A külhoni magyar nyelvű óvodák megtartása azért is fontos, mert ha egy magyar család nem magyar óvodába íratja a gyermekét, akkor nagyobb lesz a valószínűsége, hogy az iskolai beíratás során sem magyar oktatási nyelvű intézményt választ – tette hozzá Répás Zsuzsanna.

A helyettes államtitkár kifejtette: mivel korábban nem léteztek  óvodákat célzó támogatási programok, az idén kiemelt szerepet szántak ezeknek az intézményeknek. „Sokszor az első döntés a legfontosabb, hogy amikor a gyermek először megy közösségbe, akkor ott anyanyelvén tudjon ismerkedni a világ dolgaival" – mondta az MTI-nek Répás Zsuzsanna.

A Külhoni óvodák éve program során több, már sikeresen működő oktatási módszer elsajátítását célzó szakmai képzésre is sor került. Ezek egyike az úgynevezett Tímár-módszer, amelynek során az egészen kicsi gyermekeknek néptáncot tanítanak. A helyettes államtitkár szerint ezek a módszerek azért jók, mivel úgy vonják be a gyerekeket a közösségi tevékenységbe, hogy közben erősítik nemzeti identitásukat is.

A magyar állam által a külhoni pedagógusoknak szánt támogatás részét képezi az óvodai képzést segítő módszertani csomag is. Ezeket a – könyveket és multimédiás hordozókat tartalmazó – csomagokat a napokban minden magyar óvodának eljuttatják, közülük néhányat már a galántai konferencián szétosztottak a pedagógusok között.

„Hálásak vagyunk ezért a módszertani csomagért. Nagyon hasznos lesz, mert lehetőséget nyújt arra, hogy a néphagyomány a kisgyerek kortól kezdve megjelenjen a gyerekek életében, ami az egyik út a megmaradáshoz" – nyilatkozta a módszertani csomagok átvételét követően Berky Angelika, a felvidéki magyar Óvodapedagógusok Szövetségének elnöke.

A Külhoni óvodák éve nevet viselő program közel egy éve indult a Magyar Állandó Értekezlet ülésén elfogadott nemzetpolitikai stratégia alapján készült akcióterv részeként. Megvalósítására 100 millió forintot különítettek el a Bethlen Gábor Alap keretéből.