne igaza, miszerint a Fidesznek évek óta nincs konzisztens és megalapozott gazdaságpolitikája, akkor csak a szerencsének tudható be egyebek mellett a három százalék feletti gazdasági növekedés, a foglalkoztatottság növekedése, a rezsicsökkentés, a személyi jövedelemadó csökkentése, a családtámogatás és a túlzottdeficit-eljárásból való kikerülés. Az inflációs adatokat is érdemes lenne összehasonlítani a Fidesz- és az MSZP-kormányok ideje között.

Glattfelder Béla zárszavában jelezte, hogy a törvényjavaslat jogi stabilitást ad a költségvetésben, az adósságszabályozásra vonatkozóan pedig megfelel az alaptörvény követelményeinek. Szólt arról is, hogy a transzparencia nem sérül a költségvetési folyamatokban. Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a magyar gazdasági adatok folyamatosan javulnak, s nem tartja helyesnek, hogy ezt valaki politikai megfontolásból lebecsülje vagy letagadja a nyilvánosság előtt.  A parlament ezután lezárta a törvényjavaslat általános vitáját.

NGM: a NAV-törvényt hozzá kell igazítani a hivatásosok szolgálati törvényéhez

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló törvényt hozzá kell igazítani a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló nemrégiben elfogadott új törvényhez - indokolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügyekért felelős államtitkára az ezzel kapcsolatos törvénymódosítást. Orbán Gábor emlékeztetett arra, hogy a NAV megalakulása óta rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal, amelyben közel 5500 hivatásos pénzügyőr dolgozik. Hozzátette: az új szolgálati törvénnyel összhangban szabályozni kell az illetményre és egyéb juttatásokra, vagy a fegyelmi, kártérítési eljárásra vonatkozó szabályokat a NAV-törvény eltérő fogalomhasználata, illetve az adóhivatalnál irányadó előmeneteli, illetve illetményszabályok miatt. Az államtitkár elmondta, a módosítások hatálybalépésének időpontja július 1-je, amely így igazodik az új jogállási törvény hatálybalépéséhez.
    
Riz Gábor, a Fidesz vezérszónoka közös érdeknek nevezte, hogy a NAV időben, pontosan szedje be a közterheket. Indokoltnak tartotta a jogállás és a fizetés szabályozását és egyes fegyelmi szabályok megfeleltetését a hivatásosok szolgálati törvényének. A kormánypárti politikus azt mondta: az adóbeszedés hatékonyságának javítása mellett fontos, hogy a vállalkozások, magánemberek terhei csökkenjenek.

Demeter Márta, az MSZP vezérszónoka azt tette szóvá, hogy a jogszabály csak kötelezettségeket ró a pénzügyőrökre és szigorít, s semmi ellentételezést nem tartalmaz.
    
Aradszki András, a KDNP vezérszónoka nehéz feladatnak minősítette a speciális jogszabályok összehangolását, de szerinte ezt kellő mélységgel meg tudta oldani a kormány, ezért világos, egyértelmű szabályok és követelményrendszer alakul ki. Az intézményrendszeren belül különösen speciális helyzetben vannak a pénzügyőrök, akik fegyverviselésre is jogosultak és az adóhatósági feladatokat hajtanak végre - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: leginkább annak kell megfelelniük, hogy törvényesen, a testület rangjához méltó magatartást tanúsítva végezzék munkájukat.
    
Volner János, a Jobbik vezérszónoka életpályamodell kialakítását sürgette, amit azzal indokolt, hogy a fiatalok előre lássák, milyen feltételek teljesülése tudnak előrejutni.

Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, ha ezt a törvényt most nem fogadják el, akkor az összes NAV-os dolgozó hivatásos jogviszonya bizonytalanná válik. Az adóbeszedést sem támogatja az, aki nem szavazza meg ezt a javaslatot.

Az ülésnapot a felszólalást követően Lezsák Sándor levezető elnök lezárta. Az Országgyűlés következő ülését hétfőre hívta össze.