Élénk vita bontakozott ki az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága ülésén kormánypárti és ellenzéki képviselők között arról, hogy valóban bővülnek-e a terület forrásai a jövő évi büdzsében. Szászfalvi László, a bizottság kereszténydemokrata alelnöke kifejtette: érdemes összehasonlítani, a szocialista-liberális kormányok nyolc éve alatt mekkora összeget fordítottak, és most mennyit szánnak nemzetpolitikai célokra, tavaly 17,4 milliárd, idén több mint 19 milliárd forint áll rendelkezésre, a bővülés mintegy 13,7 százalékos.
Szávay István (Jobbik) szerint az idén választási költségvetés született, és jövőre csökkennek a kormányzati források a nemzetpolitikában. Szóvá tette, hogy több mint harminc soron vannak nemzetpolitikai tételek a költségvetési javaslatban, ezért az átláthatatlan, nem összehasonlítható, és a pályázati rendszerrel összefüggő problémák továbbra is fennállnak. Kritizálta, hogy a nevelési-oktatási támogatásokra 4,5 milliárd forintot irányoztak elő, miközben az előző években 5,5 milliárd sem volt elegendő. Jelezte: számos módosító indítványt adtak be, amelyekkel a szerinte érdemi tevékenységet "nem igazán folytató" Nemzetstratégiai Kutatóintézettől vonnának el forrásokat.
Kiss László (MSZP) szerint a költségvetési törvényjavaslat egyes előirányzatai nem megalapozottak.
Bóna Zoltán (Fidesz) azt mondta, hogy nem vonnak el forrásokat a legfontosabb nemzetpolitikai területekről, egyúttal közölte: egyetlen módosító javaslatot sem támogatnak.
Szászfalvi László a bizottság kereszténydemokrata alelnöke hangsúlyozta: érdemes összehasonlítani, a szocialista-liberális kormányok nyolc éve alatt mekkora összeget fordítottak, és most mennyit szánnak nemzetpolitikai célokra. Közölte: tavaly 17,4 milliárd, idén több mint 19 milliárd forint áll rendelkezésre, a bővülés mintegy 13,7 százalékos. Kiemelte: ez egy jó lelkiismerettel támogatható költségvetési keret, visszautasítva, hogy ez visszalépés lenne. Pánczél Károly (Fidesz) jelezte: a rendkívüli költségvetési keretből 1 milliárdot különítenek el a Kőrösi Csoma Sándor-programra és 500 milliót a szakképzés évére. Szerinte Szávay István az intézet költségvetésének többszörösét vonná el.
A bizottság – Szávay István javaslatára – egyetlen szavazással döntött a jobbikos módosító indítványokról, elvetve azokat, és szintén nem támogatta a szocialista módosításokat sem.
A testület tárgysorozatba vette azt a fideszes előterjesztést, hogy március 23. legyen a magyar zászló és címer napja. A javaslat benyújtásának módját Szávay István és Kiss László egyaránt bírálta. Szávay István azt szorgalmazta, hogy vonják vissza a javaslatot és bizottsági vagy többpárti indítványként terjesszék be. Úgy vélte, ez így nem más, mint a Fidesz szimbólumpolitizálásának újabb fejezete. Kiss László szintén arról beszélt, hogy a nemzeti jelképekkel kapcsolatban konszenzusra kell törekedni.
