Jaj – „mily sekély a mélység, és mily mély a sekélység!”

Magyarország nem annyira gazdag, hogy egy ilyen szakembertömeg, ilyen hihetetlen munkáját egy elsietett kormányjavaslat miatt az Országgyűlés kidobja az ablakon.

Nagy fába vágta a fejszéjét a Tisztelt Ház. Megkezdték az új magyar polgári törvénykönyv megalkotását. Jóval messzebbre mutató tett a költségvetés napi parttalan vitáinál. Teljes az egyetértés: időszerű és szükséges – az 1959-es Ptk. felett ugyanis eljárt az idő. A diktatúra korszakának terméke volt, és az óta is toldozásra-foldozásra szorul, mert feslik, mint az elaggott gyékény. Abban is teljes az egyetértés, hogy a polgári jogi viszonyok átfogó újraszabályozása jó lehetőséget nyújthat az elmúlt 20 év joggyakorlata során szerzett tapasztalatok újragondolására, tökéletesítésére.
 
Mégis, mégis, nagyot sóhajtott, a kormány előterjesztését látva, dr. Rubovszky György a kereszténydemokraták szakpolitikusa, Kosztolányi szép, szavával szólva: Jaj –  „mily sekély a mélység, és mily mély a sekélység!”  Mondotta volt:
 
Ígéret szép szó...
 
– Ez az egész kodifikációs javaslat számunkra teljesen érthetetlen! Nagyon komoly belső ellentmondásai vannak! Tudjuk: az 1998. évi kormányhatározat döntötte el a kodifikációs munka elkezdését. E nagy ívű feladatnak az elvégzésére a Vékás Lajos akadémikus professzor vezette, kiemelkedő tudósokból és bírákból álló bizottság kapott megbízást. Munkájukat végig nagy nyilvánosság kísérte, majd’ minden hónapban lehetett a napisajtóban különböző tájékoztatásokat olvasni, melyek nagyon sokszor vihart is kavartak. 2003-ban a kormány elfogadta az általuk kidolgozott koncepciót, s megbízták őket a normatív szöveg elkészítésére. Vékás Lajos akadémikus professzor úr irányításával elkészült. 2007 őszén nem kis meglepetéssel szereztek tudomást arról, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, elismerve, megköszönte a közreműködésüket, útilapzut kötöttek a talpuk alá, mondván: az általuk elkészített anyag alapján fogják befejezni, fejleszteni a kodifikációs munkát.
 
– Rendkívül méltányolandó, hogy a munkát irányító, majd az abban részt vevő személyek állami kitüntetésben részesültek. Az is rendkívül helyes, hogy a miniszter úr az expozéjában köszönetét fejezte ki a munkájukért. Ennek a kilencéves munkának azonban az lett volna az igazi elismerése, ha a kormány tiszteletben tartva, azt terjeszti az Országgyűlés elé, amit ez a szakértői bizottság elkészített. 
 
– Nem titok: 2008. március 31-én a Magyar Tudományos Akadémia előadótermében ez a bizottság az általa készült javaslatot bemutatta - könyv formájában is megjelent – és megvitatta a szakmával. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője is méltatta, reményét kifejezve, hogy a kormány sem megy el mellette. Mi is úgy érezzük: Magyarország nem annyira gazdag, hogy egy ilyen szakembertömeg, ilyen hihetetlen munkáját egy elsietett kormányjavaslat miatt az Országgyűlés kidobja az ablakon.
 
„Talán”, meg kellene várni az alkotmányossági problémák kitisztulását…
 
– Az általános vitára való alkalmasság alapvető feltétele, hogy az előterjesztett törvényjavaslat módosító indítványokkal javítható vagy jóvátehető legyen. Mi úgy látjuk, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslat még módosító indítványokkal sem javítható annyira, hogy polgári törvénykönyv születhessék belőle. Teljesen féllábú! 
 
– A polgári törvénykönyv alkotmányügyi bizottsági tárgyalásánál már jeleztem: a mostani törvényjavaslattal kapcsolatban alapvetően két alkotmányossági problémánk van. Az egyik a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos rendelkezés változatlan beemelése a javaslatba. A másik olyan hiba, ami előrevetíti – reményeim szerint – az árnyékát a következő alkotmányos kifogásra, ez pedig a bejegyzett élettársi kapcsolattal kapcsolatos passzus.
 
– Elhangzott a miniszter úr részéről a bizottsági ülésen, hogy akkor, amikor a törvényjavaslat elkészült, még nem volt ismert az Alkotmánybíróság gyűlölet beszéddel kapcsolatos megsemmisítő döntése, és ezért nem tudtak arra figyelemmel lenni. A most beterjesztett javaslat indoklása viszont azt állítja: „a polgári törvénykönyv módosításával kapcsolatos, a köztársasági elnök úr által benyújtott alkotmányossági kifogást figyelembe vettük, és erre figyelemmel terjesztjük be ezt a törvényjavaslatot.” Nos, nem szeretnék itt egy szakmai vitában politikai megjegyzést tenni, de kénytelen vagyok: szó sem igaz belőle! Az Alkotmánybíróság által elutasított szöveget szemrebbenés nélkül beírták az új javaslatba. Nem meglepetés. Szokásos dolog, hogy meghallgatják az ellenzék véleményét, majd természetesen figyelmen kívül hagyják. Nagyobb baj, hogy az Alkotmánybíróságét is! 
 
– Ez egy olyan hiba, ami előrevetíti - reményeim szerint - az árnyékát a következő alkotmányos kifogásra, ez pedig a bejegyzett élettársi kapcsolattal kapcsolatos kérdés. 2007. év végén a családjogi törvény módosításával fogadta el a Tisztelt Ház – 2009. január 1-jei hatályba léptetéssel. Bízva abban, hogy ez nem történik meg, két képviselőtársammal, Salamon László és Lukács Tamás képviselő urakkal az Alkotmánybírósághoz fordultunk. Reméljük, hogy az ezzel kapcsolatos határozatot még ezen az őszön meghozzák. Erre való tekintettel sem tartom szerencsésnek, hogy ilyen koncepcionális kérdést függőben hagyva, a kormány mindenre elszántan sürgeti, a neki tetsző polgári törvénykönyv elfogadását: október első napjaiban záródna le az általános vita, és december 15.-vel történik a zárószavazás. – „Talán”, meg kellene várni az alkotmányossági problémák kitisztulását… 
 
Másként ez nem lehetséges!
 
– Vékás professzor úrék által elkészített javaslat tartalmazza a gazdasági társaságokról való jog szabályozását, kitérve az egyesületekre. Természetes igényként fogalmazódik meg, a régi telekkönyvi jog visszaállítása is, mely alapján az ingatlanok nyilvántartása közvetlen bírói felügyelet alá kerül. A kormány által beterjesztett javaslatban azonban már nem!  És mit hallunk, miért nem?  – Mert, állításuk szerint, felesleges! Felesleges, mert lám-lám, milyen jól működik a közigazgatásban lévő ingatlan-nyilvántartás, és hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete tökéletes munkát eredményez. 
 
– Sajnos, koromnál fogva emlékszem: a ’70-es években született az a törvényerejű rendelet, amely bírói hatáskörből közigazgatási hatáskörbe, akkori szóhasználattal, államigazgatási hatáskörbe helyezte földhivatalokat. Nem akarok belemenni az elmúlt harminc év problémáiba. Tudjuk, hogy milyen cirkuszok voltak a földhivatalokkal. Csupán egy friss, a 6-os autópálya M0-ssal való összekötő szakaszáról szóló hírre hívnám fel a figyelmet: több mint egy esztendőt késett, mert az ingatlan-nyilvántartás nem a tényleges tulajdonosok nevét tartalmazta. Több mint egy évig tartott, amíg az ingatlan-nyilvántartás hibáit korrigálva megtalálták a valós tulajdonosokat, hogy az egyeztetés egyáltalán megtörténhessen. Nem hiszem, hogy mi erre az ingatlan-nyilvántartásra büszkék lehetünk! Ugyanilyen szembetűnő hiányosság a szellemi alkotások joga, azaz a szerzőijog-, és az iparjogvédelem rendezése, amely nélkül hatályos polgári törvénykönyv elfogadhatatlan!
 
– Megítélésünk szerint lehetetlen vállalkozás, e három nagy szakterületet – a gazdasági társaságok és egyesületek, mint magánjogi személyek, a telekkönyvi jog, a szellemi alkotások joga – módosító indítványokkal bevinni ebbe a kódexbe. A Kereszténydemokrata Néppárt ezért azt kéri az igazságügyi kormányzattól, hogy vonja vissza, s dolgozza át ezt a törvényjavaslatot. Dolgozza át, az alkotmányossági követelményeknek megfelelően, és nem utolsó sorban a szakértői munkáknak a figyelembevételével! Szeretnénk elérni, hogy egy kiérlelt, jó, és olyan polgári törvénykönyvet alkosson a Magyar Országgyűlés, hogy arra minden jelenlévő képviselője büszke lehessen. Másként ez nem lehetséges! 
 
Bartha Szabó József 
Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!