Ami nincs

Hosszabb szünet után ismét konferenciát szervezett a törökbálinti ÉRTÜNK Egyesület – többek között a Barankovics Alapítvány támogatásával – Identitás – Kultúra – Nyilvánosság címmel. Az ÉRTÜNK konferenciáinak figyelemreméltó jó tulajdonsága, a szokásos kerekasztalok tömegétől eltérően, hogy különböző nézeteket valló résztvevők: – legyenek ők történészek, publicisták, politikusok, irodalmárok – ülik körül a kerekasztalt és így valóságos vita alakul ki közöttük, ha egyetértés végül nem is. Ha van megoldatlan és tisztázatlan kérdése a mai magyar társadalomnak – a számos megoldatlan és tisztázatlan problémája között – akkor kiemelkedő ebben az önazonosság kérdése.

d-y-ó

Természetesen mindenkinek van ma is valamiféle identitása. A problémát ezeknek az egyéni önképeknek tartalma, minősége és különbözősége a valósághoz való viszonyulása jelenti.

Már az első előadók egyike felvetette, hogy a magyar nemzeti érzés kialakulása éppen ellenkező módon ment végbe, mint a nyugat-európai nagy országokban, különösen az ebben döntő francia típusú nemzeti identitástudatban. Ezzel szinte senki sem értett egyet. Egy másik vitaindító hozzászólás a mai identitás kialakulásának jelentős forrásaként a tévé hatását jelölte meg.

Vagyis az identitás kialakulásában számtalan forrás együttes hatása játszik szerepet, ezek eredőjeként a hagyomány és a mai szellemi környezet egyaránt nagy hatást gyakorolnak a mai ember identitás kialakulására.

Ha visszagondolunk a magyarság száz, vagy akár csak hetven év előtti identitására, az mai szemmel nézve jóval egyszerűbb és egységesebb volt. Az akkori népesség – szinte társadalmi különbség nélkül, nagy többségben egyetértett abban, hogy magyar, hogy istenhívő, hogy a család a munka és a tisztességes, erkölcsös élet, a törvények fegyelmező ereje és a tekintélytisztelet igen fontos magatartási szabályok. Ez nem jelenti azt, hogy sokan és sokszor nem lépték volna át ezeknek a korlátoknak egyikét-másikát, de nem tagadták, hogy ezzel a társadalmi együttélés, vagy egyetértés valamelyik szabályát sértik meg, hogy hibáztak.

Az identitás kérdésében pedig talán a legfontosabb, hogy a személy tisztában legyen saját önazonosságával, annak összetevőivel, saját magatartásának és ennek a tudatnak az összhangjával. Ennek a tudatnak az elhalása, az identitás elemeinek relativizálása kelti azt az érzést az elemzőben, hogy ma sokaknak nincs semmiféle identitásuk. Holott ez is egyféle identitás. A hamis tudat identitása.

A hamis identitástudat kialakulásában nyilvánvalóan nagy szerepet játszik a média, ezen belül a tévé mindent elárasztó bősége. De talán ennél fontosabb a család szétesése, a vallások visszaszorulása a szekularizáció javára, a nemzeti sorskérdések megoldhatatlansága, a törvények szüntelen átszabása és az oktatás-nevelés leértékelődése.

A mai magyar társadalom a tévéből vagy a rossz közoktatásból, félreértett hagyományból, a műveletlenségből származó hamis identitástudatnak számtalan példájával szolgál.

Vegyünk csak egyetlen – hamis identitás szinte minden elemét magában foglaló – példát, a néhány év előtt a hírekben felbukkanó esetet, a hun egyház szlovák családnevű fősámánjának példáját.

A hunok Kelet-Ázsiából eredő törzsének mára fennmaradt leszármazottairól semmi biztosat sem tudunk. Hogy valaki szlovák családnévvel közéjük való lenne, az teljesen kizárt. A hunok egykori hitének tartalmáról, annak mai napig létező folyamatosságáról még kevesebbet, egyháznak nevezhető, sámáni rangot viselő hierarchiájukról semmit. Nyilván nem egyszerű szélhámosságra kell gondolnunk, hiszen ilyen nevű egyház bejegyezve sincs, nemhogy hívek ezrei követnék. De a hasonló fantáziadús hamis identitások tömegével találkozhatunk a mindennapokban.

Hogy ne menjünk túl messzire, gondoljunk csak a szocializmus mai vezérkarát képező milliárdosok seregére. A proli családból eredő, magát olykor dzsentri-ivadéknak tartó, rendszeresen bérmálkozó, hálózati összeköttetéseit közgazdasági zsenialitásként hirdető, hazudozását igazságbeszédként millióknak sikeresen eladó, hatalmi terrorját a demokrácia védelme nevében felhasználó, meghamisított adatokkal tiszta választást nyerő, büszke magyar identitású volt miniszterelnökre, a mai baloldali identitás állatorvosi homo sapiens politikusára.

Erről a végpontról kiindulva kell visszajutnunk identitásunk újrateremtéséhez.

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Fogadj örökbe egy keresztet - helyszínek

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!