Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Goldmark termében 2017. július 19-én. A kormányfő és vendége, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a látogatással a Mazsihisz meghívásának tett eleget. MTI Fotó: Mohai Balázs

Orbán Viktor a Mazsihisz székházában mondott beszédében kiemelte, hogy Izrael és Közép-Európa, Izrael és Magyarország olyan jövőt képzel el, amelyben fontos dolgok kötik össze őket, így a hazájuk és a nemzetük iránti szeretet.

Kifejtette: olyan jövőt képzelnek el, amelyben összeköt továbbá a külső fenyegetésekkel szembeni önvédelem, a terrorizmus elleni küzdelem, a modern technológia, innováció és kutatás, a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok, a kultúráik közötti mély kapcsolat.

Összeköt továbbá az identitásunk magabiztossága, az, hogy „tudjuk, kik vagyunk” és büszkék vagyunk arra, akik vagyunk – fogalmazott.

Orbán Viktor hangsúlyozta: elsősorban olyan jövőt képzelünk el, amelyben „összeköt bennünket egymás kölcsönös tisztelete”.

A kormányfő a zsidó államot megálmodó Herzl Tivadart idézve azt mondta: „ha akarjátok, nem mese”. Ha akarjuk, nem mese ez a jövő, ahogyan az sem, hogy megállítjuk az európai antiszemitizmus erősödését, hogy leállítjuk az intolerancia tömeges Európába szállítását, hogy az EU-t meggyőzhetjük, hogy elismerje és tisztelje Izrael erőfeszítéseit, áldozatait, amelyekkel Európát is védelmezi – magyarázta.

Közölte: ha a szélsőséges és militáns terroristacsoportok átveszik a közel-keleti térség feletti irányítást, Európának újabb és újabb inváziókkal kell szembenéznie. „Izrael és Európa – benne Magyarország – biztonsága összekapcsolódik” – mutatott rá.

A miniszterelnök kiemelte: Magyarországon a zsidó élet a reneszánszát éli, még ha „küzdelmek árán” is, és azt kívánják, hogy „a magyar zsidóság alkotó energiái szabadon kibontakozzanak”. Azt várja, hogy a magyar zsidó kultúra felívelése gazdagítani fogja Magyarországot és a nemzeti kultúrát.

Megjegyezte: Magyarországon él és a magyar nemzet része Európa második legnagyobb zsidó közössége.

Orbán Viktor úgy látja, hasonlóvá teszi a két népet, hogy „mi mindig többet adunk a világnak, mint amennyit kapunk tőle”.

Orbán Viktor miniszterelnök (k), mellette balra Heisler András, a Mazsihisz elnöke, jobbra Frölich Róbert országos főrabbi várja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a Dohány utcai zsinagóga bejáratánál 2017. július 19-én. A magyar miniszterelnök és izraeli vendége a Mazsihisz meghívásának tesz eleget. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Benjámin Netanjahu azt mondta: sok látogatás követi még a mostanit, jövőre például a visegrádi négyek látogatnak Jeruzsálembe. Kiemelte: ez jelentős fejlemény, és azt mutatja, hogy a zsidóság elfoglalja méltó helyét a világ nemzetei között.

Hozzátette: van ellenállás ezzel szemben, hiszen vannak antiszemita mozgalmak, és a tradicionális antiszemitizmus mellett megjelent egy új, anarchista antiszemitizmus is, amely a radikális iszlámmal ölelkezik össze.

Fontosnak nevezte, hogy Orán Viktor keddi nyilatkozatában nyíltan beszélt a korábbi magyar kormányok zsidósággal szemben elkövetett bűneiről, és megköszönte, hogy a miniszterelnök fölemelte szavát Izrael legitimációjának megkérdőjelezése ellen.

Benjámin Netanjahu kitért arra is: a zsidó nép olyan, mint egy különleges fa: nagyon mély gyökerei vannak, de az ég, a jövő felé törnek ágai. Folyton kérdéseket tesznek fel és válaszokat adnak, de a zsidó nép e kettős sajátossága kellett az újjászületésükhöz – emelte ki. Hozzátette: ez sok más országgal, így a visegrádiakkal is összeköti őket, hiszen e nemzetek is büszkék a múltjukra és szeretnék együtt megragadni a jövőt.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök (b) Orbán Viktor kormányfő (b2) társaságában az Emanuel Emlékfánál, a Dohány utcai zsinagóga udvarán 2017. július 19-én. A magyar miniszterelnök és izraeli vendége a látogatással a Mazsihisz meghívásának tesz eleget. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Heisler András, a Mazsihisz elnöke kijelentette: múltunk és jövőnk összeköt bennünket, ahogyan Magyarország és Izrael szeretete is. Hangsúlyozta: Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége mindig segítette és a jövőben is segíteni fogja Magyarország és Izrael barátságát. Hozzátette: miközben jók a magyar-izraeli kapcsolatok, mindig vannak a magyarországi zsidó közösség életét zavaró jelenségek.

A Mazsihisz elnöke úgy fogalmazott: „Magyarország felemás módon nézett szembe a holokauszt folyamatával”, az akkori kormány és a kormányzó felelősségével, mint ahogy még mindig nem zárult le maradéktalanul a zsidó kárpótlás, és megoldatlan az egyházakat ért jogsérelmek orvoslása is. Hozzátette: örültek Orbán Viktor keddi nyilatkozatának, amely „jó irányba tett lépés”.

Bírálta a kormányzati plakátkampányt, „amelynek nyelvi és képi eszköztára” „rossz emlékeket keltett” a zsidóságban, és amelynek hatására „a zsidók Magyarországon elkezdtek félni”.

Szólt arról, örülnek, ha a magyar kormány megvédi a zsidó közösséget, de a leghatásosabb védelemnek a „gyűlöletmentes magyar társadalmat” látják, és arra kérte Orbán Viktort, „segítse Magyarországot olyan közösséggé tenni, ahol az erőt egymás értékeinek tisztelete jelenti”.

Az izraeli miniszterelnökhöz fordulva elmondta: az izraeli Külügyminisztérium értékelése a magyar plakátkampányról hidegzuhanyként érte közösségüket. Izrael budapesti  nagykövetének kiállását követően a külügyminisztérium nyilatkozata „fájdalmakat okozott”.

Heisler András kitért arra: a magyarországi közösséget fájdalmasan érinti az is, amikor Izraelben „szűkíteni akarják” a „diaszpórai zsidóság vallási elismerését”.

A magyarországi zsidó közösség legfontosabb feladatának nevezte tradícióik megőrzését, az oktatást, a nevelést és az értékteremtést.

Hozzátette: miközben látszólag minden rendben van, és sokan zsidó reneszánszról beszélnek, valójában iszonyatos küzdelmet folytatnak az asszimilációval.

A Mazsihisz elnöke úgy fogalmazott: meggyőződésük, hogy Magyarországnak és Izraelnek is érdeke, hogy a magyar diaszpóra zsidóságát ne ossza meg, ne idegenítse el magától, és megadjon minden segítséget ahhoz, hogy „közösségeinket építve megélhessük és továbbvihessük őseink magyar és zsidó tradícióit”.

A beszédek előtt az Emanuel-emlékfánál megemlékeztek a holokauszt áldozatairól.