Javában tart a Tisztelt Házban a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2007. január 1-je és december 31-e közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló, továbbá az elfogadásáról szóló, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság által előterjesztett országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája. A beszámoló tartalmazza a közbeszerzések 2007. évi alakulását, annak gazdasági és pénzügyi összefüggéseit, véleményt mond a közbeszerzések átláthatóságának és tisztaságának tapasztalatairól, és végül számot ad a Közbeszerzések Tanácsának munkájáról is.
– A beszámoló tényszerűen mutatja be a közbeszerzési szabályok érvényesülését, illetve azokat az észrevételeket, amelyek nemcsak megfontolásra érdemesek, hanem kijelölik a jövőbeli közbeszerzésekre vonatkozó törvénykezési munkánk nyomvonalát is - hangsúlyozta dr. Latorcai János a kereszténydemokraták szakértő politikusa.
|
2007-ben 3446 közbeszerzési eljárás történt. Értéke 1521 milliárd forint volt. Közel 10 százalékkal kevesebb, mint esztendővel korábban. Az úgynevezett egyszerű közbeszerzési eljárások értéke 200 milliárd forint. Az összes közbeszerzéseknek 51 százalékát az építési beruházások teszik ki, 29 százalékát a szolgáltatások, 19 százalékát pedig az árubeszerzések.
|
– Az értékcsökkenés két okra vezethető vissza. Egyrészt az építési beruházások visszaesésére, ami félreérthetetlenül jelzi, hogy a gazdaságunk komoly bajban van; másrészt arra, hogy tavaly és tavalyelőtt számos közbeszerzési eljárás alá vont tevékenységet más törvények megalkotásával kiemeltek a közbeszerzési törvény hatálya alól.
|
A 2007. évi közbeszerzési struktúrában markáns változás, hogy amíg a korábbi években a magyar közbeszerzési gyakorlatot a nyílt eljárások túlsúlya jellemezte, és a tárgyalásos eljárások kivételes formát jelentettek, addig a 2006. évi törvénymódosítás után a tárgyalásos eljárások aránya nagymértékben megnövekedett. Ennek értéke 2007-ben már elérte az összes közbeszerzés 60 százalékát, és csak 40 százaléka bonyolódott le nyílt eljárásos formában.
|
– Visszatekintve az évről évre elkészített beszámolójelentések megállapításaira, érdekes folyamatnak lehetünk a szemtanúi. Az első tíz évben a nyílt eljárások aránya mind darabszám, mind érték tekintetében meghatározó hányadát tette ki a közbeszerzéseknek. Sajnos, ez a folyamat az utóbbi öt évben alapvetően megváltozott.
|
A központi költségvetési szervek és a közszolgáltató vállalatok nagy beruházási tendereiket csaknem teljes egészében tárgyalásos eljárási formában írják ki. Azzal érvelnek, hogy a tárgyalásos eljárási forma lehetőséget biztosít a közbeszerzési feltételek javítására az ajánlatkérő szempontjából, és az ajánlattevők kvázi nagyobb versenyeztetésére. Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a tárgyalásos eljárási forma csak korlátozottan nyilvános, még a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárások esetében is. A pályázati felhívást és az eredményt közzé kell ugyan tenni, de a közbenső szakaszok, a tárgyalási menetek a nyilvánosságból kimaradnak.
|
– A 2006-os törvénymódosításnak ebben komoly szerepe volt, ugyanis a közszolgáltató vállalatoknál lényegében szabaddá tette a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárást. Meglepő tényt mondok: a közlekedési szektorban - de mást is megnevezhetnék - lényegében véve az elmúlt évben csak tárgyalásos eljárásokat írtak ki!
|
A tárgyalásos eljárási formáknál a tapasztalatok szerint nagyon gyakran, az ajánlatkérő úgy írja ki a közbeszerzési pályázatot, hogy még a megfelelő fedezet sem áll rendelkezésre, nem ismeri igazán a beruházás műszaki, pénzügyi, gazdasági körülményeit és feltételeit, abban bízva, hogy majd a tárgyalások során ezek kialakulnak. Emiatt ez az eljárási forma sokkal nagyobb korrupciós kockázatot rejt magában, - sem a nyilvánosságot, sem az átláthatóságot és a tisztaságot sem biztosítja igazán.
|
– Sajnos, még ennél is rosszabb a helyzet a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásoknál! Ezek végképp nem biztosítják a nyilvánosságot, hiszen még a pályázati felhívást sem kell közzétenni, hanem csak megküldeni a kiválasztandó cégek részére.
|
2007-ben, 751 esetben fordultak a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz jogorvoslat reményében. 260 esetben állapított meg jogsértést, ezen belül 130 esetben semmisítettek meg pályázati döntéseket. A kiszabott bírság összege 350 millió forint volt. Jelentős változásnak ígérkezik – ha az Országgyűlés elfogadja - az eddigi közbeszerzési jogorvoslati gyakorlathoz képest, hogy amíg az elsőfokú jogorvoslati hatóság, a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati vitát nem zárta le, addig szerződés nem köthető.
|
– A döntőbizottság elnökének jogosítványa van jogorvoslat kezdeményezésére, ha úgy ítéli meg, hogy nem megfelelő indok alapján indult az eljárás. Az állampolgároknak azonban – ha egy-egy ilyen eljárás eredményeképpen hátrányos helyzetbe kerülnek – jogorvoslati lehetősége igazában nincs. Tessék végiggondolni! Megtörtént esetet említek: egy kisvároska egyetlen ligete esett áldozatul a közbeszerzési eljárás keretében meghirdetett fürdőépítésnek. A lakosságnak ebbe érdemi beleszólása nem volt. Az önkormányzat keresztülvitte mindazokat a változtatásokat, amelyeket a pályázat érdekében szükségesnek tartott. A problémát igazából az jelenti, hogy tavaly ez a kivételes eljárási forma az összes közbeszerzési eljárás 16 százalékát tette ki. Úgy gondolom, ez is elgondolkodtató adat, és talán jó lenne részletesebben is megvizsgálni!
|
A hazai kis- és középvállalatok a közbeszerzésekben a pályázatok darabszámát tekintve az összes pályázat 71 százalékát nyerték el, értékét tekintve ez azonban csak 34 százalék volt.
|
– A beszámoló kiemelten foglalkozik azzal a bennünket évek óta foglalkoztató kérdéssel, hogy a közbeszerzések nemzetgazdasági szempontból is jelentős nagyságú értékét miként tudnánk a hazai ipar és különösen a hazai kis- és középvállalkozások helyzetének javítására fordítani úgy, hogy az európai uniós közbeszerzési irányelvekben megfogalmazottak ne sérüljenek? Az elmúlt néhány év közbeszerzési statisztikai mutatói alapján meg kell állapítanunk: összességében tovább romlott a hazai kis- és középvállalkozások helyzete. A nagy értékű megrendelésekben a kis- és középvállalkozások még alvállalkozóként is csak korlátozottan vehetnek részt, holott meghatározó szerepet játszanak a munkahelyteremtésben és a hazai gazdaág életében.
|
Az európai irányelvek megsértése nélkül is, úgy gondoljuk: lehet és kell is olyan pénzügyi, gazdasági környezetet teremteni, ami a jelenleginél jobb feltételeket biztosít számukra a közbeszerzési pályázatoknál!
|
– A Közbeszerzések Tanácsa tájékoztatóiban és ajánlásaiban pontosan megfogalmazta azokat a lehetőségeket, amelyek alkalmazásáról, törvénybe foglalásáról nekünk majd döntenünk kell. Nagyon fontos megállapítása a beszámolónak, hogy a külföldi székhelyű vállalkozások részvétele csökkent a hazai közbeszerzésekben. Ezt a tényt akár üdvözölhetném is, mondván jó úton járunk, nagyobb lehetőséget kaptak a hazaiak. De, ha figyelembe vesszük, hogy a külföldiek többnyire csak az igen nagy összegű közbeszerzési pályázatokra jelentkeznek, akkor már más a helyzet, rávilágít gazdasági életünk jelentős problémáira.
Alapkövetelmény: hatékonyság, versenyképesség, átláthatóság és megbízhatóság!
– Üdvözölendő, hogy a Közbeszerzések Tanácsának hivatalos lapja, a Közbeszerzési Értesítő, ez év július 1-je óta hiteles formában elektronikus módon is megjelenik. Az is pozitív fejlemény, hogy a tanács a luxemburgi hivatalnak ma már a hirdetmények közel 60 százalékát elektronikus formában továbbítja. De, szeretném hangsúlyozni: mindez még messze nem jelent elektronikus közbeszerzést. Alapvető az elmaradás az elektronikus közbeszerzés bevezetése terén, holott a korrupciós kockázatokat is csökkentené. Az eddig meghozott kormányrendeletek és határozatok messze nem hozták meg a kívánt eredményt. Hozzátenném: a 2004. május 1-jén hatályba lépett európai irányelvekkel harmonizált közbeszerzési törvényben megfogalmazott elektronikus beszerzési technikák még mindig hiányoznak. Például: az úgynevezett „dinamikus beszerzést” még jogszabályi szinten sem alkotta meg az Országgyűlés.
– A Közbeszerzések Tanácsának beszámolójával egyidejűleg került az Országgyűlés elé az Állami Számvevőszék jelentése a közbeszerzési rendszer működéséről, és nemrég tárgyalhattuk a Versenyhivatal jelentését is. Megállapíthattuk: nagyon-nagyon összecsengő jelentések ezek. Láthatjuk, tapasztalhatjuk: ezek az Országgyűlés alá rendelt intézmények jól látják el a feladatukat, valós, objektív képet vetítenek valamennyiünk szeme elé annak érdekében, hogy a gazdaság folyamatait reálisan tudjuk megítélni. Különösen fontosnak tartom, s ajánlom e beszámolók alapos tanulmányozását és figyelembevételét, most amikor a kormány által beterjesztett, a közbeszerzési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája is zajlik.
– Az Országgyűlés gazdasági bizottsága külön albizottságot hoz létre a jelenleginél sokkal megbízhatóbb, a kívánalmaknak jobban megfelelő közbeszerzési törvény megalkotása érdekében. Az az egyértelmű vélemény alakult ki, hogy a közbeszerzések területén átfogó nemzeti cselekvési program kialakítására lenne szükség, amelynek pillérei: a hatékonyság, a versenyképesség, átláthatóság és a megbízhatóság. Ezek az ismérvek tulajdonképpen a gazdasági élet evidenciái! A Kereszténydemokrata Néppárt szakembergárdája ugyanezt fogalmazta meg - követelményként!
– Megköszönve és hangsúlyozva: kiemelten fontosnak és hasznosnak tartjuk a Közbeszerzések Tanácsának működését, a KDNP elfogadásra ajánlja a Tisztelt Háznak az általa készített az jelentést, miként a költségvetési bizottság által róla benyújtott határozati javaslatot is.
Bartha Szabó József
