A LUTHER-ORATÓRIUM ŐSBEMUTATÓJA BERLINBEN KOLDUSOK VAGYUNK, EZ IGAZ – ITT ÁLLOK, MÁSKÉNT NEM TEHETEK

A LUTHER-ORATÓRIUM ŐSBEMUTATÓJA BERLINBEN KOLDUSOK VAGYUNK, EZ IGAZ – ITT ÁLLOK, MÁSKÉNT NEM TEHETEK

Christian Meißner szövegíró, Wolfgang Huber ny. evangélikus püspök

 

Szerdán, május 28-án este a Berlini Filharmonikusok gyönyörű, modern koncertterme megtelt érdeklődőkkel. A reformáció 500. évfordulójának tiszteletére komponált nagyszabású oratórium komponistája Daniel Pacitti, szövegírója Christian Meißner evangélikus lelkész, a CDU/CSU EAK szövetségi igazgatója. Kollegiális kapcsolat következtében e sorok írója már korábban értesülhetett a készülő műről, s a KDNP PM elnökével, Dr. Birkás Antal evangélikus politológussal meghívást is kapott az ősbemutatóra. A visszaadhatatlan zenei élményről most megpróbálok első tudósításban beszámolni. Nyilvánvalóan a részletesebb elemzésre is sor kerül majd később. (Forrás: po-medienmagazin.de; ekd.de)

 

A reformáció központi üzenete zenei köntösben

 

A címben idézett két Luther-mondat két oldalról is megközelíti a reformáció lényegét: Isten szabadító, megigazító ingyen kegyelmének a valóságát. A baritonista Roman Trekel ezzel a Luther-mondattal kezdte a reformátor szerepében az éneklést: Koldusok vagyunk. Semmik vagyunk önmagunkban, Isten kegyelméből lehetünk azok, akik. Ezért maga Luther is mindig Istenre irányította az emberek figyelmét. Nem Luther számít, nem Kálvin, Zwingli, s a többiek, hanem Isten, aki rajtuk keresztül szólaltatta meg Igéjét, nagy üzeneteit. Ők hangszerek voltak a Művész kezében.

 

Az oratórium négy tétele

 

A Daniel Pacitti által komponált zenemű négy tételből áll. Az első tételben vagy részben, amelynek felirata: Luther reformátori felfedezése/felismerései drámai hangvétellel indul. Christian Meißner szövege felidézi a történelmi helyzetet, amikor Luther ráébred: Isten haragja és ítélete előtt senki sem állhat meg, csak az Isten kegyelméből megigazított, újjászületett ember. A zaklatott zene a tétel végére akkor kezd nyugalmasabbá válni, amikor elhangzik Luther megfogalmazása: „Hit által minden ítélet elvétetik rólunk”.

 

Vásároljátok meg szabadságotokat

 

A második tételben lép színre a bűnbocsánat-prédikátor katolikus Tetzel, aki Dominic Baberi mély basszushangján figyelmezteti a népet: „Bűnösök vagytok mind”. A szabadítást, a feloldozást és a megoldást így helyezi kilátásba: „Adjatok vagyonotokból bőségesen, és vásároljátok meg szabadságotokat”. Minek hát a bűnbánat – kérdezi ezek után a nép, amelyik mégsem volt a középkorban olyan buta, amint róla sokan gondolták –, amikor a megváltást is meg lehet vásárolni? „Hallgass el!” - feddi Luther Tetzelt. A kettőjük közötti egyre élesebb vitát drámai filmzenéhez hasonló hangzások kísérik, aminek a végén elhangzik a lutheri hitvallás: „Irgalmazz, kegyelmezz! – könyörület és minden bűn bocsánata egyedül Krisztustól jön, ezt akarja Isten nekünk ajándékozni - ingyen”.

 

Erős vár a mi Istenünk

 

A harmadik tétel a Rómával történt szakítást idézi fel zenei eszközökkel. Luther ír a pápának, amire a válasz: „Térj gyorsan vissza és sorold be magadat a többiek közé”. Válasza egyértelmű: „Angyalok, pápa, zsinatok – egy a fő, hogy az Ige megáll”. Ebben a tételben csendül fel a berlini Opera koncert-, és gyermekkórusa együttes előadásában, előbb a capella, majd hatalmas zenekari kísérettel a reformáció himnuszává emelkedett gyönyörű korál: Erős vár a mi Istenünk. A kardinális meginti ugyan a „kis szerzetest”, de ő kitart meggyőződése mellett.

 

Luther vallástétele császár, birodalmi urak és a pápa előtt

 

A negyedik tételben teljesen egyértelművé lesz, hogy Luther rendíthetetlenül kitart hitbeli meggyőződése mellett, mind a világi, mind az egyházi hatalmasságok előtt vállalja azt, amit Isten bízott rá. Az egész tétel csúcsa: Itt állok, másként nem tehetek. Az epilógus még egyszer felidézi az indító tételt: Koldusok vagyunk/Wir sind Bettler. Nyugodt, harmonikus zene kíséri ezt, a színtiszta, forrásértékű, cáfolhatatlan igazság bizonyosságával. Az ősbemutató egyes részeinél felhangzó igazságokat nagy taps kísérte, de az ősbemutató így is három órán át tartott.

 

Meißner mondatai Lutherről – a kétely, a nekibúsulás ellen

 

A reformáció évében Luther rendkívüli áldásokat hordozó életére tekintünk vissza, ezek a világ és az egyház történelmi útját nem kicsit változtatták meg – nyilatkozta Meißner, az evangélikus teológus és szövegkönyvíró. Hozzátette: Luthert nem helyes valamiféle emberfeletti hithősnek tekinteni, ugyanolyan ember volt ő, mint te, meg én, kételyekkel, mélységekkel és magasságokkal, de nála mindent megelőzött az, hogy életének középpontja Isten Igéje volt. Abból élt, s az Ige adta neki a tartást, a kitartást, a megtartást, a biztonságot, a rendíthetetlenséget. Nagyon fontos üzenete az oratóriumnak, mindenek előtt Luther életének, hogy még a nehéz időkben sem szabad nekibúsulnunk, belemerülni a mindent kétségessé tevő kételybe. Ezt nem csak a templomokban hirdetjük, hanem a koncert termekben is megpróbáljuk a modern emberhez közelebb vinni. Nagyon aktuális ma is az Isten kegyelméről szóló szabadító üzenet minél több eszközzel történő kifejezése, akár operával, oratóriummal vagy popzenével is. Koldusok vagyunk – ez igaz – fejezte ki Luther alázattal értékelését saját művéről és hatásáról. Luther minden küzdelme nem önmagáért folyt hadakozás volt, hanem Jézus Krisztus szabadító evangéliumáért – tette hozzá Meißner.

 

A katolikus komponista vallomása: a reformáció nagyon megfogta a szívemet

 

Így nyilatkozott az olasz-argentin származású oratórium-komponista, Daniel Pacitti, aki szereti az áradó, olaszos muzsikát. Olyan zenei elemeket épített bele kompozíciójába, melyek a középkori zenétől a reformáció-kori zenén át a késői romantikáig hullámzik. Természetesen igen erős hatással van rám az olasz operakultúra – nyilatkozta a komponista. Zenéjével szerette volna megérinteni az egész embert, a szívét, az értelmét és a lelkét. Érzelmileg szerette volna a hallgatóságot a lényeg megértése felé mozdítani. Érdekes ez a racionalista német közönség előtt! Hallgatható, élvezhető zenét alkottam, sok kortárs zeneszerzővel ellentétben – értékelte saját alkotását. A latin-amerikai katolikus komponista és a német szövegíró nagyszerű művel ajándékozta meg a reformáció 500-at. A zeneszerző hozzátette: olyan világot ismertem meg zeneileg és teológiailag belülről, a reformáció korát, ami nagyon megfogta a szívemet. Aki meghallgatja a Luther-oratóriumot, remélhetőleg maga is ezt fogja érezni.