Hiszen a köztisztviselőknek az az egyetlen feladatuk, hogy az eléjük kerülő ügyekben ők maguk, saját felkészültségük birtokában döntsenek, sőt, ők adjanak tanácsot a hozzájuk forduló ügyfeleknek, alájuk rendelt szervezeteknek, a kormánynak és az országgyűlési képviselőknek, ők készítsék elő szakszerűen a törvényeket.

Így volt ez évszázadokon keresztül, még a pártállami időkben is, sőt, eleinte még a rendszerváltozás után is. A köztisztviselők döntöttek, intézkedtek, ha kellett, tanácsot adtak.

Már a Horn-érában elkezdődött a tanácsadósdi. Az akkor nyilvánosságra került Tocsik-ügy tipikus példája volt ennek a szisztémának. A jogász Tocsik Márta kitűnő tanácsokat adott az önkormányzatoknak ingatlanrendezési ügyeinek felgyorsításában. Ezeket akkori vélemények szerint – Tocsik tanácsai nélkül is ugyanolyan gyorsan és sikerrel el lehetett és kellett volna intézniük saját hatáskörükben.

Így viszont egy csomó pénzükbe került minden tanács, jó része pedig az MSZP és az SZDSZ pártkasszáiba vándorolt, mígnem valaki azt a tanácsot adta a két pártpénztárosnak, hogy sürgősen térítsék vissza. A pénz aztán az államkasszában tűnt el, örökre.

Tocsik iskolát teremtett. Mihelyt feláll egy baloldali kormány, lecserélik az addigi köztisztviselői kart, csupa olyan okos, rátermett és politikailag, gazdaságilag független új munkaerőre, hogy okvetlenül tanácsadókra van szükségük, legkevesebb huszonötezer forintos órabéren hónapokon át készülő, két gépelt oldalt kitevő, általánosságokon kívül semmit sem mondó szakvéleményekre.

Ezek a botcsinálta baloldali köztisztviselők, akik tudják, hogy kinek-minek köszönhetik helyzetüket, a jelek szerint mára önkritikusabbak lettek, mint főnökeik, akik azt várják, hogy akkor is kitartsanak majd a helyükön, ha patrónusaik megbuktak.

A Népszabadság szerint ezek a kiemelt figurák egyre inkább tanácsadókra szorulnak. Tanácsadó cégeknél szimatolnak álláslehetőségek után.

„Nemcsak a miniszterek és államtitkárok számíthatnak rá – írja a Népszabadság – hogy útilaput kötnek a talpukra, de szinte senki nem érezheti magát biztonságban. A helyezkedés, tapogatózás elkezdődött, vannak, akinek kész tervük van a jövőre, de olyanok is lesznek, akik tartósan munka nélkül maradnak.”

Hogyan? De hiszen a kormány egy 2007-es törvénnyel az állandó munkaviszony helyett hat évre bebetonozta őket! Csak olyan kemény feltételek mellett lehetne elküldeni őket, hogy belerokkanna a költségvetés. Jobban jár a Fidesz, ha nem is bolygatja ezt, hanem rájuk épít!

Így volt kigondolva. Micsoda véletlen, ezeknek a hatéves köztisztviselőknek – csupa válogatott, felkészített munkaerő, saját szakmájának kiválósága –, éppen a 2014-es választások idején járna le a szerződésük, amikor minden számítás szerint visszatér majd az MSZP. Akkor beépülten várja igazi gazdáit a viharedzett gárda, miután négy éven át sikeresen szabotálta el a Fidesz-kormány minden kísérletét.

És most ezek a kőkemény szakemberek meginognak? Hiszen szerződéses szakértők serege támogatja őket és tűzálló biztosítékok szögezik őket posztjukhoz! Maga Szollár Domokos kormányszóvívő nyilatkozta, hogy „Magyarországnak működnie kell, ehhez szükség van arra, hogy a fontos állami szervek, intézmények ne maradjanak vezetés nélkül. Különösen fontos ez válság idején…” Hát válság van?

A tanácsadó cégek másként látják. „Bizonyára sokan lesznek, akik eléldegélnek a végkielégítésükből, aztán, ha sikerül, elhelyezkednek egy kisebb cégnél.” Mások – a tanácsadó szerint – azt remélik, hogy jelenlegi főnökük majd magával viszi őket oda, ahová ő megy, már amennyiben a jelenlegi főnök kap egy olyan jó állást. Mert hogy „átjárás” van a minisztériumok és a nonprofit szervezetek, szövetségek, egyesületek, kht-k között. „Ott még működnek a kapcsolatok, ismerik, megbecsülik egymást, át lehet szivárogni egyik helyről a másikra.”

Na és ezek a nonprofitok, káháték, egyesületek ugyan kitől kapják majd a pénzt az átvészeléshez Csak nem a Fidesz-kormánytól?

A tanácsadó cégek megfigyeléseiből úgy tűnik ki, hogy a baloldal betonoszlopai homokra épülnek, és rosszfajta malter tartja őket össze.

Meg se várják, míg lapátra teszik őket, és nem számítanak rá, hogy 2014-ben majd visszatér az MSZP. Ami nyilván már nem ugyanaz az MSZP lenne, ha egyáltalán esélye lenne a visszatérésre.

Elsüllyedt a hajó?