Paksi bővítés
    
A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló vitában Aradszki András energiaügyi államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházást nemzetbiztonsági, illetve a szellemi tulajdonhoz való jogos védelem miatt kell a törvény erejénél fogva védeni, s semmivel nem tesznek többet, mint hogy bizonyos műszaki, üzleti adatok hozzáférhetőségét korlátozzák.

A fideszes Cseresnyés Péter arról beszélt, hogy a javaslat megágyaz a beruházásnak, s az elavuló erőművi kapacitások miatt szükség van a pótlásra. Úgy vélte: az ellenzék démonizálja a projektet, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy nem általános, hanem a szükséges mértékű titkosításról van szó, ami elősegíti a rugalmasabb, gyorsabb kivitelezést.

A fideszes Tuzson Bence visszafogottságot kért az MSZP-s képviselőktől arra hivatkozva, hogy Józsa István "6,6 milliárd forintot lapátolt ki" Paksról. Ha korrupcióról, kivitt pénzről beszélnek a szocialisták, akkor nézzenek magukba. Azt is kifejtette: az üzleti, műszaki adatok nem azt jelentik, hogy minden adat titkos lesz, de például a szállítási útvonalak igen. Jelezte: ha egy terrorista megtudná ezeket, akkor veszélyt jelenthetnek.

Az MSZP-s Tóth Bertalan azt kifogásolta, hogy már a megvalósítási tanulmányok is minősített adatok, azaz 30 évig az sem megismerhető, hogy milyen számításokon, vizsgálatokon alapul a beruházás. Bírálta azt is, hogy a javaslat előrevetíti, hogy csak a bíróságon keresztül lehet adatokat igényelni. Az ellenzéki képviselő szerint vannak olyan üzleti adatok, amelyek az emberekre tartoznak, az orosz hitel árát ugyanis nekik kell befizetni a költségvetésbe.
    
A jobbikos Kepli Lajos azt mondta, hogy a beruházást támogatják, mert az ország érdeke, de a titkosításokat nem.

Az LMP-s Schiffer András azt hangoztatta, hogy a paksi paktum önmagában nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztet.

Aradszki András zárszavában kijelentette: a javaslat arról szól, hogy a beruházást miként lehet biztonságosan, hatékonyan, szűk határidőn belül megvalósítani. A megalapozó törvény azt szolgálja, hogy egyértelmű viszonyokat teremtsen a beruházás, az engedélyezés és a titkosítás kérdéseiben. Az államtitkár azt kérte az ellenzéki képviselőktől, hogy figyelmesen oldassák el az indítványt, s ha a józan ész kerekedik felül, akkor ők is támogatni tudják majd.

A külföldön életvitelszerűen élők voksolásáról, a mezőgazdaságban élők számának növeléséről, a hátrányos helyzetű gyermekű oktatásáról és a Buda-Cash ügyről volt szó az azonnali kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.

Szávay István a magyar lakcímmel rendelkező, de külföldön életvitelszerűen élők választásokon való részvételének megkönnyítéséről kérdezett. Azt mondta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) legutolsó ülésén elfogadott zárónyilatkozatban rögzítették: a tagszervezetek kérik a vonatkozó lépések megtételét. Ez százezreket érinthet, akiknek a választójog gyakorlása meglehetősen nehézkes. A Jobbik beadott egy határozati javaslatot, de ezt a kormánypártok nem támogatták a bizottsági ülésen. Támogatják a könnyítést vagy sem?. Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: a külhoni magyar vezetők nem reagáltak a felvetésre a Máérten, de valóban fontos kérdésről van szó. Ez elsősorban választójogi terület és neki nincs prekoncepciója. Két pillér van, az egyik az Ab döntése a levélben történő szavazásáról, a másik, a technikai lebonyolítás. A Nemzeti Választási Iroda az utóbbin dolgozik, hozzátéve: ő minden olyan egyszerűsítést támogat, ami az alkotmányosságba belefér és ezzel együtt a választások tisztasága is garantált marad.

Móring József Attila (KDNP) a vidék megtartó erejének növeléséről beszélt. Kiemelte: a kormány célja, hogy a mezőgazdasági forrásokból növelje a vidék megtartó képességét. Jelenleg a foglalkoztatottak közel 5 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, de lehetőség lenne, hogy sokkal többen élhessenek jó színvonalon a magyar termőföld nyújtotta lehetőségek kiaknázásából. Arra volt kíváncsi, milyen intézkedések várhatók a mezőgazdaságból élők számának növelése érdekében, és előtérbe helyezik-e a kis- és közepes gazdálkodókat. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: a hivatalosan fő foglalkozásként mezőgazdaságból élők száma nem éli el a 300 ezret, ami egészen kétségbeejtő és aggasztó. Hozzátette: az a feladatuk, hogy a birtokstruktúra és a hozzárendelt támogatási rendszer megváltoztatásával elérjék, minél többen éljenek mezőgazdaságból. Ezért döntöttek úgy, hogy 80 százalék legyen a kis-, és 20 százalék nagybirtok az állami földeknél. Kétfajta támogatás lesz: az egyik a földalapú, a másik az a 1200 milliárdos vidékfejlesztési kassza, aminek az átrendezése zajlik. Jelezte: várhatóan májusra fogadják el a vidékfejlesztési programot, és indulhat el a pályázati kiírás, ami alapvetően és tudatosan a kisbirtokoknak és kistelepüléseknek fog kedvezni. Utalva az eddig nagybirtokon gazdálkodókkal a várható konfliktusokra, megjegyezte: minden politikai párttal és jószándékú politikai erővel közösen fogják megtörni primátusukat, előnyüket, legyen szó Csányi Sándorról vagy Simicska Lajosról.

Ikotity István idézte Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere hátrányos helyzetű diákoknak nyújtandó pluszfeltételekről tett nyilatkozatát, majd azt mondta: 2010 óta nincsenek pontos információk a szegregációról. Megállapította, hogy az oktatáspolitika önmagában a térbeli problémákat nem tudja megoldani, de komoly felelőssége van abban, hogy a roma diákok hozzájuthassanak a minőségi oktatáshoz. Azt kérdezte: milyen új elemekkel bővül az oktatáspolitika, amely az érintett diákok esélyeit javítja. Rétvári Bence államtitkár rámutatott: azt szeretnék, ha minden gyermek ugyanolyan színvonalú oktatásban részesülhetne. Azért vezették be a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, hogy azt a hátrányt, amelyet elszenvednek nehezebb körülményeik miatt a gyermekek, már az óvodába elkezdjék csökkenteni. Ahol szükség van, fokozott figyelmet kell fordítani ezen iskolákra és diákokra - mondta, és az eddigi intézkedések közül kitért a Biztos kezdet gyermekházak létrehozására, a Gyermekesély programra, a Tanoda-programra, az Útravaló ösztöndíjakra. Ezek minden hátrányos helyzetű gyermekeknek tudnak segíteni - jelezte.

Csízi Péter azt mondta, közel százmilliárd forint tűnt el az elmúlt héten, ami a DRB bank 110 ezer ügyfelétől hiányzik. A bankot öt éve ellenőrizték, köztudottan Bajnai Gordon ismerősei, barátai tulajdonában álló intézetről van szó. Különösen érdekes, hogy semmit nem találtak, míg most már az első napon észrevették az MNB szakemberei a visszaélést. Nagyon sok a károsult és nagyon hamar várják, derüljön ki az igazság, a felelősök kapják meg büntetésüket. Szerinte érdekes lenne megvizsgálni, hogy Bajnai Gordon tudott-e az ügyről. Feltette a kérdést: hova tűnt a cash a Buda-Cashtől? Tállai András államtitkár közölte, a vizsgálat eredményéről a rendőrség tájékoztatja a közvéleményt. De gyanús előjelek már vannak, a 2010-es választások ismeretében két hét alatt ellenőrizték a bankot, és gyorsan le is zárták a vizsgálatot. Hozzátette: a szocialista kormányok mindig ügyeltek arra, hogy ezeket az intézeteket ne nagyon kelljen ellenőrizni. A Bajnai-kormány és a cég között személyzeti átjárások is voltak. Kijelentette: akik ezt tették, azoknak felelniük kell büntetőjogi értelemben és a vagyonukkal egyaránt, s jogos igény, hogy történjen meg a kártalanítása a károsultaknak. 

Interpellációk

Demeter Márta MSZP-s képviselő Lázár Jánost interpellálta 2013-as külföldi utazásairól. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter megismételte: nem érdeke az államnak, hogy nyilvánosságra kerüljön azoknak a tárgyalásoknak a menete, amelyek miatt külföldön járt. A szóban forgó három utazása során olyan emberekkel folytatott megbeszéléseket, akiknek kilétét soha nem fogja felfedni, ezért inkább kifizette az utak árát, mintegy kétmillió forintot. Demeter Márta nem fogadta el a választ, a Ház azonban - 105 igen szavazattal, 44 nem ellenében, egy tartózkodás mellett - jóváhagyta azt.

A fideszes Németh Szilárd azt hangoztatta, hogy a többlépcsős rezsicsökkentéssel 1060 milliárd forint extraprofit külföldre mentésének lehetősége szűnt meg, amit a szolgáltató multicégek nehezményeztek. Felháborítónak tartotta, hogy a brüsszeli bürokrácia többször - így most is - figyelmeztető levelet küldött Magyarországnak és közvetetten támadja a magyar családokat és a rezsicsökkentést. Azt kérte: a kormány álljon ki a rezsicsökkentés mellett. Aradszki András energiaügyi államtitkár arról beszélt, hogy 1000 milliárd forint maradt családoknál. Jelezte: Brüsszel arra vár választ, hogy a rezsicsökkentés megfelel-e a 3. energiacsomagnak, alkalmas-e, hogy az abban foglaltakat végrehajtsa. A szakértői egyeztetéseken mindent megtesznek, hogy az intézkedést érvényben tartsák, célként megjelölve, hogy versenyképes áron biztosítsanak energiát a lakosságnak és az iparnak is.

Bene Ildikó (Fidesz) arra várt választ: az eddigieken túl milyen kormányzati lépések várhatók a rákbetegség leküzdése érdekében? Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte: évente 33 ezer ember hal meg daganatos betegségek miatt Magyarországon. Stratégiai cél a szűrések számának növelése, a részvételi hajlandóság javítása. Az államtitkár beszámolt a többi közt arról, hogy védőnői program indult a méhnyakrák-szűrés érdekében, és arról is, hogy idén a szakmai programokra több mint 5 milliárd forintos pluszforrást biztosít a kormányzat. A képviselő a választ elfogadta.

Gúr Nándor (MSZP) arra várt választ: a vasárnapi boltbezárás miatti adóbevétel-kiesést új adókkal kompenzálja-e a kormányzat? Tállai András államtitkár szerint az Országgyűlés többsége azon munkavállalók mellé állt, akiknek vasárnap is munkát kell végezniük, akik nem tudták emiatt a gyermekükkel, családjukkal tölteni a hét utolsó napját. A szocialisták most miért nem állnak a dolgozók mellett? Hiteltelennek nevezte, hogy a szocialisták költségvetési bevétel elmaradásától féltik az országot. Szerinte a kereskedelemben munkaerőhiány van, így legfeljebb átmenetileg veszíthetik el emberek a munkájukat az intézkedés miatt. Kijelentette azt is: a szakszervezetek is azt kívánták, hogy vasárnap ne kelljen dolgozni. Gúr Nándor nem fogadta el a választ, azt a képviselők szavazták meg 101 igen szavazattal, 44 ellenvoks mellett.

Kiss László (MSZP) arra emlékeztetett, hogy a szociális törvény módosítása a szociális ellátások helyi szabályozását és finanszírozását gyakorlatilag az önkormányzatokra ruházza át, miközben a korábbi ellátások helyett települési támogatást és rendkívüli települési támogatásokat vezet be. A képviselő azt kérdezte, a kormányzat mikor fejezi be a szegényellenes intézkedéseket? Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszként azt mondta, a törvénymódosításnak az volt a célja, hogy a valóban rászorulók biztosan megkapják a támogatásokat, a visszaélők viszont ne juthassanak hozzá azokhoz. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a települési önkormányzatok az úgynevezett kiadáskompenzáló támogatásokat adják. Külön kiemelte, hogy eközben mindenkit megpróbálnak munkavállalásra ösztönözni. Egyúttal valótlannak nevezte, hogy a kormány az önkormányzatokra hárítja át a szociális támogatások felelősségét. A választ a képviselő nem fogadta el, a Ház viszont megtette ezt 102 igennel 34 nem ellenében.

Novák Előd (Jobbik) az elmúlt 24 év, ezen belül a Fidesz és az MSZP kormányok közös szégyenének nevezte, hogy nem tárták fel az állambiztonsági múltat, nem számoltatták el és tiltották ki a közéletből az egykori állambiztonsági vezetőket és nem szüntették meg a kommunista "luxusnyugdíjakat". Végül megkérdezte, hogy hajlandóak-e támogatni valamelyik antikommunista követelésüket és a vitanapot. Rétvári Bence kijelentette, hogy a kormány az előző ciklusban mindent megtett annak érdekében, hogy mindenkinek elégtételt adjanak, akinek közvetlenül a rendszerváltozás után az akkori kormányok nem adták meg azt. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy több mint 1120 aktát vizsgált át egy történészbizottság, amely ezt követően szakvéleményt adott arról, hogy az érintettek nyugdíjpótlékai mennyire függenek össze az állampárti tevékenységükkel. A pótlékot mindenkitől megvonták, akik részt vettek az 1945-1949 közötti demokratikus államberendezkedés felszámolásában, akik részt vettek az 1956-os forradalom leverésében és a megtorlásokban. Ugyanígy megvonták a pótlékokat azoktól, akik 1948-1990 májusa között titkosszolgálati tevékenységet folytattak, állami, állampárti vagy KISZ-es vezetőként dolgoztak. Arra is kitért, hogy felállították a Nemzeti Emlékezett Bizottságát. A képviselő helyett az országgyűlés fogadta el a választ 104 igennel, 17 nem és kilenc tartózkodás ellenében.

Szászfalvi László (KDNP) arról beszélt, hogy 2015 januárjától a hagyományos mellett duális képzési formákra is lehet jelentkezni a felsőoktatásba, amelyek során az egyetemi elméleti időszakot egy gyakorlati kiegészítő fázis követi a képzésbe bevont vállalatnál. A képviselő azt kérdezte, mivel járul hozzá a kormány az új képzési forma sikerességéhez és a duális képzés milyen jelentőséggel bír az ország szempontjából. Rétvári Bence hangsúlyozta, hogy a képzések szervezési és minőségi követelményeinek kialakítását a Duális Képzési Tanács segíti. Kiemelte, hogy a tanács januárban 21 intézmény, 79 alapképzési szakra benyújtott kérelmét fogadta el. Hozzátette, hogy az uniós költségvetési ciklusban közel négy milliárd forintból fejleszthetik a képzési tananyagokat. Az államtitkár úgy vélekedett, hogy ezek a képzések a gazdasági szervezeteknek megbízható munkaerő utánpótlást, a hallgatóknak biztos jövőképet, a felsőoktatási intézményeknek pedig a gyakorlati életből érkező visszacsatolást biztosítanak. A képviselő a választ elfogadta.

Volner János (Jobbik) azt kérdezte, mikor csökkentik érdemben az államadósságot? Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára kiemelte: abban egyetértenek, hogy az ország el volt adósodva. Alig ötven százalék volt a GDP-hez mérten az államadósság 2002-ben, a kormányváltáskor, míg 2010-ben már 80 százalék feletti. Szerinte a kormány vállalása az adósság csökkentésére sikeres volt, 2013-ban az államadósság mértéke 77,3 százalékos volt a GDP-hez mérve, a tavalyi arány ezzel megegyezik, azaz növekedés százalékosan megállt. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 102 igen, 31 nem és 2 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Tuzson Bence (Fidesz) szerint működnek az országban bizonyos bűnözői körök, amelyek zöld szervezetnek álcázzák magukat, de valójában bűncselekményekre szakosodtak. Kinéznek egy nagyobb beruházást és különböző trükkökkel eljárás kezdeményeznek, megakadályozva, vagy késleltetve azokat. Több külföldi példát említve kitért arra, hogy nálunk is előfordulnak ilyen esetek. Zsák Ferenc, a Tiszántúli Természetvédők Társulatának vezetője az Audi 2011-es beruházásánál kért kétszázmillió forintot, hogy ne akadályozza azt. Azt kérdezte: fellép-e ez ellen a kormány, mit kíván tenni, hogy a bűnözők ne hátráltassák a munkahelyteremtő beruházásokat? Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára kiemelte: folyamatban lévő büntetőeljárásról van szó, a konkrét ügyet nem kommentálják. A kormány már eddig is sokat tett zöldgalléros bűnözés megelőzése érdekében. Ha mégis történik ilyen, akkor a büntetőjogi tényállások széles tárháza áll rendelkezésre. Felhívta a figyelmet, ha valaki azért fizet, hogy egy megindított eljárást visszavonjanak, mindkét fél vesztegetésért felel, és akár 10 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető a zöldgalléros bűnöző. A képviselő a választ elfogadta.

Napirend előtt
    
Sneider Tamás (Jobbik) azt szorgalmazta, teremtsék meg annak lehetőségét, hogy a férfiak negyven év után nyugdíjba vonulhassanak. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában felsorolta azoknak a jobbikos képviselőknek a nevét, akik nem szavazták meg, hogy a nők 40 év után nyugdíjba vonulhassanak. Azzal vádolta az ellenzéki pártot, hogy ezt az ügyet csak politikai haszonszerzésből vetette fel.

Firtl Mátyás (KDNP) arról beszélt, elsősorban az ifjúság számára nemzeti zarándokhellyé kell tenni Nagycenket, illetve Széchenyi-örökség helyszíneit. Fontosnak nevezte, hogy a határon túli osztálykirándulások mintájára induljon el egy Széchenyi-emlékhelyeket felkereső nemzeti osztálykirándulás-program. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára egyetértve az elmondottakkal közölte, hogy folyamatban van Nagycenken is az egységes vagyonkezelés kialakítása. A legsürgetőbbnek a kastély helyzetének rendezését nevezte, a legfontosabb felújításokra 100 millió forint van. Célként jelölte meg, hogy a jelenlegi 30 ezres látogatószámot 2016-ra 50 ezerre emeljék. Az osztálykirándulások kapcsán jelezte, ezt a feladatot még nem vállalja az állam magára.
    
Korózs Lajos (MSZP) a március elsejével átalakult szociális segélyezés kapcsán hangsúlyozta, a kormány eltörölte azokat a pénzbeli ellátásokat, amelyek egymillió embernek nyújtottak segítséget. Szerinte az új rendszerben még ha települések tudnak is támogatást adni, azok mértéke nem éri el majd a korábbi szintet. Rétvári Bence államtitkár úgy válaszolt, hogy tavalyhoz képest mintegy harmincmilliárd forinttal többet költenek a költségvetésből a rászorulók megsegítésére. Hozzátette: 30 milliárd forint van azoknak az önkormányzatoknak a büdzsében, amelyek nem tudják kigazdálkodni a támogatásokat.

Szél Bernadett (LMP) szerint a kispénzű, dolgozó emberek először is egy bocsánatkérést várnak a kormánytól a megalázó fizetésekért, a kilátástalanságért. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiaci államtitkára válaszában feltette a kérdést: azért kellene a kormánynak bocsánatot kérnie, mert nőtt a foglalkoztatás, csökkent a munkanélküliség, és a minimálbér bruttó és nettó értéke is nőtt? A környező országokkal összevetve teljesen korrekt a magyar minimálbér.
    
Rogán Antal (Fidesz) a második szocialista brókerbotránynak nevezte a Buda-Cash ügyet; az első a Kulcsár-ügy volt, ami után a szocialisták törvényt módosítottak, leváltották a pénzügyi felügyeletet vezető Szász Károlyt, annak érdekében, hogy a brókerek tovább garázdálkodhassanak. A szocialisták szemére vetette, hogy 2004-ben eltörölték a brókercégeknél kétévente kötelező helyszíni ellenőrzést. Rogán Antal azt kérte, hogy a kormány a lehető legszigorúbb vizsgálatot folytassa le a brókercégnél. Hova lett a Buda-Cashből a cash?. Azt is firtatta, hogy a Bajnai-kormány kormánybiztosa, miniszteri kabinetfőnöke, akik korábban a brókercégnél dolgoztak, mit tudnak ezekről a csalásokról. Jelezte, frakciója azt is elvárja, hogy az ellenőrzések gyakoriságát szigorítsák.    

Tállai András, az NGM parlamenti államtitkár bejelentette: elkészül egy előterjesztés, miszerint a Buda-Cash-ügy miatt nehéz helyzetben került önkormányzatok közül 67 kap összesen mintegy 245 millió forintot rendkívüli támogatásként. Közölte, fontos, hogy megsegítsék az érintett önkormányzatokat, hogy biztosított legyen a működőképességük, illetve az önkormányzatoknál dolgozó közalkalmazottak, közfoglalkoztatottak bérének, valamint a segélyeknek a kifizetése. Azt mondta, a brókerházhoz kötődő bankcsoport ügyfelei közül körülbelül 150 ezer embert, több mint 80 önkormányzatot és több ezer vállalkozást érint az ügy. Beszámolt arról is, hogy az ügy kapcsán egy tárcaközi munkabizottság is létrejött. Kitért arra, hogy az érintett nyugdíjasok a napokban a postán keresztül kapják meg juttatásaikat. Tállai András közölte, a törvény szerint 100 ezer euróig, mintegy 30 millió forintig kártalanítják a magán-, illetve a jogi személyeket. Ehhez az kell - folytatta - , hogy a bankok működési engedélyét a jegybank felfüggessze és elindítsa a felszámolást. Megjegyezte: ezt követően történhet meg a kártalanítás 20 munkanapon belül. A betétvédelmi alap is rendelkezésére áll az érintetteknek, a kártalanítás mértéke maximum  20 ezer euró, azaz 6 millió forint.