A kereszténydemokrata politikus kifejtette: ha a sajtó hírhiányban szenved, akkor előszeretettel lebegtet meg olyan híreket, amelyeknek az „égvilágon semmi valóságalapja nincsen”. Mint mondta: a sajtó olykor efféle híreszteléseket terjeszt, megjegyezte: a menesztésével kapcsolatos kérdést nem neki kell feltenni, hanem akitől kinevezését átvette, Orbán Viktor miniszterelnöknek. Megjegyezte: a hírt derűsen fogadta, cseppet sem rendítette meg a nyugalmát, ugyanis már nem először lehetett erről olvasni a sajtóban. Valószínűsítette azt is, hogy nem utoljára vetette fel ezt a hírt a média.

Az Oktatási Hivatal új elnökét, Princzinger Pétert bemutatva hangsúlyozta: minden tekintetben kiválóan alkalmas arra, hogy folytassa azt a munkát, amit elődje, Kerpen Gábor megkezdett az OH, az oktatási államtitkárság egyik legfontosabb háttérintézménye élén. Az oktatásban tervezett átalakítási folyamatok „olyan emberért kiáltottak, akinek nagy adminisztratív, jogi és pénzügyi tapasztalata van”, ezeknek a feltételeknek Princzinger Péter tökéletesen megfelel – tette hozzá.

Hoffmann Rózsa elmondta, hogy Kerpen Gábor eddigi OH-elnököt szeptember közepén nevezte ki Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter december 31-ig szóló határozott idejű szerződéssel. Kérdésre válaszolva Hoffmann Rózsa közölte: nem voltak elégedetlenek Kerpen Gábor munkájával, és mindkét fél úgy látta, hogy „semmilyen érdek nem sérül”, ha Kerpen Gábornak új munkaköre lesz. (Kerpen Gábor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fennhatósága alatt működő Wekerle Sándor Alapkezelő oktatási igazgatói és stratégiai koordinátori munkakörét tölti be ezentúl.) Nem bizalomvesztésről vagy elégedetlenségről van tehát szó, de az OH előtt álló feladatok Kerpen Gábor számára „talán kevésbé voltak megfelelőek”..

Az oktatásért felelős államtitkár utalt arra, hogy Princzinger Pétert decemberben ismerte meg személyesen. Arra a felvetésre, hogy az új OH-elnököt Pokorni Zoltán emberének tartják úgy reagált: „ilyen elvek alapján én is lehetek Pokorni Zoltán embere”, Pokorni Zoltán ugyanis oktatási miniszterként az első Orbán-kormány idején Hoffmann Rózsát kérte fel az OH elődjének számító Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont első igazgatójának.

Szólt arról, hogy a felsőoktatási törvény jelenleg a közigazgatási egyeztetés stádiumában van, ami azt jelenti, hogy a kormány minden tagja, illetve a kormányzati szervek véleményt mondhatnak róla. Az észrevételeket bedolgozzák a törvény koncepciójába, majd január végén a kormány elé szeretnék vinni. Megemlítette, hogy korábban mások mellett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnökének javaslatait is bedolgozták a törvény tervezetébe. A kodifikációs munkában még mindig sok csiszolásra lehet szükség – fűzte hozzá.

A közoktatási törvény csúszását jósló sajtóhírekre reflektálva kijelentette: a felsőoktatási mellett a közoktatási, valamint a pedagógus életpályamodellről szóló törvény mihamarabbi benyújtása a tárca szándéka - közölte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
Mint mondta, reggel Réthelyi Miklóssal, az oktatási államtitkárságot is felügyelő nemzeti erőforrás miniszterrel folytattak megbeszélést, és megerősítették: a tárca belső tervében továbbra is szerepel a közoktatási törvény és a pedagógus életpályamodellről szóló törvény mielőbbi megalkotása.

Hoffmann Rózsa megfogalmazása szerint az európai uniós soros elnökség olyan mértékben leterheli a kormányt, hogy a testület úgy döntött: csak azokat a jogszabályokat veszi fel a tavaszi kötelező jogalkotási tervébe, amelyeket mindenekfelett meg akar alkotni. Ennél azonban akár kétszer több törvényjavaslatot is be lehet nyújtani – tette hozzá.

Mivel a kormány nem vette fel a tavaszi jogalkotási programjába ezt a két törvényt, így ha feladatainak torlódása esetén nem szavaznak róluk, akkor „nem hányhatja senki a kormány szemére, hogy vállalta, aztán mégsem csinálta meg” – mutatott rá az államtitkár.

Megjegyezte: nem tiltja semmi, hogy olyan törvényeket is beadjanak a kormánynak, amelyek nem szerepelnek a testület jogalkotási tervében. A kormány tavaszi jogalkotási programjában tehát ez a két törvény azért nem szerepel, hogy ne legyen „sürgető, idegtépő kényszer”. Arról azonban szó sincs, hogy a törvények meghozatalától „visszatáncoltak volna” – hangsúlyozta.
Princzinger Péter elmondta: az OH egyik kiemelt feladata, hogy az újonnan felállított megyei kormányhivatalok oktatási főosztályaival együttműködjenek, ennek keretében a majdan meghozandó új közoktatási és felsőoktatási törvények értelmében új feladatokat is kap az OH. A diákok, tanárok, szülők által felvetett feladatokat kulturált, pontos, gyors ügyintézéssel kell megoldani..

Kitért arra, hogy az OH együttműködése az ágazati irányítással, más oktatási háttérintézményekkel és az oktatási intézményekkel korábban „nem mindig volt tökéletes”, ezen javítani kell. Az OH-nál, mint minden nagyobb bürokratikus szervezetnél, vannak kisebb-nagyobb belső problémák, amelyek „nem drámaiak”, ezeket „okos munkaszervezéssel, következetes vezetéssel” kezelni lehet – mondta. Kérdésre Princzinger Péter közölte: nemcsak Pokorni Zoltán, hanem Pálinkás József és Magyar Bálint oktatási miniszterek munkáját is segítette szakmailag.

Arról is beszélt, hogy közigazgatási jogi szakembernek, ezen belül felsőoktatási menedzsernek tartja magát, egyetemen oktat, és eddig ügyvédként is alapvetően oktatási jogi és oktatási igazgatási kérdésekkel foglalkozott.

„Nincs olyan feladat a közoktatás és a felsőoktatás világában – mondta –, amit ne ismernék vagy ne tudnék tíz perc alatt átlátni, és abban intelligens, jó döntést hozni.” Ez alkalmassá teszi arra, hogy az OH-elnöki tisztséget betöltse – fűzte hozzá.