Az épített környezetről szóló jogszabály módosításával a parlament újraszabályozta a plázák építésének lehetőségét, a kereskedelmi törvény átírásával pedig 2018-tól megtiltotta a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben.
    
A kereskedelmi törvény módosításával kapcsolatban - a parlament honlapján közzétett, megfontolásra visszaküldő levelében - az államfő konkrétan azt a paragrafust kifogásolta, amely az értékesítési szankcióra vonatkozik. Ez 2018-tól azokat az üzleteket érintené, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri az 50-50 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív. Áder János uniós szabályokra és uniós bírósági állásfoglalásra hivatkozva küldte vissza a törvényt. Utalt az Európai Unióról és az unió működéséről szóló szerződésre, amelynek 49. cikke tilt minden olyan korlátozást, amely egy tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozik. A dokumentum értelmében a szabad letelepedés joga kiterjed az önálló vállalkozóként folytatott gazdasági tevékenységre, vállalkozások alapítására és irányítására is az adott ország jogi feltételei szerint. A szerződés azt is kimondja, hogy egy tagállami jogszabály alapján létrehozott társaságnak - amelynek székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az EU területén van - a szóban forgó szabályok alkalmazása szempontjából ugyanolyan elbánásban kell részesülnie, mint az adott tagállam állampolgárainak. A köztársasági elnök idézte az Európai Unió Bíróságának egyik állásfoglalását is, amely rögzíti: az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok nemcsak a társaságok székhelye alapján történő nyílt hátrányos megkülönböztetést tiltják, hanem az ilyen megkülönböztetés rejtett formáit is, amelyek egyéb elhatárolási szempontok alkalmazásával "ténylegesen ugyanahhoz az eredményhez vezetnek".
    
Az államfő mindezek alapján úgy látja, a december 9-én elfogadott törvénymódosítás említett passzusa felveti a közvetett hátrányos megkülönböztetés kérdését. Emellett azt is aggályosnak tartja, hogy a kifogásolt paragrafus 2018. január 1-jén lép hatályba, és nyitva hagyja a kérdést, hogy a benne foglalt határidők számítása hogyan történik.
    
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénymódosítást - amely a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmények építésének, átalakításának és bővítésének építésügyi hatósági engedélyezési eljárási szabályait állapítja meg - több szempontból is aggályosnak tartja a köztársasági elnök. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a 2015. január 1-jén hatályba lépő jogszabály-módosítás a szakhatósági eljárásban egy olyan bizottság véleményének beszerzését írja elő, amely testület megalakításának határideje 2015. február 1-je. A szakhatósági - és az előzetes szakhatósági - eljárás lefolytatása ezért a joghézag miatt 2015. február 1-je előtt nem lehetséges. Továbbá - folytatta levelében - a szakhatósági eljárásban előírt bizottsági vélemény beszerzése nem minősül előzetesen eldöntendő kérdésnek, ezért álláspontja szerint a jogszabály a szakhatósági eljárás felfüggesztését a közigazgatási hatósági eljárási törvény előírásával ellentétesen teszi lehetővé. A felfüggesztés legkevesebb 60 napos időtartamára is tekintettel, ez a szabályozás nem biztosítja az ügyfeleket megillető tisztességes ügyintézéshez való jog érvényesülését. Emellett nem határozza meg a törvény a bizottsági vélemény szakhatósági eljárásban való mérlegelésének - garanciális jelentőséggel bíró - szempontjait sem - írta Áder János.