A miniszterelnök-helyettes az RMDSZ 12. kongresszusán tapsot aratott azzal a kijelentésével, hogy „nem fogadható el semmi, ami az RMDSZ-t gyengíti, mert az erős erdélyi magyar képviselet letéteményese a Romániai Magyar Demokrata Szövetség”. Hozzátette, az RMDSZ-ben megvan az a képesség, hogy integráljon mindenkit, akit csak lehet. Kijelentette azt is: Nem gondoltuk, hogy az EU-ban megtörténhet, hogy egy hivatalos dokumentum biztonsági veszélyforrásnak tekinti az autonómiatörekvéseket.
Semjén Zsolt aggodalmát is megfogalmazta amiatt, hogy még mindig probléma Romániában a kétnyelvű táblák ügye, a magyar himnusz éneklése, a nemzeti szimbólumok szabad használata, hogy immár nemcsak a bürokratikus akadályozása látszik a kommunista rendszer által elrabolt egyházi ingatlanok visszaadásának, hanem visszamenőleg is megkérdőjelezik ennek a jogszerűségét.
Nem gondoltuk, hogy az EU-ban megtörténhet, hogy egy hivatalos dokumentum biztonsági veszélyforrásnak tekinti az autonómiatörekvéseket – jelentette ki. Hozzátette, hogy az erdélyi magyarság soha nem kért olyat, ami ne lenne elfogadott az EU-ban. Kijelentette: vissza kell utasítani mindent, ami az erdélyi magyar elképzeléseket összemossa a rasszizmussal és a szélsőségességgel.
Semjén Zsolt kijelentette, hogy a román-magyar kapcsolatokban Magyarország számára meghatározó az erdélyi magyarság helyzete. „Mind a magyar, mind a román nemzeti érdek az együttműködés. Ez rajtunk nem fog múlni”.
A miniszterelnök-helyettes felolvasta Orbán Viktor kormányfő üdvözletét is, aki azért kívánt eredményes tanácskozást, hogy a mottóul választott „újratervezés” sikeres legyen. Orbán Viktor köszönetet mondott Kelemen Hunornak, az RMDSZ leköszönő elnökének, amiért az elmúlt négy évben a nemzeti ügyekben összefogva, egymás partnereiként dolgozhattak.
Tóbiás József, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke kijelentette, hogy a „pragmatikus nemzeti érdekképviselet szellemében” politizáló RMDSZ a magyar-román együttélés új korszakát teremtette meg. Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke szerint az RMDSZ által meghirdetett „újratervezésről” Magyarországon is példát vehetnének. Biró Zsolt személyében először köszöntötte az RMDSZ kongresszusát egy másik erdélyi magyar ellenzéki párt elnöke is. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke közölte: a testvérharcnak vége. A pártelnök az új felelősség politikájáról beszélt, melybe nem tartozhatnak bele azok, akik az RMDSZ-t árulónak, az MPP-t egységbontónak tekintik. Az RMDSZ kongresszusát határon túli magyar szervezetek vezetői is köszöntötték.
Kelemen Hunor: változtatni kell a politikánk módján
Kelemen Hunor szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozsváron megkezdődött kongresszusának az az igazi tétje, hogy „megadja azt a lökést”, amely szükséges a bizalom megőrzéséhez, megerősítéséhez, esetleg kiterjesztéséhez az erdélyi magyar közösség soraiban. Az RMDSZ elnöke – aki egyedüli jelölt a szövetség további vezetésére – a kongresszus megnyitása előtti sajtónyilatkozatában arról beszélt, hogy olyan pillanatban tartják a rendezvényt, amikor a romániai és az erdélyi magyar társadalomban is sok feszültség, elégedetlenség gyűlt fel a politikusok, a politikai elit és a politika intézményei iránt. Hozzátette: a kongresszus jelszava, az újratervezés azt jelzi, hogy nem a célokat, az értékeket, hanem mindenekelőtt a politizálás módját kell megváltoztatni. „Sokkal több alázatra van szükség” – jelentette ki az elnök, aki az 1993-ban megfogalmazott célokat tartotta megőrzendőnek. Az RMDSZ ekkor iktatta be programjába az autonómia különböző formáinak az igényét.
A kongresszus pénteken a magyar, a román, a székely himnusz és az európai unió himnuszának az eléneklésével kezdődött. Az eseményen részt vesz és köszöntőt mond Victor Ponta román miniszterelnök és Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. A kongresszusra 778 küldött, 150 meghívott és 120 újságíró regisztrált. A küldöttek új alapszabályt és több programdokumentumot fogadnak el. Az elnöki funkcióra egyedül a jelenleg is tisztségben lévő Kelemen Hunor pályázik.
A román vezetők a szövetség párbeszédképességét méltatták
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) párbeszédkészségét méltatták román állami vezetők és több román párt vezetői a szövetség pénteken kezdődött kétnapos tisztújító kongresszusához intézett üzeneteikben, illetve ott elhangzott beszédeikben.
Klaus Iohannis államfő üzenetében - amelyet egyik tanácsadója olvasott fel - a 25 éves RMDSZ-nek a romániai demokrácia megerősítésében játszott szerepét méltatta, amit a szövetség együttműködésre való nyitottságának és a párbeszédkészségének tulajdonított. Az államfő úgy vélte, hogy az RMDSZ és a többi romániai párt közötti párbeszéd vezetett a kisebbségi jogok elismeréséhez és a többség-kisebbség viszonyának javításához Romániában. Leszögezte: van még tennivaló, és a román társadalomnak szüksége van arra, hogy a magyar közösség politikai képviselői hozzájáruljanak a romániai politika megújításához.
Victor Ponta kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke - amely pártnak korábban a jelenleg ellenzékben lévő RMDSZ koalíciós partnere volt - azt kérte szövetségtől, hogy őrizze meg párbeszédkészségét, mert párbeszéddel a magyar közösség valamennyi legitim célkitűzését megvalósíthatja. A miniszterelnök azt állította, hogy maga is nyitott a párbeszédre, ugyanakkor megjegyezte: aligha állítható, hogy Romániában diszkriminálják a kisebbségeket Iohannis államfővé választása után. Ponta kijelentette: az RMDSZ a romániai magyarság egyetlen legitim képviselője.
Alina Gorghiu, a román jobbközép ellenzéket tömörítő új Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke köszönetet mondott az RMDSZ választóinak azért, hogy a tavaly novemberi elnökválasztáson a legtöbben a PNL jelöltjét, Iohannist támogatták. A PNL másik társelnöke, Vasile Blaga szerint ez nemcsak azt üzente az RMDSZ-nek, hogy lépjen ki a Ponta-kormányból, hanem azt is, hogy a PNL-lel közösen kell a politika megújításán dolgoznia, annál is inkább, mert mindkét politikai erő az Európai Néppárt (EPP) tagja. A PNL vezetői hosszú távú, tíz évre szóló együttműködést ajánlottak az RMDSZ-nek.
Mario David, az európai Néppárt (EPP) alelnöke üdvözlő beszédében kifejtette: az autonómia az etnikai identitás megőrzését szolgálja, és az RMDSZ autonómiatervezete az európai modellen alapul. Úgy vélte, fontos, hogy erről társadalmi párbeszéd alakuljon ki. Az autonómia nem jelent fenyegetést az állami stabilitásra – jelentette ki a teremben ülő román miniszterelnök és pártvezetők felé fordulva.
Hans Heinrich Hansen, az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke a romániai magyar közösséget ért jogsérelmekről beszélt: a közösségi jelképek használatának korlátozásáról, az államosított egyházi javak visszaszolgáltatásának megkérdőjelezéséről, az etnikai autonómiatörekvések közbiztonsági veszélyforrássá minősítéséről. Mint mondta, mindez elfogadhatatlan egy európai demokráciában. A többségnek meg kell értenie, hogy a kisebbségeknek biztosított jogok nem rövidítik meg semmivel.
