Augusztus 15-e, Szűz Mária mennybevétele napjának munkaszüneti nappá nyilvánítását kezdeményezi a kereszténydemokrata Michl József a parlamentnek benyújtott önálló képviselői indítványában. Az Országgyűlés honlapján közzétette javaslat indoklásában a kormánypárti politikus azt írta, hogy a kommunista diktatúra éveiben eltörölt ünnepet Magyarország történelmében, hagyományaiban, vallási életében betöltött szerepe miatt indokolt ismételten munkaszüneti nappá nyilvánítani.
    
Michl József kifejtette: augusztus 15-e ősi magyar elnevezése Nagyboldogasszony, e napon Szűz Mária mennybevételét ünneplik Európa- és világszerte hívők milliói, és számos európai államban munkaszüneti nap. A KDNP-s politikus felidézte, hogy az ünnepet már Szent István király is megülte, ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezik Krisztus szülőanyját Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nek, hazánkat pedig Regnum Marianumnak. Kitér arra is, hogy Szent István, államalapító királyunk 1038-ban e napon hunyt el.

Régi adóságunk ezt az ünnepet is méltóképpen megtartani – fűzte hozzá Michl József képviselő az előterjesztéshez. Mint mondta: húsz év alatt nem történt erre vonatkozó kezdeményezés, de most örömmel vettem, hogy többen is támogatásukkal szegődtek mellém, s augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját szívesen emelnék az ünnepek sorába. A munkaszünet megtiszteli a napot, a jeles alkalmat, amely ezáltal kiemelkedik a hétköznapok sorából.

A képviselő megértvén az ország gazdasági helyzetét, azt javasolta, hogy jövőre emelkedjék törvényerőre a kezdeményezés. Az idei költségvetési évet már nem érintené a plusz egy munkaszüneti nap hatása, ám gesztusként fontosnak tartaná az indítvány parlamenti megerősítését az idén. Amint ismert, a kereszténydemokrata frakció erősen szorgalmazza a vasárnapok valódi szabadnapként történő megtartását, s mérsékelné a pihenőnapi munkát. Különösen a vásárlásokat tartják rossz gyakorlatnak, említi meg Michl József.

Nem lehet mindig mindent pusztán a pénz, az anyagiak oldaláról szemlélni â013 tért vissza a tradíció okán a jeles nap kiemelésére. â013 Szent István e napról külön is megemlékezett, s a Szűzanya oltalmába ajánlotta hazánkat. Az akkori nehéz időkben így tartotta helyesnek, más esélyt nem látott fennmaradásunkra. Az évszázadok alatt nagy népek csillaga áldozott le, országhatárok változtak meg, s bár számos csapást élt át a magyarság is, államiságunk, nemzetünk megmaradt. Történelmi feladatunk az évszázados hagyományt feléleszteni, s beépíteni életünkbe â013 zárta javaslatának részletes, személyes hangulatú indoklását.