Az 1956-os forradalom és annak értékei alkotják a szabad Magyarország alapjait – jelentette ki Sólyom László Bécsben. A magyar államfő az ausztriai magyarok megemlékezésén mondott ünnepi beszédet. Heinz Fischer osztrák szövetségi elnök fogadta Sólyom Lászlót. A forradalom lényege az volt, hogy tagadta az állampárti kommunizmust, és ugyanez, az államszocializmussal való gyökeres szakítás volt az 1989-90-es rendszerváltás lényege is. Ezért az 56-hoz való hűség, a forradalomra hivatkozás jogossága áll vagy bukik azon, engedjük-e összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előttivel – mondta az államfő, az ausztriai magyarsághoz intézve szavait.
Nem lehet 56-tal is, Kádárral is folyamatosságot vállalni, ezért folyamatosan meg kell küzdeni azért, és újra meg újra demonstrálni kell, hogy 1956 és annak értékei alkotják a szabad Magyarország alapját – jelentette ki Sólyom László.
Az ausztriai magyarságot más, nagy nyugati magyar csoportoktól megkülönbözteti, hogy közelről követte, vagy átélte 1956 utóéletét is. Máshogy ünnepelhetünk együtt, mást, megértést és aktivitást várhatunk az ausztriai magyarságtól abban is, hogyan alakul majd 1956 története és jelentése a közös nemzeti emlékezetben – hangsúlyozta a magyar államfő.
Az államfő beszélt arról is: nem szabad engedni ’56 viszonylagossá tételét, nem szabad engedni, hogy válogatni lehessen a múltból. Noha a forradalmat mindenki másként élte át, a sokféle szál együtt alkotja ’56-ot – fűzte hozzá a köztársasági elnök.
Az 56-os forradalom alapélménye és legnagyobb ajándéka a nemzeti egység volt. Az egész nemzet akarta a függetlenség visszaszerzését, az önkényuralom helyett a szabadságjogokat. Ezeket a rendszerváltás megvalósította. Ma a magyarság mint kulturális nemzet egysége, intézményekkel, jogokkal ellátása, a nemzet közös fenntartása az ehhez fogható méltó feladat – mondta végezetül Sólyom László.
