Az államadósság tekintetében Magyarország háborúban áll, és ezt a küzdelmet meg akarja nyerni – mondta a kormányfő az EU-tagállamok parlamentjei európai ügyi bizottságainak ülésén, a Parlamentben. Orbán Viktor a hétfői budapesti COSAC-találkozón úgy fogalmazott: az ellenségnek tekintett államadósság elleni harc sikeréhez olyan lépésekre is szükség van, amelyek ma még újak, vagy amelyektől már elszokott az unió.
Ilyen az arányos adórendszer bevezetése, a kis- és középvállalkozásokat terhelő adók radikális csökkentése – jelentette ki, hozzátéve, hogy ki kellett mondani azt is: szociális segély helyett munkabért fizetnek, csak a munkaképtelenek kaphatnak szociális segélyt. Orbán Viktor közölte: ki kellett jelenteni továbbá, hogy az államadósságot négy év alatt a GDP mostani 82 százalékos szintjéről a 70-75 százalék közötti sávba kell levinni.
A kormányfő szerint a jóléti államok kora véget ért, a válság utáni Európa és benne Magyarország sosem lesz már olyan, mint a válság előtt volt. Ezért most fel kell építeni a munkaalapú gazdaság korát, amely az uniós államokban nagyon sok, ahogy önök mondják reformot, ahogy mi mondjuk átszervezést, újraszervezést igényel. Beszédében kitért arra, hogy véleménye szerint az Európai Uniónak stratégiailag rendezett kapcsolatra van szüksége Oroszországgal, azonban ha nincs közép-európai együttműködés, akkor nehezen fog létrejönni stratégiai kiegyezés a kontinens és Oroszország között. Hangsúlyozta azt is, hogy biztosítani kell az észak-déli útvonalakat a Balti-tengertől az Adriáig. Közép-Európának rendelkeznie kell saját fejlesztési pénzintézettel is, mert nem folytatható az a politika, hogy miután ez tőkeszegény térség volt, minden fejlesztési forrás kívülről érkezett.
A miniszterelnök kifejtette: 2002-ben az Európai Tanács még rendkívül optimista volt, mintegy tíz évvel ezelőtt még mindenki őszintén hitt abban, hogy az EU a világ legversenyképesebb gazdasági régiója lesz. Ma azonban nyoma sincs az akkori bizakodásnak, optimizmusnak. Ez az a helyzetértékelés, amely a hátterét adta a magyar elnökségi program összeállításának, hangsúlyozva, ezért jutottak arra, hogy nem lehet alibi elnökséget létrehozni, és így a magyar elnökség a legnehezebb kérdéseket tűzte napirendjére. A gazdasági kormányzás kialakítása az EU-ban, az európai energiapiac létrehozása érdekében elérendő áttörés, új európai pénzügyi szabályozórendszer megalkotása, a bővítési folyamat fenntartása, egységes európai romastratégia kidolgozása és a demográfiai kérdések őszinte megvitatása – sorolta a magyar célokat Orbán Viktor, aki szerint az EU azzal a dilemmával küzd, hogy az előbbiekben felsorolt kihívásokra milyen választ adjon: lépjen-e vissza az eddig elért integrációs szintről, vagy inkább szélesítse és mélyítse az integrációt.
