Ugye nem lesz ismét az egészségügyünkben is egy újabb „hungarikum”, amely jól fogalmazott, esetleg bővített feladataival, de megfelelő finanszírozás hiányában biztosan nem tud hozzájárulni az egészségkultúra növekedéséhez, a katasztrofális demográfiai helyzetünk javulásához, az átlagéletkor emelkedéséhez? Ugye a „születés körüli egészségügyi és szociális teendők” biztosítása továbbra is fontos egészségpolitikai cél? Ugye járható útnak látszik Miniszter Úr számára is az, hogy a kistelepülések finanszírozásának változtatásával, esetleg megfelelő „szorzóval”, az utazási költségek központi térítésével teszik eltarthatóvá a kistelepülések védőnői hálózatának fenntartását? Ugye nem a védőnői hálózat elsorvasztása a cél, végre emelik az évek óta változatlan normatív támogatás összegét is?
Dr. Puskás Tivadar gyakorló mentőorvosként, megfontolandó példáit a parlamentbe is az életből hozza. Egy Vas megyei kis település, gondjával-bajával szembesítette az Országgyűlést, a kormányt, s annak egészségügyi miniszterét (dr. Székely Tamás), mert tudta, tudja: ezernél több település küzd hasonlókkal. Az orvoslás reményében szólt Pinkamindszent egyre reménytelenebb küzdelméről:
– A körjegyzőséghez tartozó 4 település közösen tartja fenn a védődői szolgálatot. A finanszírozás összege évek óta nem változik, a szolgálat évek óta egyre nagyobb deficittel zárja a pénzügyi évet. A hiányzó összeget a fenntartó önkormányzatoknak kell utólag kifizetniük. A fenntartás az alacsony születésszám miatt nem gazdaságos, de kötelező feladat.
– A védőnői körzetek állandóak. Az önkormányzatok esetleges többletfeladat ellátása esetén sem kapnak pótnormatívát. Tisztelt Miniszter Úr!
• Ugye nem lesz ismét az egészségügyünkben is egy újabb „hungarikum”, amely jól fogalmazott, esetleg bővített feladataival, de megfelelő finanszírozás hiányában biztosan nem tud hozzájárulni az egészségkultúra növekedéséhez, a katasztrofális demográfiai helyzetünk javulásához, az átlagéletkor emelkedéséhez?
• Ugye a „születés körüli egészségügyi és szociális teendők” biztosítása továbbra is fontos egészségpolitikai cél?
• Ugye járható útnak látszik - Miniszter Úr számára is - az, hogy a kistelepülések finanszírozásának változtatásával, esetleg megfelelő „szorzóval”, az utazási költségek központi térítésével teszik eltarthatóvá a kistelepülések védőnői hálózatának fenntartását?
• Ugye nem a védőnői hálózat elsorvasztása a cél, és végre emelik az évek óta változatlan normatív támogatás összegét is?
+
Elődjéhez (Horváth Ágnes) képest fölöttébb szolid és megértőbb dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter, - szavakban, udvariasságban mindenképp:
– Úgy gondolom, konkrétan meg kellene vizsgálni Pinkamindszent esetében a társult települések lakosságszámát. Mindazon településeken, ahol a védőnői szolgálathoz tartozó 14-18 év közötti korosztály, valamint a terhes és várandós nők száma nem éri el az 1200 főt, javasolnám, hogy az önkormányzatok kössenek olyan szerződést, amely a normális működéshez szükséges létszámot garantálja.
Dr. Puskás Tivadar méltányolta a jobbító szándékot, ám emlékezete sem hagyta cserben: - Az a helyzet, hogy a védőnői hálózat, amely 1915 óta, a világon szinte egyedül állóan, példát mutatva fejlődött, az átalakításának köszönhetően az utóbbi időben folyamatosan megtorpant. Többlet feladatokat kaptak, amihez plusz pénz kéne. A pluszt pénzt nem sikerült megadni! Ezen egyedül úgy lehetne segíteni, ha a normatívát emelnék! (Közbeszólás, még az MSZP padsoraiból is: Ez Igaz!)
Válaszolta a miniszter: - A védőnőhálózat továbbfejlesztésének lehetősége fokozott odafigyelést igényel. Ezért azt javaslom a képviselő úrnak, hogy a programban foglalt elképzeléseket beszéljük meg, és akkor kimerítő részletességgel tudok válaszolni az esetleg felmerülő kérdéseire.
Bólintott is, dr. Puskás Tivadar – kétség sincs felőle, él majd a lehetőséggel…